Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 13. Az utolsó kévéket csépelte a héten Mórahalcm határában ez a cséplőgép. Július 24-e óta járt tanyáról tanyára, szakszövet­kezeti tagok és háztáji gazdaságok apró asztagait csépelte mostanáig. Körülbelül 2,5 ezer mázsa gabonát csur­gatott zsákokba 11 ember segítségével, a bandagazda Bat­tancs János felügyelete mellett. A Zenebarátok is elkezdik Első olvasásban... Beszélgetések a kongresszusi irányelvekről A kongresszusi irányelvek megjelenése megpezsdítette a politikai életet. Párttaggyüléseken, társadalmi és tömeg­szervezetekben, magánbeszélgetéseken egyformán kimerít­hetetlen téma az MSZMP. X. kongresszusára készült do­kument. Érdeklődési körükhöz leginkább simuló kérdések­ről munkatársaink is beszélgetést kezdeményeztek közéleti emberekkel, üzemi, termelőszövetkezeti vezetőkkel, munka­társakkal. Az első olvasás utáni beszélgetések tartalmát folyamatosan ismertetjük. Meg kell változtatni a szemléletet A nők helyzetéről ebben az esztendőben hozott hatá­rozatot az MSZMP Központi Bizottsága. A kongresszusi irányelvek Ismételten prog­ramszerűen fogalmazza meg a nők érdekében elvégzendő társadalmi-politikai felada­tokat. Mit mond erről a nő­mozgalom megyei vezetője, egy nagyobbrészt nőkkel dolgozó üzem, a szegedi konzervgyár igazgatója, dr. Ábrahám Antalné? — Az irányelvek olvasása közben igen megkapott az a figyelem, amellyel a párt a nők társadalmi helyzetét kezeli. Első ízben beszélünk erről a témáról úgy, mint igen fontos társadalmi kér­désről. Az elmúlt negyed században jogilag és anyagi­lag többet tettünk a nőkért, mint más társadalmak egy évszázadban, mégis tudomá­sul kell vennünk, hogy csak az elején járunk a szocializ­mushoz illő megoldásnak. Sokat változott a szemlélet a nőkkel kapcsolatban a családban, a munkahelyen, a közéletben, mégis arra hív­nám fel a figyelmet: a gaz­dálkodó egységek saját ha­táskörükben, saját anyagi eszközeikkel óriási segítséget tudnának adni a februári KB-határozat megvalósításá­hoz. Nagyobb hányad és na­gyobb figyelem illeti meg a nőket a gondoskodásból. — Ezt a törekvést érzem abban is, hogy a párt saját hatáskörébe vonja a nő­mozgalom hatékony támoga­tását; a pártszervezeteknek kötelességük lesz ennek irá­nyítása, szervezése és ellen­őrzése. A párt hatni tud a környezetre, a szemléletben ma még meg-megmutatkozó torzulások leküzdésére. A nők társadalmi megbecsülé­sét jól kifejezi a kongresz­szusra készült pártdokumen­tum is, és programként fo­galmazza meg, hogy: kö­zelebb kell jutni ahhoz, hogy megszűnjön a nők hát­rányos helyzete és jobban érvényesüljön egyenjogúsá­guk". A kísérletezés nem önmagáért való A kulturális, a művészeti életben pozitív változások és ellentmondások egyaránt fel­fedezhetők. Ügy fogalmaz az irányelvek, hogy az élet problémáinak megértetését, a társadalmi kérdések elem­zését is elvárja a művésze­tektől. A népszerű szegedi színművész, Mentes József így nyilatkozik erről a kér­déscsoportról: — A kongresszus irány­elvei egyértelműen leszöge­zik, hogy olyan művésze­tekre van szü-kséff. ame­lyeknek tömegbázisuk van, segítik megértetni és for­málni a mi társadalmunkat, világunkat. Ez a summázat nem egyszerűsíti a művé­szeti kérdéseket, de irány­adó. Emlékezzünk csak visz­sza: a IX. kongresszus ki­mondta, hogy joga van a kísérletezésnek, a stíluske­resésnek. Ez megpezsdítette a művészeti életet, de hor­daléka is volt a kísérlete­zési mozgalomnak. Gyakran öncélúvá, hóborttá, divattá vált ez a tartalmas jelszó, és