Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! HO. évfolyam, 218. szám 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR A X. pártkongresszus tiszteletére y Szép eredményeket érlel a szocialista munkaverseny A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsa tegnap, szerdán ülést tartott, s a szervezett munkásoknak e fórumán is arról beszéltek, hogv milyen eredményeket érlel környezetünkben a szocialista munkaverseny, amelynek során a párt X. kongreszsusát is köszöntik a dolgozók és eredményeikkel szeretnének hozzájárulni ah­hoz, hogy 1 százalékkal ma­gasabb legyen 1970-ben a" nemzeti jövedelmünk, hogy fedezni tudjuk az árvizek által okozott jelentős anyagi kár felszámolását. A tanács tagjai elé írá­sos beszámolót terjesztettek, amelyben részletesen elem­zik a szakszervezetek 1970­es esztendei gazdaságpoliti­kai tennivalóit és a párt­kongresszus tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaverseny eredményeit. Ki­tűnik az összegezésből, hogy a legtöbb vállalatnál a párt­bizottságok és a pártalap­szervezetek hatékony segít­séget nyújtottak a verseny feltételeinek megteremtésé­hez. s támogatást adtak az üzemi szakszervezeti szer­veknek és az ifjúsági szer­vezetnek. A vállalatoknál pontosan meghatározták, hogy a ver­senymozgalom miben adhat segítséget. A kenderfeldolgo­zó ipar gyáraiban például arra kérték a szocialista bri­gádokat és a versenyben részt vevő minden dolgozót, hogy növelje az egy főre esö termelés mennyiségét, határidőre teljesítse terme­lési feladatát, használják ki jobban a termelöberendezé­seket, csökkentse a terme­lés költségeit, s javítson az élet. és munkakörülménye­in. A kenderfeldolgozó ipar gyáraiban ezeket az elvá­rásokat a dolgozók tudomá­sára hozták, s annak isme­retében tehették meg válla­lásaikat az üzemi kollektí­vák. A -munkaverseny már az esztendő elején eredmé­nyeket adott. A?, ipari ter­melés az év első három hó­napjában meghaladta az egy évvel korábbit, s külö­nösen a nehéz- és élelmi­szeriparban volt dinamikus a fejlődés, amelyet a 13— 16 százalékos termelésemel­kedés jelez. A szocialista brigádok nemcsak a terme­lésben jeleskedtek, hanem a kulturális élet, a tanulás, az önképzés területén is. Üze­mi és területi, majd orszá­gos versenyen mérték ösz­sze szakmai és politikai tu­dásukat. A textilmunkások országos versenyén a vá­sárhelyi kötöttárugyár két szocialista brigádja végzett az első helyen. A szép eredményeket ér­lelő szocialista munkaver­senyt megzavarta a Tisza és a Maros magas vízállása, amikor árvízveszély fenye­gette a szegedi és a kör­nyékbeli tájat. Az iparvál­lalatok munkásai példásan kivették részüket az árvíz elleni védekezésből, de emi­att jelentős elmaradás tör­tént a termelésben, a nyers­anyagok szállításában, a kooperációs szerződések tel­jesítésében is. Az elmara­dás és a veszteségek fel­számolása érdekében a vál­lalatok hatékony intézkedé­seket tettek: nagy mennyi­ségű túlmunkát rendeltek el, és ahol arra lehetőség nyí­lott, átszervezték a terme­lés menetét. A munkáskollektívák kez­deményezéseit hosszan le­hetne felsorolni: a konzerv­gyári Vosztok-brigád ver­senyfelhívásának nyomán a legtöbb szegedi és Csongrád megyei vállalat bekapcsoló­dott abba a mozgalomba, hogy növeljék a nemzeti jövedelmet. Az ifjúsági bri­gádok külön is elismerést érdemelnek számos kezde­ményezésükért, s azért, hogy vasárnaponként is műszakot teljesítettek és a keresetüket felajánlották az árvízkáro­sultaknak. E nemes- versenyben az eredmény sem marad el. Az első fél évben több válla­lat már behozta elmaradását. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat fonodái 179 ezer, a szövödék pedig 3.4 millió forint értékű termelési el­maradást pótoltak eddig. A Szegedi Ruhagyárban növel­te a bevételeket, hogy a dol­gozók több első osztályú ru­hát varrtak, mint a meg­előző esztendőben. A kon­zervgyári asszonyok határ­időre befejezték a zöldbor­só elrakását és rendben ele­get tettek 22 millió forintos exportmegrendelésüknek. A kábelgyáriak terven felül gyártották le az árvíz miatt összedőlt és megrongálódott épületek újjáépítéséhez szük­séges kábeleket. A szakszervezetek legfel­sőbb megyei fóruma elé ke­rült jelentés nem összegez­hetett és mondhatott el minden olyan eredményt, amely a kongresszusi ver­seny nyomán születik. A verseny sokkal több és szebb eredményeket teremt a dol­gos hétköznapok során, minthogy azt fel lehetne so­rolni egy összegezésben. Et­től függetlenül érdemes volt az SZMT ülése elé terjesz­teni a versenymozgalom ta­pasztalatait és arra kérni a szakszervezeti tisztségviselő­ket. hogy támogassák és ka­rolják fel még jobban a dolgozók kezdeményezését, cselekvő tenniakarását a szocialista versenymozga­lomban. G. I. csehszlovák tárgyalások Jan Marko, csehszlovák külügyminiszter és felesége, valamint a magyar—cseh­szlovák tárgyalásokon rész­ievő csehszlovák küldöttség tagjai — Péter János kül­ügyminiszter társaságában — szerdán déleiött budapest nevezetességeivel ismerked­tek. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást. Szerdán délután a külügy­minisztériumban folvtatód­tak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalá­sok. Az M'l I tudósítója úgv ér­tesült. hogy a tárgyalások második napján a ket kül­ügyminiszter főként a nem­zetközi helyzet elemzésével, a Magyar Népköztársaság, valamint a Csehszlovák Szo­ciálist Köztársaság nemzet­közi kapcsolatainak alakulá­saval foglalkozott: a világ­helyzet általános áttekintése során megelégedéssel állapí­tották meg. hogy a javulás, az enyhülés bizonyos jelei észlelhetők a világon. Ehhez a folyamathoz hozzájárul a Csehszlovákiában sikeresen előrehaladó konszolidáció. A két külügyminiszter nagv figyelmet szentelt az Jan Marko csehszlovák külügyminiszter vehette cseh­szlovák delegáció (balról) és a Pctcr János vezette ma­gyar küldöttség a tárgyalóasztal mellett. európai országok közötti együttműködés kibővítésé­nek. az európai biztonsági konferencia előkészítésének is. Péter János külügyminisz­ter és felesége szerdán este a külügyminisztérium Disz téri vendégházában vacsorát adott Jan Marko csehszlo­vák külügyminiszter és fele­sége tiszteletére Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Az adatok megadják a rangot Cseterki Lajos látogatása az olajmezőn Szerda délután külön re­i pülőgépen hazaérkezett Moszkvából a magyar kor­mányküldöttség, amely a szovjet kormány képviselői­vel megállapodást írt alá az 1971—75. évi népgazdasagi I tervek egyeztetéséről, vala­I mint a karton, azbeszt, a 1 foszfortartalmú nyersanyagok ' és műtrágyák gyártásának 1 fejlesztésével kapcsolatos, ; továbbá a tíz évre szóló ole­fin-kémial együttmüködés­: \ ről. A delegációt Párdi Imre, az Országos Tervhivatal el­nöke vezette. A küldöttség fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi minisz-; ter, Baczoni Jenő, a külke-' reskedelmi miniszter első helyettese, dr. Gál TivadarJ a kormány titkárságának vezetője Marjai .József kül­ügyminiszter-helyettes. Var­'konyi Péter, a kormány tájé-; koztatási hivatalának elnö-' ke. Jelen volt A. M. Szoro* kin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségi tanácsosa is,' Ülést tartott a szegedi járási pártbizottság A Magyar Szocialista • Munkáspárt szegedi járási bizottsága tegnap, szerdán i délelőtt ülést tartott Szege­den a járási tanács székházá­j ban. Dr. Kovács József, a I pártbizottság első titkára el­i nökölt és a testület a követ­| kező napirendet tárgyajta: a ! járási pártértekezlet beszá­molójának ismertetése és vi­tája; tájékoztató az augusz­tusi pártalapszervezeti tag­gyűlések tapasztalatairól. Az első napirend előadója Gru­ber tíános, a pártbizottság titkára, a második napirend előadója Vörös Lajos osz­tályvezető volt. A járási pártbizottság mind a beszámolót, mind a tájékoztatót elfogadta. Somogyi Károlyné felvétele Az épülő gázüzemben Jurátovies Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője mu­tatta be Cseterki Lajosnak az új berendezéseket. Szegedi tartózkodásának második napján, tegnap Cse­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára a szegedi olajbányá­szokat látogatta meg. Dél­előtt 9 óra után a Nagyalföl­di Kutató és Feltáró Üzem szegedi telepén Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vezérigazgatója fogadta, majd az olajipar képviselői tájékoztatták a kutatás és termelés jelen­legi helyzetéről, gondjairól. A tájékoztatóra és az olaj­mezőre Cseterki Lajost el­kísérte Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára és dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb elnöke is. A délalföldi olajkutatás történetéről, jelenlegi mun­kájáról és várható eredmé­nyeiről Somfai Attila terü­leti főgeológus számolt be. Cseterki Lajos nagy figye­lemmel hallgatta a tájékoz­tatót és érdeklődött a Sze­ged környékén, Algyőn al­kalmazott technika, techno­lógia felől, s arról is. hogy milyen színvonalú a kutató­munka. Somfai Attila, vala­mint Hingl József, a szegedi üzem vezetője elmondotta, hogy a geológiai tevékenység eléri a világszinvonalat, az itt használt szovjet és ro­mán fúróberendezések jól megfelelnek a természeti kö­vetelményeknek. Az olajtermelésről dr. Bán Ákos, az OKGT vezérigazga­tó-helyettese számolt be, szemléletesen érzékeltette a szegedi szénhidrogén-meden­ce rangját; elmondta, hogy az olajtermelés gazdaságos, az itteni olaj jó minőségű, fel­dolgozása 2u százalékkal ol­csóbb. mint az importált nyersolaj finomítása. Dr. Bán Akos a nehézségekről is szá­mot adott, arról, hogy a je­lenleg érvényben levő gaz­dasági szabályozók nem eléggé ösztönzik az olajipar munkájának intenzivebbé té­telét. Az olajipar termelési adóját még 1967-ben állapí­tották meg, de azóta Algyón megkezdődött a több milli­árdos beruházás, tehát eh­hez a helyzethez kellene iga­zítani a követelményeket. Az OKGT vezérigazgató-helyet­tese a következő évek felada­tairól is szólt: az 1969-ben bevezetett vízvisszasajtolási eljárást kiterjesztik, s lesz olyan esztendő, amikor há­rommillió köbméter vizet sajtolnak a földbe. Munkába állítják az. Algyőt Budapest­tel összekötő földgáz-távve­zetéket es a gázüzemet, ahol 1971-től évenként 30 ezer tonna propán-bután gázt is termelnek. A tájékoztató után a ven­dégek felkeresték az é^ülő gázüzemet. a főgyűjtöállo­mást. a központi ipartelepet, s megtekintettek egy fúró­tornyot is. Cseterki Lajos az olajmezőn tett látogatá­sával befejezte szegedi prog­ramját. M. L Első díjat nyert a dorozsmai fűszerpaprika Az idei nemzetközi nagy seregszemlén, a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kiállításon és Vá­sáron jól szerepeltek megint megyénkből és szűkebb pátriánkból, Szeged környé­kéről felküldött áruk, termé­nyek. Elég csak utalnunk a szentesi táj nagy-nagy sike­rére, és az elhódított díjak sokaságára. Mindemellett szomorúsággal tapasztalhat­tuk, hogy a gyümölcster­mesztésben nem termett babér. Hiába a szatymazi termötáj, az ország-világ előtti jó hírű közös gazda­ságok és a messze földre el­jutó homok kincse, az őszi­barack, ezen a kiállításon még a harmadik helyre sem futotta. Annál inkább örülünk hogy az évek óta jól gaz­dálkodó kiskundorozsmai József Attila Tsz első dijat hódított el, méghozzá fűszer-, paprikájával. A közös gaz­daságban jelentős területen díszlik a piros arany, és minden ősszel nagy bevételt, holdanként igen magas nye­reséget érnek el ezzel. A nö­vénytermesztő gazdaságok közül a kiállított terméke­kért a nagyreményű tápéi Tiszatáj is feliratkozott a díjazottak közé, ugyanis lu­cernaszénájával a második díjat nyerte el. Kitett ma­gáért a Délalföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet is és második dí^it kapott vörös,­hagyma és dughagyma „be­mutatójáért". A megtisztelő elismerés, az öröm mellett, ta­nulságul szolgálhat az idei seregszemle, s nem utolsó­sorban -a díjazás.

Next

/
Thumbnails
Contents