Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

51 CSÜTÖRTÖK. 1970. AUGUSZTUS 13. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Muzsikáló udvar . Kedden este hét órakor meg esett, de nyolckor még­is meg lehetett tartani a városháza udvarán a Muzsi­káló udvar címmel meghir­detett kamarazenei koncer­tet. Ilyen hangulatú muzsi­kálásra a 12 esztendős sze­gedi fesztivál történetében most került sor először, s rögtön az induláskor fényes sikerrel. Része volt ebben magának az ötletnek — a városháza udvara, mint kon­certterem, igazi barokk han­gulatot árasztott — a pontos és mégis nagyvonalú rende­zésnek, és végül természete­sen a lényegnek, a Vaszy Viktor vezette kamarazene­kar lendületes, eleven mu­zsikálásnak. A Cr. Bach két zenekar­ra írt Szimfóniáját, Mozart A-dúr hegedűversenyét, a Kis éji zenét, és Haydn Bú­csú szimfóniáját tartalma­zó műsorban a legna­gyobb sikert a Kis éji zene aratta, ez a pompás zenekari sláger, és a hegedűversenyt játsszó Ruha István, a sze­gedi hangverseny-látogatók körében oly népszerű romá­niai művész. Teljesen meg­érdemelten: Ruha átélt és kidolgozott, elmélyült és pre­cíz, lendületes és kifejező hegedű.iátéka valóban teljes élményt nyújtott. A műsor a Búcsú szimfó­niával fejeződött be. Stíluso­san, hangulatosan. A hang­szerek és hangszercsoportok előtt gyertyák égtek, csúcsig emelve a koncert régles hangulatát. Jó lenne, ha hasonló kon­certet a szegedi fesztiválon evente rendeznének. ö. L. Megkésett bemutató a szabadtérin Természet a városban 1 parképítés új útjai Szegeden Somogyi Károlyné felvétele Jelenet a szabadtéri Parasztbeesülctből. Turiddu (Ciro Pirotta) és Lola (Karlkó Teréz) Eredetileg augusztus 9-én, vasárnap este kellett volna bemutatni Mascagni Paraszt­becsület és Leoncavallo Ba­jazzók című operáját a Dóm téren, ám az esős időjárás miatt a bemutatókettősre csak tegnap, szerdán este ke­rült sor. A szereposztás a színlap szerinti volt. A külföldi mű­vészek közül fellépett Dávid Ohanesian, a bukaresti ope­ra tagja, ' Carla Ferrario, Ciro Pirrotta olasz, Fran­cisco Lazaro spanyol és Riita Pietarínen finn ven­dégénekes. A két zenedráma Mikó Andrásnak, a Magyar Állami Operaház főrendező­jének rendezésében, Vargha Mátyás díszletei között ke­rült színre; vezényelt Vaszy Viktor. A két opera szabadtéri előadása nagy sikert aratott. Mind a külföldi szólisták, mind a magvar énekesek — kőztük Karikó Teréz, a Sze­gedi Nemzeti Színház ope­raegyüttesének tagja — többször késztették a néző­ket vastapsra. A megkésett, ám annál nagyobb sikert aratott ket­tős operabemutatón részt vettek a gázipari konferen­cia vendégei, valamint azok a turisták, akik különautó­buszokkal érkeztek a feszti­válvárosba. A Parasztbecsület és a Bajazzók bemutató előadá­sán különösen Dávid Oha­nesian és Carla Ferrario aratott meglepetés számba menő, nagy sikert. Dávid Ohanesian egy külföldi — görögországi — vendégsze­replés közben tett eleget a szegedi meghívásnak. A szerda esti bemutató telt ház előtt zajlott le. összesen mintegy 6 ezer néző köszöntötte a külföldi és hazai művészek nagy­szerű teljesítményét. Táborzáró tárlat Ahogy az már fél évtize­de lenni szokott, ezúttal is önálló kiállítással búcsúz­nak vendéglátó megyéjüktől a KISZ Országos Képzőmű­vészeti Táborának lakói. A közös kiállítás — amely tegnap, szerdán délben nyílt meg a hódmezővásár­helyi Tornyai János Múze­umban — nemcsak a dorozs­mai Sziksóstón eltöltött na­pok vászonra, kartonra rög­zített emlékeit dokumentál­ja. de bemutatja azokat az alkotásokat is, amelyeket az elmúlt évek során készítet­tek a táborlakók. Mind a hagyományos szel­lemhen, mind pedig az újabb irányzatok hatására készült munkák az 5. képző­művészeti tábor lakóinak tehetségét, „napra