Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

z KEDD, 1970. OKTÓBER 105. Vita a gazdasági, a társadalmi és a pártélet kérdéseiről Az írásos beszámoló ismeretében, a két szóbeli előterjesztés után a küldötteik megkezdték a vitát a gazdasági-, a társadalmi- és a pártélet kérdéseiről. FÖLDVÁRI LASZLÓNÉ. A Szegedi Ecsetgyár • MSZMP csúcsvezetőségének titkára volt az első felszólaló. Arról számolt be, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta üzemükben nagy politikai figyelemmel voltak az árak alakulására. Munkájukat úgy szervezték, hogv elsősorban árcsökkentő hatást érjenek el vele. A párt gazdaságszervező munkájának nagy szerepe volt ebben, mert politikai munkával elő tudtak segíteni a legelőnyösebb termelési megoldásokat is. Abban, hogy egy-egy munkahelyen miként érvényesül a párt vezető és irányító szerepe, komoly felelősség hárul a gazdasági vezetőre is. Jogkörével csorbíthatja, vagy erősítheti ezt a szerepet. Rendkívül fontos, hogy a pártalapszervezetek vezetői és a vezetőségek tagjai ne érezzenek szubjektív vagy anyagi függőséget, állásfoglalásaikat bátran képviseljék. A párt vezető szerepét nagyon sokszor a párttagságnak a környezetre gyakorolt hatásán érzékelhetjük. Végül tolmácsolta a munkásoknak azt a véleményét, hogy a jól dolgozók jövedelmének arányosan jobban kell emelkednie, mint az átlagnak és a nagycsaládosok még több gondoskodást, segítséget kérnek társadalmunktól. DR. CSERHÁTI ISTVÁN, a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára az egyetemi munkakörülményeik fejlődéséről az egészségügyi és a felsőoktatási dolgozók anyagi megbecsülésének növekedéséről számolt be, majd az egyetemen folyó tudományos munkát ismertette. Hangsúlyozta: a felsőoktatásban és a tudományokban dolgozó káderek igen fontosnak tartják az egyetemi és a városi intézmények gyümölcsöző együttműködését. Minthogy az egyetemeken kommunista szakemberképzés folyik, egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a felsőoktatásban is a nevelésre. Különösen fontosnak tartják az egyetemi pártszervezetek, hogy elősegítsék a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi tanulmányait, GYURIS KALMANNÉ. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szövőnője felszólalásában egyebek között a dolgozó nők munkakörülményeinek javítását sürgette. Kifejtette, hogy véleménye szerint igazságtalan dolog az olyan nehéz fizikai munkának a „könnyűipari" besorolása, mint a szövés, hiszen nehéztextíliákkal is dolgoznak és a munkával járó fáradság és az érte járó bér nincs összhangban. Központi intézkedést sürgetett a nagyarányú munkaerővándorlással szemben, mert ez gyengíti a gyári fegyelmet. Ugyanakkor megengedhetetlennek tartja, hogy az üzemükhöz hű régi munkások, a törzsgárda tagiai gyakran hátránvos helyzetbe kerülnek béi-ben az újonnan felvettekkel szemben. Beszámolt a textilmunkásoknak a X. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny mozgalmáról is. CSITMEG ISTVÁN geofizikus. a Szeged körzetében megielent. új ipar, a köolajés földgázkutatás és -kitermelés fejlődéséről számolt be. Ez a munka egyre gazdaságosabbá válik, mind tökéletesebb technológiai eljárásokat alkalmaznak a szakemberek. A szegedi medencében a munkások helytállásáról külön is meg kell emlékezni, hiszen az itt dolgozó brigádok nevéhez számos országos fúrási rekord fűződik. Gazdasági munkájuk jelentőségét kezdettől fogva átérzik az olajbányászok, ezért vállalják a sok gondot, a munka természetével járó kellemetlenségeket is. Maguk iá jól tudják, hogy a kőolajés földgázfeltárás népgazdaságunk egyik leghasznosabb vállalkozása, hiszen a beruházások öt esztendő alatt megtérülnek. A medence termelési terve a teljes üzemelés