Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

KEDD, 1970, SZEPTEMBER 22. SZEGEDI MUNKASELET o bek: ehhez, ezekhez méltán nl? Magyarázd meg ezeket tud-e a maga társadalma- az uralkodó osztálynak! Vában berendezkedni az osz- laszolj neki, miért lehet Egy szerkesztósegi mű- tály sok-sok kis atomja?; időnként valóságos árpolitihelyvitában azon kaptunk képviselete arányos-e tár- kai garázdaságokat elkövetossze. hogy nem vesz-é el sadalmi súlyával és mennyi- ni egyes vállalatoknak? az ember abban a gigán- beír elégedett ezzel a képvi- Nem adják rá áldásukat — tikus anyagmozgásban, amit selettel az egyes munkás?; hogyan történhet meg méga szocializmus előidézett, van-e szava mint tulajdo- is? Kenyérben, húsban, cement- nosnak?; fel tud-e lépni — Persze, persze, a munfl FAO európai konferenciája Hétfőn a Hotel Duna Intercontinentalban ünnepélyes külsőségek között megnyitották a FAO (az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági világszervezete) szeptember 25-ig tartó VII, európai regionális konferenciáját. A konferenciára 26 országból 200 küldött érkezett. Az ülésszakot A. H. Boerma, a FAO vezérigazgatója nyitotta meg, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke N ben gondolkozunk mindig; nem tetsző gesztusok, jelen- kások, akik csodálatos dol- mondott üdvözlő beszédet szivtelenül építünk, szerve- ségek ellen?; nem sok-e az gokat vittek és visznek vég- \ Dr niménv Imre mezőaaz•Wir,L- Uallr, il áll ml, cávuln. " ' ......... _ _t i _ui i • • zünk, kalkulálunk, százalékokat, tonnákat, négyzetmétereket kergetünk — de vajon jut-e eközben elég figyelem emberekre, rétegekre. osztályokra, akik felrakják és felrajzolják a grafikonok fundamentumát ivét? — Itt van például a munkásosztály ... — szakadt föl valamelyikünkből a gondolatmenet első sóhajtása. — Huszonöt éve hivatkozunk rá. határozunk és intézkedünk a nevében. De megfaggattuk-e már úgy igazán: mit szól hozzá? Azt mondjuk, érte van, ő a nemzeti érdekek hordozója, áttétel, azaz: nem vesz-e el a szava az általánosságok hangerejében?... és így tovább ... és így tovább... Percek alatt több tucatnyi kérdés jött elő, s csupa olyan, amelyet nap mint es nap vitatnak munkásközösségekben. És példák is adódtak hirtelen. — Miért kell nálunk mindig máshonnan jött vagy külföldi emberekkel kísérletezni? — kérdezi panaszosan egv asztalos. — Annyi derék kommunista dolgozik a műhelyekben, kitelne közülünk is a párttitkár... — Valahonnan büszkén hez ebben az országban, i dasági és élelmezésügyi minemcsak es nem is elsosor- niszter a konferencia jelenban felületi dolgokból ítélnek — kontrázott újra egyikünk —, s ebben is ott az igazság. Meg tudják mérni, mi változott az életükben, a türelmetlenség pedig nem azonos az elégedetlenséggel.:: Á" lelkes riporter minderre más készséggel felelt. — Nem jobb lenne inkább megkérdezni őket? Jól megfaggatni szegedi munkásokat, munkáscsaládokat: hogyan élnek? Belenézni a jelentették, hogy az ő egvea leghaladóbb osztály, temükön 43 százalék a fiziuralkodó, tulajdonos, meg- kai dolgozók gyerekeinek az f^kukbT bekukkantani az hatarozo ön maga ban is. Ügy aránya. A társadalom népes- íü",^ ségében is csak ennyi lenne a fizikaiak képviselete? — adja egy másik munkás a kérdést. — Munkásállam, mondjuk, mondogatjuk... Érdekes ta5KS SS, OUt KSfc-a; -»—* hany szazaiékát lakja valógL^slól^r elvek l™ lapszámunkállnak, megvalósulásuk tenmint osztály, igen, termé szetesen... És mit tud. mit érez ebből Kovács Kálmán lakatos. Péter Ferenc vasöntő, Kiss János kőműves? Van-e hozzá szava? Érzékeli-e ezt az új társadalmi helyzetet? Szebben él, biztos kenyere és illő tisztessége van, de