Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-29 / 228. szám

KEDD, 1970. SZEPTEMBER 29. ni^EívmiíireliS BldflOlC J?ugosxIíii*iiib£Bdi A magyar nyelv módszeres gazdagításának, tudornál nyos fejlesztésének kimagasló egyénisége Szarvas Gábor, 1832. március 22-én született a Tisza mentén, Bácskában, Adán. Szülővárosa és a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület a nagy magyar nyelvtudós munkásságának ápo­lása, emlékének megőrzése és a Jugoszláviában élő ma­gyarság anyanyelvének fejlesztése érdekében kétévenként Szarvas Gábor nyelvművelő napokat szervez Adán. Az ötvenes évek közepétől Adán, Üjvidéken, Szabad­kén és máshol is közoktatási körökben, művelődési Intéz­ményekben, írói találkozókon mind többet foglalkoztak Szarvas Gábor emlékével és munkásságával. Az elgondolá­sok gyakorlati megvalósításának nem volt semmi akadá­lya, mégis több éven át a tanácskozásokon kívül nem igen történt olyan esemény, amely rendszeresen és hosszú idő­szakra meghatározta volna a tennivalókat. Néhány évvel ezelőtt e sorok írója beadvánnyal fordult Ada községhez és ennek alapján megkezdődtek a közvetlen Intézkedések. Anyakönyvi hírek Szervezeti téren a Szocia­lista Szövetség adai választ­mányának végrehajtó bizott­sága és a művelődési szak­osztály, a Jugoszláviai Ma­gyar Nyelvművelő Egyesület vezetőségével közösen meg­választotta a szervező bizott­ságot, elkészítette a nyelv­művelő napok szabályzatát, amit ,Ada község képviselő­testülete határozatilag meg­erősített. A nyelvművelő egyesület vezetősége dr. Pe­navin Olgát, az újvidéki egyetem bölcsészettudomá­nyi karának magyar nyelvi és irodalmi tanszéke tanárát választotta meg a Szarvas Gábor nyelvművelő napok elnökének. Az adal Művelő­dési Közösség pedig Girizd Istvánt, az adal könyvtár igazgatóját titkárnak válasz­totta. A Hungarológiai Inté­zet dr. Szeli Istvánt, az in­tézet vezetőjét választotta, továbbá a nyelvművelő egyesület a legnépesebb fiók­szervezetei közül Szabadká­ról Vajda Józsefet, Urbán Jánost, Bécstopolyéról Borús Rózsát. Kanizsáról Pa pp Györgyöt, Zentárói Laták Andrást. Adáról Schumachcr Józsefet, és Torma Andrást, Kikindáról Pásztor Verát választották be a Szarvas Gábor nyelvművelő napok szervező bizottságba. Ez­által a nyelvművelő napok rendezvény tartományi jel­leget kapott. Megkezdődött a kutató és gyűjtő munka, hogy ily mó­don a helyi jellegű adataink­kal Is- gazdagítsuk a Magyar Tudományos Akadémia Szarvas Gábor munkásságá­val kapcsolatos anyagát. A nyelvtudós élete és mun­kássága nyomában kutatva a helyi jellegű adatok feltá­rása mellett a szegedi Dél­magyarország szerkesztősé­gének segítségével jártunk Baján. Pécsett, ma~d' az anyaggyűjtésben eljutottunk Egerbe is. A Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egye­sület ugyanakkor megbeszé­léseket folytatott az Illetékes magyar művelődésügyi szer­vekkel és ennek eredménye­ként a szükséges hivatalos beleegyezések után 1970 márciusában dr. Herrer Fe­renc — Szarvas Gábor tit­kárának hagyatékát — lá­nya, Kluge Edéné és unoká­ja, dr. Zalai Györgyné Ada községnek adományozta. Az átvett anyagot, 350 értékes, Szarvas Gáborra vonatkozó levél, napló, személyi tárgy stb. képezi. Adára került Szarvas Gábor feleségének, Herrer Paula tanárnőnek élettársára vonatkozó em­lékkönyve. Szarvas Gábor édesapja, Szarvas György adal ko­vácsmester volt, édesanyja, Jámbor Anna Baján szüle­tett. Gábor hatéves volt, amikor 1838-ban szüleivel elköltözött Adáról Bajára. Is­kolába már Baján járt. Ez a város