idejére évi egymillió tonna olaj és kétmilliárd köbméter földgáz. Az energiakincs kiaknázása megfelelő ütemben, terv szerint halad és ezen még az árvízzel való küzdelem sem okozott csorbát, hiszen október elejéig a kongresszusi munkaverseny keretében az olajbányászok pótolták az árvízveszély miatt kiesett termelést. Joggal várják tehát az olajbányászok, hogy lehetőségeink szerint fokozzuk a róluk való szociális gondoskodást. a más vidékről ideköltöző munkások gyermekei óvodai. bölcsődei és napközis ellátásban részesülhessenek. Megvan ehhez Szegeden a segítőkészség, de a megoldás mindeddig elégtelen. NAGY ISTVÁN, a szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke azt a tudati változást érzékeltette felszólalása bevezetőjében, amelyet a termelőszövetkezeti életforma váltott ki dolgozó parasztságunkban. Az idei természeti csapások — az árvíz és a belvíz, továbbá az őszi fagy — megtizedelte ugyan a termelőszövetkezeti parasztság idei gazdasági reményeit és emiatt ez az esztendő a vártnál nehezebb lesz, de megfelelő előnyös hiteleikkel a termelőszövetkezetek ezeken a nehézségeken túljuthatnak. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bár a gazdaságirányítás új rendszere sok lehetőséget adott a termelőszövetkezetek részére is, újabb buktatókat és adminisztrációs merevségeket is fel lehet fedezni a téeszgazdálkodás eredményességének útjában. DR. HEGEDŰS ANDRÁS. a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója a tanárképzés modern követelményeiről beszélt. Elmondotta, hogy a felsőoktatás korszerűsítésében igen nagy szerepük van a pedagógusoknak, világnézeti elkötelezettségüknek, közéleti érdeklődésüknek és szakmai képzettségüknek. Az ideológiai munka az egyik legkomolyabb feladat a tanárképzésben és a nevelésben. A marxizmus —leninizmus hegemón szerepe nem erősíthető deklarációkkal, csak a tudomány logikájának kisugároztatásával, a tudományos érvényű meggyőzéssel. A tudomány és a tanárképzés műhelyében éppen ezért érvényesíteni kell azt a szemléletet, hogy a marxizmus—leninizmus alakította ki századunk legszebb eszméit, a humanizmust, az internacionalizmust és a hazafiságot — s ezeket egységben is értelmezi. Ilyen módon mélyíthettük el ifjúságunkban a szocialista haza iránti szeretetet, amely együtt jár más népek tiszteletével — tehát máris internacionalista — és csak a szocialista népek családiában lelhetjük meg hazánk igazi jövőjét. Beszélt arról is, hogy a tudományos és technikai forradalom idején megnövekedett az igény a tanárokkal szemben, éppen ezért a társadalom is növelje felelősségét és megbecsülését e munka iránt, mind anyagiakban, mind erkölcsiekben. DR. BICZŰ GYÖRGY, a Szeged városi tanács vb elnöke elsősorban várospolitikai és városfejlesztési kérdésekről beszélt felszólalásában. Szemléletesen illusztrálta, hogy Szeged hatása messze túlnő a közigazgatási határokon, s ez egyúttal nagyobb felelősséget is ruház ránk. Az élénkülő idegenforgalom ma már külföld előtti felelősséget is ránk ruház, hiszen a hazánkban szerzett benyomások elviszik hírünket a világba. Beszámolt a tanács végrehajtó bizottságának elnöke arról, hogy miként hajtottuk végre Szegeden az MSZMP IX. kongreszusának határozatait a városépítésiben, a városfejlesztésben, a lakosság életkörülményeinek javításában. Kidolgoztuk Szeged általános rendezési tervét, elkészítettük a művelődéspolitikai és az egészségügyi munka irányelveit, a kereskedelem és a közlekedés hosszútávú fejlesztési terveit. Ezekre azért volt égető szükség, mert a fejlődés rendkívül felgyorsult és csak gondos előrelátással és elemzéssel lehet egy nagy város érdekeit precízen szolgálni. A fejlődés ütemének változására jellemző, hogy húsz esztendővel