elmaradt a céltudatosság. A kísérletezés szült fondor­latos jelzőrendszert is, spe­kulációt is. Márpedig a mű­vészet nálunk csak akkor korszerű, ha az emberek felismerik benne a kor­problémákat, saját gondo­lat- és érzésvilágukat. Nem a kísérletezés ellen beszé­lek tehát — hanem a kísér­letezés értelme és elhiva­tottsága mellett. — A kongresszusi irány­elvekben, az erről a témá­ról szóló tömör fogalmazás­ban benne érzem ezt az igényt. Mint ahogy benne érzem a kulturális közvé­leményben is. Egységes szemlélettel Sok tapasztalatot gyűjtött a pártmunkáról dr. Szek­szárdi János, aki hosszú ide­je áll a DÉMÁSZ igazgató­sági pártszervezete élén. Ö a pártmunka egyik legiz­galmasabb kérdését, a ká­derpolitikát ragadta ki az irányelvekből, az ezzel kap­csolatos tapasztalatait mond­ta el • Képernyő Foglyok, levelek Különös hangulatot hagy a nézőben Dallos Szilvia— Paizs Gábor péntek esti té­véjátéka, a Levelek Margit­nak. Magyar munkaszolgá­latos foglyok vonulnak be a faluba: képernyőre — és vo­nulnak ki a bő órás darab végén a falu: képernyőről. S amíg ott tartózkodnak (a passzív igei főnév, a tartóz­kodás, természetesen a vi­lágháborús munkatáborok értelmező szótárának nyel­vén értendő) nem sok új­donság történik. A háború végnapjaiban, a szerzők szerint utolsó nya­rán játszódik a darab, mely­nek a templomkeresztbe zárt fájdalomsorok története ad epikus tartalmat. Ahogy a foglyok jelképesen-kény­szerűen leegyszerűsítik a túlélés reményét egyetlen tompa ceruza vetette betű­sorok mögé — akár Radnóti Miklós csüggedetlen razgled­nicái elevenednének meg a néző előtt. így, talán csak így lehetett az értelmet kon­zerválni; az emberi szellem, a gondolkodás, csak így él­hette túl. A szerzőpár darabja balla­dai helyzetkép azokról a magyar munkatáborokról, melyek ha nem is jutottak el az auswitzi, dachaui borzal­makig, mégis egy emberirtó gépezet apróbb tartozéka­ként létében fenyegették az embert. Magyar katonák, magyar munkaszolgálatoso­kat dolgoztatnak magyar fa­luban. A rokonszenv, az együvétartozás számtalan megnyilvánuló patentje a kö­rülményekhez képest talán túlszínezi a tablót, melyről a történelem azóta sokkal szomorúbb, tragikusabb ké­pet festett. A darabban min­denesetre rokonszenves, hogy beéri szerényebb hú­rok pengetéseivel: a kiszol­gáltatottság, a csgvaros pa­raszti észjárás mögül csend­ben kitárulkozó humánum az egyenruha rangjával szerzett tekintély mind-mind érzékeny molekulája volt az akkori valóságnak. Róluk szólt a péntek esti tévészín­ház: nem többről — és nem kevesebbről. Terus szerepét Győri Franciska, a Szegedi Nem­zeti Színház művésznője ját­szotta tehetségesen. Rende­ző: Esztergályos Károly. N. I. Beethoven év, Bartók év 1970: ez ad programot a sze­gedi Zenebarátok Kórusá­nak. A 12 esztendeje műkö­dő együttes tavaly is szép sikereket ért el Szegeden, a megyén kívül: nyáron az esztergomi bazilikában és a nyírbátori Zenei Napok zá­róeseményein lépett a kö­zönség elé. Sugár Hősi ének oratóriumát és Beethoven IX. szimfóniájának nagy kó­rusát énekelték. Ez utóbbit még az ősz folyamán több hazai nagy­városban is bemutatják, s ezzel működnék közre az idei szegedi filharmóniai évad nyitó koncertjén is. Októberben Verdi Requiem­jében szerepelnek a Vaszy Viktor vezette Szegedi Szim­fonikus Zenekarral a Dóm­ban: a hangverseny bevéte­lét Csongrád megye' árvíz­károsultjainak ajánlották fel. A Zenebarátok új évadjá­nak próbái holnap, hétfőn este 8 órakor kezdődnek a Tábor utcai zeneiskola hang­versenytermében. Nem ki­sebb