Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

z KEDD, 1970. OKTÓBER 105. Vita a gazdasági, a társadalmi és a pártélet kérdéseiről Az írásos beszámoló isme­retében, a két szóbeli elő­terjesztés után a küldötteik megkezdték a vitát a gazda­sági-, a társadalmi- és a pártélet kérdéseiről. FÖLDVÁRI LASZLÓNÉ. A Szegedi Ecsetgyár • MSZMP csúcsvezetőségének titkára volt az első felszólaló. Arról számolt be, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerének bevezetése óta üzemükben nagy politikai figyelemmel voltak az árak alakulására. Munkájukat úgy szervezték, hogv elsősorban árcsökkentő hatást érjenek el vele. A párt gazdaságszervező munkájá­nak nagy szerepe volt ebben, mert politikai munkával elő tudtak segíteni a legelőnyö­sebb termelési megoldásokat is. Abban, hogy egy-egy munkahelyen miként érvé­nyesül a párt vezető és irá­nyító szerepe, komoly fele­lősség hárul a gazdasági ve­zetőre is. Jogkörével csorbít­hatja, vagy erősítheti ezt a szerepet. Rendkívül fontos, hogy a pártalapszervezetek vezetői és a vezetőségek tag­jai ne érezzenek szubjektív vagy anyagi függőséget, ál­lásfoglalásaikat bátran kép­viseljék. A párt vezető sze­repét nagyon sokszor a párt­tagságnak a környezetre gyakorolt hatásán érzékel­hetjük. Végül tolmácsolta a munkásoknak azt a vélemé­nyét, hogy a jól dolgozók jövedelmének arányosan jobban kell emelkednie, mint az átlagnak és a nagy­családosok még több gon­doskodást, segítséget kérnek társadalmunktól. DR. CSERHÁTI ISTVÁN, a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára az egyetemi munka­körülményeik fejlődéséről az egészségügyi és a felsőokta­tási dolgozók anyagi megbe­csülésének növekedéséről számolt be, majd az egyete­men folyó tudományos mun­kát ismertette. Hangsúlyoz­ta: a felsőoktatásban és a tudományokban dolgozó ká­derek igen fontosnak tartják az egyetemi és a városi in­tézmények gyümölcsöző együttműködését. Minthogy az egyetemeken kommunista szakemberképzés folyik, egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a felsőoktatásban is a nevelésre. Különösen fontosnak tartják az egyete­mi pártszervezetek, hogy elősegítsék a fizikai dolgo­zók gyermekeinek egyetemi tanulmányait, GYURIS KALMANNÉ. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szövőnője felszólalá­sában egyebek között a dol­gozó nők munkakörülmé­nyeinek javítását sürgette. Kifejtette, hogy véleménye szerint igazságtalan dolog az olyan nehéz fizikai munká­nak a „könnyűipari" besoro­lása, mint a szövés, hiszen nehéztextíliákkal is dolgoz­nak és a munkával járó fá­radság és az érte járó bér nincs összhangban. Központi intézkedést sürgetett a nagy­arányú munkaerővándor­lással szemben, mert ez gyengíti a gyári fegyelmet. Ugyanakkor megengedhetet­lennek tartja, hogy az üze­mükhöz hű régi munkások, a törzsgárda tagiai gyakran hátránvos helyzetbe kerül­nek béi-ben az újonnan fel­vettekkel szemben. Beszá­molt a textilmunkásoknak a X. pártkongresszus tisztele­tére kezdeményezett szocia­lista munkaverseny mozgal­máról is. CSITMEG ISTVÁN geofi­zikus. a Szeged körzetében megielent. új ipar, a köolaj­és földgázkutatás és -kiter­melés fejlődéséről számolt be. Ez a munka egyre gazda­ságosabbá válik, mind töké­letesebb technológiai eljárá­sokat alkalmaznak a szak­emberek. A szegedi meden­cében a munkások helytállá­sáról külön is meg kell em­lékezni, hiszen az itt dolgozó brigádok nevéhez számos or­szágos fúrási rekord fűződik. Gazdasági munkájuk jelen­tőségét kezdettől fogva átér­zik az olajbányászok, ezért vállalják a sok gondot, a munka természetével járó kellemetlenségeket is. Maguk iá jól tudják, hogy a kőolaj­és földgázfeltárás népgazda­ságunk egyik leghasznosabb vállalkozása, hiszen a beru­házások öt esztendő alatt megtérülnek. A medence termelési