is melegen őrzi emlé­két. A III. Béla gimnázium épületének előcsarnokában, ahol tanult és mint tanár ta­nított. emléktáblát helyeztek el. Utcát neveztek el róla és megjelölték azt a házat. Pécs után Egerben nevezték ahol lakott­Ada, Baja, "Pannonhalma, ki helyettes tanárnak. Itteni munkálkodásának emlékét az 1858/59 iskolaév gimná­ziumi első osztályának érte­sítőjét Szarvas Gábor osz­tályzataival és névaláírásá­val, a Heves megyei levél­tárban, Egerben őrzik. Eb­ből a városból írja a Pesten megjelenő Hölgyfutár című lapba első írásalt. Másfél évig élt Egerben, utána Ba­jára, majd Pozsonyba és vé­gül Pestre került. Pesten a tudomány szolgálatában élt, és a vele kapcsolatos esemé­nyek egész sor évfordulóját tartják ma már számon Adán is. Ezek az évfordulók szolgálnak majd alapul még számos rendezvénynek. A szépirodalmi munkássá­ga, latin fordításai, zenesze­retete. a nyelvhelyesség fej­lesztése, a nyelvtörténet, a nyelvjárások tanulmányozá­sa, a jövevényszavak vizs­gálata, szófej tesei sokoldalú, művelt egyéniségre vall. A Magyal- Tudományos Akadé­mia tagja, a Magyar Nyelv­őr folyóirat első szerkesztője 1895. október 12-én halt meg. Az idén van halálának 75. évfordulója. Az adai nyelvművelő napok ilyen értelemben is számontartás­ra érdemes rendezvénynek tekinthetők. A nyelvművelő napok ok­tóber 9-én kezdődnek. Dr. Penavin Olga megnyitja az ülésszakot, ezt követően Prokop Lajos, Ada képvi­selő testületének elnöke kö­szönti a Szarvas Gábor nyelvművelő napok vendé­geit, előadóit és résztvevőit. Lőrincze Lajos, a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője Szarvas Gábor munkásságát méltatja. Dr. Dávid András, a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület alel­nöke: Anyanyelvi művelődé­sünk helyzete és problémái az oktatásban címmel tart előadást. Dr. Deme László, az MTA Nyelvtudományi In­tézetének tudományos fő­munkatársa Fogalmazás és gondolkodás címen tart elő­adást. Ezen a napon. Szarvas Gábor hagyatékából kiállí­tás nyílik, este 8 órakor pe­dig Deák Ferenc Áfonyák című színművét mutatja be a szabadkai népszínház. Október 10-én dr. Rehák László tart előadást A nem­zetiségek nyelvi egyenrangú­ságára vonatkozó nézetek alakulása Jugoszláviában címen. Kossá János, a nyelvművelő egyesület saj­tóbizottságának vezetője A szerb-horvát nyelv hatása a jugoszláviai magyarok szó­kincsére címen tart elő­adást. Kovács József, a nyelvművelő egyesület ter­minológiai bizottságának ve­zetője Terminológiánk kér­dései és megoldások mód­szerei címet adta előadásá­nak. Délután A szép beszéd üzenete elnevezésű találkozó keretében a Jó Pajtás sza­valóverseny tíz legjobb he­lyezettjének az adai és mo­holi általános iskolák ön­képzőkörei tagjainak, az if­júságnak. a nyelvművelő na­pok résztvevőinek az össze­jövetele lesz, melyen részt vesz Budapestről dr. Bérezi Géza akadémikus, Lőrincze Lajos" és dr. Deme László. Este az adai színházterem­ben Varga Lilla, hegedű­művész hangversenye lesz. Október 11-én, a Jugo­szláviai Magyar Nyelvműve­lő Egyesület megtartja má­sodik, rendes közgyűlését. Ezzel zárulnak a Szurvas Gábor nyelvművelő napok A több száz hazai részt­vevő mellett vendégeket várnak Magyarországról, Csehszlovákiából, Romániá­ból és Finnországból. Urbán János L KERÜLET Házasság: Dr. Csiszér Előd és Lenari Magdolna, Uerendeli Fe­renc és Fuszti Eva, Tóth Géza és Frank Anna, Kúszó József és Csányi Eszter, Strasinski István és Peter Julianna, Oláh László és Balogi Erzsébet, dr. Kádéi Levente és dr. Búzás Edit, Sas­tyln