Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

6 / VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 19. n jordániai hadsereg és a palesztinai ellenállók nCCTPPCJIIiaCJIi Níxon_/v1eír találkozó UddfcCvwCipCldui a válsághelyzet árnyékában # Amman (AFP, Reuter, UPI) Madzsali, a jordániai fegy­veres erők főparancsnoka, az ország katonai kormányzója péntek délben utasította a fegyveres erőiket, hogy Ide­iglenesen tartsanak tűzszü­netet, lehetőséget adva a pa­lesztinai ellenállóknak a fegyverletételre. Egyidejűleg felszólította az ellenállókat, hogy csatlakozzanak a jor­dániai fegyveres erőkhöz. Madzsali egyidejűleg felszó­lította a katonaságot, a pol­gári személyeket és a pa­lesztinai ellenállókat, hogy az országban tartózkodó kül­földiek biztonságát ne veszé­lyeztessék. Az ammani rádió péntek délutáni közleménye szerint Madzsali bejelentette, hogy a jordániai fegyveres erők be­szüntették előrenyomulásu­kat. Egyidejűleg a palesz­tinai ellenállási mozgalmak központi bizottságának rá­dióközleményei a harcok folytatódásáról adtak hírt Ammanból és a környező dombvidék területéről, to­vábbá El Ramtha, El Salt, Zarka és Irbid térségéből. Az ammani brit nagykö­vetség Londonba továbbított értesülései és párizsi szava­hihető források közlése sze­rint a jordániai fegyveres erők ellenőrzésük alatt tart­ják a fővárost, amely fö­lött sűrű füstfelhő lebeg és ahol a harcok péntek dél­utánra sem szűntek meg. A diplomatanegyedben a kormánykatonaság páncélo­zott járművel teljesítenek járőrszolgálatot. Péntek dél­utáni jelentések szerint ösz­szesen mintegy 200 palesz­tinai ellenálló tett eleget Madzsali főparancsnok fel­hívásának és állt át a jor­dániai fegyveres erőkhöz. A harcok elérték a jor­dániai—izraeli tűzszüneti vonalat is A vonal közelé­ben — az ammani rádió je­lentése szerint — a palesz­tinai ellenállók és a kor­mányhadsereg alakulatai összetűztek egymással. Az összecsapásban tüzérségi üte­gek is részt vettek. Az ammani helyzetre jel­lemző. hogy Mohamed Sza­dek, az EAK fegyveres erői­nek vezérkari főnöke csak pénteken késő délután tu­dott eljutni a jordániai fő­városba, mivel repülőgépe számára az ammani repülő­tér korábban nem tudta biztosítani a leszállást. Sza­dek, akit — mint lapunk­ban is hírül adtuk — csü­törtökön utazott el Kairóból azokkal az üzenetekkel, amelyeket Nasszer egyipto­mi, Kadhafi líbiai és Ni­meri szudáni elnök küldött Husszein jordániai l»irály­nak és Arafatnak, a PFSZ vezetőjének, péntek délig az ellenállók ellenőrzése alatt álló északi területeken tar­tózkodott. A pénteki A1 Ahram is­merteti a három elnök üze­netének tartalmát. A jor­dániai hadsereg és a pa­lesztinai ellenállási szerve­zetek jelenlegi összecsapá­A VU*a m8mn Az ENSZ statisztikai kiadványait felhasználva és más forrásokat, igénybe véve elkészült a Nemzetközi Statiszti­kai Évkönyv magyar kötete, a Központi Statisztikai Hi­vatal kiadásában. Tanulmányozása hozzásegít bennünket világunk matematikai felméréséhez, bizonyos fejlődési ten­denciák kitapintásához, összehasonlítások elvégzéséhez. A világ számokban című sorozatunkban Ilyen ter­mészetű összeállításokat közlünk. MennyI ember 61 a földön? sa rendkívül veszélyes hely­zetet teremtett, sőt a legve­szélyesebbet 1967. júliusa óta — hangzik az üzenet. — A három állam mindenekelőtt azt kéri a szembenálló fe­lektől: vessenek véget a vérontásnak és