ezelőtt mindössze 16 millió forint volt a tanács évi költségvetése, most pedig meghaladja a 300 milliót; akkor csak 46 ezer keresőt tartottunk számon, most pedig 80 ezer a keresők száma városunkban. Ebben a hatalmas fejlődési ütemben évről évre nagy gondot jelent a lakásépítés. Szeged lakásállományának nagy része elavult, a város közművei elöregedtek. Az újabb és újabb esztendők mindig nagyobb tempót diktálnak, hiszen ismét olyan fejlődési szakasz előtt állunk, amely erőink teljes koncentrációját kívánja meg. Visszatérő gond az építőipari kapacitás csekélysége az igényekhez és a pénzügyi lehetőségekhez képest, továbbá az, hogy főként szállítási költségek miatt az országos átlagnál drágábban építkezünk. A negyedik ötéves tervben előtérbe kerül a városrekonstrukció. Tarján és Odessza lakónegyedek befejezése, a második híd tervezése, a Kossuth Lajos sugárút és a nagykörút rekonstrukciója, valamennyi fontos közmű felújítása erre a tervidőszakra esik. Ugyanakkor fokoznunk kell a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat is. Tudnunk és látnunk kell, hogy Csongrád megye építőipara nincs kellőképpen felkészülve ezekhez az óriási feladatokhoz, bármilyen gyors is volt kapacitásának növekedése a korábbihoz képest. Mintegy nyolcezer lakás megépítése szerepel az ötéves terv programjában, s az ehhez tartozó közművek, nem beszélve a termelői beruházásokról. Az építkezésekhez megvannak a szükséges anyagi eszközeink, jogos a lakosság várakozása is. Szeged további dinamikus fejlődésének kulcsa ezért az építőipar kapacitásának növelése. Befejezésül arról beszélt a városi tanács vb elnöke, hogy a város gondjait csak úgy tudjuk megoldani, ha mindenki hozzájárul az erőfeszítésekhez. Ha az üzemek gazdasági vezetői is keresik az együttműködés lehetőségeit, és tudomásul veszik, hogy dolgozóik naponta nyolc órát töltenek az üzemben — de tizenhatot a városban, s ehhez mérten az üzemek, vállalatok anyagiakkal is támogatják a közös érdekű problémák megoldását. KÓNYA SANDORNÉ. a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkára elsősorban a pártélet kérdéseiről szólt. Mindenekelőtt szigorúbb ellenőrzést kért a párthatározatok végrehajtásában. Beszélt arról is, hogy a kongresszusi készülődés során megélénkült a politikai légkör és az alapszervezeti pártélet, a továbbiakban pedig arra kell törekedni, hogy ez az élénkség a mindennapi pártmunkában Ls megmaradjon. A pártszervezetek rendkívül sokat tehetnek azért, hogy rövidebb idő teljen el a politikai kérdések megértésétől a gyakorlati megvalósításig, vagyis a cselekvő részvétel hamar megszülessen a kommunista kollektívákban. A gazdasági és a politikai munkában mindig a törzsgárdára lehetett legszilárdabban építeni, ezért ennek a munkásrétegnek a megbecsülését szintén szorgalmazta. DR. KOVÁCS KÁLMÁN, az MTESZ elnöke azzal kezdte felszólalását: jogosnak érzi a beszámolónak azt a kívánságát, hogy a műszaki és technikai forradalomban minél hatékonyabban járuljanak hozzá a kutatók, a mérnökök és az erre rendelt szervezetek a tudomány termelőerővé válásához. Ezt a folyamatot azonban nem elég igényelni — szervezni is kell. mert például az MTESZ mint testület máig sem kapott szót, megbízási a szegedi szénhidvogénkincs kiaknázására és hasznosítására szolgáló elképzelések kidolgozásában. Hangsúlyozta felszólalásában, hogy örömmel üdvözli a vegyipar szegedi fejlesztési koncepcióját, mert szénhidrogéneken alapuló vegyipar tudományos háttere a városban máris rendelkezésre all MARI JÓZSEFNÉ. a szegedi textilművek szövőnője, a fiatalok és a nők helyzetéről beszélt Szinte statisztikai pontossággal mutatta ki, hogy a nők munkahelyi hűsége erősebb, mint a férfiaké, jóllehet ez azzal is