Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-04 / 207. szám

PÉNTEK. 1970. SZEPTEMBER 4. 3 Új rendelő Újszegeden Szakrendelőt adnak át október 11-én Újszegeden. a Korondi utcában. Az I. kerületi tanács vb által építtetett egészségügyi intézményt Szeged felszabadulásának évfordulóján ünnepélyes keretek között nyitják meg. Az épületben q körzeti orvosi rendelőn kívül gyermek- és nőgyógyászati. fogszakorvosi rendelőket és laboratóriumokat rendeznek be. A szakrendelőt a Szegedi Járási Építő Ktsz, Szőreg, készítette, jó minőségben. Az egész Korondi utca pormentes úttestet és járdát kapott, hogy a mentőautók és a gyalogos betegek könnyebben közelíthessék meg a rendelőt. Somogyi KSrolyné felvételei Egyre többen építkeznek Pusztamérgesen Tegnap délelőtt Szegeden ülést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. Egyéb napirendi pontok mellett Pusztamérges községi tanács évi munkáját is értékelték a járási vb tagjai, és segítséget adtak a további feladatokhoz. A hangulatos, boráról híres homoki kisközségben igen eredményes munkát fejt ki évek óta a községi tanács végrehajtó bizottsága és a függetlenített vezetők. A sokáig egy helyben topogó kommunális, egészségügyi és ítalturális életet kimozdítotok a holtpontról és ma már 6z adottságokhoz képest, a fejlődési ütemet tekintve a járásban az elsők között vannak. Az utóbbi időkben tartalmasabbá, aktívabbá vált a tanácsi munka is. Egy-egy tanácsülésen 9—10 hozzászólás -akad, és ami örvendetes, többsége közügyekkel foglalkozik. Évenként átlagosan 12 napirend kerül a tanácsülés elé. Az utóbbi időben sokrétűvé vált a szociálpolitikai munka. Ennek köszönhető az is, hogy az egy főre eső és kifizetett rendszeres szociális segély növekedett. Jónak mondható a homoki kisközség telekellátottsága is. Mintegy 15 évig lesz elegendő beépítésre váró porta, örvendetes, hogy egyre többen költöznek be a tanyákról és építkeznek, éves átlagban tíz építési engedélyt adtak ki, az idén viszont már 14-en jelentkeztek. Tovább nőttek a reálbérek Számvetés kongresszustól kongresszusig A IX. pártkongresszus ha- lítődtek. Ezután — 1969-ben jobban kereső tíz százalétározata utalt arra, hogy a — már ismét nagyjából egy- kának jövedelme körülbelül harmadik ötéves terv idő- forma ütemben emelkedett 4—5-ször nagyobb, mint a szakában az egy főre jutó valamennyi főbb társadal- leggyengébben kereső tíz reáljövedelem 14—16 száza- mi réteg jövedelme. A mun- százaléké. Az eltérések egy lékkai, az egy keresőre jutó kásság és a parasztság jö- része abból adódik, hogy reálbér 9—10 százalékkal vedelmj színvonalánál egyes családokban viszonyemelkedik. Kiemelte, hogy körülbelül egyharmaddal lag sok a kereső és kevés az magasabb a szellemi dol- eltartott, másoknál fordított gozók és negyedével ala- a helyzet, bár ezt némileg csonyabb a nyugdíjasok ellensúlyozza a családi pótjövcdelmc. lék többszöri emelése. A jöA legutóbbi években vedelml színvonal általános lagosnál nagyobb mérték- csökkentek a jövedelmi kü- emelkedése és a családi pótben kell emelkednie a jól lönbségek Budapestésavi- lék emelése nyomán dolgozó, az átlagosnál töb- öék között, közelebb derült 1962 óta hazánkban ötöbet nyújtó munkások és al- egymáshoz a különböző mekalmazotlak kieseiének. gyekben élőik átlagos életszínA Központi Statisztikai vonala, a legutóbbi felméHivatal most helyzetképet rések szerint a legmagakészitett a lakosság jöve- sabb. illetve legalacsonyabb delmének alakulásáról, en- jövedelmű Baranya, illetve nek adatait kötetbe foglal- Szabolcs-Szatmár megye kik az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek növelésének, s hogy az új gazdaságirányítási rendszerben az atva rövidesen közreadja. A KSH felmérése szerint zött már csak 20 százalék az dére csökkent azoknak a családoknak a száma, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 600 forintot. Mint a SZOT-ban elmondották. a felelősségteljesebb, átlagjövedelembeli különb- kvalifikáltabb munkát anyaság, holott korábban az el- gilag is egyre inkább megtérés 50 százalékos volt. becsülik a módosított, kolAZ ország különböző te- . z M- g, 1ő rületei és a fő társadalmi lektIV szerzoaeseKDen eionylétegek egymáshoz viszonyí- ben részesítik a törzsgardatott jövedelmi színvonala tago<kat. s közülük is mináltalában kiegyenlített, denekelőlt azokat. akik a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1966 és 1969 között 25 százalékkal növekedett, tehát nagyobb mértékben, mint az előző ötéves tervsfa SÍS Virágos Balaton A Balatoni Intéző Bizottság, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Somogy megyei tanács és KISZ-bizottság „Virágos Balatonért" címmel versenyt hirdetett ez év tavaszán a Baliaton-part szépítésére, csinosítására. A felhívás alapján 10 balatoni község lakossága és KISZfiatalja vett részt ebben a nagyszabású munkában. Kezük nyomán virágos, rendezett utcák, terek, zöld sávok keletkeztek. A zsűri most értékelte munkájukat. Balatonföldvár lett a győztes. Itt a lakosság társadalmi munkában szökőkutat és 2000 négyzetméter nagyságú új parkot épített. a kongresszusi határozatban jelzett szintet. HA az 1970es várható eredményeket is beszámítjuk, úgy a munkások és alkalmazottak reáljövedelme öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 17 százalékkal. A kongresszusi határozatnak megfelelően a jövedelmek alakulásában döntő szerepe volt a reálbérek emelkedésének, lényegesen nagyobb, mint a korábbi években. A IX. kongresszus célul tűzte ki a szóvetkezeti parasztság életszínvonalának közelítését a munkásosztályéhoz, vagyis lényegében a két alapvető társadalmi osztály közötti életszínvonalbeli különbség megszüntetését. Ezt a célt szolgálta a többi között a termelőszövetkezeti tagság nyugdíj- és családipótlék-rendszerének: jelentős továbbfejlesztése. továbbá több mezőgazdasági termék felvásárlási árának emelése. Az ösztönzők hatására nemcsak a paraszti jövedelmek növekedése gyorsult meg, de számottevően fokozódott a mezőgazdaság termelése is. Mivel a munkásság és a parasztság személyes jövedelme közötti különbség már a IX. kongresszus előtt sem volt túlságosan nagy. a paraszti jövedelmek gyorsabb növekedésével a kongresszust követő néhány év alatt a különbségek kiegyenközött becsületesen lentősek a jövedelmi kü- nyek lönbségek. A lakosság leg- végzik feladataikat. Ergonómiai konferencia Tizenkét ország képvisele- körülmények javítása, a tóben körülbelül 70 külföl- megfelelő munkahelyi légdi, hazánkból pedig mint- kör kialakítása teremthet egy 300 szakember gyűlt meg a munka eredményének össze csütörtökön reggel, a javítására. Sok munka kevés megbecsülés em nagyon kapkodnak ma az emberek a társadalmi munkáért, az ingyenes közérdekű fáradozásért. Nagy rábeszélésre fogadnak el munkaval járó társadalmi tisztséget, s ha el is vállalják, megunják a napi kötelesség melletti szaladozást, az izgalmakat: gyakran, fáj nekik a több felől is sugárzó elégedetlenség; vívódást okoz számukra, hogy míg ők közügyekben sürgölődnek, mások egyéni egzisztenciájukat építhetik zavartalanul, s talán meg is mosolyogják őket. Nem új panasz, lehet gyógyítani is, sok helyen próbálkoznak a megbecsülés fokozásával, most mégis föl-fülfakad a vezetőségválasztó taggyűléseken. Panaszkodik a szakszervezeti titkár, mert éppúgy rászabják a napi feladatot, mint másokra, munkaidő után pedig már kivel dolgozzon? Sóhajt az MHS-szervező is, a pártvezetőségi tag is: ülésekre kell eljárni, jelentéseket kell írni, statisztikákat kell összeállítani, amit megértenek a munkahely vezetők. de a gyári vagy a hivatali munka legföljebb némi halasztást tűr, elhanyagolást semmi esetre sem. Az OTP párttaggyülésén is ezen volt a legnagyobb vita. Talán függetleníteni kellene néhány embert... vagy időszeiű lenne a társadalmi szervezetektől megkívánt adminisztráció csökkentése... jó lenne bővíteni a kört és jobban megosztani a munkát... többet segíthetnének a nyugdíjasok ... a fiatalok éppenséggel elzárkóznak ... Ahogyan szálára szedegették a problémát, sok minden szóba jött még. Egyebek között az is, hogy valamelyes deformáción ment keresztül ez a fogalom: társadalmi tisztség. Mind több benne az olyan jegy, amit inkább ügyintézésnek kellene nevezni: közreműködésnek a munkatársak ügyes-bajos dolgainak egyengetésében; sokszor csak közvetítő, postás szerepnek; a személyes fáradozás helyettesítésének. S bár sokan megtalálják a tömegszervezetek üzemi hivatali vezetőit, amikor panaszuk, kérésük, kérdésük *van, amikor közbenjárást, igazságtevést stb. kérnek, a megbecsüléssel már adósak maradnak, s hasonló szerepért csöppet sem kapnak. Nincs aki csinálja... — ez az egyik oldala az éremnek. Sokszor valóban nincs is, mert föl vannak már parcellázva a kis szabadidők. Ki pártoktalasra jár, ki választópolgárok gondjai után futkos, ki propagandista munkát végez. De rácáfol erre sokszor a taggyűlési kritika-önkritika: „Dolgoznánk mi szívesen, ha feladatot, megbízatást kapnánk". Hiszen a kommunisták igazán nem húzódoznak, ha a közösségért tenni kell valamit. A képlet tehát ilyen: egyrészt sok a túlterhelt ember, másrészt nem jut mindenkinek feladat. Igen alapos volt a taggyűlési vita, mert sok mondat végéről eltűnt a kérdőjel. Megegyeztek például abban a vitázok, hogy