Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

SZOMBAT. 1070. SZEPTEMBER 19. HÉTKÖZIinPOK A szőlő A szőlő most messziről felhívja az arra utazók figyelmét. Szép látvány, örül az emuer szive, ha végignézhet a nyiiegyenes sorokon, a tisztán tartott területen, a kedveskedő, ígérgető határrészén. Méglnkúbb örül azoknak a szive, akik valaha, ezelőtt ttz esztendővel tettek is valamicskét azért, hogy a hódmezővásárhelyi Rákóczi Termelőszövetkezetből mostanára fejlődőképes nagyüzem váljék. Ml tagadás, akkoriban még nem volt itt a szőlőnek hire-hamvn se. Különben is soha sem volt mély hagyománya a vasárhelyi tájban ennek a kultúrának. Mura más a helyzet. A nagyüzemek bizonyítottak. A legutóbbi orszugos borversenyről bizony-bizony szép díjakkal tértek haza a vásárhelyiek, köztük éppen a nevezetes Rákóczi Tsz. Mindezt a virug miatt mondom el. Mert burkl elhalad az országúton, a szőlőtábla mellett, vagy a másik oldalon a vonat ablakából latja, rögtön feltűnik neki a virág. A gondos, lelkiismeretes kezek munkája. Mert nemcsak arra gondoltak a szövetkezetiek, hogy példamutatóan tisztán tartsák a területet, példamutatóan műveljék, hanem arra is, hogy m'nden szőlősor végén ott díszelegjen egy-egy vlrágbokor. Szép és árulkodó. Ki.s dolog, de jól tükrözi a szövetkezeti gazdák törődését, szellemét. Esküvő, temetés A szövetkezet irodájában üliink. Az elnök éppen a távlati tervekről magyaráz: hogyan is képzelik el öt esztendő múlva a közös gazdaság virágzását, működését. Benyit egy fiatalember. Esküvőre invitálja a termelőszövetkezet vezetőjét. Ha nem megy, kész a sértődöttség, hiszen a másik szövetkezeti tag lakodalmán ott volt. így van ez a temetéssel ls. A szövetkezetben gyorsan elöregszik a tagság, és rendre-másra sokan kihullnak a sorból. A végső szertartásra a szövetkezet is elküldi képviselőjét, bizony elég gyakran az elnök személyében. Szép és nemes gesztus ez. Hovatovább már hagyomány. Igaz, azzal senki sem törődik, hogy a vezető idejéből ezekkel a „patriarchális" szokásokkal mennyit lecsippentenek. Senki sem készített még erről felmérést, számadatot, szerény becslésem szerint évente 20—25 nap elmegy ilyen eseményekre. S ez már magában egy hónap. Ezzel is kevesebb marad a gazdaság irányítására, szervezésére. Nagyon érdemes lenne a közös gazdaságokban valamilyen okos megoldást találni, hogy a sértődés is elmaradjon, és a szövetkezet megfelelően képviselje magát mind az életbe Induló fiatal pár szertartásánál, mind pedig az elfáradt öregek búcsúztatásánál. Szeretet Elég gyakran tapasztalni Itt. a ml vidékünkön is, hogy az emberekből csak úgy dől a szeretet. Nem ls annyira a szakmai féltékenységre gondolok, hanem Inkább az egzisztenciális problémákra. Szót se érdemelne, hiszen minden ember egyéniség, tele jó és rossz tulajdonságokkal. Még a szövetkezeti vezető is. De sajnos, ez a nagy-nagy megértés gyakran a munka rovására megy. Mondjuk a konkrét példát. Jó téesz, évről évre gyarapodnak a közös gazdaság mutatói, biztonsági alap, termelési érték stb., s jól boldogul a tagság. Mégis a vezetők között túlteng a „szeretet". Ez még csak hagyján, ám amikor arra kerül a sor, hogy tovább kellene lépniük, esetleg egyesülni egj másik gazdasággal, akkor aztán jön az igazi „összeborulás". Elindulnak a mende-mondák. n kicsinyes beszédek, és megrontják a közeledést. Előfordult már, hogy B falu két gazdaságának vezetője véletlenül öszszefutott a presszóban, egy pillanatig, mert amikor n későbben érkező belépett, a másik már vette ls a kalapját. Nagyon szeretjük megfigyelni, ha a másiknak jó dolga van. Es mindig csak a kedvező oldalát látjuk Ez az elnök így reprezentál, úgy utazgat. De arról már elfelejtkezünk, hogy