terve a teljes üze­melés idejére évi egymillió tonna olaj és kétmilliárd köbméter földgáz. Az ener­giakincs kiaknázása megfe­lelő ütemben, terv szerint halad és ezen még az árvíz­zel való küzdelem sem oko­zott csorbát, hiszen október elejéig a kongresszusi mun­kaverseny keretében az olaj­bányászok pótolták az árvíz­veszély miatt kiesett terme­lést. Joggal várják tehát az olajbányászok, hogy lehető­ségeink szerint fokozzuk a róluk való szociális gondos­kodást. a más vidékről ide­költöző munkások gyerme­kei óvodai. bölcsődei és napközis ellátásban részesül­hessenek. Megvan ehhez Szegeden a segítőkészség, de a megoldás mindeddig elég­telen. NAGY ISTVÁN, a szege­di Üj Élet Termelőszövetke­zet elnöke azt a tudati vál­tozást érzékeltette felszólalá­sa bevezetőjében, amelyet a termelőszövetkezeti életfor­ma váltott ki dolgozó pa­rasztságunkban. Az idei ter­mészeti csapások — az árvíz és a belvíz, továbbá az őszi fagy — megtizedelte ugyan a termelőszövetkezeti pa­rasztság idei gazdasági re­ményeit és emiatt ez az esz­tendő a vártnál nehezebb lesz, de megfelelő előnyös hiteleikkel a termelőszövet­kezetek ezeken a nehézsége­ken túljuthatnak. Elégedetlen­ségét fejezte ki amiatt, hogy bár a gazdaságirányítás új rendszere sok lehetőséget adott a termelőszövetkezetek részére is, újabb buktatókat és adminisztrációs merevsé­geket is fel lehet fedezni a téeszgazdálkodás eredmé­nyességének útjában. DR. HEGEDŰS ANDRÁS. a Szegedi Tanárképző Főis­kola főigazgatója a tanár­képzés modern követelmé­nyeiről beszélt. Elmondotta, hogy a felsőoktatás korsze­rűsítésében igen nagy szere­pük van a pedagógusoknak, világnézeti elkötelezettsé­güknek, közéleti érdeklődé­süknek és szakmai képzettsé­güknek. Az ideológiai mun­ka az egyik legkomolyabb feladat a tanárképzésben és a nevelésben. A marxizmus —leninizmus hegemón sze­repe nem erősíthető deklará­ciókkal, csak a tudomány logikájának kisugároztatásá­val, a tudományos érvényű meggyőzéssel. A tudomány és a tanárképzés műhelyé­ben éppen ezért érvényesí­teni kell azt a szemléletet, hogy a marxizmus—leniniz­mus alakította ki századunk legszebb eszméit, a huma­nizmust, az internacionaliz­must és a hazafiságot — s ezeket egységben is értelme­zi. Ilyen módon mélyíthettük el ifjúságunkban a szocialis­ta haza iránti szeretetet, amely együtt jár más népek tiszteletével — tehát máris internacionalista — és csak a szocialista népek családiá­ban lelhetjük meg hazánk igazi jövőjét. Beszélt arról is, hogy a tudományos és technikai forradalom idején megnövekedett az igény a tanárokkal szemben, éppen ezért a társadalom is növel­je felelősségét és megbecsü­lését e munka iránt, mind anyagiakban, mind erköl­csiekben. DR. BICZŰ GYÖRGY, a Szeged városi tanács vb el­nöke elsősorban várospoliti­kai és városfejlesztési kér­désekről beszélt felszólalásá­ban. Szemléletesen illuszt­rálta, hogy Szeged hatása messze túlnő a közigazgatá­si határokon, s ez egyúttal nagyobb felelősséget is ruház ránk. Az élénkülő idegen­forgalom ma már külföld előtti felelősséget is ránk ruház, hiszen a hazánkban szerzett benyomások elviszik hírünket a világba. Beszámolt a tanács végre­hajtó bizottságának elnöke arról, hogy miként hajtottuk végre Szegeden az MSZMP IX. kongreszusának határo­zatait a városépítésiben, a városfejlesztésben, a lakos­ság életkörülményeinek ja­vításában. Kidolgoztuk Sze­ged általános rendezési ter­vét, elkészítettük a művelő­déspolitikai és az egészség­ügyi munka irányelveit, a kereskedelem és a közleke­dés hosszútávú fejlesztési terveit. Ezekre azért volt égető szükség, mert a fejlő­dés rendkívül felgyorsult és csak gondos előrelátással és elemzéssel lehet egy nagy város érdekeit precízen szol­gálni. A fejlődés ütemének változására jellemző, hogy húsz esztendővel