tegyék lehe­tővé, hogy széles körű és mélyreható tárgyalásokon te­remtsék meg az akcióegység szilárd alapját. Az effajta harc folytatása az ellenség­gel szemben létrehozott ke­leti frontot az arabok kö­zötti polgárháború frontjá­vá változtatja, s ezen csak az ellenség nyerhet. A med­dő alkudozásokkal kísért összecsapások folytatása olyan, előre láthatatlan nemzetközi veszélyeket idéz­het fel, amelyek'súlyos ká­rokat okozhatnak az arab ügynek. A három állam értékeli azt a nyugalmat, amelyet Husz­szein király tanúsított, hosz­szú időn át. bár az utóbbi időszak egves intézkedései úgy értékelhetők, hogy a nemzeti és hazafias szem­pontok figyelembe vétele nélkül születtek. A három állam felhívja a királyt: akadályozza meg. hogy az események a jordániai had­sereg és az ellenállás vesze­delmes harcához vezessenek, minthogy mindkettő egy és ugyanaz az erő az ellenség­gel szemben — állapítja meg a három államfő üzenete. Automata fegyverekkel fel­szerelt és könnyűtüzérségtől támogatott palesztinai kom­mandók érkeztek pénteken Szíriából Jordániába a ha­tármenti Ramthán keresztül, jelenti a helyszínről a Reu^ ter iroda tudósítója. Az újabb egységek a gerillák ke­zén levő. de erősen szoron­gatott Irbid és Zarka város­kák felmentésére érkeztek. • Tripoli (AFP) A líbiai forradalmi pa­rancsnoki tanács pénteken délután közleményt adott ki. s ebben azzal vádolta meg a jordániai hadsereget, hogv az arab nemzet érdekeivel ellentétesen cselekszik. Kö­vetkezésképpen Líbia egyszer s mindenkorra megvonja Jor­dániától a korábban meg­ígért évi segélyt. • Algír (MTI) Bumedien algériai elnök üzenetet intézett Husszein királyhoz és Arafathoz: fel­szólította őket. kövessenek el mindent, a vérontás megszün­tetésére. Bumedien ismét Al­géria támogatásáról biztosí­totta a palesztinai ellenálló­kat. • Damaszkusz (Reuter) Damaszkuszban pénteken nagygyűlést tartottak, ame­lyen Atasszi szíriai elnök mondott beszédet. Ismét meg­erősítette. hogy kormánya, a Baath-párt és a szíriai nép támogatni fogja a Jordániá­ban harcoló palesztinai ge­rillákat. • Washington (AP, UPI. AFP) A Pentagon bejelentette: a Földközi-tenger keleti me­dencéjébe irányították az amerikai hatodik flotta és az Atlanti-óceán flotta egyes egységeit és több katonai szállítórepülőgépet. Az óvin­tézkedésnek minősített lépést azzal indokolták, hogy ..eset­leg szükség lehet menekül­tek elszállítására Jordániá­ból". A francia hírügynökség tu­dósítójával szavahihető kö­rökben azt közölték, hogy ,.a Nixon-kormány kész Jor­dániában beavatkozni, ha azt a helyzet különböző okokból megköveteli". A jordániai válsághelyzet árnyékában ós az amerikai, vagy izraeli katonai beavat­kozás lehetőségére tett cél­zások közepette kezdődött meg pénteken délelőtt Nixon elnök és Golda Meir izraeli miniszterelnök- bizalrrtás ta­nácskozása a washingtoni Fe­hér Házban. • Genf (AFP, Reuter) Pénteken délután elutazott Genfből az az orvoscsoport, amely a jordániai Vörös Fél­hold kérésére a Nemzetközi Vöröskereszt megbízásából or­vosi felszerelést visz a jordá­niai összecsapások áldozatai­nak. A Nemzetközi Vöröske­reszt genfi főhadiszállására pénteken sem érkeztek hírek a jordániai gerillák által fogva tartott 54 túsz sor­sáról. KÖZLEMÉNY Marké magyarországi látogatásáról • Budapest (MTI) Péter Jánosnak, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­miniszterének meghívására