esetleg hajnaltól éjszakáig járja a határt, intézkedik, és bizony-bizony, sokszor a napy teher alatt mnjd hogy összeroppan. Ezt nem vesszük észre. A munkát azt nem, csak a kedvező oldalát. Ez aztán a szeretet. Csuda, hogy ennyi szeretet láttán és ennyi szeretetet eltúlozva még élünk, azaz hogy élnek és boldogulnak a szövetkezetek. Sz. Lukács Imre Szemfüles oktatás Hozzávetőleg egy évtizeddel ezelőtt került be a köztudatba az aucuó-vizuáns oktatási fogalma, a hallásra és látásra egyidejűleg építő oktatási mód „mindenhatóságának" meghirdetése idején. Maga a módszer nem új, hiszen valójában a táblára rajzoló és közben magyarázó tanár is audlo-vizuális módszerrel oktat. Ám a pedagógia Vendelkezésére álló eszközök időközben a modern technika (közelebbről: az optika és a híradástechnika) jóvoltából megváltoztak. s ez jogosít fel bennünket nagyobb reményekre. Tehát kezdetben volt a tábla és a kréta, amelyet hellyel-közzel bemutatóeszközök egészítettek ki. Később a vetített képek, majd n filmek is — néma és hangos változatban — az oktatás szolgálatába szegődtek. Döntő fordulatot hozott a magnetofon és a televízió megjelenése, mivel a szöveg és a látnivaló kombinálásának számtalan lehetőségét teremtette meg. Az eszközökkel párhuzamosan kéllett fejlődnie az oktatási metodikának is, mely végső soron a mai legmodernebb oktatási formához, a programozott oktatáshoz vezetett. A program itt azt jelenti, hogy a pedagógusnak szinte percre beosztott tervet kell készítenie, megoldva a sokoldalú szemléltetés. a tananyag rögződése érdekében végzett „súlvkolás", a visszakérdezés stb. nehéz feladatát. Milyen modern eszközök állnak ma rendelkezésre mindehhez? A fekete táblára történő ralzolás helyett (amikor kénvszerú módon hátat kell fordítania az osztálynak) használhat olyan készüléket — az ún. napfény-projektort —, amelyre a katedra mellett ülve, a hallgatók felé fordulva tollal rajzolhat, s a kép a mögötte elhelyezett vetítővásznon felnagyítva jelenik meg a teremben, nappali világosságnál. A nagy fényerejű, félautomatikus diavetítőbe előre behelyezheti az oktató az előadás szemléltetésének egész képanyagát, hogy később távirányítással, gombnyomással hajtsa végre a váltásokat. Ha a magyarázó szöveget az oktató előzőleg magnetofonszalagra veszi fel, — a képi anyagot és a szöveget megfelelően szinkronizálva — a magnószalag lejátszásával is oktathat, A korszerű filmvetítőgépok ma már tetszés szerint gyorsíthatók vngy lassíthatók, akár meg is állíthatók (anélkül, hogy a film elégne), ami a látnivalók megértetése szempontjából szükséges lehet. A legújabb, kazettás filmvetítőknél nincs szükség filmbefűzésre, áttekercselésre. A filmet tartalmazó kazettának a gépbe történő egyszerű behelyezése után gombnyomásra máris kezdődhet a vetítés, s egymás Gépesített után akárhányszor lejátszható a végtelenített filmtekercs. A kazettás ftlmvetítőgépek mellett a kazettás magnetofonok is nagy szerepet tölthetnek be az audió-vizuélis programozott oktatásban. Maga az a tény, hogy a hallgató, akár fel is veheti az oktató előadását, magyarázatét, hazaviheti magéval, azt akárhányszor visszaJátszhatja, rendkívül nagy előny az oktatás hatékonysága szempontjából. De a filmek „hangosítására", vlszszahallgatással önmagunk ellenőrzésére, az oktatási anyagnak postán történő továbbítására stb. is lehetőséget ad a magnetofonba illeszthető hangszalagkazetta. A televíziókamerával és a terem különböző pontjain elhelyezett vevőkészülékekkel felszerelt oktatóhelyiség ma még ritka. Pedig ott a tanár, a kísérletek, preparáclók, mikroszkópos megfigyelések olyan apró részleteit is megmutathatja a hallgatóknak — akár egy nagy terem egész közönségének —, amelyeket