Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

SZOMBAT, 1970. SZEPTEMBER 12. ^ Apró Aital látogatása Szekszárdon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi Miniszteri rendelet készül Vita az építőipari minőségről önmagunkról Harmincnyolc építőipari eleve túlméretezik az épü- vissza sok esetben az ablavállalat ezeteket. Az ellenőr- kok, ajtók deformálódása is. szervezet 332 munkahelyén zött 119 betonozó munka- Az intézet munkatársai az ellenőrizték a munka minő- hely közül csak 14 helyen ellenőrzéseken azonnaL fi, . . . . ségét, szakszerűségét az végeztek megfelelő minősé- gyelmeztetik a munkahelyi munKas-paraszt Kormány el- Építőipari Minőségvizsgáló gű munkát. Különösen ked- vezetőket a hiányosságokra, nökhelyettese pénteken Tol- Intézet dolgozói. 8205 mérési vezőtlen tapasztalatokát sze- s észrevételeikről tájékoztatadatot dolgoztak fel, s fa- reztek a mozaiklap-burko- ják a vállalatok központját pasztalataik szerint a gon- lásnál és a csempézésnél. A is. Az ellenőrzések hatédatlanság. a felületesség burkolók néhány kivételtől konyságának javítása érdeokozza a legtöbb hibát. eltekintve úgyszólván vala- kében most úgy tervezik, A kőművesmunkákat 58 mennyi megvizsgált munka- hogy a súlyosabb' hibák ese- | Legutobb a 7.™ munkahelyen vizsgálták helyen csorbult, deformált tén értesítik a tanácsokat, s < ré;P'!'ont ' va!'oal) elnökségé meg, összesen 108 alkalom- és eltérő színárnyalatú mo- arra kérik őket, hogy sza- j ult össze e célból, mai. de mindössze 12 helyen zaiklapokat, csempéket he- bálysértés címén vonják fe- A kibontakozo vitaban találtak mindent rendben, lyeztek el. s azt is megie- lelősségre, büntessék meg a mmdenki egyetertett az Gyakori hiba. hogy a vá- hetősen girbe-gurba sorok- vétkeseket. Az intézet a 1 irányelvekkel. Jónak meglaszfalakat nem rögzítik a ban. gvakran tapasztalt hibákról ! alapozottmak tartottak azo A népfront szegedi elnökségének vitája a kongresszusi irányelvekről na megyébe látogatott. Szekszárdon megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd a megyei pártbizottság aktívaülésén — K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának megnyitóját követően — az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megye párt-, álX. kongresszusára elfogadott irányelvei megjelentek, az volt a cél, hogy minél többen olvassák és vitassák meg a kiadványban foglalA gondatlan vagy elkap- rendszeresen beszámol az födémhez, s vakolás előtt nem gondoskodnak a nyers , , . . ^ ,T. ... ,. téglafelület letakaritásáról, kodott munkán túlmenően a Építésügyi es Varosfejleszteez okozza aztán, hogy a va- hibák egy része abból ered, si Minisztériumnak is. Enlami, tömegszervezeti és gaz- I kolat később hamar leválik hogv a beérkező anyagot el- nek alapján rövidesen meg, a falról. Betonozásnál a vál- lenörzés nélkül veszik lalatok gyakran elmulasztják , ., . a beton szemszerkezetének, Ezt a hlbat tetezik a taro j szilárdságának ellenőrzését, lás rendellenességei, mert delete az építőipari rninőEz a mulasztás nem újke- rakodás közben gyakran ségellenörzésről, s az új inlet.u, a tervezők is tudnak összetörik összekeveredik a tézkedés tovább szigorítja az rola, s így az eloirastol vadasági vezetőit. Ezután megye vezetőinek társaságában megtekintette a Babits Mihályról elnevezett szekszárdi új megyei művelődési központot. Amikor az MSZMP Köz- helyen —, a magasabb jöveponti Bizottságának a part delmú értelmiségiek lenézik a népművelőket, óvónőket, egészségügyi dolgozókat, pedagógusokat. Sok helyen a mezőgazdászokat nem is tartják értelmiségnek. Ezen a helyzeten is segíteni kellene valahogyan, amellett, hogy éppen a munkásosztály és az értelmiség közeledése miatt az értelmiséget nem szabad zárt rétegnek tekinteni. Ebben