Í970. szeptember 15—18 kö­zött látogatást tett Magyar­országon Jan Marko, á Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere és felesége. A csehszlovák külügymi­nisztert szívélyes baráti be­szélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, va­lamint Fock Jenő, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke. A tárgyalások során a kül­ügyminiszterek részletesen áttekintették a két testvéri ország kapcsolatait és véle­ményt cseréltek a nemzet­közi ' helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről. Töb­bek között megelégedéssel állapították meg, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia ösz­szehívásának gondolata szi­lárd gyökeret vert az eu­rópai országokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konferenciát Európa minden nemzete érdekében, minél előbb hívják össze. Az európai általános lég­kör javulása szempontjából igen jelentős lépésnek te­kintik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság képviselői között alá­írt szerződést, melyben az NSZK kormánya elismeri az összes európai ország hatá­rainak sérthetetlenségét. Á szerződés egyben megterem­ti a további nyitott európai kérdések megoldásának a feltételeit, beleértve a müncheni egyezmény kezdet­től fogva való érvénytelen­ségét, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság el­ismerését. A felek határozottan elíté­lik,, az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei ellen irányuló agresszív akcióit. Nagy nyugtalansággal ügyelik a közel-keleti helyzet alaku­lását: a békét és az igaz­ságos rendezést e térségben a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határozatá­nak következetes végrehaj­tásával lehet elérni. A felek ismét megerősí­tették elhatározásukat, hogy a két ország szorosan együtt­működik a közös célok, a nemzetközi biztonság és a béke érdekében a nemzet­közi fórumokon, különösen az ENSZ-ben. A két külügy­minisztérium céltudatosan koordinálja a jelentősebb kérdésekben külpolitikai lé­péseit. Jan Marko, csehszlovákiai látogatásra hívta meg Péter Jánost, aki a meghívást örömmel elfogadta. A jóakarat bizonysága • Párizs (MTI) Párizsi diplomácia körök­ben élénk figyelmet keltett Nguyen Thi Binh asszony­nak, a dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormány külügyminiszterének a pári­zsi tárgyaláson csütörtökön előterjesztett új javaslata. Diplomáciai megfigyelők rámutatnak, hogy a javaslat szemmel láthatóan meglepte és zavarba hozta Bruce ame­rikai fődelegátust, annál is inkább, mert a dél-vietnami forradalmi kormánynak ez a kezdeményezése előrelátha­tóan jelentős befolyást gya­korol majd az amerikai köz­véleményre. A javaslat ugyanis nem csupán megkí­mélné újabb vérveszteségtől a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatokat, hanem elfogadása megnyitná az utat az amerikai hadifoglyok mielőbbi szabadonböcsátása előtt is. Az Humanité vezércikké­ben Étienne Fajon hangsú­lyozza: „A mostani javaslat­tal a hős és legyőzhetetlen Vietnam ismét bizonyságát adta jóakaratának és ko­molyságának. Ha Nixon megragadja az alkalmat, gyorsan helyre lehetne állí­tani a békét Vietnamban és egész Indokínában". A világ lakosságára vo­natkozó összefoglaló adato­kat utoljára 1967-ben jegyez­ték fel. A föld népessége ak­kor 3 milliárd 420 millió volt. Európában 630 millió, Ázsiában 1 milliárd 965 mil­lió, Afrikában 328 millió, Amerikában 