Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-23 / 223. szám

6 / VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 23. Tejporgyár Gyulán Befejeződött Gyulán az ország „legöregebb" tejporgyárában a; ez év elején megkezdődött nagyszabású reeconstrubció első szakasza. Elkészült s megkezdte próbaüzemelését a csaknem 100 millió forintos költséggel kialakított teljesen új tejporgyár. amely európai viszonylatban is a legmodernebbek közé tartozik. Ez az első olyan üzem hazánkban, amely takarmány-tejport is készít. Naponta 100 ezer liter fölözött tejből készít tejport. A gyárat a dán Anhydrocég tervei alapján, dán mérnökök irányításával magyar munkások szereltek. A gyulai gyár rekonstrukciója tovább folytatódik s teljes egészében 1972-ben fejeződik be. Akkor egy korszerű feldolgozó és tejtermékkészítő üzemet avatnak. Mosonyi Mihályra emlékezett FraeeiMen Mosonyi Mihályra, az ausztriai Frauenkirchenben (Boldogasszonyfalva) született magyar zeneszerző halálának 100. évfordulójára emlékeztek Burgenlandban a múlt hét végén — mondotta Kerényi Mária, aki a kulturális kapcsolatok intézetének képviseletében vett részt az emlékünnepségen. Szombaton este a kismartoni Eszterházy kastély Haydn-termében az Állami Hangversenyzenekar tolmácsolásában csendültek fel Mosonyi Mihály művei: a Batthyány Lajos emlékének szentelt Liberame. a Zongoraverseny, a Széchenyi emlékére komponált Gyászhangok és a Szózat témáját feldolgozó ünnepi zene. Vasárnap Frauenkirchenben. a zeneszerző szülőfaluja volt színhelye a jubileumi ünnepségeknek. Megjelentek a helyi és tartományi közéleti személyiségek és ott volt az ünnepségen Kurtán Sándor hazánk bécsi nagykövete. valamint a magyar kolónia népes küldöttsége. Az ünnepségsorozat keretében a zeneszerző szülőházán emléktáblát lepleztek le, majd a helyi főiskola dísztermében dr. Bónis Ferenc zenetörténész méltatta Mosonyi zenei pályafutását, életművét, s ezután a sextetté kiegészített Tátrai-quartett adta elő Mosonyi sextettjét. amely első ízben hangzott el a 20. században, vasárnap esti hangversenyen. A kétnapos zenei ünnepségekkel nyugati szomszédaink méltó módon tisztelegtek a magyar zeneszerző emlékének. Kapualjak alja Ahány ház, annyi kapu. Némelyiknek alja is van. Kapualja. De minek? Belvárosi ház, két kapu, két kapualj: Klauzál tér 8„ illetve Kelemen utca 8. Rengeteg hely. Nem maradhat kihasználatlanul egy olyan épületben, melynek falait feszegeti az ötletesség. Nem elég, hogy kebelébe fogadott 40 lakót és egy sok irodás, sok raktáros, de „telhetetlen" vállalatot, most — és már mióta — vajúdik egy szállodával. Nehezen akar megszületni, de máris zsarnok és önző. Elűzte a ház mesterét. De zsenialitása eme tettéből is kiviláglik: ő nem a kalauz nélküli villamost, hanem a házmester nélküli házat találta fel. A nem megyünk mi innen el... nótát fújó vállalat sem szegényebb ötletekben. Kitalálta a „szöges faládákat a kapualjba!" játékot. Első részében a Virág cukrászda vendégeit szórakoztatja a daliás termetű fiatalemberek ládarakodó attrakciójával. Ezután rendezik meg az ügyességi versenyt. Az győz, aki ruhaszakadás nélkül tud bekúszni a két méter széles, 25 irtétsr hosszú szöges ládákkal kirakott folyosón. Tárgyalnak már arról is. hogy tűzugrással nehezítik meg a próbákat. De a lakók háza elejét sem érheti szó. Kapualjukat annál inkább. Kímélik a kukatartályokat — melléjük öntik a dinnyehéjat, száraz virágokat, papírhulladékokat, ételmaradékokat. És hamut szórnak rá. A szemétre. Az idegen inkább az ügyességi versenyt választja. A házkezelőség a népszerűséget. Hogy tökéletes legyen a sötét éjszaka, házmester, kapukulcs és villanykörte híján biztosítja bárkinek, bármikor a romantikát és kinek mi kell... És mindezt egy belvárosi kapualjban. Chikán Ágnes ÉL A DAL Beszélgetés Vass Lajossal