Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

CSÜTÖRTÖK. 1970. ÍKEPTEMBER S. s Egyetemi adatok j Meggyorsult a termelékenység l Koznonti Statisztikai szerzett 17 814 hallgató — WW * • M A Központi Statisztikai Hivatal részletesen feldol­gozta a múlt tanév egyete­mi adatait. Eszerint az 1969—70-es oktatási évben a felsőfokú oktatásban 78 889 hallgató vett részt. A hallgatók csaknem fele 33 211 — nő volt. Oklevelet szerzett 17 814 hallgató — 1 köztük 7925 nő. A női hall­gatók aránya a tudomány­egyetemek állam- és jogtu­dományi karán volt a leg­magasabb. Budapesten 1736 hallgatóból 866 volt nö, Szegeden 922-ből 412, Pé­esett 736-ból 362. növekedése Előírás a kenyér * > r r minosegere A szabványosítás hazai kezdetei óta első ízben ké­szült országos szabvány a kenyér minőségére. A szab­ványt, amely egyébként ok­tóber 1-én lép hatályba, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal és a Sütőipari Kutató Inté­zet dolgozta ki. Amint a Magyar Szab­ványügyi Hivatalban szer­dán délelőtt tartott sajtótá­jékoztatón elmondták, ez a szabvány szigorúbb követel­ményeket támaszt a kenyér minőségével szemben, mint a nálunk ismert összes kül­földi szabványok. Igaz, ke­vés olyan ország van a föl­dön, ahol annyi kenyeret fogyasztanának, mint itt. Jellemző erre, hogy átlago­san az ország egy-egy lakosa Angliában 42, Ausztriában 55. hazánkban viszont 114 kilogramm kenyeret eszik meg évenként. Az új szabvány szigorúan meghatározza a jó kenyér­rel szemben támasztható összes követelményeket, fel­sorolva a felhasználható liszttípusokat és egyéb anya­gokat, s a feldolgozás min­den egyéb kellékét és vele­járóját, egészen a forga­lomba hozatal módjáig. Kö­telezővé teszi például, hogy a sütőipar minden egyes kenyeret olyan címkével lás­son el, amelyről leolvasha­tó a kenyér fajtája és sú­lya, a gyártó üzem neve és a sütés napja. Pontosan megmondja a szabvány, milyen legyen a kenyér hé­ja és bele, hogyan kell a kész kenyér minőségét el­lenőrizni, milyen körülmé­nyek között kell tárolni és szállítani a kenyeret. Elmondották a sajtótájé­koztatón. hogy ez a szab­vány csak a kenyérre vo­natkozik, de már dolgoz­nak a zsemle, a kifli és egyéb sütőipari termékek szabványainak korszerűsíté­sén. pontosabban szigorítá­sán is. A munkabérek alakulása — Belső tartalékok feltárása v Mint ismeretes1, a kor­mány legutóbbi ülésén fog­lalkozott az első félévi mun­kaügyi helyzettel. A bér- és munkaerő-gazdálkodás hely­zetéről. tendenciáiról. a Munkaügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták. A bér- és munkaerő-gaz­dálkodás első negyedévi kedvező tendenciái tovább erősödtek. A növekvő ter­melésnek mindinkább a ter­melékenység javulása a for­rása. a munkaerő-gazdálko­dás tervszerűbbé vált. mér­séklődik a munkaerő-fluktu­áció. Az átlagbérek emelkedése a termelékenység növeke­Téeszszá I loda MTI fotó — Tóth Béla Csongrád megyében a szentesi Termál Tsz százszemélyes munkásszállást építtetett a fiatal kertesztanulók részére. A szociális létesítményben az ízlésesen berendezett szobá­kon kívül nagy ebedlöterem, valamint mosdó- é6 zuha­nyozó helyiségek szolgálják a fiatalok kenyelmét. Képün­kön: Az emeletes munkásszálló épülete. désével párhuzamosan meggyorsult. a termelés és a bérek ará­nya javult, bár a bérek nö­vekedése kissé még mindig meghaladja a termelékeny­ség növekedésének ütemét. Az egy foglalkoztatottra jutó napi átlagos termelés a szocialista iparban 5,5 szá­zalékkal volt magasabb, mint a múlt év első felé­ben. A termelékenység azon­ban az ipar különböző ága­zataiban igen eltérően ala­kul. A legdinamikusabban a vegyiparban (10,2). a gép­iparban (7,3) és a könnyű­iparban (6,3) százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedésének üteme vál­tozatlanul alacsony az épí­tőauyagiparban és az élel­miszeriparban. A szocialista iparban fog­lalkoztatottak átlagos havi munkabére 5,9 százalékkal volt magasab a