479 millió, Ausztráliában és Óceániá­ban 18 millió embert szám­láltak. A népesség gyarapodásá­nak állagaiból valamelyest hiteles következtetéssel meg­saccolhatjuk az emberiség mai létszámát. Ehhez azon­ban visszább kell nyúlni. Évtizedenként félmllliárd­nyi a lélekszám gyarapodá­sa, így ennek egyharmadát hozzáadhatjuk az 1967-es adathoz — vagyis 3 milli­árd 500 milliónyi ember él­het ma a földön. Érdekes végigtekinteni, eb­ben a században — két sú­lyos háború embervesztesé­gei ellenére is — milyen nagyarányú volt a világ né­pességének gyarapodása. A századfordulón 1 milliárd 608 millió ember lakta boly­gónkat. tehát jó fél évszá­zad alatt megkétszereződött a lakosság. A lélekszámnö­vekedés elsősorban — Ame­rikában volt nagy - több mint háromszoros —, de mö­götte Ausztrália és Afrika következik, háromszoros, il­letve két és félszeres népes­ségnövekedéssel. Európa a népesség évi átlagos növeke­désének listáján leghátul áll, a századforduló óta min­dig alatta van a világátlag­nak. Az abszolút számokkal Ázsia vezet, ahol az 1950 óta bekövetkezett népes­ségnövekedés 548 millió. A további sorrend: Amerika: 150 millió; Afrika 106 millió, Európa 94 millió A népsűrűség Európában a legnagyobb. Az öreg kon­tlnenes egy négyzetkilomé­rén 60 ember él. Érdekes, hogy ezután Ázsia követke­zik 44-gyel, és messze mö­göttük, holtversenyben Ame­rika meg Ázsia 11—11-gyel. Az egész világra számított népsűrűség — 135 millió 800 ezer négyzetkilóméteren 3 milliárd 420 millió ember — 25 fő. A legnépesebb ország Kí­na. 1967-ben 720 millió em­ber élt itt, s minthogy az évi átlagos növekedés 70 millió — jelenleg 900 millió felé tart a lélekszám. India 82 millióval gyarapszik sokévi átlagban, így most 700—750 millió körül jegyezhető la­kosságának száma. A né­pesedési tendencia mutatói­val számolva, az 1967-es alapadatot kiegészítve, a to­vábbi sorrend ez: Szovjet­unió: 280 millió; USA 240 millió; Indonézia és Pakisz­tán 150 millió; Brazília 1"' millió; Japán 120 millió Százmilliós ország több nincs. Vannak viszont ..mik­roországok". Ciprus lakos­sága 622 ezer, Kuwaité 540 ezer. Luxemburgé 336 ezer; Quataré 80 ezer; Monacóé 23 ezer, Lichtensteiné 21 ezer, San Marinóé 18 ezer. Gondolatok az irányelvek olvasásakor írta: Ábrahám Ambrus akadémikus O Mint a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az MSZMP Központi Bizottságának irányelveit gondosan átolvastam. Amikor a végé­re értem, önkéntelenül a magyarsag két kiemelkedő alakja, és ezeknek két remekbe szabott írása jutott az eszem­be. Az egyik I. István királyunk és az ő Intelmei, a másik Kölcsey Ferenc és az ő Paranézise. Az irányelvek­ben annyi bölcsesség, annyi gondos­kodás és annyi jóra, illetőleg jobbra való törekvés van lefektetve, hogy komoly szellemi munkát kellene el­végeznie annak, aki a felvetett prob­lémákhoz, az építeni és segíteni aka­ró elgondolásokhoz és előírásokhoz újabbakat és jobbakat akarna hozzá­adni. Mégis, mivel immáron elég hosszúra nyúló, nehézségekkel, gon­dokkal. küzdelmekkel telített életem­ben sok mindent lattam, sok mindent tapasztaltam, és járlcmban-keltemben sok mindent megjegyeztem, az olva­sottakra utalva szeretnek felvetni né­hány gondolatot, amelyek hasznosak lehetnek azok számára, akik ezt a mélyen szántó, okosan átgondolt és becsületes szándékkal elkészített írást kigondolták, megtárgyalták: megvi­tatták és