Béla és Ábrahám Ilona, Ku­rucsat László és Kerekes Erzsé­bet, Farkas József és Ujj Emília, Vágfalvl Zoltán és Orosz Roza­lia, Makra Jenő és Juhász Erzsé­bet, SziiCs István és Simon Klá­ra. Barta Pál és Nagy Erzsébet, Fuksz Antal és Bánfi Gabriella. Febér Dániel és dr. Kovács Va­léria, Fuksz Zoltán és Papp Er­zsébet házasságot kötöttek. Születési Tóth Pálnak és Tóth MatTanaa Zouan Saiiuor, Deua vunosnak es farkas veroiuau­nak Gauor, Siket Sándornak és 1-taxál lóoiyának Akos Sándor. Majoros Sándornak es Turl Ma­uiunáK Zoltán, Majoros Sándor­nak cs Turl Matudnak Ildikó, záionyi Palnak és Varga Anná­nak Adel Anita, Belovat Pálnak es Kurucsal Katalinnak Csaba, r arkas Istvánnak és Lukács Gi­zenanak Györgyi Gizeua, Nagy Istvánnak és Molnár Erzsébetnek Katalin Etelka, Orbán Lajosnak és Kónya Rozáliának Zsolt, Bá­ba Mihálynak és Balogh Erzsé­betnek Zsolt Antal, Bálint Györgynek és Csanádi Máriának Erika. dr. Bernáth Gábornak és dr. Balogh Rózának András Gá­bor, Font Gusztávnak és Meskó Katalinnak Gusztáv, Molnár Pál­nak és Jópetl Rozáliának Erika, Mészáros Józsefnek és Farkas Ilonának Csaba József, Gyömbér Lászlónak és Kurunczai Zsu­zsannának László, Puskás Ist­vánnak és Fejes Máriának Haj­nalka, Adám Ferencnek és Dör­mö Arankának Ferenc Imre, Da­rázs Istvánnak és Kormos Anná­nak István, Dudás Istvánnak és Ocskó Margitnak István, Paragi Istvánnak és Kunszabó Máriának Gábor, Bodnár Józsefnek és Ber­ta Máriának Csaba Antal, Török Károlynak és Tanai Máriának Tímea, Dlviki Károlynak és Mol­nár Piroskának Andrea Szilvia. Pintér Andrásnak és Dombi Er­zsébetnek András Mihály, Orosz Jánosnak és Balogh Hedvignek Nikolett Hedvig, Dodoo Edward Amanornak és Palkó Anikónak EUzabet, Magyar Sándornak cs Posta Zsuzsannának Edit, dr. Szöllősi Gézának és Herdegen Dagmárnak Patrik Géza, Rácz Istvánnak és Újvári Juliannának Erika Angéla, Ross Jenőnek és Keszeg Eleonórának Zoltán Ti­bor, Tóth Lászlónak és Kovács Máriának László, Kósző József­nek és Kalló Erzsébetnek Zsolt József, Kunecz Tibornak és Széli Ibolyának Andrea. Dávid Lászlónak és Puskás Margitnak Attila. Pataki Lászlónak és Zempléni Annának Zoltán Imre, Ficsor Ferencnek és Tokodl Ro­záliának Enikő. Hegyközi Antal­nak és Fülöp Piroskának Attila, ökrös Istvánnak és Barna Kata­linnak Imre, Török Józsefnek és Száraz Veronikának Veronika, Qyimesl Józsefnek és Etsedy Sa­roltának Gábor Koczó Benedek­nek és Cnernók Juliannának Emese, Szalma Lászlónak és Lengyel Olgának Renáta Olga, SXalai Jánosnak es Mnchács An­nának Szilvia Anna nevű gyer­raezuf születeti. Halálozás: Jójárt sándorné Szeles Katalin, Széchenyi Lajos, Keserű Erzsébet, Márkus Péter­ne Tóth Mária, Bálo Jánosné Kadin Mária, Kertész Ferencné Ördög Anna. Oláh Józseiné Sza­bó Eszter, Schmidt János. Fa­zekas Ilona, Mezei Katalin. Ga­lambos István, Llpták Lajos, Enylng István, Kls-Bernát ki rolyné Bogár Hona, Kiss István, Szalma Erzsébet, Szedlacsek Ist­vánná Kovács-Buchár Máris. Sü­tő József, Sípos János, Farkas Dezső Gézáné Lajkő Mária, dr. Szakéi Jőzsefné Fodor Mária. Fi­gura Károly, Zámbó Kálmánné Szlládt Viktória, Majlát Mlhály­né Jernei Mária, Gyurákovlcs Lotti, Tóth András, Koszla Jo­lán, Miklós KArolyné Kálmán Eszter meghalt. II, KERÜLET Házasság: Soós Tibor Géza és Horváth Zsuzsanna Rebeka. Fe­kete István és Temesvári Mária Erzsébet házasságot kötöttek. Halálozás: Mangu Lajos, Körö­si Istvánné Takáts Kutnlin, Dé­kány Istvánné Dancslcs Erzsé­bet, Mohácsi Mózes, Nyári Ist­vánné Nagy Mária, Dóka József meghalt. Házasság: Veiglinger Béla István és Szabó Mária, Antaifi Zoltán és Terhes Edit. Haidu János és Sarkadi Erzsébet, öt­vös János Béla ás Bálint Pi­roska házasságot kötöttek. Születés- Ballá. Imrének és Barta Máriának Anette. Balla Imrének és Borbás Máriának Edit Mária, Nagy Lászlónak c-s Molnár Irma Ilonának László Attila, Tóth Istvánnak és Lo­vas Mária Teréziának István, Balogh Sándornak és Ördögh Piroskának Mária, Bóka István Antalnak és Németh Anna Má­riának Etelka Ilona, Rudner Jó­zsefnek és Kakuszl Erzsébetnek József, Sebes! Lajosnak és Tom­báca Julianna Katalinnak Kata­lin, Bajory Zoltánnak és For­gács Klárának Zoltán, Komáro­mi Lászlónak és Jcnel Máriának Marian, Tolnai József Sándor­nak és Iványl Ildikó Margit­nak Tünde Enikő, Mitrov János Sándornak és Dékány Mária Margitnak János Attila. Brezlna Jánosnak és Savanya Mária Mag­dolnának Zsolt János, Juhász Antalnak és Kónya Erzsébet Évának Edit Ágnes, Németh La­josnak és Sörös Ágnesnek Gá­bor Lajos, Járai Antalnak és Kunkli Juliannának Johanna, Takács Lászlónak és Molnár Er­zsébetnek Anette Paula, Dabls Jenőnek es Tapodl Ilona Hildá­nak Ottó Róbert, Takács Já­nosnak és Móra Magdolnának János, Szabó Jánosnak és Sad­ler Ibolyának Eva Viktória. Vö­rös Istvánnak és Horváth Máriá­nak László nevű gyermekük született. Halálozás: Stájer Géza, Sódar Edina. Dura Istvánné Szilányi Terézia, Varga Jenő, Deli Ká­rolyné Piti Jujjanna, Kocsis Sándor, Vas .Tánosné Süli Má­ria. Kovács Bállntné Barna Ilo­na. Sárik Pudnlfné Landa Anna Margit, Spleitzer János, Fekete Béla, Sztrovlcza Dezső ' meghalt. Számítástechnika Ellentétes nézőpontok Egy neves szőrmeszalon tulajdonosa két megbízottat küld az Északi sarkra, a2 eszkimók közé. — Ahogy megérkeznek, azonnal küldjenek nekem táviratot, tájékoztassanak a helyzetről — mondja. Nemsokára két táviratot kap. — Holnap érkezem — mondja az első. Üzlet lehe­tetlen. Itt már mindenkinek van bundája. — Fióküzletet alapítok — mondja a második. Üzleti lehetőségek óriásiak. Min­denki bundát visel. HflPt KISLEXIKON Gerencsér Miklós 15. Túl Szsbadbegyen. az' emelkedőt borító erdő mellett megálljt, parancsolt Schultz őrmester i sofőrnek. Óriásit rándult Faragó szíve. Erezte, nem tud majd megállni a lábán, ha mozdulásra szólítják. Előre átélte a következő pillanatok mozzanatait. — Ide már csak három kilométer Táplány­puszta — szólt buífogó hangon Schultz őrmester. — Ott lakik uz intézőnél Urbantsok Tibor fő­mérnök. A parancs úgy szól, hogy hadnagy úr­nak agyon kell lőnie a főmérnököt. Faragó elvesztette az eszméletét. A fekete semmiből kísérteties álom,szerűséggel talált ma­gára, és éledő figyelme alig tudta befogadni az őrmester mélyen kongó szavait: — Az országútról körülbelül százhúsz méter a földút az intéző lakásáig. Farral állunk majd az ajtó elé. hogy a lövés után azonnal távozhas­sunk. A bejárati ajtón túl előszoba, van, abbói három ajtó nyílik, jobbra, balra és előre. Ur­bantsokék szobájába a jobb oldali ajtó vezet. Hívja ki a főmérnököt az előszobaba. ott lője le. Én közben eldobom az udvaron ezt a karsza­lagot, mert jobb, ha a nyilasokra fognak gyana­kodni. Utána vissza kell térnie hadnagy úrnak az estélyre. Egy bélhatvanötös tiszthelyettesi pisztoly me­redt Faragó arca elé. Jól ismerte, először Albá­niában kapott ilyet az SS-től, amikor előléptet­ték tizedessé. Félelme elpárolgásának biztos je­le volt, hogy újra érezni kezdte a részegséget. — Tessék vigyázni, élesre van töltve — figyel­meztette az őrmester. Keze verejtékétől sikos lett a pisztoly