tavalyinál, amiben jelentősen közreját­! szőtt a túlórázás. A szoci­alista iparban az első félév­ben 43 százalékkal több túl­órát vettek igénybe, mint egy évvel korábban: ennek jörésze valóban indokolt volt. A termelékenység nö­vekedése ezúttal már job­ban megközelítette az át­lagbérek emelkedését, bár attól 0,4 százalékkal még mindig elmaradt. Egyes iparágakban még most is feltűnően nagy a különbség a termelékenység és a bé­rek emelkedési üteme kö­zött a bérek javára, amint | például az élelmiszeripar­ban. ahol a termelékenység 0.9 százalékos növekedését, a bérek 5,9 százalékos emel­kedése kisérte. A vállalatok egyre inkább igyekeznek feltárni belső tartalékaikat, az ezzel kap­csolatos elemző munka azonban még csak kevés helyen kielégítő. Általában még mindig korszerűtlen eszközöket. módszereket alkalmaznak a munka­szervezésben. hogy ez évben 8 százalékkal több mű­trágyát és vegyszert használtak fel, mint tavaly. Az alkalmazott gyomir­tószereket Magyarországról importál­ják és hatásukkal nagyon megvannak elégedve. A megyének nemcsak a ga­bona- és takarmánytermelésben, ha­nem a sertés- a szarvasmarha-, és a baromfitenyésztésben is nagy szerepe van. Évente 300 ezer hízottsertést ad­nak az államnak. A most folyó 5 éves tervben a sertéstenyésztés 64 százalékkal, a szarvasmarha-tenyész­tés 42 százalékkal növekszik. Az ár­víz súlyos károkat okozott a megye mezőgazdaságában: 107 ezer hektár föld került víz alá, nagy területű ter­mőföld maradt vetetlenül. Az ön­kéntes ifjúsági építöbrigádok ebben az évben 15 ezer hektárnyi terület csatornázását végzik el. Temesvár és Lúgos közötti szakaszon emelik a Temes töltésmagasságát. A gyárak és a mezőgazdasági üzemek termelé­kenységére a nagyfokú gazdaságosság­ra törekvés a jellemző. Minél kisebb befektetéssel próbálnak meg sikerrel — nagy hozamokat elérni. A termelőhelyek élén felkészült gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőkkel találkoztunk, akik jó be­nyomást tettek reánk. Mindenütt nagy fegyelmet, szigort, elhatározott­ságot és munkafeszítettséget tapasz­taltunk. ' Fejlett kultúrcenlrum Te! mes megye. Temesvárott működik egyetem és 4 főiskola, mintegy 14 ezer diákkal. Az egyetem 8 évvel ez­előtt jött létre, ahol 370 tanár dolgo­zik és 3300 diák tanul modern, diák­városi viszonyok között. A tanárkép­ző főiskola az egyetem keretében mű­ködik. s így egységes tanárképzést valósítanak meg az alsó- és középfo­kú oktatás számára. A 10 osztályos általános iskolákban 5000 pedagógus dolgozik. Nagy gonddal nevelik az ipar szakmunkásainak tízezreit és mestereinek , ezreit..^ Az iskolák .éa az üzemek között szervezett együttmű­ködés van. Fejlett egészségügyi intéz­ményhálózattal, tervezőintézettel es mezőgazdasági kísérleti kutatóállo­mással rendelkeznek. Különösen a tudományos kutatások és a termelés közötti kapcsolatokat tartják lényegesnek. Az egyetem és a főiskolák tudományos kutatómunkája is figyelemreméltó. Hét művészeti in­tézmény terjeszti a kultúrát. Híres a temesvári opera és a prózai színház, de a képzőművészet és az irodalom is. A megye kultúrházaiban 19 ezer műkedvelő dolgozik. A napilapok és folyóiratok román, német, magyar és szerb nyelven jelennek meg. A me­gyében 80 ezer televízió van és ön­álló rádióadó is. A párt-, állami- és a gazdasági ve­zetés nagy erőfeszítéseket tesz a dol­gozó emberek élet- és munkaviszo­nyainak javításáért. Évente 3400 la­kást építenek fel. Az új lakótelepeken együtt élnek különböző nemzetiségiek és ez is nagyon jó lehetőség arra, hogy a gyerekek több nyelvet megta­nuljanak. Ez évben adnak át rendel­tetésének Temesvárott egy 700 ágyas kórházat. A kereskedelem tavaly 3.6 milliárd lei árut hozott forgalomba az 1968-as 2,6 milliárddal szemben. Egy dolgozóra jutó évi szabadság 20.6 nap, a két év­vel ezelőtti 17 nap helyett. Űj ösztön­ző bérezési és fizetési rendszeren kí­sérleteznek, amelynek alapelve a vég­zett munka