a megbízatások társadalmi jellege ellentmond annak, hogy hivatásszerű beosztással cseréljék fel. Az adminisztrációs elvárásokat viszont valóban csökkenteni kellene, mert időnként szinte tanulmányértékű felméréseket kell elvégezni. És még mindig sok az ülés meg a gyűlésezés is. A gondos munkamegosztás lenne a járható út és a társadalmi tevékenység tisztességének erősítése. Utal erre a párt X. kongresszusának dokumentuma is, amikor azt mondja: „Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését,, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét". Az irányelvek nagyobb követelményeket támasztanak a párttagsággal szemben, de a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységének élénkítését is hangsúlyozzák. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a társadalmi szorgalomra szükség lesz ezentúl is, hiszen itt csupa önként vállalt munkáról van szó. A kommunistáknak pedig kifejezetten kötelességükké teszi a pártdokumentum a szervezetek és mozgalmak munkájának támogatását. Az ott végzett munkát a párt már régen a pártmunka rangján ismeri el és jegyzi. Politikai munka ez, amelynek eszmei tartalmát és hatását növelni kell, elhagyva sok adminisztrációs koloncot. A társadalmi munkától való húzódozás feloldódása csak így képzelhető el, szemléletbeli változásokkal és a megbecsülés fokozásával. S hogy ez milyen időszerű. arra nemcsak ez az egy taggyűlés példa, s nem csak az az egy határozat, amelyet itt hoztak. Eszerint gondosan megvizsgálják majd, hogy kit milyen mértékben terhel társadalmi kötelesség, az miként érinti hivatásos munkájának elvégzését és szakmai fejlődését, s miként lehetne ésszerűbben elosztani az ilyen természetű társadalmi fáradozást. A vita tanulságai jó indítékot adnak más" alapszervezeteknek is arra, hogy a „sok munka — kevés megbecsülés" gyakorlatát megváltoztassák az arányos elosztás, fokozott megbecsülés képlete szerint. SZ. SIMON ISTVÁN Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székházában, hogy résztvegyen a szövetség központi ipargazdasági bizottsága által rendezett II. ergonómiai konferencián. Közülük 60— 70 a munkapszichológus és fiziológus, körülbelül ugyanilyen arányban kaptak képviseletet a közgazdászok és a műszaki szakemberek is, de bőven jelentek meg szociológusok és olyan vállalati vezetők, akiknek saját területükön hivatalból kell az ember és a munka kapcsolatában felmerülő kérdésekkel foglalkozniok. A kétnapos tanácskozás napirendjére tűzött 30 előadás alapján — amelyek közül ötöt külföldi szakemberek tartanak —, megvitatják az ember és a gép viszonyát, a munka termelékenységének még kellően ki nem használt emberi tartalékait, valamint azokat a lehetőséBCifíinfetlék az órvízvideSemlien kitűnt karhatalmistákat Tegnap délelőtt a szegedi karhatalmi laktanyában bensőséges honvédünnepség keretében kitüntették az árvízvédelemben helytállt karhatalmista parancsnokokat és katonákat. Az ünnepségen — amelyen megjelent Rózsa István, az MSZMP Csöng, rád megyei bizottságának titkára, dr. Kelemen Miklós rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Forgó László, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője is — Ferka Mihály alezredes, egységparancsnok köszöntötte a vendégeket és a felsorakozott katonákat, majd dr. Bok Péter, a Karhatalom Országos Parancsnokságának képviselője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségen kitüntették a védekezésben kiemelkedő munkát végző parancsnokokat és katonákat. A belügyminiszter erről szóló parancsát dr. Somogyi János alezredes hirdette ki. A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetésben részesült Ferka geket, amelyeket a munka- 1 Mihály es Simon József, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet Vidács Péter, dr. Hraboszky Mihály; a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Garzó Imre és Schilli Antal; a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Csiszár Géza, Buruzs Antal és Szoboszlai László; a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát pedig Filó Kálmán vette át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Zsótér Györgynek, Magony Jánosnak, Molnár Pálnak, Majzik Istvánnak, a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát Dudás Józseínek, Kabai Józsefnek, a Közbiztonsági Érem bronz fokozatát Soltész Mihálynak és Dézsi Jánosnak nyújtották át. A KISZ Központi Bizottsága Fórján Mihálynak, KISZ Aranykoszorús Jelvény kitüntetést, Mendján Andrásnak pedig Ságvári Endre-érmet adományozott. A szegedi karhatalmi egység hősies helytállásáért elnyerte az Árvízvédelmi Kormánybiztos elismerő oklevelét is.