ezelőtt mindössze 16 millió forint volt a tanács évi költségve­tése, most pedig meghaladja a 300 milliót; akkor csak 46 ezer keresőt tartottunk szá­mon, most pedig 80 ezer a keresők száma városunkban. Ebben a hatalmas fejlődési ütemben évről évre nagy gondot jelent a lakásépítés. Szeged lakásállományának nagy része elavult, a város közművei elöregedtek. Az újabb és újabb esztendők mindig nagyobb tempót diktálnak, hiszen ismét olyan fejlődési szakasz előtt ál­lunk, amely erőink teljes koncentrációját kívánja meg. Visszatérő gond az építőipari kapacitás csekélysége az igényekhez és a pénzügyi le­hetőségekhez képest, továbbá az, hogy főként szállítási költségek miatt az országos átlagnál drágábban építke­zünk. A negyedik ötéves tervben előtérbe kerül a városre­konstrukció. Tarján és Odessza lakónegyedek befe­jezése, a második híd terve­zése, a Kossuth Lajos sugár­út és a nagykörút rekonst­rukciója, valamennyi fontos közmű felújítása erre a terv­időszakra esik. Ugyanakkor fokoznunk kell a lakosság­nak nyújtott szolgáltatásokat is. Tudnunk és látnunk kell, hogy Csongrád megye építő­ipara nincs kellőképpen fel­készülve ezekhez az óriási feladatokhoz, bármilyen gyors is volt kapacitásának növekedése a korábbihoz ké­pest. Mintegy nyolcezer la­kás megépítése szerepel az ötéves terv programjában, s az ehhez tartozó közművek, nem beszélve a termelői be­ruházásokról. Az építkezé­sekhez megvannak a szük­séges anyagi eszközeink, jo­gos a lakosság várakozása is. Szeged további dinamikus fejlődésének kulcsa ezért az építőipar kapacitásának nö­velése. Befejezésül arról beszélt a városi tanács vb elnöke, hogy a város gondjait csak úgy tudjuk megoldani, ha mindenki hozzájárul az erő­feszítésekhez. Ha az üzemek gazdasági vezetői is keresik az együttműködés lehetősé­geit, és tudomásul veszik, hogy dolgozóik naponta nyolc órát töltenek az üzem­ben — de tizenhatot a vá­rosban, s ehhez mérten az üzemek, vállalatok anyagi­akkal is támogatják a közös érdekű problémák megoldá­sát. KÓNYA SANDORNÉ. a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára elsősorban a párt­élet kérdéseiről szólt. Min­denekelőtt szigorúbb ellen­őrzést kért a párthatároza­tok végrehajtásában. Be­szélt arról is, hogy a kong­resszusi készülődés során megélénkült a politikai lég­kör és az alapszervezeti pártélet, a továbbiakban pe­dig arra kell törekedni, hogy ez az élénkség a minden­napi pártmunkában Ls meg­maradjon. A pártszervezetek rendkívül sokat tehetnek azért, hogy rövidebb idő tel­jen el a politikai kérdések megértésétől a gyakorlati megvalósításig, vagyis a cse­lekvő részvétel hamar meg­szülessen a kommunista kollektívákban. A gazdasá­gi és a politikai munkában mindig a törzsgárdára lehe­tett legszilárdabban építe­ni, ezért ennek a munkásré­tegnek a megbecsülését szintén szorgalmazta. DR. KOVÁCS KÁLMÁN, az MTESZ elnöke azzal kezd­te felszólalását: jogosnak ér­zi a beszámolónak azt a kí­vánságát, hogy a műszaki és technikai forradalomban mi­nél hatékonyabban járulja­nak hozzá a kutatók, a mér­nökök és az erre rendelt szervezetek a tudomány ter­melőerővé válásához. Ezt a folyamatot azonban nem elég igényelni — szervezni is kell. mert például az MTESZ mint testület máig sem kapott szót, megbízási a szegedi szénhidvogénkincs kiaknázására és hasznosítá­sára szolgáló elképzelések kidolgozásában. Hangsúlyoz­ta felszólalásában, hogy örömmel üdvözli a vegyipar szegedi fejlesztési koncepció­ját, mert szénhidrogéneken alapuló vegyipar tudomá­nyos háttere a városban máris rendelkezésre all MARI JÓZSEFNÉ. a sze­gedi textilművek szövőnője, a fiatalok és a nők helyze­téről beszélt Szinte statisz­tikai pontossággal mutatta ki, hogy a nők munkahelyi hűsége erősebb, mint a fér­fiaké, jóllehet ez azzal is