mennyisége és minősége szerinti részesedés. A megyére éppen úgy jellemző, mint a megye székhe­lyére, hogy lendületesen fejlődik és ezt a nagyarányú építkezések is jól érzékeltetik. Temesvár nagyon ren­dezett, tiszta, szép ligetekkel, parkok­kal rendelkező, üde. virágos város. A megyében levő mintegy 2000 párt-alapszervezetben 66 000 kommu­nista tevékenykedik. A párttagság fe­gyelmezetten dolgozik a párt politi­kájának végrehajtásáért. A párttagság -es ja- pártonkívüli -emberek készülnék A szervezettségi színvonal jelentősebb növekedéséről nltalában még nem beszél­hetünk. Ez kifejeződik a munkanormák karbantartá­sában is. A vállalatok na­gyobbik része nem foglal­kozik megfelelően a munka­idő-veszteségek vizsgálatá­val. nem sKadálvózzak ha­tékonyan a munkanormák ! fellazulását, ezért a norma­teljesítések általában fel­tűnően emelkedtek. Az ál­lami iparban 1969 májusá­ban 104.2, egy évvel ké­sőbb már 106 százalékra teljesítették átlagosan a normákat. A megvizsgált 30 iparvállalat tapasztalatai szerint sokhelyült már évek óta nem foglalkoznak a normák karbantartásával és így nem ösztönöznek kellő­képpen magasabb eredmé­nyek elérésére. A foglalkoztatottság hely­zetét most már nagymérték­ben megszabja, hogy a inunkaerő-tartalckok át­menetileg kimerültek és létszámnövekedéssel csak az iskolai tanulmányokat befejező fiatalok munkába­állása után. ez év második felében lehet számolni. (MTI) w Óvodai felvételek Ezekben a napokban foly­nak országszerte az óvodai jelentkezések. Ez az időszak — az óvodai rendtartás ér­telmében —, e hét végén zárul, s szeptember 7 és 12 között döntenek a felvételek ügyében az ezzel foglalkozó társadalmi bizottságok. A döntésről a szülők értesítést kapnak. Az előző évhez ha­sonlóan a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák­nak, akik gyermekük év köz­beni felvételét kérik, ugyan­csak most kell jelentkezniük. A felvételeknél előnyben részesitik az egyedülálló szü­lök, továbbá az olyan csalá­dok gyermekeit, ahol mind­két szülő dolgozik és nincs olyan felnőtt családtag, aki a gyermeket otthon elláthat­ná. A gyermekgondozási se­gélyt igénybe vett édesanyák harmadik életévüket betöl­tött gyermekei ugyancsak előnyben részesülnek a fel­vételnél. A korábbi évek tapaszta­latai alapján főként a váro­sok és ipari központok óvo­dáiban ezúttal is túljelent­kezés várható. Ilyen esetek­ben az említett körülménye­ken kívül a szülők szociális helyzetét, lakásviszonyait is mérlegelik, s a rendelkezés­re álló helyeket a legrászo­rultabb gyerekeknek juttat­ják. Az óvodai tanév általában szeptember 16-án kezdődik. a Román Kommunista Párt megala­kulásának 50. évfordulóját megünne­pelni, amely 1971. május 8-án lesz. Az 1968-ban életrehívott Szocialista Egységfront egyesíti a párt és Ro­mánia népeinek közös tevékenységét. A néptanácsok, valamint a német, magyar és szerb nemzetiségi tanácsok következetesen érvényesitik a szocia­lista köztársaság törvényeit. Nagy fi­gyelmet fordítanak a nemzetiségek kultúrájának és népi hagyományainak ápolására, fejlesztésére. Temes megye tele van magyar és román közös történelmi, valamint irodalmi emlékekkel. Temesváron van a Hunyadi-kastély, amelyben rö­videbb időt töltött Szilágyi Erzsébet, a gyermek Mátyással. E kastély bás­tyáiról nézték végig a főurak 1514­ben Dózsa György elégetését. Szín­ház áll most azon a helyen, ahol a fiatal Ady Endre találkozott újság­író- és költőtársaival. Emléktábla jelzi Ady temesvári tartózkodását és Klapka György szülőházát. A megyé­ben levő Nagyszentmiklós községben született Bartók Bela. Már készülnek Bartók Béla halálának 25. évforduló­ját megünnepelni, amely szeptember 26-án lesz. Bartók szülőházában egy életművet reprezentáló múzeumot rendeztek be. Nemcsak a múlt, szocialista tö­rekvései is összekötnek bennünket, népeinket. Beszélgetések során olyan kérdések voltak napirenden, amelyek­ben körösek nézeteink. Sok szó esett