Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-08 / 210. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam. 210. szám 1970. SZEPTEMBER t.j KEDD Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap &. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR r Arpád-ünnepség | Izraeli döntés m pusztaszeri emlékműnél a béketárgyalások ellen Komócsin Zoltán mond/ott beszédet Vasárnap tartották meg a hagyományos Árpád-em. lékünnepscget Pusziasze­ren. a sövényházi ligetben, melyet — mint ismeretes — a tervek szerint nem­zeti parkká fejlesztenek. Noha délelőtt nem kedve­zett az idő,járás » nagy­gyűlésnek, a környékből mégis több ezer ember gyűlt össze. Az elnöksegben foglaltak helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gónak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. K. Nagy Sándor, az MSZMP KB tag­ja, a TOT főtitkára. Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Nagy István, a hazafias népfront megyei bizottságának elnöke. dr. Kovács József, a szegedi já­rási pórtbizottság első titká­ra, dr. Ozvald Imre. a Sze­ged városi pórtbizottság tit­kára és mások, köztük Sö­vényháza község vezetői. A vásárhelyi zeneiskola fuvószenekara a Himnuszt játszotta, majd Bodor Tibor színművész szavalata után Bódf János, a sz.egedi tsz­területi szövetség titkára nyitotta meg a nagygyűlést, amelyen Komócsin Zoltán mondott beszédet. Beszéde első részében ar­ról szólt, hogy azoknak lett igazuk, akik védték ennek a szeptember eleji ünnepség­nek hagyományait, hiszen ezen akkor is nagy tömegek vettek mindig részt, amikor nem kedvezett az időjárás. Ez az ünnepség is igazolja, hogy a magyai- dolgozókban mélyen él a hazafiság, hon­foglaló hőseink emlékének, a hagyományoknak ápolása. Részletesen szólt arról, hogy itt kezdődött el 1945­ben hivatalosan a földosztás, amelynek jelszava az volt: a föld legyen azé, aki megmű­veli. Most negyedszázad múltán világosan. létszik, hogy a kommunistáknak igazuk lett, amikor kiadták ezt a jelszót, mert a tsz­átszervezéssel valóban azok lettek a föld gazdái, akik művelik. Kétségtelen, hogy ma is van nehézség, az idő­járás is sok gondot okoz, de megoldani az ország nagy problémáit másként, mint a nagyüzemi szocialista mező­gazdasággal, nem tudtuk vol­na. Többek között megoldot­tuk a kenyérkérdést, az ország önnáló ellátását, de emellett jelentős állami készleteket is gyűjtöttünk, sőt külkereske­delmünknek is tudunk ga­bonát eladás céljából rendel­kezésre bocsátani. A szövet­kezeti gazdálkodás, mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben igazolta magát, s különösen az állat­tenyésztésben a következő ötéves tervben újabb nagy lépést akarunk előre tenni. A szocialista mezőgazdaság­nak ez a fejlődési iránya az egész dolgozó nép jólétét szolgálja. Emlékeztetett az előadó ezután arra. hogy ez az év felszabadulásunk negyedszá­zados jubileumi éve. a fel­szabadulás eredménye a leg­teljesebben azonban most bontakozik ki. amikor min­den állampolgárunk számára egyre többet, ad. amikor minden állampolgárunk tud­ja. mit jelent szabad hazá­ban, szabadon élni. Az ed­dig megtett útnak fontos ál­lomása. új kiindulópontja lesz majd a párt X. kong­resszusa. amely igaz. első­sorban a kommunisták ügye. minthogy azonban ebben az országban. a párt vezet és a pórt, politikáját a dolgozó nép követi, s miután, amit a párt célul tűz maga elé, az az egész dolgozó népet érinti, ezért a kongresszus is össznépi, össznemzeti üggyé válik! A dolgozó milliók — a kongresszusi versenyben, abban a nemes mozgalom­ban. amelynek egyik kezde­ményezői a Szegedi Kon­zervgyár dolgozói voltak, hogy a nemzeti jövedelmet az idén a tervhez képest 1 százalékkal növeljük, s ez­zel pótoljuk az árvíz okozta kieseseket — azt bizonyít­ják, hogy támogatják a he­lyes és jó politikát. Komócsin