Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 13. Az utolsó kévéket csépelte a héten Mórahalcm határában ez a cséplőgép. Július 24-e óta járt tanyáról tanyára, szakszövetkezeti tagok és háztáji gazdaságok apró asztagait csépelte mostanáig. Körülbelül 2,5 ezer mázsa gabonát csurgatott zsákokba 11 ember segítségével, a bandagazda Battancs János felügyelete mellett. A Zenebarátok is elkezdik Első olvasásban... Beszélgetések a kongresszusi irányelvekről A kongresszusi irányelvek megjelenése megpezsdítette a politikai életet. Párttaggyüléseken, társadalmi és tömegszervezetekben, magánbeszélgetéseken egyformán kimeríthetetlen téma az MSZMP. X. kongresszusára készült dokument. Érdeklődési körükhöz leginkább simuló kérdésekről munkatársaink is beszélgetést kezdeményeztek közéleti emberekkel, üzemi, termelőszövetkezeti vezetőkkel, munkatársakkal. Az első olvasás utáni beszélgetések tartalmát folyamatosan ismertetjük. Meg kell változtatni a szemléletet A nők helyzetéről ebben az esztendőben hozott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága. A kongresszusi irányelvek Ismételten programszerűen fogalmazza meg a nők érdekében elvégzendő társadalmi-politikai feladatokat. Mit mond erről a nőmozgalom megyei vezetője, egy nagyobbrészt nőkkel dolgozó üzem, a szegedi konzervgyár igazgatója, dr. Ábrahám Antalné? — Az irányelvek olvasása közben igen megkapott az a figyelem, amellyel a párt a nők társadalmi helyzetét kezeli. Első ízben beszélünk erről a témáról úgy, mint igen fontos társadalmi kérdésről. Az elmúlt negyed században jogilag és anyagilag többet tettünk a nőkért, mint más társadalmak egy évszázadban, mégis tudomásul kell vennünk, hogy csak az elején járunk a szocializmushoz illő megoldásnak. Sokat változott a szemlélet a nőkkel kapcsolatban a családban, a munkahelyen, a közéletben, mégis arra hívnám fel a figyelmet: a gazdálkodó egységek saját hatáskörükben, saját anyagi eszközeikkel óriási segítséget tudnának adni a februári KB-határozat megvalósításához. Nagyobb hányad és nagyobb figyelem illeti meg a nőket a gondoskodásból. — Ezt a törekvést érzem abban is, hogy a párt saját hatáskörébe vonja a nőmozgalom hatékony támogatását; a pártszervezeteknek kötelességük lesz ennek irányítása, szervezése és ellenőrzése. A párt hatni tud a környezetre, a szemléletben ma még meg-megmutatkozó torzulások leküzdésére. A nők társadalmi megbecsülését jól kifejezi a kongreszszusra készült pártdokumentum is, és programként fogalmazza meg, hogy: közelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hátrányos helyzete és jobban érvényesüljön egyenjogúságuk". A kísérletezés nem önmagáért való A kulturális, a művészeti életben pozitív változások és ellentmondások egyaránt felfedezhetők. Ügy fogalmaz az irányelvek, hogy az élet problémáinak megértetését, a társadalmi kérdések elemzését is elvárja a művészetektől. A népszerű szegedi színművész, Mentes József így nyilatkozik erről a kérdéscsoportról: — A kongresszus irányelvei egyértelműen leszögezik, hogy olyan művészetekre van szü-kséff. amelyeknek tömegbázisuk van, segítik megértetni és formálni a mi társadalmunkat, világunkat. Ez a summázat nem egyszerűsíti a művészeti kérdéseket, de irányadó. Emlékezzünk csak viszsza: a IX. kongresszus kimondta, hogy joga van a kísérletezésnek, a stíluskeresésnek. Ez megpezsdítette a művészeti életet, de hordaléka is volt a kísérletezési mozgalomnak. Gyakran öncélúvá, hóborttá, divattá vált