ap.vu. Gyengéd lökéssel továbbindult a gépkocsi. Fa­ragó mindent értett. Éles. kemény kontúrokban látta a Gestapo-főnök .számítását, hidegen és tár­gyilagosan' tudomásul vette a maga gyávaságát. Kezéről leszáradt a verejték, engedelmesen vit­te benne Volkhardt akaratát — a halált. Kedves, játékos képzelettel formált ornamen­tika díszítette a szemközti ház homlokzatát. Az osztrákba oltott olasz barokk finomságai biztos­kezű mesterre vallottak, de Weinhoffer Jenőt R legkevésbé épp az érdekelte, miféle ízlés nyo­mait őrzik a párkányok, a kovácsoltvas ablakrá­csok. a kosárívü kapuboltozat a tizennyolcadik századi polgárházon. Egyszerűen ki kelleti pil­lantania szobájából, mert néhány másodpercnyi örömittas hallgatással akarta ünnepelni diada­lát. Leplezve örömét, fenyegetően meredt Nugy Rezsőre, aki a szoba közepére állított széken ült. — Hallgass ide, szomszéd. Azon a helyen, ahol a széked áll, már sok ember elájult. Itt verlek holtra, ha hazudsz. Érted, szomdszéd? A kerek, lágyképű Nagy Rezső idegesen ra­kosgatta sapkáját egyik térdéről a másikra. Nem tudta pontosan, ki a nagyobb úr, ezért egyforma alázattal pislogott hol Faragóra, hol Weinhof­férre. — Biztosan ők azok ... Kilencen vannak ... — Jól van. szomszéd, majd meglátjuk. Hu té­vedtél. mész a frontra. A legjobb esetben. Alá­szolgája. ­Többé nem méltatta figyelemre a besúgót, Mi­helyt az csetlő-botló ügyefogyottsággal elhagyta a rossz szagú szobát, Weinhoffer az íróasztala mögé nyúlt, kiemelte rejtekhelyéről az ötliteres demizsonl. Már nem a demizsonból ivott, szer­zett magának egy kocsmai nagyfröccsös poharat, azt töltötte tele savanyú éesi borral. Faragó irán­ti kárörömét nem is titkoita. — Ne csüggedj, majd segíthetsz a vallatás­ban. Szép munka lesz, (Folytatjuk.) hozzájárulásról A telek- ós háztulaj­donosok áprilisban hal­lották először arról, hogy az őket közvetle­nül érintő út. iárda, víz­vezeték, csatorna stb. lé­tesítésekor nekik is a bukszába kell nyúlniuk. # Mennyire? A hozzájárulás mérté­két részletesen közölte a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM— PM együttes rendelete, de ezek nem voltak a végleges összegek. A rendeletben arról is ol­vashattunk. hogy a meg­szabott maximumon be­lül az illetékes tanácsok állapítják meg a lakóte­j rületre a reális összeget. Mivel Szegeden az I. ke­rületi tanács megszavaz­ta, hogy mennyi lesz az építési és közlekedési osztály által kivetendő hozzájárulás — felké­szülhetnek az érintettek, hogy körülbelül mennyit fognak ezután fizetni, # Különbségek? A két rendelet között eleve különbségnek kell lenni: az I. kerületben érvényes összeg mellé tájékozódásul zárójelben odaírjuk a miniszteri rendelet megjelölte ma­ximumot. A villanyveze­ték 1000 (1500). a vízve­zeték 2000 (3500). a szi­lárd burkolatú járdu 1000 (1500). a pormentes közút 2000 (3000), a szennyvízcsatorna 4000 (6000), a gázvezeték 1500 (2000) forintjába kerül majd a tulajdonosoknak. Ha valamennyit egyszer­re éoítlk kl — s itt a két rendelet összegei egyez­nek — 10 ezer forintot vetnek kl. ha lakótelken­ként, 7500-at, ha laká­sonként állapítják meg a hozzájárulást. Ha a la­kás olyan társasházban van. amely úgynevezett úszótelekre épült, ukkoi a legmagasabb hozzájá rulás 5 ezer forint lehet. &> Ki kapja? A bevéjel az illetékes tanács fejlesztési alapiét növeli. A hozzájárulást eltörölni nem lehet, de részletfizetési kedvez­ményt lehet rá kérni. Nem kell fizetni, ha csak régi közművek felújítá­sét végezteti a tanács.

Next

/
Thumbnails
Contents