Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1970. OKTÓBER 15. A pénteki Don Jüan; Jobb mint premier Mii Syörgy fametszetei Közel évtizede nem hangzott el a Szegedi Nemzeti Színházban Mozart Don Jüanja, a legutóbbi előadást még Rubányi Vilmos állította színpadra. Vaszy Viktor társulata tehát régi adósságot törleszt a pénteki premierrel: a Cosi fan tutte mellett ez az opera „semiseria" hiányzik csaik a teljes Mozart-ciklusból. Az Idomeneo hazai ősbemutatóként ment, a Szöktetés, a Figaro házassága, A színigazgató és a Varázsfuvola mind-mind emlékezetes premier volt, ahol szemléletesen kirajzolódott a szegedi operatársulat Mozart-képe. — Együttesünk sajátságos zenei és játékstílusának lényege a szövegértelmezés: minden más szempontot ennek rendelünk alá — magyarázza Vaszy Viktor. — Az együttesek összehangolása, a következetesen megvalósított ansamble-kultúra és a színpadi játék természetessége szerepel még a főszempontok között, ami Mozartnál különösen fontos, hiszen a zenét köztudomásúan sohasem szabad a színpadi cselekmény mögé utalni. A Don Jüan bemutatóját egyébként többnek szánjuk a szokásos premiereknél: a negyedszázados jubileumához érkezett operatársulatunk ünnepi eseményének, melyet a Sarolta és a Rózsalovag premierje, illetve Bartók évfordulóra a Kékszakállú herceg várának —, Beethoven jubileumra a Fideliónak felújításai követnek. A Don Jüan pénteki bemutatóján, az ünnepi aktushoz méltóan, frakkban játszik a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Beszélgetésünk a hirtelen támadt csöndben megszakadt: a zenekari árok elcsendesült, s Szalatsy István intésére felhangzott az opera népszerű nyitánya. A keddi első főpróbát Vaszy Viktor aktív „külső szemlélőként" figyelte, csakúgy a premier másik főszereplője Horváth Eszter is: Donna Anna ezúttal Szabadits Judit volt. Szalatsy Istvánnal együtt későbbi előadásokon mutatkoznak be a közönségnek. A premier szereposztása egyébként már olvasható a plakátokon. Címszereplő Gyimesi Kálmán, Leporello Sinkó György lesz, az opera nőfiguráil Horváth Eszter mellett Karikó Teréz és Berdál Valéria énekli. Don Ottavio Réti Csaba, a kormányzó Halmi László, míg Mazetto maszkjában új szólista mutatkozik be: Börcsök István. Az előadást Versényi Ida rendezi, díszleteit Székely László, jelmezeit Gombár Judit tervezte. N. L Engels-rajzok a filmvásznon Engels-rajzok és karikatúrák bőven szerepelnek abban a filmben, amelyet róla készítettek a moszkvai és a drezdai filmstúdió mesterei. A filmben láthatók Engelsnek a barátaihoz és rokonaihoz intézett levelei is, amelyek a forgatókönyv alapjául szolgálnak. „Az ifjú Engels Frigyes" című film rendezői Kaethe és Klaus Georgl (NDK), valamint Fedor Hitruk és Vadim Kurcsevszkij (Szovjetunió). „Feladatunknak tűztük ki a fiatal Engels lélektani portréjának megteremtését mégpedig saját szavaira és rajzaira, köztük önarcképére támaszkodva — mohdta a TASZSZ munkatársának Hitruk —, ezért a film másik címe: „Portré levelekben". „Engels 1838 és 1842 közötti időkből való brémai és berlini levelei visszatükrözik Marx jövőbeni harcostársa feltűnően széles érdeklődési körét és lelkesedését — hangsúlyozta a filmrendező. Ragyogó képet nyújtanak az akkori idők társadalmi és politikai életéről, azokról a heves filozófiai vitákról, amelyekben Engels ls részt vett, és ugyanakikor Ismertetik Engels Irodalmi és művészeti nézeteit. Olyan- j nak igyekeztünk a filmen • Engelst bemutatni, amilyen- j nek e levelekből kitűnik? életörömtől telt és éleseszű embernek". Engels szatirikus rajzait nagy megfigyelő és kifejezőkészség jellemzi. A filmben felhasználják XIX. századbeli német művészek rézkarcait