Zoltán részlete­sen szólt az árvíz okozta ká­rokról. a dolgozók nagyszerű helytállásáról. Majd a nemzetközi helyzet néhány jellemző vonását ele­mezte a nagygyűlés előadója, amikor rámutatott arra, hogv a nemzetközi helyzet bizo­nyos enyhülő tendenciája az­zal függ össze, hogv a szo­cialista világrendszer ereje szüntelenül növekszik, gya­rapodnak a békeszerető erők. valamint, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista országok messzemenő tár­gyalási készséget tanúsíta­nak a nemzetközi problémák békés megoldása érdekében. Végezetül a szónok az Ár­pád-emlékmű körül össze­gyűlt több ezres hallgató­ságnak: átadta a párt Köz­ponti Bizottságának és Ká­dár Jánosnak szívélyes üd­vözletét. A nagygyűlés az Tnteyna­cionáléval fejeződött be, majd a gyulai szövetkezetek kiváló együttes címmel ki­tüntetett Körös táncegyütte­se és szólistái adtak színvo­nalas művészi műsort. • Komócsin Zoltán ünnepi beszédét mondja a több ezres hallgatóság előtt $ % , v ' ' - • ' ÜL ^IIÉIÉÍÍÉIÉÍ • , • • "ttííi ­$ - w wm : R.W-VÍ $ ÍJP^FE;.. . •dk**-;. . jaiw:. ;•> -ávűratóvi­LÍJF JFC-JJ ;fapgp' IILÉPÍ • PPF HV ' 4 -mi l . 1 51 MMMGFT ^Xf * •>' m 1JÉ " » w* - " , w^^mmm % * vfy v Ammanban ismét feszült a helyzet Az arab országok vezetői- hatja ki Gunnar Jarring nek körében egyáltalán nem okozott meglepetést az izrae­li kabinet vasárnapi ülésén hozott döntés, amelynek ér­telmében Tel Aviv vissza­vonja képviselőjét a Jar­ring-vezette közvetett béke­tárgyalásokról, hivatkozva a tűzszüneti megállapodás egyiptomi részről történt állítólagos megértésére, és követelve a fegyvernyugvási övezetben a „katonai status quo" helyreállítását. Hasszan el-Za.jjat egyipto­mi ENSZ-delegátus a sajtó képviselőinek adott nyilat­kozatában rámutatott: Izra­el ezzel a lépésével meghiú­sította a béketárgyalásokat, mielőtt azok egyáltalán meg­kezdődtek volna. Izrael dön­tése beleillik a tűzszünet el­fogadása óta követett „halo­gató taktikába". A kairói rádió kommen­tárjában rámutatott, hogy az izraeli döntés megtorpedózta az amerikai javaslatokat. Ehhez egyébként maga az Egyesült Államok járult hoz­zá azzal, hogy a Tel Aviv-i nyomásnak engedve magá­évá tette a tűzszünet egyip­tomi részről történt megsér­tésére vonatkozó alaptalan vádakat. Az amerikai fővárosban egyébként általános a vé­lemény, hogy az izraeli dön­tés következtében beállt holtpontról legfeljebb majd Nixon elnök és Golda Meir szeptember 17—20 táján esedékes találkozója mozdít­misszióját. Az Arab Liga tanácsának rendkívüli ülésszaka határo­zatot hozott. Döntés született egy négytagú bizottság meg­alakításáról, amely az Arab Liga felügyelete mellett már vasárnap megkezdte munká­ját, és igyekszik megtalálni azokat a gyakorlati intézke­déseket, amelyek lehetővé teszik a palesztinai ellenál­lási mozgalom és a jordán kormány közötti ellentétek elsimítását. A négytagú bi­zottságban Szudán. Algéria, Líbia és az EAK képviselője foglal helyet. Ammanban hétfőn ismét feszültté vált a helyzet, a város több pontján lövöldö­zés kezdődött. Az üzletek be­zártak és az emberek pá­nikszerűen igyekeztek haza. Mint a rádióban ismerte­tett kormányközlemény hírül adta. a nap folyamán a kö­vetkező incidensekre került sor: Palesztinai partizánok mintegy 150 főnyi csoportja betört több jordániai kato­natiszt lakásába és elhur­colta őket. Egy másik partizáncso­port rakétákkal és automa­tafegyverekkel lőtte az am­mani rádió és televízió épü­leteit. A támadás később megismétlődött. A nap folyamán kétízben rakétatámadás érte a város egyik lakónegyedét. Magyar-nyugatnémet árucsere-forgalmi egyezmény Enyedi Zoltán (elvételei Egy vidám színfolt a kitűnő műsorból Hétfőn a bonni külügymi­nisztériumban aláírták azo­kat az árulistákat, amelyek Magyarország és az NSZK 1970. évi kereskedelmét sza­bályozzák. Magyar