milyen a közérzete? Hiszen egyelőre, enynyi idő alatt még nem ver otthonukba, de legfőképpen a gondolat- és érzésvilágukba! Ne vitatkozzunk helyettük — beszéljenek ők, meg a körülményeik! Valahogyan így született az a riportsorozat, amelynek monológok, párbeszédek, leírások. viták következnek tük meg a kapitalizmust denciája kétségbevonhatatmindenben. Társadalmi köz- lan. sok-sok ilyen kis hőérzetben feltétlenül — ám ez mokszem is kerül a mindent csak úgy válik egyéni meg- mozgató osztály apró fogasbizonv osodássá, ha az öntu- kerekei közé. datig hatol. A fonónők, a kazánkovácsok, a betonkeverők méitányolják-e ezt kellőképpen ? És egyáltalán, az anyagi jólét társadalmi méretű és szervezett szor© Üjabb gubancok a P gomgalmazása közben mi ennek ™«gyaa-szerepe1? ban. mintegy tíz héten keresztül, ugyanazzal a főcímmel: Szegedi munkásélet. Nem adnak ugyan választ ezek sem minden kérdésre; még> az is meglehet, hogy újakat is csiholnak — de a legilletékesebb forrásból jönnek majd a válaszok, s lehet, hogy a kérdéseinket is át-átfogalmazzák közben. Sz. Simon István tőségéről tartott előadást. Ezután megválasztották a konferencia elnökévé dr. Diménv Imrét, elnökhelyetteseivé R. van Hauwermeirent, belgium FAO-nagykövetét és L. G. de Oteyza-t, a spanyol mezőgazdasági minisztérium államtitkárát. A munkaülés napirendjén ..Az európai mezőgazdaság középtávú fejlesztése — regionális és világméretben" című téma volt. A szervezet' tanulmányt készít arról az európai problémáról, hogy a jelenleg nem kielégítő hústermelést hogyan lehetne fokozni és miképpen lehetne csökkenteni a tej és a tejterméktermelést. amelyből viszont több országban felesleg mutatkozik. Ezt a tanulmányt — mondotta A. B. Boerma — olyan modellnek lehet tekinteni, amely a FAO és az európai magas szintű tudományos intézmények közötti szorosabb együttműködéshez ad alapot. A tanulmány elkészítéséhez már biztosították Anglia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és az NSZK tudományos intézményeinek és kutatóinak közreműködését. A konferencia kedden folytatja tanácskozását. rázat. A társadalom állapota nem mérhető egyéni panaszokon, sérelmeken. A munO

kások tudják, nagyon is jól tudják, mi a politika, mi ennek a kimenetele. Azt is Talán mondani sem Seü, megértik, hogy nincs csodahogv egy ilyen vitát elmé- tevő varázsvesszőnk, se j letí okoskodással nem lehet amerikai nagybácsink, csak eldönteni. Ez mar az elvek .... „ ... , életté válásának aprólékos a kezunk meS a fe-lunk van' folyamatában tisztázódhat — De magyarázd az áraTimár Mátyás Olaszországban Mario Zagari olasz külke- Timár Mátyás a repülőtécsupán. Nem lehet ugyanis kat a nyolcgyerekes apának ; reskedelmi miniszter meghi- '"cn szívélyes beszélgetést kétséges, hogv a mi mun- és védd meg a lakáspolitikásosztályunk valóban a ha- kánkat. a pinceablakon ku- j talom letéteményese, cím- kucskáló családnál! — jön ben is megkapja a kiharcolt az újabb ellenkezés. — titulust: uralkodó osztály. Mondd meg a petőfitelepiGazda a gyárban, céljai meghatározók az országban — tehát tulajdonos is. Gondolkodása kisugárzik az egész nemzetre, erkölcsi normái és ítéletei a közvélemény rangján állnak. De ismét előjönnek kérdések — eknek, hogy miért nincs jó bolthálózatuk és miért nem jut oda sem elég áru? Vagv akár csak a tarjániaknak, hogy bölcsődét, óvodát és üzletet miért nem lehet vására Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalos látogatásra hétfőn Olaszországba "Utazott. Á ciampinói repülőtéren Corradó Belei olasz külkereskedelmi államtitkár, dr. Bényi József nagykövet és a a | nagykövetség munkatársai folytatott Corradó Belei államtitkárral. éspedig