és kőnyomatait is. Az új filmet Engels születése 150. évfordulójának szentelik. A magyar könyvkiadás remekeként nemrég jelent meg Buaay György fametszeteit tartalmazó kötet. Kiadója a Magyar Helikon, kinyomtatója pedig az a gyomai Kner-nyomda, amely már Indulásakor tehetségének formálódása idején is „dolgoztatta" a művészt. A kötet — írtuk — remek, s szépsége elsősorban a szegedi szemeknek lehet kedves, hiszen olyan lapokhoz ad méltó keretet, amelyek jó része éppen itt került kl előbb a metszőszerszámok, majd a sokszorosító sajtó alól. Mert Buday György — szegedi; pályájának eredete, első és máig meghatározó témái szerint egyaránt. Igaz, Erdélyből származott hozzánk — édesapja a kolozsvári egyetem Szegedre költöztetett tanára volt —, de metszeni itt kezdett, s a „helyi" témák jelentek meg elsőként lapjain. Mint a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapítója, s legaktívabb tagja, gyakori vendége volt a várost környező falvaknak, s gyakori tagja a paraszti sokadalmaknak. Így magától értetődő természetességgel vágta fatáblába azt a „Boldogasszony búcsúja" című sorozatát, amelyen az alsóvárosi templom zarándokait örökítette meg. Ez a szinte véletlenül kötetbe került • — s először mindössze 100 példányban sokszorosított — sorozat tüstént országos, sőt nemzetközi hírt szerzett számára, a gyors művészi fejlődéshez pedig biztos alapot adott. Népi balladák illusztrációi, betyárnóták, mesék jelenetet, a különösen szeretett írók arcképei kerültek ki ezek után százszámra az érzékeny járású kés alól, majd pedig egyetemesebb témák: főképpen az Olaszországban töltött évek alatt. Buday György később Londonba került — ott él ma is, mint a fametszők „Király Társaságának" megbecsült és tehetségéhez méltóan foglalkoztatott tagja —, ám művészetét csak érlelték, de át nem formálták az angliai évek. Témáiban többnyire ma is a tragikust keresi, lapjain most ls feketén-fehéren villan fel a dráma. Még a békésebb tájakat, nyugalmasabb arcokat idéző munkáin is ott kísért a fekete gyász: tisztán, fenségesen; úgy is mondhatjuk, shakespeare-i módon. Shakespeare egyébként is egyik nagy „témaadója". Remekbe készült kötetében is látható az a sorozat, amely a nagy angol Athéni Timon című drámájának elképzelt címszereplőjét idézi meg, tíz csodálatos táblán. Egy mély és tragikus élet tárul fel ezeken a lapokon, a nyugodt fenség állapotától a gyötrődésen, kínokon át az élet utáni megnyugvásig. Embert, sorsot tökéletesebben idézni a fametszet kemény, nagy fegyelmet igénylő műfajában aligha lehetséges. Könyvének magyarországi megjelenése alkalmából ezúton is tiszteleg az egykori város, ahol elkezdődött, s ahonnan nagyon messzire iveit a ma ls töretlen művészi pálya. Akácz László Változások az írógépen Nyolcéves vita végére tesznek pontot most az írógép billentyűzetének beosztása körül érdekelt szervek. S meg is tehetik ezt, mivel a pont megőrizte helyét a billentyűzet 37. karján. A Magyar Nyelvőr hasábjain 1982. elején megindult vita részvevői követelték, illetve ellenezték, hogy vezessük be a magyar nyelv sajátosságainak megfelelő reformbillentyűzetet a most használatos helyett. A reformbillentyűzet lényege az, hogy a most használatos, nyelvenként klsebb-nagyobb eltérést mutató, de közös eredetű torontói pillentyűzetet olyannal váltsuk fel, amelyben a legkönnyebben leüthető billentyűkre kerülnének a magyar nyelv gyakori betűi, például Hódít a maxi — No, fiúk újra járhatunk moziba, ha látni akarunk valamit... Gerencsér Miklós FEKETE 29. — Mit tudsz a tévedésekről, a rossz fuvarlevelekről, meg a félrevezető csomagolásról? — lehelte rá a szavakat fagyasztó kedvességgel Demeter. Átszakította