Néhány percet késett. Útközben megállította egy enyhén italos férfi és hoszsaasan megdicsérte. Az egyébként mogorva felszolgálónő szája mosolyra húzódik, amikor elé teszi a kávét. Levelek százait kapja, ajándékokat, gratulációt küldenek neki. Hivatásos és amatőr paródisták .utánozzák ízes hevesi beszédét, közvetlen stílusát, mozdulatait. Vass Lajos neve a népdallal, az ország nyilvánossága előtt a sikeres tévévetélkedő, a Röpülj páva alkalmával forrt össze. Anekdota kering arról is, hogyan választották Vass Lajost a népdalvetélkedő műsorvezetőjévé. Először arra gondoltak, legyen a Röpülj páva műsorvezetője egy csinos, fiatal nő. A szerkesztő Vass Lajosra gondolt — aki a fenti kritériumoknak ugyan nem feleit meg — ehelyett karmester, zeneszerző, énekes egy személyben. S aki a korábbi Nyílik a rózsa népdalverseny zsűritagjaként már megcsillogtatta erényeit. — Hogy került kapcsolatba a népdallal? — Az apám énekes volt, a népművészet mestere. Először az ő népdalait gyűjtöttem, népi zenekarra feldolgoztam. Zeneakadémista koromtól szívesen írtam népdalt zenekarra. — ön is énekel? — Igen. De népdalt itthon még nem énekeltem, csak a hamburgi rádióban. — Illetve egyszer mégis. A tévé filmet készített Vass Lajosról, abban énekelt egy maga gyűjtötte dalt saját zongorakíséretével. — A hazai közönség előtt barokk és romantikus szerzők műveit énekeltem főként. Zeneszerző és karmester, énekes és népművelő. Kórusmüvek. filmzenék, népdalfeldolgozások jelzik zeneszerzői tevékenységét. Karmestere a Vasas művészegyüttes énekkarának. Vass Lajost az idén SZOTdíjjal tüntették ki. Az indokolás így szólt: „A Magyar Televízió Röpülj páva című felszabadulási népdalversenyének vezetéséért, a népdal és a közönség kapcsolaténak erősítéséért, a szakszervezeti kórusmozgalomban elért sikeréért". — Beszéljünk hát a Páváról! — Nem az én ötletem volt: Lengyelfy Miklós szerkesztő évek óta dédelgetett terve a népdalmüsor. De az Illetékesek valahogy nem hittek eléggé, hogy a népdal siker lehet. Amikor némi bizonyosságot adott a Nyílik a rózsa műsor, meghirdette a tévé a felszabadulási népdalversenyt. Az ország keleti felétől nyugatra, a felszabadítási hadművelet irányában haladva versenyeztek a megyék. A nyitó gálaest színhelye Battonya volt. A verseny népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 4 ezren jelentkeztek, s a megyei selejtezők után is csaknem száz énekes maradt a középdöntőben. — önnek kellett bemutatni az énekeseket, a szereplőket! — Ez nem volt mindig egyszerű. Az egyik kórus vezetőjét egész nap faggattam, mondjon valami érdekeset, tovább adni valót. Semmi nem jutott eszébe. Már éppen színpadra indultak, amikor megjegyezte: a verseny előtt qtszpr mentek falura dalt gyűjteni. S most be is mutatnak néhányat. — S a közös éneklés? — Arra gondoltam, a nézők a verseny folyamán 400 dalt hallanak. De ha csak hallgatják, s nem vesznek aktívan részt az éneklésben — az félsiker. A tévében először furcsállották az ötletet. Dunapatajon próbáltuk meg először a közönség énekeltetését. Szép szimbólum, hogy éppen ott Dunapatajon mondott beszédet életében utoljára Kodály Zoltán, akinek álma, reménye volt az éneklő Magyarország. — Hogy reagált a közönség? — Az éneklési vágy ősi. Most is benne él az emberekben. S valahogy olyanok az ünnepeink, a szokásaink, hogy csak ritkán vagy egyáltalán nem kapcsolódik hozzá a dal. Nem volt nehéz megszólaltatni most se a közönséget. S egyre könvnyebben, felszabadultabban énekeltek velünk otthon, a képernyők előtt is. Hogy milliókat sikerült közösen énekeltetni, abban a tévé mint intézmény és mint eszköz is nagy szerepet játszott. — önnek, mint zeneszerzőnek adott-e élményt a verseny? — Rám is nagy hatással voltak a számomra ismeretlen variánsok, dalok. S a zenei élményen ' kívül megvalósítandó