ezeknél konkréteb- lakósokkal egyszerre épite- fogadták a vendégeket. Szegeden a magyar papírszakma Kiállítás- és előadássorozat Szegedet és környékét sem lem forgalma 300 millióról 2 papirszakma szerepe az okerdővel, sem papírgyárral, milliárd forint értékre nö- tatásban" című előadása szesem papírárukkal nem hal- vekszik. A kiállítás — me- repelt — melyre meghívták mozta el a természet. Ezért ly^t tegnap Cziner László, a a szegedi oktatási intézméesik azután kétszeresen is Papíripari Vállalat vezér- nyeket is. Ma délelőtt szakjói, hogy a Papíripari Vál- igazgatója nyitott meg a mai ankétot rendeznek Gaíalat ás a PIÉRT Kereske- Bartók Béla Művelődési bányi Andrásnak, a PIV érdelmi Vállalat, e népgazda- Központban — kitűnő ke- tékesítési íőosztál.vvezetöjésági ágazat két reprezentán- resztmetszetét adja a jelen- nek előadásával, délután pesa első közös kiállítását ép- legi helyzetnek, s a fejlődés dig előadást rendeznek az pen Szegeden rendezi meg irányának is. MTESZ Csongrád megyei Előbbinek 15 gyára van, s az Egyúttal a papírszakma szervezetének közreműködőiden 5.6 milliárd forint er- * . , , _ . . . ., tékű papirnemút bocsát áru- valamennyi kepviseloje is sevel a „Papíripar fejlesztese ba, utóbbi cég Budapesten 8, összejött most Szegeden, és a nyomdaipar igényei" a megyeszékhelyeken 18 le- Találkozójukat Erdélyi címmel. Előadó Horváth rakatból. 140 raktárból 30 Gyöl.gy a PI£rT Kereske- Tibor, a PIV osztályvezetőezer boltba szallitja a szak- / r ' ... . . . ma mintegy 3 ezer cikkét. delm< Valtalat vezerigazga- je. Nagy a fejlődés és nagy a tója nyitotta meg a Tisza A papírszakma képviselőit „hajtás" ls: 1949-ben az egy szállóban. A programban tegnap este a Tisza szálló főre jutó évi papirfelhaszná- tegnap délután dr. Fábri tükörtermében fogadta dr. lás 9 kiló volt, az idén pedig Istvánnak, a PIÉRT Keres- Biczó György, a városi taeleri a 44 kilót; a kereskede- kedelmi igazgatójának „A nacs vb-elnoke. Roland Leroy és Louis dragon Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívósára hétfőn Budapestre érkezett Roland Leroy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Louis Aragon Író, a párt Központi Bizottságának tagja, A vendégeket Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Övári Miklós, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője fpgadta. Lehet százmillióval több incs olyan iparág, vállalat, üzem, de családi haztartós sem, amely ne feszegetné meglevő pénzügyi kereteit. A számos gazdasági és társadalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásokban legtöbb területen jóval megelőzik a lehetőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer. a negyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék ... Egyszer élünk, hát szeretnénk emberi módra élni, bar néha ezért az embertelen hajszál, a túlórát és különmunkát is vállaljuk. Mert látjuk, hogyan élnek másutt, a világ gazdaságilag fejlettebb országaiban. (Pontosabban, ennek csak a napfényes oldalát.) Nálunk is milliók számára elérhető közelségbe kerültek olyan termékek, amelyek egy évtizede még az álmok világába tartoztak. Az egyre bővülő igényeknek nem is akarunk megálljt parancsolni. Sőt, határozottabban szeretnénk azokat gazdasági fejlődésünk szolgálatúba állítani. Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek szómára nem ismeretlen a legkorszerűbb technika. Megvásárolhatják, ha van ró pénzük. Ám lehetőségeink itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti .jövedelem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen felszabadult országok 60—100 dolláros szintjenéi, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, s az 1000—1200 dolláros egy főre jutó olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is A legközelebbi öt-hat évben a gazdaságilag fejlett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehelünk tovább, a magasan fejlett gazdaság megteremtéséhez, a szocializmus teljes felépítéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között. már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 wláros fogyasztás 760 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmel arányosan növekszik a felhalmozási alap is. „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja. és egyben azt a célt is szolpálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb áz iparilag fejlett országok közé emelkedjen" — ezt olvashatjuk a X. pórtkongresszus irányelvei között, a negyedik ctéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréséhez határozott ösztönzés szükséges. „A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék" — olvashatjuk máshelyutt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye különböző — egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfelelően lesznek gyorsan fejlődő és ^stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ Lehet néhány százmillióval — népgazdasági szinten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, beruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egyszerűen többet, hanem másként kell termelni. Más összetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más, magasabb színvonalon: termelékenyebben. a fajlagos anyag- és eszközigényességet csökkentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt, húszévi termelésnövekedésnek körülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság. és 55 százaléka a munka termelékenységének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnövekedésnek 75—80 százalékát kell a termelékenység emelésével elérni. A

munkaerőhelyzet közismert feszültségeinek enyhítése a meglevő létszám ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezési, a műszaki fejlesztéséi, a munkafegyelem és -erkölcs megszilárdítását, s az ösztönzőbb bérezést. Olyan közszellem és érdekeltségi rendszer szükséges, hogv a dolgozók — munkások és rpűszakiak — megtalálhassák saját, vállalatuknál'anyagi boldogulásukat, növekvő szükségleteik kielégítésének fettételeit. Jobban meg kell fizetni a műhelyekben, az. irodákban azokat, a kulcsembereket. akiknek munkájától a termelékenység emelése, a hatékonyság javulása leginkább függ. övezze anyagi és erkölcsi elismerés a szorgalmat, a nagyobb tudóst, a kezdeményezőkészséget, az odaadó, lelkes munkát! A dolgozók közösítsék ki soraikból a haszonlesőket, akik ügyeskedéssel és nem több, jobb munkával akarnak révbejutni. A vezetők pedig bátran fegyelmezzék, szükség esetén távolítsák el a lógósokat. KOVÁCS JÓZSEF Bezárt a mezőgazdasági vásár A látogatók fele vidéki volt Vasárnap este 24 napos millió ember tekintette meg. nyitvatartás után bezárta A vendégek fele vidéki, mákapuit a 67. Országos Mező- slkfelepedig budapesti volt. gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az idei A kiállítás vidéki rendezvékiállítást, a nagyszabású be- nyeit 38 gazdaságban tartotmutatósorozatot, nem végle- ták meg és ezeket több mint >ges összesitesek szerint ls4 30 ezren látogatták meg. Mackevics Fehér Lajosnál Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese hétfőn baráti beszélgetésen fogadta V. " V. Mackevicset, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterét. A fogadáson jelen volt dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és A. M. Szorokin. a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyivivője. /