a bőrt a bicska hegye. Csípőssé vált a fájdalom. Hátrább már nem szeghette a tejét a költő, így hát ágaskod ássál próbálta enyhíteni a bicskahegy nyomását. Demeter ismerős dolgokat kérdezett tőle. Amikor kiderült a magyar és a német kormány közös határozata, hogy a bécsújhelyi és a csepels/.igetl repülőgépgyárból, illetve a győri vagongyár repülőgép-osztályából létrehozzák az arbeitsgemelfidschaítot, vagyis a Munkaközösséget, megpróbáltak közbeavatkozni a munkások. A bátrabbak vállalták az együttműködést a József Attila Körrel, óvatosan bár. de hátráltatták a gépek Kőbányára szállítását, és újólagos összeszerelését. Mielőtt még elkezdhették volna Kőbányán a harci repülők gyártását, fel kellett adniok a németeknek az új üzembe vetett reményt. Gyorsan nyomultak előre az Alföldön a szovjet csapatok, s hamarosan hadműveleti területté váit Budapest közvetlen környéke. Így a gyártás helyett a menekülés vált esedékessé. Arra kérték a József Attila Kör tagjait a Kőbányán dolgozó győri munkasokat, hogy próbálják menteni a menthetőt. Űjabb államközi szerződést kötöttek a nyilasok a németekkel, amit az egyik fel részérói vitéz Szakvári Emil háborús termelési miniszter, a másik 'fél részéről Veesenmayer teljhatalmú nemet megbízott írt alá. Ennek értelmében a teljes felszerelést a Birodalom és a Cseh Protektorátus területére kellett volna telepíteni. A németek számolatlanul osztogatták a százpengősöket, teherautó számra hordták a munkásoknak a kenyeret, a szalámit, a rumot, míg a nyilasok csőretöltött géppisztolyokkal csináltak kedvet a munkához. Németh László János mindezt nagyon jól tudta. Nem törődött a húsába ékelődött blcskahegygyel. Mint ahogy azt is nagyon jól tudta, hogy néhány szavuval egycsapásru elégedetté tehetné Demeter főhadnagyot. Kőbánya beláthatatlan pályarengetegén, a távoli mellékvágányokon álltak a vagonok, amelyek soha nem fognak elgördülni a győri gépekkel Németországba. Értesült a megtévesztő csomagolásról. a szándékosan rosszul jelzett tartalomról. Értéktelen kacatokat pakoltak a ládákba, amelyek a Harmadik Birodalomba utaztak, mig a valódi értékeket a Szent István Tápszergyár elhagyatott iparvágányára tolatták. így ls sok drága berendezés indult volna újnak a németek gkarata szerint, de néhány vakmerő munkás kicserélte a bárcacédulákat. és a pótolhatatlan szerszámokkal, műszerekkel teli vagonok Németország helyett a vagpngyár egyik háborús telephelyére, Ménfőcsanakra érkeztek meg. Káprázatos nyomozói sikert mutathatott volna fel Demeteer, ha a bicskahegy megoldju a költő nyelvét. De a költő a némaságot választotta. * — Csiba törzsőrtnester! Vágja fejbe a gumibottal! — parancsolta a főhadnagy. A farkaskutya megint morogni kezdett. Továbbra is- a megfeszített áll alá peckelődött a bicska. Csiba Ferenc törzsőrmester, a hosszú karú. bütykös kezű csendőrnyomozó egy vékony gumibotot választott a fali fogasról. Meghajlitgatta. mintha nem lenne egészen egyenes, aztan hirtelen suhintással halántékon ütötte a költőt. Németh László János eszméletlenül a padlóra omlott. Ólomnehéz kábulatból eszmélt, öntudata halványan tisztult, majd durva rántás szakította ki a sajgó mámorból. Ködösen vette tudomásul, hogy a hajába markolva állítják talpra. Demeter ekkor már ismét az asztal mögött ült. — Használt a szundikálás? Kezefejével törölte le álláról a vért a fogoly Nem szólt semmit. — Attól félek továbbra kell altatni. Persze, ha mazochista vagy. az más. Nekem úgy is jó. Hajlandó vagy szóba állni velem? — • Nem szívesen ... — Üsse kő. nem vagyok hiú. Kinek adtál utasítást, hogy faragjon klisét a sokszorosításhoz? — Senkinek— Hát akkor kitől kaptad B