egyébként nem tehetne közkinccsé. Az iskolatelevízió egyetemes elterjedésével ls beláthatatlan távlatok nyílhatnak meg az audió-vlzuális oktatás területén. Még nagyobb lehetőségek rejlenek a külföldön is csak nemrégen alkalmazott, de remélhetőleg rövidesen világszerte elterjedő kazettás televízlóban, amely azzal az előnnyel Is rendelkezik majd, hogy nem lesz időhöz kötve az oktatás, hiszen a készülékbe elhelyezett képkazetta szalagjáról bármikor és akárhányszor megjeleníthető a képernyőn a szemléletes oktatási anyag. A korszerű audló-vizuélis eszközök leggyakoribb felhasználói napjainkban a nyelvi laboratóriumok. Fülkékre osztott tantermek ezek, fülhallgatókkal, magnetofonokkal, vetítővászonnal és vezérlőasztallal, ahonnan a tanár irányítja az oktatást. A modern nyelvi laboratóriumok fülkéit hangtompító falak választják el egymástól. Az elülső fal üvegből van, a tanár áttekintheti az osztályt, a hallgatók pedig láthatják a vetítővásznat. A kétsávos magnetofonok az oktatás „főszereplői". A tanuló „élőben" (fülhallgatón keresztül) meghallgatja a tanár. majd pedig a saját maga kiejtését, miközben számtalan lehetőség nyílik az ellenőrzésre, Ismétlésre, javításra. A tanuló fényjelzéssel érintkezik a tanárral, aki-;»k asztalán több magnó, mikrofon és Jelzőlámpa van, ha akarja, rögzítheti a feleleteket, szólhat külön-külön, de együttesen ls a hallgatókhoz. Napjainkban ez az Intenzív audió-vlzuális oktatási mód a legjobb hatásfokú természetesen csak akkor, ha az oktatás előre gondosan kidolgozott, következetesen végrehajtott program alapján történik. Ha ma még nincsenek ls meg mindenütt az audióvlzuális oktatás összes anyagi és tárgyi feltételei, nem mondhatunk le arról, hogy fokról-fokra előre ne lépjünk a korszerű oktatásnak e nagy reményekre jogosító útján. Persze azért a módszer túlértékelésétől is tartózkodnunk kell, hiszen csodák nem vérhatók tőle, „csak" a hatásfok Igen Jelentős emelése. Gerencsér Miklós FEKETE Egy mozdonyhullát valósággal betemettek a hátára szóródott vngunalvuzuk, A nehézléntű, nyugodt Bogdanov István méregette, hogyan fogjanak hozzá a veszedelmesen lebegő tonnányi sulyok szétválasztásához. Csontos arcán, beesett szemén kemény Cény villogott: a mozdony túloldalán Cziple Simon hegesztőpisztolya slstergett. — Lökjük arra az oldalra — szólt hozzá halkan az őszülő bajuszú Kiss István, és mintha csak a vállat ránditolla volna meg, Cziple Simon tejé biccentett. Bogdanov arcán semmit sem változott a kifejezés. — őrültség. Verd ki a fejedből. — Baleset. Véletlenül szokott történni — makacskodott szelíden Kiss István, de szála remegésén látszott, hogy eltökéltsége cseppet sem szelíd. Cziple Simon vitorlavászon köpenybe burkolózva görnyedt a vascsonkok fölé. arcát a hegesztőmaszk mögé rejtette, alakját kísérteties lénybe vonta a. pisztoly csillagszorója. Tűnődve méregette Bogdanov István a szétrobbant mozdony résein át. — Nem lehet. Hozd a köteleket. — Semmit nem fog érezni — hajtogatta a magáét makacsul Kiss István, őszülő fekete bajusza furcsán rángatózott. Bogdanov István, a nehézsúlyú ökölvívó, kissé megemelte a fejét, mintha arcát akarta volna hűsíteni az esővel. — Erre az oldalra döntjük le a roncsokat Szólj az embereknek, jöjjenek segíteni. Elejét véve a további vitának, magéra hagvta barátját. Felkapaszkodott n mozdonvrn. tüzetesen vizsgálni kezdte az egvmásb- gubnncolódoít aRízakat. keretvnsalcnt. tengelvekft. síndarabokat. kerpkeket. hogy hol a leglazább a roncshalmaz. Cziple Simon rákiáltott: — Gyorsan, gvorsan, még mg helyre kell álbtanl a vágányokat Csak bólintott, mint aki teljesen egyetért Cziple Simonnal. Meglátta Miki József esztergályos társát, hanyagul intett no>l: — Józsi, dobd fel a kötelet! — és nyugalommal várt a magasban, mint akit az eső sem ér. Miközben a kötéllel vesződött gémberedetten a fázékony Miki József, epésen morgott Cziple Simonra: — Most aztán örülhetsz. Az amerikai bombázók is hozzájárullak S/.álasi ktnevezeséhez. Cziple hátravetette fejéről a köpen.vcsuklyát, begyújtotta a hegesztőpiszlqlyt, Miki József felé ugrott: — A lánggal váglak darabokra, te rühes macska! A bivalyerős Balogh Mihály hátulról kapta el a két könyökéi, szorításától ropogtak Cziple karjai. — Csillapodj, testvér. Inkább törüld meg az orrod, mindjárt elcsőppen. — Elvitetem az egesz bandát! — próbált férfiasan fenyegetőzni a saját mérgétől felhevült hegesztő, de fitos orrhegye valóban úgy csillogott, mint egy náthás kamaszé. Fiatalok voltak, még az őszülő bajuszú Kiss István Is, de mindannyiuk közül kitűnt tejfeles szájával Nagy Rezső, akit alig ismerlek meg a vagongyárban. Csendes, szorgalmas legény volt, ráadásul tisztelettudó, senki nem előzhette mag a köszönésben. Most annal jobban meghökkentette az embereket, bátor klhívassul állt Cziple Simon elé: — Van szerencsém a szemébe mondani. Cziple testvér, hogy nigge egy pojáca! Jól jegyezze meg, mindenkinek ráeshet egy tégla a fejére! Most pedig menjen, lövessen agyon a nyilas őrrel! (Folytatjuk.) Kétéltű óriás A minszki gépkocsigyár újdonsága a MAZ—535—A típusú kétéltű óriás. Teherbfrő-képessége fi tonna, de ezenkívül még 50 tonna terhet tud maga után vontatni országúton, 17 tonnát úttalan terepen. Országúton a kocsi 80 km-es sebességgel halad. Az új gépkocsi annak köszönheti Jó mozgási adottságait. hogy a hajtómű forgó áttétele egyszerre mind a nyolc kereket hajtja. Többréteges abroncsai révén mocsaras vidéken is közlekedhet. A kocsi bármilyen természeti feltételek között üzemképes, a Sarkkörön túl éppen úgy. mint a szúzföldeken. ahol a hőmérséklet eléri az 50 C fokot. A gépkocsi teljesítménye 375 lóerő. Kényelmes vezetőfülkével látták el, amelynek speciális fűtőberendezése van (ha északon kell üzemelnie), a forró égövön történő üzemeléshez pedig hűtőberendezéssel rendelkezik. NAPI KISLEXIKON a neonreklámról A Káráez utcán sétálók néhány nap óta szemtanúi annak, hogy miként születik a fényreklám. Szeged első jelentős rekláma. # Elmaradottság? Ha várospolitikai szakemberek járnak Szegeden. a közvilágítást mindenki színvonalasnak találja. gyakran mondják, hogy kevés viszont a neon. Az alapvető ok az, hogy a városban levő vállalatoknak nincs elég keretük a reklámra. A CAMEA-reklám például 120 ezer forintba került, s állandóan javítani kell. A javításokra egy év alatt húszezer forint sem elég. a ráadásul az Időjárás viszontagságainak kitett szerkezetek hamar elromlanak. • Üj idők? A gazdasági reform 1ótékonv hatással volt a reklám fejlődésére is. Utcáinkon ls azóta szaporodtak meg a neonfeliratok. hiszen egvik bolt sem akar elmaradni a másik mellett. De az olyan neonreklám, amely valóban modern, és nemcsak egyszerű felirat százezrekbe kerül. A CASCO-t hirdető félmillióba, A másik legnagyobb a Tiszagyöngve felirat lesz. amelv a nagyon lassan készülő strandétteremre kerül maid. A neono6Ításban tehát az Állami Biztosító és az áfész jár elöl jó példával. • Ki javítja? A szerkezet nagyságától fügRően a gyártóvállalat. szövetkezet garanciát vállal gyártmányáért. A Kárász utcai órásreklám javítása éDoen azért húzódik el mert nem a neon árának megfelelő. hanem rövidebb garanciaidőt szabott meg a szövetkezet, A szegedi reklámokat általában az itteni — de vásárhelyi Uijzoontú — neonszerviz iavít.1^. s ez a javításra is garanciát vállal. A vállalkozókat azonban így is elrettenti a neonvásárlástól az. hogv a lavftás hosszú Ideig tart.