a kérdéskörben többen hangsúlyozták azt, hogy az oktatásban az eddiginél több figyelmet kellene fordítani a hazafias nevelésre. Elmondták, hogy egyetemeink kiváló saakkat, melyek helyesen mérik fel az ország jelenlegi helyzetét és abból kiindulva a jövőjét. A hozzászólók tehát nem az Irányelvekkel vitáztak, hanem napi életünk jeát. jelenik az építésügyi és vá- I lensegeit tették mérlegre, az embereket kepeznek, de nem rosfejlesztési miniszter ren- | irányelvek tükrében. gondolnak eleget a hallgatók érdeklődésével, ló eltérés csak azért okoz nagy gondot. különféle anyag, mert gondatlanságra Tárolási építőipari munkák, termévezethető kek minőségének vizsgálatát. Kapacitáskihasználás az iparban Az ígéret szép volt, de hol a teljesítés? Köztudott, hogy egy-egy ipart beruházást mindig megelőz egy alapos feltérképezés: szükség van-e a létesítményre. milyen kapacitásra van szükség, mennyibe kerül, mennyi idő alatt térül meg a befektetett pénzöszszeg, a gépi berendezés milyen teljesítőképességű egy műszak alatt, két műszak alatt és három műszak alatt... és így tovább. Az elmúlt tíz esztendő folyamán igazán szép fejlődésnek lehettünk tanúi Szeged és Csongrád megye iparvállalatainál is. Ezért is olvasgatta az ember megkülönböztetett figyelemmel és érdeklődéssel a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legutóbbi jelentésében azt a fejezetet, amely az ipar kapacitáskihasználásával foglalkozik. Az összegezés így kezdő- került — kivétel nélkül kedik: az elmúlt 10 évben az vesebbet termelnek a beruiparfejlesztés eredményeként házási programban meghatábővúlt Szeged és Csongrád rozott mennyiségnél. Szépek Erre a megállapításra is termékeket gyártó kapacitáakad példa: a termelőberen- sok kihasználására. A pozdezések tényleges üzemideje dorjalap négvzetméterén ,a várhatónál több javítás, például 42 forint vesztesége A hozzászólások leginkább közéleti két tárgykört érintettek: a munkájával belpolitikai vonatkozásokat, azokon belül is a társadalmi osztályok és rétegek alakulásának, változásának kérdéseit, valamint gazdasági életünk gondjait. Állami rendünk, szocialista társadalmi formációnk jövedelmeket, melyek továbbra is alapvetően a gött nincs arányosan munkásosztály vezető szerepére épül, mint ahogyan azt az irányelvek is hangsúlyozSokan szóltak hozzá a gazdasági életünkkel kapcsolatos kérdésekhez is. Amellett, hogy helyeselték a jövedelmek indokolt és arányos differenciálását, elítélték az indokolatlanul magas mötöbb munka. A termelékenység kérdése nemcsak az irányelvekben zák. A vitában ugyanakkor kap fontos szerepet, hanem felmerült, hogy a jövőben több gondot kell fordítani e kérdés magyarázatára. Ennek fő oka az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével a két osztály — a munkásosztály és a parasztság —, sok fontos vonásáállandó problémája gazdasági életünknek. A jelenlegi gazdaságirányítási mechanizmus első éveiben még nem volt vele különösebb gond, most azonban „döcög". A vállalatok sokszor kozmetikázzák mutatóikat, a ban, osztályjellemzőjében nagyobb nyereség érdekében, közeledik egymáshoz. A tárkarbantartás miatt kevesebb volt a rostkikészítőnek, de a I sadalmi-, termelői szerkezetamely mögöft nincs munkafedezet. A hozzászólók hatáberuházáskor számított- könyvgyártós is nem egy be" egyre inkább hasonló rozottabb fellépést sürgetnél, a textilművekben a pa- esetben ráfizetést jelentett a mutlonal a nyers pamutszö- múlt esztendőben, vet gyártásában, a Rostkiké- Végezetül, a felsorolt pélszitő Vállalatnál pedig a dákból kitűnik, hogy a legpozdorja bútorlap gyártása- |Pbb esetben keresett ternál. A munkaidő-csökkentés- mékről van szó. sőt még a bői származó időkiesést csak megépült kapacitások teljes igen kevés helyen pótolták