röpcédulákat? — Nem leszek áruló. t — Hányszor voltál Ácson november elejétől a letartóztatásig? (Folytatjuk.) Fellini tv-lilmet rendez A cirkuszi sátor alatt hullámzó végnélküli kacagásorkánból vajmi keveset hallhatunk a velencei filmfesztiválon műsoron kívül bemutatott új Felllni-filmben. A „Clowns" nem film, hanem tv-játék, amelyet Fellini április hónapban forgatott Párizsban az odasz és francia televízió számára. Fellini felidézi gyermekkorunk emlékeit, a cirkuszt, a sztentori hangon beszélő pojácókat. Emléket állít a magányos bohócnak, mint az első krumpliorrú, meszelt arcú clownnak. a folyton felbukkanó „a", viszont a nálunk fehér hollóként előforduló „q" menjen egy periférikus helyre. A magyar nyelvű szövegek leírását megkönnyítő változtatások mellett igen erős érvek szólaltak meg a vitában amellett is, hogy vegyek figyelembe a magyar Helyesírás igényeit, tekintve, hogy több hosszú magannungzo hiánya megnehezíti a kinyomtatásra szánt szövegek leírását. A vita nyomán megindult, és 4—5 évig tarló tárgyalások most egy, a magyar helyesírásnak megfelelő elrendezésű billentyűzet kialakításával lezárultak. A szabványt a Műszeripari Szabványosítási Központ felterjesztette a KGM-nek, s ha a minisztérium azt jóváhagyja, akkor 1970. december 31-étől már ezzel az elrendezéssel veszi az írógépeket a MlGÉRT külföldi szállítóitól. Rendkívül előnyös lett volna, ha sikerül szabványnyá tenni a reformbillentyüzetet, mert a mostani elrendezés mellett, a magyar szövegek írásánál a betűk 35 százalékát kisujjal kénytelen leütni a gépíró, azonban a gépek átbetűzése rendkívül nagy költséggel járna országos szinten, az új billentyűzet betanulása a gyakorlott gépírók részéről, valamint az oktatás átszervezése az újak részére ugyancsak komoly nehézségeket okozna. Az/,tl viszont jelentős helyesírási problémákat oldunk meg, hogy megjelenik a hosszú kis ű, az ékezetes í és ó, az utolsó két karra kerülő q és w helyén. NfiPI KISLEXIKON a villamosközlekedés történetéről Száz év alatt sem változott — legyintenek néha az utasok, ha a szegedi villamos kerül szóba. Pedig nemhogy száz, de száztizenhárom évet is emlegethetnének. 4 Osvlllamos? A villamos — mások szerint az autóbusz — őse az omnibusz. 1857 márciusában kezdte meg működését a Széchenyi tér és a Tiszapályaudvar közötti útvonalon. Később az ipar és kereskedelem fellendülése megteremtette a lóvasút Iránti Igényt. 1881-ben Paget Eduárd mérnök kapott engedélyt pályázata alapján a lóvasút pályájának megépítésére. Húrom útvonalon 1884ben Indult meg a lóvasút, 1890-től a vonalak száma öt.re növekedett. Ezeknek nyomvonalán Indult meg 1908ban a villamosközlekedés. # Lassú fejlődés? A Szegedi Közúti Vaspálya RT egészen az államosításig tartotta kezében a szegedi villamosközlekedést. Ezt váltotta tel a Közlekedési Vállalat., amely 1955-től 1962 végéig uutóbuszrészleget ls Irányított. Az elmúlt több mint két évtized alatt a fejlődés abbun ls lemérhető. hogy a pályák hossza 17.8 km-ről 30ra nőtt, az utasforgalom pedig majdnem hétszeresére. A férőhelyek száma 1949-ben 2157 volt, 1070-re 0190-rc emelkedett. # Árváltozások? A villarríos népszerűségét a gyakori kellemetlenségek sem csökkentették: várakozás a kitérőkben. üzemzavarok stb. Pedig közben a viteldíj ls emelkedett. 1964-ben a vállalat az országban elsőként vezette be az egyszerűsített menetdijszabást: az előző években használt négyfajta menetjegy helyett az egyszeri utazásra érvényes ötvenfilléres vonaljegyet kellett használni, megszűnt az a korlátozás is, hogy bérletet csak dolgozók kaphatnak. Két év múlva, 1988-ban a vonalJegy árát kétszeresére emelték, a bérletek árát viszont csökkentették.