részről Mádai István külkereskedel­mi minisztériumi főosztály­vezető, az NSZK részéről Peter Hermes nagykövet ir­ta alá az okmányokat. Az egyezmény értelmében a két ország árucsere-forgal­ma a múlt évihez képest Gáspár Sándor Párizsban A CGT meghívására Gás­pár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésevei hét­főn hivatalos látogatásra ma­gyar szakszervezeti küldött­sée érkezett Párizsba. A kül­döttség tagjai: Gál László, a SZOT titkára és Mónus Gá­bor. a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának ve­zetője. A magyar szakszervezeti küldöttséget Párizs Le Bour­•get-i repülőterén a CGT el­nökségének tagjai fogadták, élükön Georges Séguy-val, a 1 CGT főtitkárával. Henri; Krasucki-vel és Louis Sail­lant-tal. a CGT titkáraival. Ott volt Mód Péter, a Ma-1 gyár Népköztársaság párizsi , nagykövete is. s Hétfőn délután a CGT székházában megkezdődtek a tárgyalások. & cseh igazságiigymiiiiszfer Budapesten Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök­helyettese hétfőn fogadta dr. Jan Nemecet. a Cseh Szocia­lista Köztársaság hazánkban tartózkodó igazságügyminisz­terét. A fogadáson iélen volt dr. Korom Mihály .igaz­ságügy miniszter is. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára hétfőn a Barátság Há­zában fogadta dr. Jan Ne­mecet. a Cseh Szocialista Köztársaság igazsagügymi­niszterét. a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség első elnökhelyettesét, a Cseh— Szovjet Baráti Szövetség el­nökét. A találkozón jelen volt Révész Géza, az MSZBT alelnöke is. Bondor József franciaországi látogatásai Port Barceresben vasárnap délben André Bettencourt francia tervezési és terület­fejlesztési miniszter ebédet adott Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter tiszteletére. Ebéd után folytatták a Languedoc­Roussillon-i partvidék új lé­tesítményének a megtekinté­sét. Montpellierbe való vissza­érkezésük után a két minisz­ter fogadta a helyi és a vá­rosi sajtó tudósítóit és vála­szolt kérdéseikre. A sajtóértekezlet után Bondor József André Bet­tencourt társaságában a ké­ső esti órákban a francia kormány által rendelkezésre bocsátott különrepülőgépen visszautazott Párizsba. Hétfőn délelőtt Bondor József és kísérete egy újabb Párizs melletti korszerű vá­ros- és adminisztrációs köz­pont, Créteil fejlesztési ter­veivel ismerkedett meg és megtekintette a Mont-Mes­Jy-i lakótelepet, majd a Se­maec városépítészeti válla­lat vezetői fogadták a válla­lat székházában a küldött­séget. mintegy 30 százalékkal emelkedik. Magyarország fő­leg hengerelt, árut, gyógy­szert, mezőgazdasági és élel­miszeripari termékeket és könnyűipari cikkeket expor­tál, az NSZK pedig gépeket és ipari berendezéseket. Ve­gyi cikkeket. könnyűipari alapanyagokat és késztermé­keket szállít. Az árulisták visszamenőleges hatállyal ez év január 1-töl december 31­ig érvényesek és mindkét or­szág vállalatai számára je­lentős arányban növelt áru­szállítási lehetőségeket bizto­sítanak. Magyar exportoldalon kü­lönösen a vegyi anyagok, a hengerelt áru. textilfélesé­gek. feldolgozott bőr-, fa- és papíripari termékek, egyéb ipari készáruk, továbbá élel­miszeripari cikkek beviteli kontigensei emelkedtek je­lentősen a korábbiakhoz vi­szonyítva. Ezenkívül számot tevöen bővült a liberizáltan, azaz mennyiségi korlátozás nélkül a Német Szövetségi Köztársaságba szállítható magyar árucikkek listája. Egyidejűleg ugyancsak jelen­tős mértékben emelték az NSZK-részéről Magyaror­szágra szállítható áruk kon­tingenseit. Kedden megkezdődnek a tárgyalások egy hosszú le­járatú gazdasági és ipari kooperációs szerződés meg­kötéséről. Ennek alapelveit Bíró József külkereskedelmi miniszter beszélte meg Schiller bonni gazdaságügyi miniszterrel bonni látogatása során, ez év tavaszán.

Next

/
Thumbnails
Contents