kihasználása sem biztosítaná megfelelő szervezéssel, az az igények kielégítését. Teíunkciót tölt be ez a két osz tály. A különbségeket, a határokat tehát nehezebben lehet észrevenni. Hasonlóan vetődött fel az értelmiségnek a társadalomban betöltött szerepe is. Köztudott, hogy az értelmitek az ilyen vállalatvezetők ellen. „Miért nem lehet őket eltávolítani? — hiszen van elég tehetséges, képzett fiatal." Valamennyien tudjuk, hogy az ipar, a mezőgazdaság állandó munkaerőhiánymegye iparának termelő kapacitása, nagyobb lett az állóeszköz-állomány, magasabb a gépi teljesítőképesseg, s több ember dolgozik a megye iparában. A fejlesztéssel biztosított lehetőség voltak akkoriban az igeretek, de úgy látszik a teljesítés elmarad amögött. Lássunk néhány példát: 1960—1968 között a pamutegyéni teljesítmények növelésével, s így ez is a kapacitás kihasználás csökkenéséhez vezetett — állapítják a statisztikai jelentést öszszegező közgazdászok. Más okok is találhatóak eszközfelhasználásának hatépersze a kapacitás gyengébb konvságát. Hozzá tartozik hát nagyon nagy szükség lenne a telties kihasználásra. A termelő kapacitások részleges kihasználása rontja a ség gazdasági-társadalmi "ró1 küzd- Többen felvetetszerepe az utóbbi években növekedett, és az ipari-gazdasági fejlődéssel ez a szerep várhatóan egyre fontosabb lesz. Igv lassanként érték, hogy akkor miért to-' borzunk fiatalokat,NDK-beli munkára. Vagv miért nem dolgozhatnak a nyugdijasok 500 forint felett is? Szó volt vállalatok és a népgazdaság 1 dekes tagolódás kialakulását az afak kérdéséről is. Arról kihasználásában. Ilyen többek között a munkaerőhiány. A textiliparban főleg 1967 után jelentkezett a szak- és fonal gyártásának a kapa- betanított munkások, gépkecitása 4963 tonnával bővült, és a termelés elért szintje de a beruházás utáni termeazonban nincs összhangban, lés emelkedés csak 3287 tona létrehozott kapacitások na. Felsorolásképpen emlízelők hiánya. Emiatt növelték az egy gépkezelőre jutó gépek számát, és ez esetenként a gépek teljesítőképesmég az igazsághoz, hogy a felsorolt beruházások mind állami költségvetésből valósultak meg, amikor „semmi sem volt drága". A gazdaságirányítás új rendjében a beruházások saját kasszából egy része kihasználatlan ma- tést érdemel még: a nyers- igének csökkenését vonta történő megvalósítása megrad. Elég komoly megállapí- pamut szövet gyártásának maga utan. Érdemes a tex- felelőbb kapacitáskihasznátasok... ®zek' s ba,rhogyaI} kapacitás bővítése 44,1 mii- tilművek néhány számadatát ]ásra kel] hogy kéSzíesse a vállalatokat G. I. csűrjük és csavarjuk is a dolgot, gazdaságtalan vonallió négyzetméter volt, a tényleges termelés emel kevezetésre vall, mérsékli az dés pedig 34,5 millió négyegyébként elérhető nyereséget, közvetve, vagy közvetlen kihatással van a nemzezetméter volt. Kötöttárunál 819 tonna helyett 266, nyomdaipari termékeknél (könyv ti jövedelem alakulására, az előállításánál) 277 tonnás bőillető gyárak dolgozóinak vítés történt, a termelés jövedelemalakulására még sok minden másra A statisztikai összegezés konkrét adatokat sorol fel a termelési lehetőség, a kies emelkedése viszont csak 169 is. tonna, s így lehet tovább felsorolni a seprűt, a pozdorja bútorlapot és a szalámit, is, ahol a kapacitás bőhasználás és az elért szinvo- vítését nem követte a termelés emelkedése, hanem a meglevő kapacitásnak csak az 60—80 százalékát használják a ki. Megkérdezhetnénk. hogy miért? Tudniillik lehetnek olyan okok is, amelyeket nallal kapcsolatban. Az állóeszköz-állomány 1960 óta 345 százalékkal növekedett, elért színvonal viszont termelésben csak 226 százaiékas emelkedést mutat. A kihasználásáról megállapítják, hogy egységnyi állóeszköz-állományra jutó termelés a piaci viszonyok változása közelebbről is áttekinteni. 