feladatra vállalkoztak még, hogy megtanulják és előadják C. Franck egyik oratóriumát is. Kedvezően haladnak tárgyalásaik a kül­földi vendégszereplésekről: lengyelországi, NDK-beli esetleg hamburgi turnéról beszélnek. A nagyszabású elképzelésekhez persze elen­gedhetetlenül szükséges a kÓ£us folyamatos frissítése. Elsősorban férfi-kari tagokat keresnek. Hogy a közös mun­ka vonzóbbá, otthonosabbá váljék, Szűcs István szigor­ló orvos egy tervezett klub programját állítja össze. A kórus nem marad hűtlen a szegedi üzemekhez sem: ün­nepségeiken, rendezvényei­ken működik közre. Nagy Bata János (Szeged. Röszkei utca 28.) segédmun­kás a napokban állt a sze­gedi járásbíróság előtt. Már nem először került összeüt­közésbe a törvénnyel, leg­utóbbi börtönbüntetéséből kegyelemmel szabadult. Az idén április 27-én el­ment a szegedi Vadkert téri büféhez, s este 8 óráig mint­egy másfél liter bort meg­ivott. A büfénél ugyanebben az időben Cs. Gábor és Sz. József is elfogyasztott egy­egy pohár italt, s éppen to­vább akartak indulni, ami­kor Nagy Bata János várat­lanul elkapta a hozzá sem­mit sem szóló Sz. József ke­zét. „Sértegetsz?" — kérdez­te tőle. aki viszont igyeke­zett megnyugtatni és beszéd­be elegyedett vele. Nagy Bata nem engedett a fenyegető hangból, arra hivatkozott, hogy boxbajnok volt vala­mikor. ő a félelmetes „mi­hályteleki bicskás". Nyoma­tékul elővette zsebéből a kést. Nem sokkal később Cs. Gábor és Sz. József hazain­dultak, jó 30—40 méterre maguk mögött hagyták Nagy Pata Jánost. Váratlanul azonban megszólalt a részeg „mihályteleki bicskás" és megkérdezte Cs. Gábortól, miért akarják őt megverni? Hiába nyugtatták, kitört a verekedés; Cs. Gábort előbb magához rántotta, maid egy ház falának taszította, elő­kapta kését ós Cs. Gábort megszúrta. Szerencsére Cs. Gábor nem vesztette el lélek­jelenlétét. védekezésül lete­rítette Nagy Batát. A bíróság előtt természe­tesen más történetet adott elő Nagy Bata János, azt ál­lította, hogy ő csak védeke­zésül használta kését. A ta­núk és a szakértők azonban bizonyították a valódi törté­netet. A szegedi járásbíróság Nagy Batát nyolchónapi sza­badságvesztésre ítélte, ame­lyet szigorított büntetésvég­rehajtási munkahelyen kell letöltenie. Mivel megrögzött alkoholista, büntetése alatt elvonókezeléssel próbálják „meggyógyítani". Az ítélet nem jogerős. hűség nem ítélhető meg formalitásokból, deklará­ciók alapján, ennek tartalmi kritériumai vannak. Még az sem elegendő, hogy ezzel ellenkező magatartást sose tanúsítson valaki. Aktív vi­szonyt kell ezen értenünk, a tudatosság rangján álló cselekvőkészséget, a szocia­lizmust meghatározó ideoló­gia ismeretét és annak szel­lemében való munkálko­dást. — A IX. kongresszus ha­tározott lépéseket tett a ká­derpolitika egységes értel­mezése érdekében. De hogy a X. kongresszus irányelvei is beszélnek erről, s még több következetességre szó­lítanak fel bennünket, eb­ben a pártmunka eddigi ta­pasztalatainak igazolását lá­tom. Elragadt a tornádó egy vízibuszt Velencében Az áldozatok között magyar turisták is vannak Pusztító erejű forgószél tá­madt pénteken este Velencé­re: a tornádó a levegőbe emelt egy 25 tonnás vízi­buszt. a szemtanúk szerint néhányszor megpörgette, maid visszavágta a laguna vizébe. A vízibusz azonnal elsüllyedt, hatvan utasa kö­zül az első jelentések szerint tizennyolcan életüket vesz­tették. A tornádó fákat csavart ki. több száz háztetőt leso­dort, felborította az utcákon parkírozó járműveket. A harminc percig pusztító szél­vész a szombat