összefügg, hogy a férfiak számára Szegeden nagyobb a munkahelyi választék. A textilipar krónikus munkaerőgondokkal kyszködik, s ehhez bérproblémák is hozzájárulnak. ugyanúgy, mint a háromműszakos beosztás. Véleménye szerint el kell jöpnie annak az időnek — esetleg a gépesítettség magasabb fokán —, amikor a nőket felmentik az éjszakai termelési műszak fárasztó terhei alól. Ügy véli, hogy időszerű lenne végre a textilipari munkának azzal is nagyobb becsületet szerezni, hogy szakmunkaként ismernék el. PAPP GYULA, a Szeged városi tanács vb elnökhelyettese művelődési politikánk számos kérdését érintette felszólalásában. Abból a manapság sokszor megfogalmazott témából indult kl, hogy: a kultúra megkapja-e szocialista társadalmunkban azt a támogatást, amit megérdemelne? Kétségtelen, hogy kulturális életünkben nincs minden rendben. A megnövekedett személyi jövedelmek lehetővé teszik ugyan a magasabb kuturális igény kielégítését és a rövidebb munkaidő is kedvez a művelődésnek, de művelődési intézményeink erre még nem készültek fel kellőképpen. A. téma körüli vitában megállapították: hazánk a közepesen fejlett országok sorába tartozik, a kulturális gondoskodás színvonala mégis a fejlett országokéhoz mérhető nálunk. Egyelőre nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt a művelődési színvonalat megőrizzük, még ha gondok árán is. Gondok ugyanis abból erednek elsősorban, hogy a költségvetésben biztosított kulturális kiadások összege lényegesen nem változott — az árváltozások miatt viszont nőttek az ezzel kapcsolatos anyagi kiadások. Szembe kell tehát néznünk azzal, hogy az intézményes művelődés anyagi lehetőségei mégi6 rövidültek. Szegednek nagyvárosi kultúrája van. azzá teszi művelődési életének sokoldalúsága, továbbá az, hogy itt nemcsak kulturális „fogyasztás" történik, hanem a kulturális javak „termelése" is. Ilyen érteiember, az egész országra sugároztatni tud városunk szellemi kincseiből. Jó irányba halad tehát ahhoz, hogy kulturális decentrummá váljék, de úgy érezzük, ehhez több támogatást érdemel az országtól. KRAJKÓ ANDRÁS nyugdíjas szenvedélyes szavakkal beszélt a nők egyenjogúságához szükséges társadalmi és gazdasági feltételek megteremtéséről. Lassúnak ítélte ezt a folyamatot. Az ifjúsággal kapcsolatban Pedig arról beszélt, hogy közéleti felelősségérzetének fokozását csak a felnőtt társadalom közreműködésével érhetjük el. A felnőtt nemzedékek egyik értékmérője lehet, hogy miként készítik fel az ifjúságot társadalmi feladataira. A hozzászólásra jelentkezettek nagy száma miatt a beszámoló és az előterjesztések fölötti vita délutánra is átnyúlt, s ebédszünet után folytatódott. DR. JÁRMAI TIBOR, a Szegedi . Városi—Járási Ügyészség vezetője volt, az ebédszünet után az eLső felszólaló. Részletesen foglalkozott azokkal a jelentős jogszabályokkal. amelyeket az elmúlt négy évben hoztak az állami szervek, és amelyek megkönnyítették, segítették az ügyészség munkáját is. A Munka Törvénykönyve rendelkezéseiről szólva elmondotta: hatásától azt vártuk, hogy csökkenjen a munkaerő-vándorlás. Sajnos, ezek a reményeink bem váltak valóra Ezután a munkavédelmi és balesetelhárítási vizsgálatok tapasztalatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy sajnos, különösen mezőgadasági üzemekben a gazdasági vezetők nem fordítanak elég gondot a balesetek megelőzésére. Csak akkor Intézkednek, amikor jóvátehetetlen baj származik. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a jövőben sokkal jobban, határozottabban szerezzünk érvényt a rendelkezéseknek. A jogszabályokat be kell tartani és be kell tartatni. A káros jelenségek közül a bérezésre szóló jogszabály megsértését, annak következményeit ismertette és konkrét példákat említett, hol, melyik termelőszövetkezetben, üzemben intézménynél károsították meg több százezer forinttal a népgazdaságot. Mind többen vannak olyan emberek, akik harácsolnak, q szabadabb gazdálkodás körülményeit az állami tulajdon megkárosítására használják fel. Ezek az esetek nem egyszerű tévedések, hanem tudatos tevékenységek, hiszen több helyen már huzamosabb ideje okoznak kárt népi államunknak. Sok visszaélésre ragadtatták magukat azok, akik osztogatják és elfogadják a másodállásokatAz utóbbi időben arra is volt példa, hogy olyan személyek, akik ellen bűnvádi eljárást indítottak, azt sem tudták megmondani. hol van az a gazdasági egység, ahol ők tanácsadóként szerepelnek, ahonnan nagy öszszegeket vettek tel. A szegedi közbiztonság helyzetével foglalkozva szóvá tette, hogy kevés a rendőr a város utcáin és az UFiH szolgálat csak kevésbé alkalmas a rend fenntartására, legfeljebb rendbontás helyreállítására. HEVER LÁSZLÓ, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára a fiatalok áldozatos munkájáról, segítőkészségéről beszélt. Elmondotta a többi között, hogy 3,5—4 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek az utóbbi időben, mintegy 600 ezer forintot fizettek be a Vietnamot megsegítő akció keretében. Ott voltak és helytálltak az árvízvédelmi munkában s méltó segítői voltak az idősebb dolgozóknak. A fiatalok — mondotta — bátran fejtik ki véleményüket. Ez a társadalom nevelte őket kritikussá, olyan fiatalokká. akik igényesek önmagukkal és másokkal szemben. A fiatalok lakásépítő akciói az elmúlt években szép eredményeket hozlak, de sajnos az utóbbi időben egyre nehezebbé válik ez a munka, lassú .az építkezés és mind magasabbak a költségek. A fiataloknak éppúgy problémájuk a szegedi lakáshelyzet, mint a felnőtteknek. A pályakezdő ifjúmunkások, értelmiségiek. termelőszövetkezeti tagok lakásproblémájának megoldásához kérte a pártbizottság fokozottabb segítségét. Vcgül a kongresszusi irányelvekkel foglalkozott, majd helyeselte a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslat azon pontját, hogy a fiatalokat már !8 éves koruk betöltése után a pártalapszervezetekben felvehetik a párttagok sorába. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság jelentését hallgatta meg a pártértekezlet. BERENG JÓZSEF, a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának titkára szólalt fel utoljára. A többi között a negyedik ötéves tervben a ruházati iparra háruló feladatokkal foglalkozott. Elmondotta, hogy véleménye szerint időrendileg összeesik a két nagy iparág — a textil és a ruházati — korszerűsítési és fejlesztési programja. A textilipar rekonstrukcióját egy-két évvel előbb kellett volna elkezdeni, hogy mint alapanyagtermeiő iparág már a negyedik ötéves terv első évében annyi hazai nyersanyagot tudjon adni a konfekcióiparnak. hogy az zavartalanul teljesíthesse ráháruló feladatát. A vita után Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkárq foglalta össze a vitát. Hangsúlyozta, hogy a pártbízottság beszámolóját követő vitában sok javaslat született, amelyek majd megkönnyítik, elősegítik az új pártbizottság munkáját. Végül megköszönte a szegedi pártszervezetek, a Csongrád megyei pártbizottság, a Központi Bizottság és mindazon szervek munkáját, amelyek az elmúlt négy esztendőben segítették a szegedi pártbizottság tevékenységéi. A Szeged városi pártértekezlet v-igül titkos szavazással megválasztotta a városi pártbizottság tagjait. Az értekezlet szünetében a pártbizottság megtartotta első ülését és megválasztotta tisztségviselőit. A pártértekezletet tájékoztatták a választás eredményéről. Az elnöki zárszó után az Internacionaléval fejeződött be Szeged kommunistáinak pártértekezlete.