1967-ben egy szövőnő 10,7 gépet kezelt, 1969-ben már 12.5 gépet. Az egy fonó által kezelt orsók száma 957-ről 1199-re emelkedett, de ugyanebben az időszakban az orsófordulat 10 674-ről 10 054-.re esett vissza. Továbbá előfordul az ts, hogy a megépült termelő berendezések a gyártási folyamat egyes részeinek a bővítését eredményezték csupán, s nem minden esetben történt meg azonban a megépült kapacitást megelőző, vagy az azt követő folyamatok megfelelő bővítése. Így a megnövelt kapacitásrész figyelhetjük meg. A munkásosztály és az értelmiség közt nincsenek ellentmondások. Annál inkább így lesz ez a jövőben, mert az iparfejlesztéssel a tudomány például, hogy a textiliák ára indokolatlanul magas, más cikkek árát pedig az állam dotálja. A hozzászólók szerint helyes az a folyamat, melyben értékére hozzak az mindinkább szerves .része eg^es termékek árát. lesz a termelésnek. Ez pedig magasszintú képzettséget, kvalifikációt igényel a munkásoktól is. Igv az értelmiAz ülést Tombácz Imre, a Hazafias Népfront városi elnökhelyettese nyitotta meg, majd Hofgesang Péter városég „alacsonyabb rétegei" és si titkár foglalta össze a a munkásosztály szakképzett hozzászólásokat. A vitán jecsoportjai egyre több közös vonással rendelkeznek. Ugyanakkor — főként falukihasználásának ezek 66 százalékos, az egységnyi hajtóerőre jutó termelés pedig 71 százalékos. Az állóeszköz-állomány 1960—1969 közötti növekedését több mint 6 milliárd forint értékű beruházás eredmiatt van szabad kapacitás. A példák esetében azonban nem erről van szó, alig- ^ái a félkész hanem érzékelni lehet ezt a felsorolt termékekből, hogy mind keresett árufajta idehaza is, meg külföldön is. A rint a beruházási programokban szereplő termelhető mennyiség, és a tényleges termelés növekedés közötti ményezte. A beruházások ré- Rzakemberek véleménye szevén nőttek a gvarto kapacitások, számos termék gyártására nyílt újonnan, illetve a korábbinál nagyobb mértékben lehetőség. A tapasztalatok viszont azt bizonyítják, hogy a megvizsgált legfontosabb beruházások — amelyek megépítése több hiánya és egyebek mint egymilliárd forintba menyezik. hézségek szabnak határt. Például a kargépi kötöttárutermékgyártó kapacitás tonnában 765, de a készgyártó kapacitás mindössze 420—430 tonna. A nyomdaipari termékeknél (könyvnél) is hasonló a helyzet, a félkészgyártó kapacitás 494 tonna, de a készgyártó már csak 390—400 eltérést jórészt vállalaton tonna között mozog. Ehhez belüli okok — nem megfele- még hozzá kell tenni, hogy lő szervezés, kellő előrelátás ereda nyereségérdekeltség elsődlegessé válása nem készteti a vállalatokat a veszteséges Alagút a Várhegy alatt Pestbuda egyesítésének 100. évfordulójára készül el a Várhegy alatt húzódó víztelenítési rendszer. A Bányászati Aknamélyilő Vállalat szocialista brigadja a munkálatokkal 1972;ben keszul el. len volt Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Sz. I. Világnézeti oktatás A világnézetünk alapjai cimű tantárgy oktatását — kísérletképpen — öt esztendővel ezelőtt kezdték el a középiskolákban, azóta fokozatosan szélesítették, s a múlt tanévben már 400 osztályban tanították. Szélesebb körű bevezetésére most űjabb lépés történt: az új oktatási évben a gimnáziumok és az újtípusú szakközépiskolák mintegy 650 negyedik osztályában 350 pedagógus munkálkodik azon, hogy az erre a célra szánt tanítási órákon formálja, alakítsa a diákok világnézetét. A tantárgy végleges tantervének elkészítésére bizottságot szerveztek, amely még az idén kidolgozza az alapelveket, s ennek alapján készül majd el a végleges tanterv. A tankönyv megírására pályzatot hirdetnek. Napirendre tűzik a tantárgytárgyat oktató pedagógusok továbbképzésének korszerű megoldását is.