összefügg, hogy a férfiak számára Szegeden nagyobb a munkahelyi választék. A textilipar krónikus munka­erőgondokkal kyszködik, s ehhez bérproblémák is hoz­zájárulnak. ugyanúgy, mint a háromműszakos beosztás. Véleménye szerint el kell jöpnie annak az időnek — esetleg a gépesítettség ma­gasabb fokán —, amikor a nőket felmentik az éjszakai termelési műszak fárasztó terhei alól. Ügy véli, hogy időszerű lenne végre a tex­tilipari munkának azzal is nagyobb becsületet szerezni, hogy szakmunkaként ismer­nék el. PAPP GYULA, a Szeged városi tanács vb elnökhe­lyettese művelődési politi­kánk számos kérdését érin­tette felszólalásában. Abból a manapság sokszor megfo­galmazott témából indult kl, hogy: a kultúra megkapja-e szocialista társadalmunkban azt a támogatást, amit meg­érdemelne? Kétségtelen, hogy kulturális életünkben nincs minden rendben. A megnövekedett személyi jö­vedelmek lehetővé teszik ugyan a magasabb kuturális igény kielégítését és a rö­videbb munkaidő is kedvez a művelődésnek, de műve­lődési intézményeink erre még nem készültek fel kel­lőképpen. A. téma körüli vitában megállapították: ha­zánk a közepesen fejlett or­szágok sorába tartozik, a kulturális gondoskodás szín­vonala mégis a fejlett or­szágokéhoz mérhető nálunk. Egyelőre nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt a műve­lődési színvonalat megőriz­zük, még ha gondok árán is. Gondok ugyanis abból ered­nek elsősorban, hogy a költ­ségvetésben biztosított kul­turális kiadások összege lé­nyegesen nem változott — az árváltozások miatt viszont nőttek az ezzel kapcsolatos anyagi kiadások. Szembe kell tehát néznünk azzal, hogy az intézményes műve­lődés anyagi lehetőségei mégi6 rövidültek. Szegednek nagyvárosi kul­túrája van. azzá teszi műve­lődési életének sokoldalúsá­ga, továbbá az, hogy itt nemcsak kulturális „fogyasz­tás" történik, hanem a kul­turális javak „termelése" is. Ilyen érteiember, az egész országra sugároztatni tud városunk szellemi kincsei­ből. Jó irányba halad tehát ahhoz, hogy kulturális de­centrummá váljék, de úgy érezzük, ehhez több támo­gatást érdemel az országtól. KRAJKÓ ANDRÁS nyug­díjas szenvedélyes szavak­kal beszélt a nők egyenjo­gúságához szükséges társa­dalmi és gazdasági feltéte­lek megteremtéséről. Lassú­nak ítélte ezt a folyamatot. Az ifjúsággal kapcsolatban Pedig arról beszélt, hogy közéleti felelősségérzetének fokozását csak a felnőtt tár­sadalom közreműködésével érhetjük el. A felnőtt nem­zedékek egyik értékmérője lehet, hogy miként készítik fel az ifjúságot társadalmi feladataira. A hozzászólásra jelentke­zettek nagy száma miatt a beszámoló és az előterjesz­tések fölötti vita délutánra is átnyúlt, s ebédszünet után folytatódott. DR. JÁRMAI TIBOR, a Szegedi . Városi—Járási Ügyészség vezetője volt, az ebédszünet után az eLső fel­szólaló. Részletesen foglalko­zott azokkal a jelentős jog­szabályokkal. amelyeket az elmúlt négy évben hoztak az állami szervek, és ame­lyek megkönnyítették, segí­tették az ügyészség munká­ját is. A Munka Törvény­könyve rendelkezéseiről szólva elmondotta: hatásá­tól azt vártuk, hogy csök­kenjen a munkaerő-vándor­lás. Sajnos, ezek a remé­nyeink bem váltak valóra Ezután a munkavédelmi és balesetelhárítási vizsgálatok tapasztalatairól szólt. Hang­súlyozta, hogy sajnos, külö­nösen mezőgadasági üze­mekben a gazdasági vezetők nem fordítanak elég gondot a balesetek megelőzésére. Csak akkor Intézkednek, amikor jóvátehetetlen baj származik. Mindez arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy a jövőben sokkal jobban, ha­tározottabban szerezzünk ér­vényt a rendelkezéseknek. A jogszabályokat be kell tar­tani és be kell tartatni. A káros jelenségek közül a bérezésre szóló jogszabály megsértését, annak követ­kezményeit ismertette és konkrét példákat