ez a tartalmas jelszó, és elmaradt a céltudatosság. A kísérletezés szült fondorlatos jelzőrendszert is, spekulációt is. Márpedig a művészet nálunk csak akkor korszerű, ha az emberek felismerik benne a korproblémákat, saját gondolat- és érzésvilágukat. Nem a kísérletezés ellen beszélek tehát — hanem a kísérletezés értelme és elhivatottsága mellett. — A kongresszusi irányelvekben, az erről a témáról szóló tömör fogalmazásban benne érzem ezt az igényt. Mint ahogy benne érzem a kulturális közvéleményben is. Egységes szemlélettel Sok tapasztalatot gyűjtött a pártmunkáról dr. Szekszárdi János, aki hosszú ideje áll a DÉMÁSZ igazgatósági pártszervezete élén. Ö a pártmunka egyik legizgalmasabb kérdését, a káderpolitikát ragadta ki az irányelvekből, az ezzel kapcsolatos tapasztalatait mondta el • Képernyő Foglyok, levelek Különös hangulatot hagy a nézőben Dallos Szilvia— Paizs Gábor péntek esti tévéjátéka, a Levelek Margitnak. Magyar munkaszolgálatos foglyok vonulnak be a faluba: képernyőre — és vonulnak ki a bő órás darab végén a falu: képernyőről. S amíg ott tartózkodnak (a passzív igei főnév, a tartózkodás, természetesen a világháborús munkatáborok értelmező szótárának nyelvén értendő) nem sok újdonság történik. A háború végnapjaiban, a szerzők szerint utolsó nyarán játszódik a darab, melynek a templomkeresztbe zárt fájdalomsorok története ad epikus tartalmat. Ahogy a foglyok jelképesen-kényszerűen leegyszerűsítik a túlélés reményét egyetlen tompa ceruza vetette betűsorok mögé — akár Radnóti Miklós csüggedetlen razglednicái elevenednének meg a néző előtt. így, talán csak így lehetett az értelmet konzerválni; az emberi szellem, a gondolkodás, csak így élhette túl. A szerzőpár darabja balladai helyzetkép azokról a magyar munkatáborokról, melyek ha nem is jutottak el az auswitzi, dachaui borzalmakig, mégis egy emberirtó gépezet apróbb tartozékaként létében fenyegették az embert. Magyar katonák, magyar munkaszolgálatosokat dolgoztatnak magyar faluban. A rokonszenv, az együvétartozás számtalan megnyilvánuló patentje a körülményekhez képest talán túlszínezi a tablót, melyről a történelem azóta sokkal szomorúbb, tragikusabb képet festett. A darabban mindenesetre rokonszenves, hogy beéri szerényebb húrok pengetéseivel: a kiszolgáltatottság, a csgvaros paraszti észjárás mögül csendben kitárulkozó humánum az egyenruha rangjával szerzett tekintély mind-mind érzékeny molekulája volt az akkori valóságnak. Róluk szólt a péntek esti tévészínház: nem többről — és nem kevesebbről. Terus szerepét Győri Franciska, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője játszotta tehetségesen. Rendező: Esztergályos Károly. N. I. Beethoven év, Bartók év 1970: ez ad programot a szegedi Zenebarátok Kórusának. A 12 esztendeje működő együttes tavaly is szép sikereket ért el Szegeden, a megyén kívül: nyáron az esztergomi bazilikában és a nyírbátori Zenei Napok záróeseményein lépett a közönség elé. Sugár Hősi ének oratóriumát és Beethoven IX. szimfóniájának nagy kórusát énekelték. Ez utóbbit még az ősz folyamán több hazai nagyvárosban is bemutatják, s ezzel működnék közre az idei szegedi filharmóniai évad nyitó koncertjén is. Októberben Verdi Requiemjében szerepelnek a Vaszy Viktor vezette Szegedi Szimfonikus Zenekarral a Dómban: a hangverseny bevételét Csongrád megye' árvízkárosultjainak ajánlották fel. A Zenebarátok új évadjának próbái holnap, hétfőn este 8 órakor kezdődnek a Tábor utcai zeneiskola hangversenytermében. Nem kisebb feladatra vállalkoztak még, hogy megtanulják és előadják C. Franck egyik oratóriumát is. Kedvezően haladnak tárgyalásaik a külföldi vendégszereplésekről: lengyelországi, NDK-beli esetleg hamburgi turnéról beszélnek. A nagyszabású elképzelésekhez persze elengedhetetlenül szükséges a kÓ£us folyamatos frissítése. Elsősorban férfi-kari tagokat keresnek. Hogy a közös munka vonzóbbá, otthonosabbá váljék, Szűcs István szigorló orvos egy tervezett klub programját állítja össze. A kórus nem marad hűtlen a szegedi üzemekhez sem: ünnepségeiken, rendezvényeiken működik közre. Nagy Bata János (Szeged. Röszkei utca 28.) segédmunkás a napokban állt a szegedi járásbíróság előtt. Már nem először került összeütközésbe a törvénnyel, legutóbbi börtönbüntetéséből kegyelemmel szabadult. Az idén április 27-én elment a szegedi Vadkert téri büféhez, s este 8 óráig mintegy másfél liter bort megivott. A büfénél ugyanebben az időben Cs. Gábor és Sz. József is elfogyasztott egyegy pohár italt, s éppen tovább akartak indulni, amikor Nagy Bata János váratlanul elkapta a hozzá semmit sem szóló Sz. József kezét. „Sértegetsz?" — kérdezte tőle. aki viszont igyekezett megnyugtatni és beszédbe elegyedett vele. Nagy Bata nem engedett a fenyegető hangból, arra hivatkozott, hogy boxbajnok volt valamikor. ő a félelmetes „mihályteleki bicskás". Nyomatékul elővette zsebéből a kést. Nem sokkal később Cs. Gábor és Sz. József hazaindultak, jó 30—40 méterre maguk mögött hagyták Nagy Pata Jánost. Váratlanul azonban megszólalt a részeg „mihályteleki bicskás" és megkérdezte Cs. Gábortól, miért akarják őt megverni? Hiába nyugtatták, kitört a verekedés; Cs. Gábort előbb magához rántotta, maid egy ház falának taszította, előkapta kését ós Cs. Gábort megszúrta. Szerencsére Cs. Gábor nem vesztette el lélekjelenlétét. védekezésül leterítette Nagy Batát. A bíróság előtt természetesen más történetet adott elő Nagy Bata János, azt állította, hogy ő csak védekezésül használta kését. A tanúk és a szakértők azonban bizonyították a valódi történetet. A szegedi járásbíróság Nagy Batát nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte, amelyet szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Mivel megrögzött alkoholista, büntetése alatt elvonókezeléssel próbálják „meggyógyítani". Az ítélet nem jogerős. hűség nem ítélhető meg formalitásokból, deklarációk alapján, ennek tartalmi kritériumai vannak. Még az sem elegendő, hogy ezzel ellenkező magatartást sose tanúsítson valaki. Aktív viszonyt kell ezen értenünk, a tudatosság rangján álló cselekvőkészséget, a szocializmust meghatározó ideológia ismeretét és annak szellemében való munkálkodást. — A IX. kongresszus határozott lépéseket tett a káderpolitika egységes értelmezése érdekében. De hogy a X. kongresszus irányelvei is beszélnek erről, s még több következetességre szólítanak fel bennünket, ebben a pártmunka eddigi tapasztalatainak igazolását látom. Elragadt a tornádó egy vízibuszt Velencében Az áldozatok között magyar turisták is vannak Pusztító erejű forgószél támadt pénteken este Velencére: a tornádó a levegőbe emelt egy 25 tonnás vízibuszt. a szemtanúk szerint néhányszor megpörgette, maid visszavágta a laguna vizébe. A vízibusz azonnal elsüllyedt, hatvan utasa közül az első jelentések szerint tizennyolcan életüket vesztették. A tornádó fákat csavart ki. több száz háztetőt lesodort, felborította az utcákon parkírozó járműveket. A harminc percig pusztító szélvész a szombat reggeli jelentések szerint összesen 40 embert ölt meg. a sebesültek 6záma kétszáz fölött van. A Magyar Távirati Iroda római értesülése szerint a velencei hajÓ6zerencsétlenségnek magyar áldozatai, illetve sérültjei is vannak. A forgószél által elsüllyesztett vízibuszon egy 23 tagú magyar turistacsoport, tartózkodott. A csoport tagjai közül meghalt Belanszki Tivadar 65 éves. Boros Jánosné Gyöngyösi Ilona 42 éves és Tzibula Ottó 25 éves miskolci lakos. A jelentés szerint az eltűntek listáján van Nagy Lászlóné Pap Erzsébet 46 éves miskolci lakos. Sérüléssel kórházban ápolják Kurucz Istvánné Dobsina Jolán 44 éves miskolci lakost. Kisebb sérülést szenvedett a csoport két másik tagja: Vaskó Bertalan és Müller Bálintné, ugyancsak miskolci lakosok. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy szeptember 15-től az 1. sz. (Mérei utcai) felsőruha részlegünknél és a 3. sz. (Kelemen utcai) fióküzletünkben a NYITVATARTÁSI IDŐT reggel 7 órától 19 óráig MEGHOSSZABBÍTOTTUK ÜGYFELEINK JOBB ELLÁTÁSA ÉRDEKÉBEN. Szegedi Patyolat V. xS 201 016 Változatlan a csirkehelyzet Olcsóbb a fővárosnál Lehet, hogy a vágott baromfi árcsökkenésének hatására alakultak ki a tegnapi piaci csirkeárak. de így is feltűnő, hogy a várceellátó vállalat 25 forintos áron kínálta félezer csirkéiét. De volt. elég tyúk is, amelyet 22—24 forintjával árultak, hízott kacsa, amelynek kilóját 28 forintért adták. Ezúttal nem kevesebb. " mint nyolc termelőszövetkezet, hozott árut a szegedi piacra, ahol az is újdonság, hogy a fővárosinál jóval alacsonyabbak az árak. A legolcsóbb főzelékféle továbbra is a tök. amelynek kilóját 1 forintért mérik. De volt ezúttal is sok gyönge paraj, sóska, zöldbab, sőt még zöldborsó is. Végezetül néhány összehasonlító adat a budapesti árakkal: a burgonya Szegeden 2,50—3,20. Budapesten 3,40—5 forint között kel el. itt 3—5 forint a paprika, ott 4,60—8,80. a fővárosban a görögdinnye ára is még 2 forinton felül van, 6őt 3,60-ért is adják. A Magyar Hírlap piaci jelentése pl. némi nosztalgiával számol be arról, hogy Szegeden mekkora őszibarack-fölösleg van. Áru Zöldbab, kg Zöldborsó, kg Spenót, kg Ara (-tói -ig) 3,50— 4,50 14,00—15,00 5,00— 6,00 Sóska, kg 5,00— Karfiol, kg 5,00— Kelkáposzta, kg 3,00— Fejeskáposzta, kg 2,50— Vöröshagyma, kg 3,00— Sárgarépa, kg 4,00— Gyökér, kg 6,00— Paradicsom, kg 2,50— Uborka, kg 3,00— Csemegekukorica. db 1,00— Sárgadinnye, kg 3,00— Görögdinnye, kg 1,20— Alma, kg 3,00— Körte, ka 4,00— Őszibarack, kg 3,00— Szilva, kg 2,00— Szőlő, kg 5,00— Málna, kg 24,00 Tojás, db 1,40— 6,00 6,00 4,00 3,50 4,00 5,50 6,50 3,00 5,00 1,20 1,50 6,00 6,00 7,00 2,50 6,00 1,50 Elítélték a mihályteleki bicskást — Nehéz minden területen és minden szinten érvényt szerezni annak, hogy egységesen értelmezzük a párt káderpolitikáját. Pedig ez nagyon fontos, mert az állami személyzeti munkában, a pártéletben, a tömegszervezetekben ugyanúgy foglalkoznak káderkérdésekkel, sokszor pártonkívüli vezetők is. A követelmény és az elvárás is legyen egységes. A szocializmushoz való hűség követelményét például ugyanolyan fontossággal kell kezelni mindenütt. Ha a párt politikája össztársadalmi érdeket fejez ki, ez foglalata a pártonkívüliek érdekeinek is. A szocializmushoz való hűséget tehát mindenütt úgy kell felfogni, mint a nemzeti érdekhez való hűséget. Ha ezt nem képes valaki alkalmazni a káderpolitikában, vitássá teheti személyi alkalmasságát is. — A szocializmushoz való