kompozíciók csíráit vetette el. Baross Gáborral, a műsor zenei vezetőjével énekesek számára szerkesztettünk egy kiadványt, néhány dalt, zongorakísérettel. Az augusztus 20-i gálaestre quartettet írtam négy lánynak, örömmel találkoztam ismerős-ismeretlen dallamokkal, olyanokkal, amelyeket magam is gyűjtöttem. A vetélkedő jó példákat hozott felszínre. Megmutatta, hogy a falusi életforma változásával nem halt meg a népdal. Él az öregek élményt sugárzó énekében, él a falusi fiatalok, s a legjobb városi énekesek között is, akik megkeresték, elsajátították, s a mai fiatalok tipikus éneklési formájával egyeztették a népdalt. Vass Lajos azt mondja: ki kell használni a népdal népszerűségét. Ha a sok embert megmozgató fórumok, művelődési házak, intézmények teszik magukévá a népdal, az éneklés ügyét, akkor tartós lesz a siker. Erőltetni persze nem lehet. De erős szövetségese lehet irodalmi, ismeretterjesztő műsoroknak is a népdal. A tévé nem versenyformában ugyan, de folytatja a népdalműsort. Szeptembertől a Röpülj páva tévénépdalköre címmel hasonló műsort sugároz. Hivatásos és amatőr népdalénekesekkel, közös énekléssel. A műsort természetesen ezehtúl is Vass Lajos vezeti. Kádár Márta Közösen versenyképesebb A versenyképes vegyipari termelés elengedhetetlen feltétele, a nemzetközi integráció — hangsúlyozta dr. Korányi György, a nehézipari minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának vezetője kedden, a 1- vegyipari műszaki fejlesztési konferencia megnyitóján. Veszprémben. Ilyenkor — elsősorban a KGST-n belül — a kooperációs lehetőségeket kell kihasználni. A vegyipari integráció terén már meg is tettük az első lépéseket. Leninvárosban épül az évi 250 ezer tonna etilént gyártó üzem, amely termelésének 50 százalékát a Szovjetunióban dolgozzák fel tovább, és cserében műanyagokat szállítanak Magyarországra. Az új létesítmény 1975-ben kezdi meg a termelést. Hasonló jellegű együttműködést tervezünk Lengyelországgal » szintetikus szálak előállítására. A növekvő ipari méretek, az automatizálás, a fokozódó kereskedelmi tevékenység ú.i mérnöki szemléletet kíván. Ebben jelentős szerepe van a KTSZ vegyipari védnökségének. Előtervezés, előkészítés A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat alapításának 20. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett. A tanácskozás kedden kezdte meg munkáját a Kossuth klubban. A kétnapos tudományos ülésszakon négy ország tudósaival, szakembereivel együtt mérik fel a mérnöki előtervező és előkészítő munka és a kutatások eddigi eredményeit s meghatározzák a további feladatokat és nagyszabású gépés műszerbemutatót rendezI nek. Hej, az a helypénz! Bűn utasnak lenni? P. É. a nagymamáját ért sérelem miatt fogott tollat. A 75 éves. idős asszony 18án. pénteken felszállt a 4-es villamosra. A sok utas közül valaki tülekedés közben kilökte a nagvmama kosarából az esernyőt, mire ő lehajolt, hogy felemelje. A villamoson tartózkodó ellenőr kikapta a néni kezéből az erfivőt. mondván, hogy az nem az övé. Következésképp tehát nem a tisztességes embernek kijáró hangon beszélt vele. és megrágalmazta. Végül a nagymama, kezében az ernyővel zokogva tért haza. „Jó lenne — írja P. É. —. ha a fenti esetet, elrettentő példaként hoznák fel egves... ellenőrökkel szemben, akik mindenhatóságukat, bármi áron, keresztülgázolva az emberek becsületén is. de érvényesíteni akarják". Valóban. gyakran nem megengedhető hangon beszélnek az utasokkal a kalauzok és az ellenőrök. Sértő. nemegyszer becsületsértésnek minősíthető szidalmakat kell végighallgatniuk az embereknek. Kovács P. (Makó) a szegedi piacokon értékesíti áruit, mint termelő. A helypénzszedőkkel azonban gyakoriak az összetűzések. „Elég sűrűn jogtalanul szedik ki a zsebünkből a pénzt" — írja olvasónk. A közelmúltban például fél zsák vöröshagymát vitt a piacra. Meglepetésére 4 forint helypénzt kellett érte fizetnie. Tiltakozott ellene, hiszen tudomása szerint egv zsák zöldségféléért. ha az nem haladia meg az 50 kilogrammot. 2 forint helypénzt köteles fizetni a termelő. A piacrendész azonban erre kitiltással fenyegette meg a reklamálót. Olvasónknak igaza van. Sőt egyetértünk javaslatával is, hogy a piacok területén helyezzék el jól látható helyen a helvpénzekről szóló rendeletet. Ez a termelőknek is és a helvpénzszedőknek is javára válna. Ellenőrizhető lenne a kért pénz jogossága és a termelő előre ki tudná készíteni a meRfelelő összeget. Felelős kerestetik A lapunk csütörtöki számában megjelent Gyermekbaleset című írásra reflektál Kirí Jánosné (Szeged). Az eset őt is elszomorította, de felháborodott, a cikk utolsó sorát olvasva: ..Hol vagytok, szülők?" És meg is adta. nagybetűkkel kiemelt válaszát: DOLGOZNI. ..Nem lehet egv .szülő mindig a gyerek mellett" — írja. Ez igaz .— általában. A leírt gyermekbaleset azonban jóval munkaidő után történt, tehát a megjegyzés nem iogaa. De nem állja meg helvét azért sem. mert a szülő nemcsak testi jelenlétével képes megakadályozni, hogv gyermeke „lelépjen a helyes útról". Abban Igaza van. hogv a motorosok. kerékpárosok gyakran közlekednek a i;'-rdán. ami szintén balesetek forrása. Valóban, szigorúbban kellene fellépni a gyalogosok védelmében, Névtelen és járhatatlan utak Elítélték a rendőrgyilkost Tihanyi Ferencné (Hatvt.vastelep) 80—100 család nevében fogalmazta meg levelét. Ennyien vannak, akik tanácsi vagv OTP-telket kaptak azzal a kikötéssel, hogy két éven belül építkezniük kell. Problémájuk az. hogv ha építőanyagot, tüzelőt akarnak vásárolni nem tudják megadni címüket a fuvarosnak. mert nincs. Se utcanév. se utca. Félnek előre az esős idő beálltától. attól, hogy nem tudlak megközelíteni portájukat. „Nem lenne túl nagv az igénvünk — írja —. csupán annyi, hogv legalább . . . egy gyalogjárda szélességben salakot terítsenek el", É6 még egv: pótolják a hiánvzó világítást is! Mint. annak idején hírül adtuk, Csanádi György 33 éves. Des/.k. Bajcsy-Zsilinszky utca 8. szám alatti lakos megölte Nagyrnihálv Ferenc rendőr őrmestert, a szőregi őrs beosztottját. A nyomozás után a Csongrád megvei főügyészség vádat nyújtott be a szegedi megyei bírósághoz Csanádi Gvörgv ellen. Több napos tárgyalás után a megyei bíróság tegnap ítéletet mondott a deszki rendőrgyilkos ügyében. Mint. már megírtuk. Csanádi a deszki vendéglőben találkozott a szolgálatot teljesítő rendőr őrmesterrel. majd lakására hívta. Ott italoztak. mindketten elaludtak. Először Csanádi ébredt fel. kivette a rendőr szolgálati fegyverét és közelről az alvó emberbe lőtt. aki azonnal meghalt. A szegedi megyei bíróság Csanádi Györgyöt nyereségvágyból. hivatalos személv ellen, hivatalos eliárása alatt elkövetett emberölésért 15 évi szigorított börtönbüntetésre ítélte, és 10 évre eltiltotta a közügyek gyákorlásától. Az ügyész súlyosbításért, a halálbüntetés kiszabásáért. Csanádi enyhítésért es eltérő minősítésért fellebbezett. Törmelékdombok és terméskövek A város szégyenfolt iának nevezi a Pozsonyi utcát egy ott lakó olvasónk. Kiss Sándor (Újszeged. Pozsonyi u. 8.) S miért ilven elmarasztaló a véleménye? Elsősorban. mert ttt van a tanácsi üdülő, ahol sok kül- és belföldi vendég fordul meg. Az ott látottak miatt bizonyára nem halmoznak el bennünket dicséretekkel. Az utca mindkét oldalát hatalmas gaz övezi. Törmelék- és homokdombocskák. terméskő, vek éktelenkednek az úton. A avaloaiárda szinte járhatatlan. ..A 10 számú házba bevezettél/ a magasnyomású vizet, a rossz járdát felbont tották. és a munka végeztével még az eredeti rossz állapotában se állították hely. re" — íria olvasónk. Szeretné. ha télire biztonságossá tennék az ott lakók számára a közlekedést.