említett, hol, melyik termelőszövetke­zetben, üzemben intézmény­nél károsították meg több százezer forinttal a népgaz­daságot. Mind többen van­nak olyan emberek, akik ha­rácsolnak, q szabadabb gaz­dálkodás körülményeit az állami tulajdon megkárosí­tására használják fel. Ezek az esetek nem egyszerű té­vedések, hanem tudatos te­vékenységek, hiszen több helyen már huzamosabb ideje okoznak kárt népi ál­lamunknak. Sok visszaélés­re ragadtatták magukat azok, akik osztogatják és elfogadják a másodállásokat­Az utóbbi időben arra is volt példa, hogy olyan sze­mélyek, akik ellen bűnvádi eljárást indítottak, azt sem tudták megmondani. hol van az a gazdasági egység, ahol ők tanácsadóként sze­repelnek, ahonnan nagy ösz­szegeket vettek tel. A szegedi közbiztonság helyzetével foglalkozva szó­vá tette, hogy kevés a rend­őr a város utcáin és az UFiH szolgálat csak kevésbé alkal­mas a rend fenntartására, legfeljebb rendbontás hely­reállítására. HEVER LÁSZLÓ, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára a fiatalok áldozatos munkájáról, segítőkészségé­ről beszélt. Elmondotta a többi között, hogy 3,5—4 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek az utóbbi időben, mintegy 600 ezer forintot fizettek be a Vietnamot megsegítő akció keretében. Ott voltak és helytálltak az árvízvédelmi munkában s méltó segítői voltak az idősebb dolgozók­nak. A fiatalok — mondotta — bátran fejtik ki véleményü­ket. Ez a társadalom nevel­te őket kritikussá, olyan fia­talokká. akik igényesek ön­magukkal és másokkal szem­ben. A fiatalok lakásépítő akciói az elmúlt években szép eredményeket hozlak, de sajnos az utóbbi időben egyre nehezebbé válik ez a munka, lassú .az építkezés és mind magasabbak a költsé­gek. A fiataloknak éppúgy problémájuk a szegedi lakás­helyzet, mint a felnőtteknek. A pályakezdő ifjúmunkások, értelmiségiek. termelőszö­vetkezeti tagok lakásprob­lémájának megoldásához kérte a pártbizottság foko­zottabb segítségét. Vcgül a kongresszusi irányelvekkel foglalkozott, majd helyeselte a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslat azon pontját, hogy a fiatalokat már !8 éves ko­ruk betöltése után a párt­alapszervezetekben felvehe­tik a párttagok sorába. Ezután a mandátumvizs­gáló bizottság jelentését hallgatta meg a pártérte­kezlet. BERENG JÓZSEF, a Sze­gedi Ruhagyár pártbizottsá­gának titkára szólalt fel utoljára. A többi között a negyedik ötéves tervben a ruházati iparra háruló fel­adatokkal foglalkozott. El­mondotta, hogy véleménye szerint időrendileg összeesik a két nagy iparág — a tex­til és a ruházati — korszerű­sítési és fejlesztési prog­ramja. A textilipar rekonst­rukcióját egy-két évvel előbb kellett volna elkezde­ni, hogy mint alapanyag­termeiő iparág már a ne­gyedik ötéves terv első évé­ben annyi hazai nyersanya­got tudjon adni a konfek­cióiparnak. hogy az zavar­talanul teljesíthesse ráhá­ruló feladatát. A vita után Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkárq foglalta össze a vi­tát. Hangsúlyozta, hogy a pártbízottság beszámolóját követő vitában sok javaslat született, amelyek majd megkönnyítik, elősegítik az új pártbizottság munkáját. Végül megköszönte a szege­di pártszervezetek, a Csong­rád megyei pártbizottság, a Központi Bizottság és mind­azon szervek munkáját, amelyek az elmúlt négy esz­tendőben segítették a sze­gedi pártbizottság tevékeny­ségéi. A Szeged városi pártérte­kezlet v-igül titkos szava­zással megválasztotta a vá­rosi pártbizottság tagjait. Az értekezlet szünetében a pártbizottság megtartotta el­ső ülését és megválasztotta tisztségviselőit. A pártérte­kezletet tájékoztatták a vá­lasztás eredményéről. Az elnöki zárszó után az Internacionaléval fejeződött be Szeged kommunistáinak pártértekezlete.

Next

/
Thumbnails
Contents