világosan megformálták. AZ ÉRDEK. Idestova több mint húsz esztendeje annak, hogy a Maro* partjáról lejövet — egy, az olaikeres­kedés céljából fúrt kútból feltörő nagy tömegű meleg víz mellett megáll­va — egy mezei munkással kevered­tem beszélgetésbe, illetőleg, ő kezdett velem diskurzust, amelvnek mottója emígyen hangzott: „Tetszik tudni, az a baj, hogy az embernek a munká­jában nincsen érdeke". — Ez a mot­tó azóta is mint magyarázó és útjelző jelentkezik nálam, ha valahol érdek­telenséget, hanyagságot, nemtörődöm­séget, lemaradást vagy haladást lá­tok. Helyes és felette hasznos az el­gondolás. amely ezt a szempontot fi­gyelembe veszi, ennek utat enged, és utat biztosít. A FELELŐSSÉG. Életelv és agy­használat. Minden ember gerincosz­lopán egy koponya van, és ebben egy agyvelő. Ez lehet nagyobb, lehet ki­sebb, de általában egyforma. Nagy ki­lengések és nagy eltolódások nincse­nek. Sem a hencegésre. sem a szé­gyenkezésre nincsenek különösebb okok. Nem helyes a túlhajtás, de szükséges és elengedhetetlen, hogy az. aki valamit csinál, azért, amit csinál, ahogy csinálja, akarjon és tudjon fe­lelősséget vállalni. A használat erősíti a szerveket, a nem használat követ­keztében visszafejlődnek. A felelősség hiánya az, ami társadalmunkban sok mulasztást és sok bait okoz. gátolja a haladást, kerékkötője az előremene­telnek. A FELVILÁGOSÍTÁS. A gondolko­dó ember szereti tudni, mit csinál, és azt is, hogy amit csinál, miért kell csinálnia. A túlokoskodás zavart és fejetlenséget okoz. a kotnyelesséc diszharmóniát szül. Az értelmesen hangzó meggyőzés megnyugvást és energiát termel, növeli a vállalkozási kedvet és alaoot ad az értékméréshez. Ahol több a kötelesség, fokozottabb a lelkiismeretesség és nagyobb értékű a végzett munka, ott legyen nagyobb a megbecsülés és legyen több a jutta­tás. A KÖZVAGYON MEGBECSÜLÉSE. A „köznek" a megbecsülése legyen az első és azután jöjjön a „magán". A „köznek" a gyarapodása ad módoza­tot arra, hogy az életszükségletek normális biztosítására elegendő le­gyen a „magán". Nincs kétféle igaz­ság és kétféle értékeléses igazságszol­gáltatás. A társadalom törvényei egy­ségesek, általánosak, mindenkire egy­formán érvényesek és egyformán kö­telezők, AZ IFJÜSAG MUNKÁRA NEVE­LÉSE. Nagyobb baiokat és hiányos­ságokat ebben látok. A gyermeksze­retet ma igen nagy, úgy is mondhat­nám. hogy túlhajtott. Ez helyes és ör­vendetes. különösen olyan kis nép esetében, amilyenek mi vagyunk, ma­gyarok. A mai ifjúság mindent meg­kap az élettől, sőt a legnagyobb része túlságosan is megkapja. Nehezen mondom ki, de ki kell mondanom, hogy gyakran nincs munkára való ne­velés. sem a családokban, sem az is­kolákban. A mai gyermeknek nem kell harcolnia a megélhetésért, a ta­nulási lehetőségekért, a neki tetsző es megfelelő pályára való eliuthatás le­hetőségéért. a biztos megélhetési, • és jó darab kenyeret osztogató végleg"* állasért. És ha vannak, ekkor itt van­nak a bajok. Milyen más volt a m; sorsunk, amé'.y a születéssel volt meg­írva. vagy úgyis mondhatnám, előír­va. Hatesztendős korom óla egy falat kenyeret sem ellem meg, amelyre b-­csületes és nehéz munkával rá r.e dolgoztam volna. 14 éves koromban percekig rágtam a végét abbeli szé­gyenemben. hogy én mée mindig apamtúl kéregetem a pénzt. A mai fiatalok közül sokan gondolkodás nél­kül vágják zsebre azokat az összege-

Next

/
Thumbnails
Contents