az árvíz pusztításáról és az ellene folytatandó együttes védekezésről. Bármerre jártunk, mindenütt nagy szívélyességgel és barátsággal talál­koztunk. Pártszervek, gyárak, intéz­mények kommunistái és dolgozói megkértek bennünket, hogy adjuk át testvéri üdvözletünket Csongrád me­gye dolgozóinak és párttagságának. Kérésüket és köszöntésüket ez alka­lomból és e helyen is tolmácsoljuk. Dr. ÁGOSTON JÓZSEF Á társadalmi haladás segítése Hazaérkezett — mint je­lentettük — afrikai körút­járól Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke. Köz­véleményünk nagy figye­lemmel kísérte az ese­ménysorozat külsőségeit: az Elnöki Tanács elnöké­nek szíves fogadtatását Khartoumban, ahol a Szu­dáni Demokratikus Köztár­saság elnöke, Gaafar Ni­meri, „a két Nílus találko­zási pontjánál, két kultúra bölcsőjénél" köszöntötte Losonczi Pált, majd Tan­zániában. ahol Julius Nye­rere üdvözölte őt, majd rövid adeni tartózkodás után Kairóban, ahol Ga­mal Abdel Nassze.rnek, az Egyesült Arab Köztársaság államelnökének és minisz­terelnökének meghívására látogatott el, s folytatott fontos megbeszéléseket. A protokoláris, színes külső­ségeken túl természetesen arra is gondoltunk, hogy az Elnöki Tanács elnöké­nek kíséretében levő ma­gyar személyiségek minde­nütt hasznos tárgyalásokat folytattak a vendéglátó or­szágok politikai vezetőivel. Amikor Losonczi Pál el­indult afrikai útjára, min­denekelőtt azt hangsúlyoz­ta. hogy látogatása az im­perializmus elleni harcban oly fontos szerepet játszó baráti országokban, túl népeink kölcsönös érdekén, feltétlenül hozzájárulást jelent a nemzetközi béke és biztonság megteremté­séért folyó világméretű harchoz. Most, a látogatás befejezése után joggal ál­lapíthatjuk meg: a megbe­szélések megszilárdították a baráti országokkal fenn­álló és állandóan fejlődő kapcsolatainkat és segí­tettek abban is, hogy a világközvélemény új bi­zonyságot szerezzen arról: a magyar külpolitika te­vékenységének középpont­jában a társadalmi hala­dás segítése, a világháború kirobban tásának elhárítá­sa. a béke megszilárdítása áll. Természetes, hogy az El­nöki Tanács elnökének lá­togatása idején a megláto­gatott országokban elsősor­ban a kétoldalú kapcsola­tok kérdése volt a tárgya­lások fő témája. Ezzel azo­nos hangsúllyal vitatták meg az időszerű nemzetkö­zi kérdéseket. Losonczi Pál többször is — legutóbb például a kairói rádiónak adott nyilatkozatában — hivatkozhatott arra, hogy az imperializmus elleni harc frontvonalában állók számára nagy erő, hogy a küzdők mindig maguk mö­gött tudhatják a szocialis­ta országokat, s a világ minden anti imperialista erejét. A legaktuálisabb, a meg­látogatott országokat leg­közvetlenebbül érdeklő probléma a közel-keleti válság rendezése. A ma­gyar külpolitika állás­pontját így fogalmazta meg Losonczi Pál: a világ békéjének biztosításáért harcoló erők számára el­engedhetetlen követelmény az 1967. évi agresszió minden következményének politikai úton történő fel­számolása — ezért támo­gatja a magyar nép és a magyar kormány a Bizton­sági Tanács határozatát. Az Elnöki Tanács elnöke kü­lön is hangsúlyozta hazánk maradéktalan szolidaritá­sát az Egyesült Arab Köz­társaságnak a válság bé­kés. politikai úton történő rendezésére irányuló elha­tározásával. Éppen azokban a napok­ban, amikor az Elnöki Ta­nács elnöke Afrikában járt, kezdett foglalkozni a ma­gyar közvélemény a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak, a párt X. kongresszu­sára kiadott irányelveivel. A külpolitikáról szóló feje­zet. három mondata — ..Bő­vítettük hazánk politikai es gazdasági kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Támogatjuk a nemzeti fel­szabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműkö­dést Ázsia, Afrika és La­tin-Amerika független or­szágaival", — kapott újabb bizonyítást. megerősítést Losonczi Pál látogatásával. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents