Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

KEDD, 1970, SZEPTEMBER 22. SZEGEDI MUNKASELET o bek: ehhez, ezekhez méltán nl? Magyarázd meg ezeket tud-e a maga társadalma- az uralkodó osztálynak! Vá­ban berendezkedni az osz- laszolj neki, miért lehet Egy szerkesztósegi mű- tály sok-sok kis atomja?; időnként valóságos árpoliti­helyvitában azon kaptunk képviselete arányos-e tár- kai garázdaságokat elkövet­ossze. hogy nem vesz-é el sadalmi súlyával és mennyi- ni egyes vállalatoknak? az ember abban a gigán- beír elégedett ezzel a képvi- Nem adják rá áldásukat — tikus anyagmozgásban, amit selettel az egyes munkás?; hogyan történhet meg még­a szocializmus előidézett, van-e szava mint tulajdo- is? Kenyérben, húsban, cement- nosnak?; fel tud-e lépni — Persze, persze, a mun­fl FAO európai konferenciája Hétfőn a Hotel Duna In­tercontinentalban ünnepélyes külsőségek között megnyi­tották a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági világszervezete) szeptember 25-ig tartó VII, európai re­gionális konferenciáját. A konferenciára 26 országból 200 küldött érkezett. Az ülésszakot A. H. Boer­ma, a FAO vezérigazgatója nyitotta meg, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke N ben gondolkozunk mindig; nem tetsző gesztusok, jelen- kások, akik csodálatos dol- mondott üdvözlő beszédet szivtelenül építünk, szerve- ségek ellen?; nem sok-e az gokat vittek és visznek vég- \ Dr niménv Imre mezőaaz­•Wir,L- Uallr, il áll ml, cávuln. " ' ......... _ _t i _ui i • • zünk, kalkulálunk, százalé­kokat, tonnákat, négyzetmé­tereket kergetünk — de va­jon jut-e eközben elég fi­gyelem emberekre, rétegek­re. osztályokra, akik fel­rakják és felrajzolják a gra­fikonok fundamentumát ivét? — Itt van például a mun­kásosztály ... — szakadt föl valamelyikünkből a gondo­latmenet első sóhajtása. — Huszonöt éve hivatkozunk rá. határozunk és intézke­dünk a nevében. De meg­faggattuk-e már úgy iga­zán: mit szól hozzá? Azt mondjuk, érte van, ő a nemzeti érdekek hordozója, áttétel, azaz: nem vesz-e el a szava az általánosságok hangerejében?... és így to­vább ... és így tovább... Percek alatt több tucatnyi kérdés jött elő, s csupa olyan, amelyet nap mint es nap vitatnak munkásközös­ségekben. És példák is adód­tak hirtelen. — Miért kell nálunk min­dig máshonnan jött vagy külföldi emberekkel kísérle­tezni? — kérdezi panaszosan egv asztalos. — Annyi derék kommunista dolgozik a műhelyekben, kitelne közü­lünk is a párttitkár... — Valahonnan büszkén hez ebben az országban, i dasági és élelmezésügyi mi­nemcsak es nem is elsosor- niszter a konferencia jelen­ban felületi dolgokból ítél­nek — kontrázott újra egyi­künk —, s ebben is ott az igazság. Meg tudják mérni, mi változott az életükben, a türelmetlenség pedig nem azonos az elégedetlenség­gel.:: Á" lelkes riporter minder­re más készséggel felelt. — Nem jobb lenne inkább megkérdezni őket? Jól meg­faggatni szegedi munkáso­kat, munkáscsaládokat: ho­gyan élnek? Belenézni a jelentették, hogy az ő egve­a leghaladóbb osztály, temükön 43 százalék a fizi­uralkodó, tulajdonos, meg- kai dolgozók gyerekeinek az f^kukbT bekukkantani az hatarozo ön maga ban is. Ügy aránya. A társadalom népes- íü",^ ségében is csak ennyi lenne a fizikaiak képviselete? — adja egy másik munkás a kérdést. — Munkásállam, mondjuk, mondogatjuk... Érdekes ta­5KS SS, OUt KSfc-a; -»—* hany szazaiékát lakja való­gL^slól^r elvek l™ lapszámunk­állnak, megvalósulásuk ten­mint osztály, igen, termé szetesen... És mit tud. mit érez ebből Kovács Kálmán lakatos. Péter Ferenc vas­öntő, Kiss János kőműves? Van-e hozzá szava? Érzéke­li-e ezt az új társadalmi helyzetet? Szebben él, biz­tos kenyere és illő tisztessé­ge van, de milyen a közér­zete? Hiszen egyelőre, eny­nyi idő alatt még nem ver otthonukba, de legfőképpen a gondolat- és érzésviláguk­ba! Ne vitatkozzunk helyet­tük — beszéljenek ők, meg a körülményeik! Valahogyan így született az a riportsorozat, amelynek monológok, párbeszédek, le­írások. viták következnek tük meg a kapitalizmust denciája kétségbevonhatat­mindenben. Társadalmi köz- lan. sok-sok ilyen kis hő­érzetben feltétlenül — ám ez mokszem is kerül a mindent csak úgy válik egyéni meg- mozgató osztály apró fogas­bizonv osodássá, ha az öntu- kerekei közé. datig hatol. A fonónők, a kazánkovácsok, a betonke­verők méitányolják-e ezt kellőképpen ? És egyáltalán, az anyagi jólét társadalmi méretű és szervezett szor­© Üjabb gubancok a P gom­galmazása közben mi ennek ™«gya­a-szerepe1? ban. mintegy tíz héten ke­resztül, ugyanazzal a főcím­mel: Szegedi munkásélet. Nem adnak ugyan választ ezek sem minden kérdésre; még> az is meglehet, hogy újakat is csiholnak — de a legilletékesebb forrásból jönnek majd a válaszok, s lehet, hogy a kérdéseinket is át-átfogalmazzák közben. Sz. Simon István tőségéről tartott előadást. Ezután megválasztották a konferencia elnökévé dr. Di­ménv Imrét, elnökhelyette­seivé R. van Hauwermeirent, belgium FAO-nagykövetét és L. G. de Oteyza-t, a spanyol mezőgazdasági minisztérium államtitkárát. A munkaülés napirendjén ..Az európai mezőgazdaság középtávú fejlesztése — re­gionális és világméretben" című téma volt. A szervezet' tanulmányt készít arról az európai problémáról, hogy a jelenleg nem kielégítő hústermelést hogyan lehetne fokozni és miképpen lehetne csökkente­ni a tej és a tejtermékter­melést. amelyből viszont több országban felesleg mu­tatkozik. Ezt a tanulmányt — mondotta A. B. Boerma — olyan modellnek lehet te­kinteni, amely a FAO és az európai magas szintű tudo­mányos intézmények közötti szorosabb együttműködéshez ad alapot. A tanulmány el­készítéséhez már biztosítot­ták Anglia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és az NSZK tudományos in­tézményeinek és kutatóinak közreműködését. A konferencia kedden folytatja tanácskozását. rázat. A társadalom állapota nem mérhető egyéni pana­szokon, sérelmeken. A mun­O kások tudják, nagyon is jól tudják, mi a politika, mi ennek a kimenetele. Azt is Talán mondani sem Seü, megértik, hogy nincs csoda­hogv egy ilyen vitát elmé- tevő varázsvesszőnk, se j letí okoskodással nem lehet amerikai nagybácsink, csak eldönteni. Ez mar az elvek .... „ ... , életté válásának aprólékos a kezunk meS a fe-lunk van' folyamatában tisztázódhat — De magyarázd az ára­Timár Mátyás Olaszországban Mario Zagari olasz külke- Timár Mátyás a repülőté­csupán. Nem lehet ugyanis kat a nyolcgyerekes apának ; reskedelmi miniszter meghi- '"cn szívélyes beszélgetést kétséges, hogv a mi mun- és védd meg a lakáspoliti­kásosztályunk valóban a ha- kánkat. a pinceablakon ku- j talom letéteményese, cím- kucskáló családnál! — jön ben is megkapja a kiharcolt az újabb ellenkezés. — titulust: uralkodó osztály. Mondd meg a petőfitelepi­Gazda a gyárban, céljai meghatározók az országban — tehát tulajdonos is. Gon­dolkodása kisugárzik az egész nemzetre, erkölcsi normái és ítéletei a közvé­lemény rangján állnak. De ismét előjönnek kérdések — eknek, hogy miért nincs jó bolthálózatuk és miért nem jut oda sem elég áru? Vagv akár csak a tarjániaknak, hogy bölcsődét, óvodát és üzletet miért nem lehet vására Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se hivatalos látogatásra hét­főn Olaszországba "Utazott. Á ciampinói repülőtéren Corradó Belei olasz külke­reskedelmi államtitkár, dr. Bényi József nagykövet és a a | nagykövetség munkatársai folytatott Corradó Belei ál­lamtitkárral. éspedig ezeknél konkréteb- lakósokkal egyszerre épite- fogadták a vendégeket. Szegeden a magyar papírszakma Kiállítás- és előadássorozat Szegedet és környékét sem lem forgalma 300 millióról 2 papirszakma szerepe az ok­erdővel, sem papírgyárral, milliárd forint értékre nö- tatásban" című előadása sze­sem papírárukkal nem hal- vekszik. A kiállítás — me- repelt — melyre meghívták mozta el a természet. Ezért ly^t tegnap Cziner László, a a szegedi oktatási intézmé­esik azután kétszeresen is Papíripari Vállalat vezér- nyeket is. Ma délelőtt szak­jói, hogy a Papíripari Vál- igazgatója nyitott meg a mai ankétot rendeznek Ga­íalat ás a PIÉRT Kereske- Bartók Béla Művelődési bányi Andrásnak, a PIV ér­delmi Vállalat, e népgazda- Központban — kitűnő ke- tékesítési íőosztál.vvezetöjé­sági ágazat két reprezentán- resztmetszetét adja a jelen- nek előadásával, délután pe­sa első közös kiállítását ép- legi helyzetnek, s a fejlődés dig előadást rendeznek az pen Szegeden rendezi meg irányának is. MTESZ Csongrád megyei Előbbinek 15 gyára van, s az Egyúttal a papírszakma szervezetének közreműködő­iden 5.6 milliárd forint er- * . , , _ . . . ., tékű papirnemút bocsát áru- valamennyi kepviseloje is sevel a „Papíripar fejlesztese ba, utóbbi cég Budapesten 8, összejött most Szegeden, és a nyomdaipar igényei" a megyeszékhelyeken 18 le- Találkozójukat Erdélyi címmel. Előadó Horváth rakatból. 140 raktárból 30 Gyöl.gy a PI£rT Kereske- Tibor, a PIV osztályvezető­ezer boltba szallitja a szak- / r ' ... . . . ma mintegy 3 ezer cikkét. delm< Valtalat vezerigazga- je. Nagy a fejlődés és nagy a tója nyitotta meg a Tisza A papírszakma képviselőit „hajtás" ls: 1949-ben az egy szállóban. A programban tegnap este a Tisza szálló főre jutó évi papirfelhaszná- tegnap délután dr. Fábri tükörtermében fogadta dr. lás 9 kiló volt, az idén pedig Istvánnak, a PIÉRT Keres- Biczó György, a városi ta­eleri a 44 kilót; a kereskede- kedelmi igazgatójának „A nacs vb-elnoke. Roland Leroy és Louis dragon Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívósára hétfőn Budapestre érkezett Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Louis Aragon Író, a párt Közpon­ti Bizottságának tagja, A vendégeket Aczél György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Övári Miklós, a KB tudomá­nyos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője fpgadta. Lehet száz­millióval több incs olyan iparág, vállalat, üzem, de családi haztartós sem, amely ne feszegetné meglevő pénzügyi kereteit. A számos gazdasági és társadalmi feszültség for­rása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a be­ruházásokban legtöbb területen jóval megelőzik a lehető­ségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzá­jutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer. a negyedik öt­éves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készü­lék ... Egyszer élünk, hát szeretnénk emberi módra élni, bar néha ezért az embertelen hajszál, a túlórát és különmun­kát is vállaljuk. Mert látjuk, hogyan élnek másutt, a vi­lág gazdaságilag fejlettebb országaiban. (Pontosabban, en­nek csak a napfényes oldalát.) Nálunk is milliók számára elérhető közelségbe kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tartoztak. Az egyre bő­vülő igényeknek nem is akarunk megálljt parancsolni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat gazdasági fejlő­désünk szolgálatúba állítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruhá­zási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretné­nek felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek szómára nem ismeretlen a legkorszerűbb technika. Meg­vásárolhatják, ha van ró pénzük. Ám lehetőségeink itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek cso­portjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemze­ti .jövedelem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen felszabadult orszá­gok 60—100 dolláros szintjenéi, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövede­lemtől is A legközelebbi öt-hat évben a gazdaságilag fej­lett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk el­érni. S azután mehelünk tovább, a magasan fejlett gazda­ság megteremtéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között. már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 wláros fogyasztás 760 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi ter­melés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja. és egyben azt a célt is szolpálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb áz iparilag fejlett országok közé emelkedjen" — ezt olvas­hatjuk a X. pórtkongresszus irányelvei között, a negyedik ctéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék" — olvashatjuk máshelyutt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok hatékonysága és a dolgozók teljesít­ménye különböző — egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfelelően lesznek gyorsan fejlődő és ^stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, ha­nem a munkától, az eredményektől függ Lehet né­hány százmillióval — népgazdasági szinten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, be­ruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egyszerűen többet, hanem más­ként kell termelni. Más összetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más, magasabb színvonalon: termelékenyebben. a fajlagos anyag- és eszközigényességet csökkentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emel­kedésével értük el. Az elmúlt, húszévi termelésnövekedés­nek körülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatott­ság. és 55 százaléka a munka termelékenységének emelé­séből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnövekedésnek 75—80 százalékát kell a termelé­kenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közismert feszültségeinek enyhíté­se a meglevő létszám ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezési, a műszaki fejlesztéséi, a munkafegye­lem és -erkölcs megszilárdítását, s az ösztönzőbb bérezést. Olyan közszellem és érdekeltségi rendszer szük­séges, hogv a dolgozók — munkások és rpűszakiak — meg­találhassák saját, vállalatuknál'anyagi boldogulásukat, nö­vekvő szükségleteik kielégítésének fettételeit. Jobban meg kell fizetni a műhelyekben, az. irodákban azokat, a kulcs­embereket. akiknek munkájától a termelékenység emelé­se, a hatékonyság javulása leginkább függ. övezze anyagi és erkölcsi elismerés a szorgalmat, a nagyobb tudóst, a kezdeményezőkészséget, az odaadó, lelkes munkát! A dolgozók közösítsék ki soraikból a haszonlesőket, akik ügyeskedéssel és nem több, jobb munkával akarnak révbe­jutni. A vezetők pedig bátran fegyelmezzék, szükség esetén távolítsák el a lógósokat. KOVÁCS JÓZSEF Bezárt a mezőgazdasági vásár A látogatók fele vidéki volt Vasárnap este 24 napos millió ember tekintette meg. nyitvatartás után bezárta A vendégek fele vidéki, má­kapuit a 67. Országos Mező- slkfelepedig budapesti volt. gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az idei A kiállítás vidéki rendezvé­kiállítást, a nagyszabású be- nyeit 38 gazdaságban tartot­mutatósorozatot, nem végle- ták meg és ezeket több mint >ges összesitesek szerint ls4 30 ezren látogatták meg. Mackevics Fehér Lajosnál Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese hétfőn bará­ti beszélgetésen fogadta V. " V. Mackevicset, a Szovjet­unió mezőgazdasági minisz­terét. A fogadáson jelen volt dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és A. M. Szo­rokin. a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügy­ivivője. /

Next

/
Thumbnails
Contents