reggeli je­lentések szerint összesen 40 embert ölt meg. a sebesültek 6záma kétszáz fölött van. A Magyar Távirati Iroda római értesülése szerint a velencei hajÓ6zerencsétlen­ségnek magyar áldozatai, il­letve sérültjei is vannak. A forgószél által elsüllyesztett vízibuszon egy 23 tagú ma­gyar turistacsoport, tartózko­dott. A csoport tagjai közül meghalt Belanszki Tivadar 65 éves. Boros Jánosné Gyön­gyösi Ilona 42 éves és Tzi­bula Ottó 25 éves miskolci lakos. A jelentés szerint az eltűntek listáján van Nagy Lászlóné Pap Erzsébet 46 éves miskolci lakos. Sérülés­sel kórházban ápolják Ku­rucz Istvánné Dobsina Jolán 44 éves miskolci lakost. Ki­sebb sérülést szenvedett a csoport két másik tagja: Vaskó Bertalan és Müller Bálintné, ugyancsak miskol­ci lakosok. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy szeptember 15-től az 1. sz. (Mérei utcai) felső­ruha részlegünknél és a 3. sz. (Kelemen utcai) fiók­üzletünkben a NYITVATARTÁSI IDŐT reggel 7 órától 19 óráig MEGHOSSZABBÍTOTTUK ÜGYFELEINK JOBB ELLÁTÁSA ÉRDEKÉBEN. Szegedi Patyolat V. xS 201 016 Változatlan a csirkehelyzet Olcsóbb a fővárosnál Lehet, hogy a vágott ba­romfi árcsökkenésének hatá­sára alakultak ki a tegnapi piaci csirkeárak. de így is feltűnő, hogy a várceellátó vállalat 25 forintos áron kí­nálta félezer csirkéiét. De volt. elég tyúk is, amelyet 22—24 forintjával árultak, hízott kacsa, amelynek kiló­ját 28 forintért adták. Ezút­tal nem kevesebb. " mint nyolc termelőszövetkezet, ho­zott árut a szegedi piacra, ahol az is újdonság, hogy a fővárosinál jóval alacsonyab­bak az árak. A legolcsóbb főzelékféle továbbra is a tök. amelynek kilóját 1 forintért mérik. De volt ezúttal is sok gyönge paraj, sóska, zöldbab, sőt még zöldborsó is. Végezetül néhány összehasonlító adat a budapesti árakkal: a burgo­nya Szegeden 2,50—3,20. Bu­dapesten 3,40—5 forint kö­zött kel el. itt 3—5 forint a paprika, ott 4,60—8,80. a fő­városban a görögdinnye ára is még 2 forinton felül van, 6őt 3,60-ért is adják. A Ma­gyar Hírlap piaci jelentése pl. némi nosztalgiával számol be arról, hogy Szegeden mek­kora őszibarack-fölösleg van. Áru Zöldbab, kg Zöldborsó, kg Spenót, kg Ara (-tói -ig) 3,50— 4,50 14,00—15,00 5,00— 6,00 Sóska, kg 5,00— Karfiol, kg 5,00— Kelkáposzta, kg 3,00— Fejeskáposzta, kg 2,50— Vöröshagyma, kg 3,00— Sárgarépa, kg 4,00— Gyökér, kg 6,00— Paradicsom, kg 2,50— Uborka, kg 3,00— Csemege­kukorica. db 1,00— Sárgadinnye, kg 3,00— Görögdinnye, kg 1,20— Alma, kg 3,00— Körte, ka 4,00— Őszibarack, kg 3,00— Szilva, kg 2,00— Szőlő, kg 5,00— Málna, kg 24,00 Tojás, db 1,40— 6,00 6,00 4,00 3,50 4,00 5,50 6,50 3,00 5,00 1,20 1,50 6,00 6,00 7,00 2,50 6,00 1,50 Elítélték a mihályteleki bicskást — Nehéz minden terüle­ten és minden szinten ér­vényt szerezni annak, hogy egységesen értelmezzük a párt káderpolitikáját. Pe­dig ez nagyon fontos, mert az állami személyzeti mun­kában, a pártéletben, a tö­megszervezetekben ugyan­úgy foglalkoznak káderkér­désekkel, sokszor pártonkí­vüli vezetők is. A követel­mény és az elvárás is le­gyen egységes. A szocializ­mushoz való hűség követel­ményét például ugyanolyan fontossággal kell kezelni mindenütt. Ha a párt poli­tikája össztársadalmi ér­deket fejez ki, ez foglalata a pártonkívüliek érdekeinek is. A szocializmushoz való hűséget tehát mindenütt úgy kell felfogni, mint a nemzeti érdekhez való hű­séget. Ha ezt nem képes va­laki alkalmazni a káder­politikában, vitássá teheti személyi alkalmasságát is. — A szocializmushoz való

Next

/
Thumbnails
Contents