kész" tá­jékozottságát bizonyítják. Szakértők szerint olyan ér­tékes a Vásárhelyen bemu­tatott anyag, hogy az bátran vetekedhet a képzőművésze­ti főiskolások szokásos nyá­ri — szintén „helyszínen" készült — kollekciójával. Név szerint nehéz ki­emelni a kiállítók legtehet­ségesebbjeit. Mégis e beszá­molóba kívánkozik Kollár Gvörgv neve, akinek színes fa táblái feltétlenül helyet érdemelnének más — ..profi" — tárlatokon is. vaifimint Imre Zoltán kartonjai, aki ugyancsak avatott mestere a linómetszésnek. Rajtuk kívül még Bankó Miklós Tamás Akns, Szirmai Zol­tán, Vasas Ferenc neve és munkássága érdemel emlí­tést Mint korábban már beszá­moltunk róla, a fiatalok képzőművészeti táborát ez­úttal — a mártélyi tábort ért árvízkár miatt — Kiskun­dorozsmán rendezték meg. A szokatlan táj fenyőfás motí­vumaiban ugyanesak gyö­nyörködhetnek a táborzáró tárlat nézői. Az új és szo­katlan „rajzolnivaló", új és szokatlan élménnyel gazda­gította a mintegy hatvan magyar és jugoszláv képző­művészjelöltet. (Ez utóbbiak egyébként szinte kivétel nélkül a látványos absztrak­ció felé is orientálódnak!) A szerda déli tórlatnyitón — amelyen megjelent dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád (negyei bizottságá­nak titkára, valamint Kiss László, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség vajdasági választ­mányának titkára — dr. Dömötör János, a Tornyai Múzeum igazgatójának kö­szöntő szavai után Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titká­ra mondott megnyitó beszé­det. A közös kiállításon mint­egy 30 fiatal alkotásai látha­tók. Az ifjúsági tárlat augusz­tus 22-lg. szombatig tekint­hető meg. A. L. Szeged — amennyire tu­dom — régóta büszke park­jaira. Mutogatjuk őket a hozzánk látogatóknak, be­szélünk róluk. És okunk is van a büszkeségre. Leg­alábbis ami parkjaink terü­letét, számát és nagyságát illeti. De vajon korszerűek-e ezek a zöldterületek? Sajnos a többsége nem az. Zöldterületeink többséget, a Szegedi Tervező Vállalat­nál tervezik. Mit kell tudnia egy parktervezőnek? Értenie kell a biológiához, műszaki és esztétikai ismeretekkel kell rendelkeznie. Munkája voltaképpen hasonlít az építészéhez. Hiszen teret kell teremtenie, formálnia egy adott környezetet. Egy terület megtervezéséhez is­mernie kell a táj növényfló­ráját. Esztétikai és biológiai szempontok alapján kell összeválogatni a megfelelő formájú és színű növénye­ket. Parkokat, kerteket tervez­tek már az ókorban. A re­neszánsz, a barokk és a ro­kokó idején a kertek építése szinte a tökélyre fejlődött. Geometrikus formákat hoz­tak létre a növényekből — többnyire metszéssel. Tömör falakat, melyekkel eltakar­hatták a szem elől az építé­szetileg megoldatlan keríté­seket és más, „nem kívána­tos" szerkezeti elemeket. Ma máshogy építik, terve­zik a parkokat. A növénye­ket egyedi, sajátos formá­juk, színük alapján válogat­ják össze. Együtteseket hoz­nak létre belőlük. Ügy, hogy tömbjeikkel, formájukkal a környezet architektúráját ne takarják hanem támogassák. Ügy telepítik a növényeket, hogy szervesen összetartoz­zanak a közéjük helyezett építészeti elemekkel; azok­kal együtt praktikus, célsze­rű egészet alkossanak a táj, a városrész „képi gondolatá­ra" építve. Hogyan célszerűbb? A szegedi parkokra a fen­tiek még aligha érvényesek. Nagyrészük eklektikus, sze­cessziós. A 20. századi em­ber szemének rendezetlen is Kivételnek számít az Aradi vértanúk tere és a Dugonics tér egy része. De már ké­szülnek a tervek a többi zöldterület rendbehozására, kiépítésére is. Nem könnyű a tervezők dolga. Hiszen a korszerű parkok építéséhez nagy te­rületekre lenne szükség. Ez a városban természetesen nem áll rendelkezésre. Ezért a tervezők elsősorban nem lálképi feladatokat kíván­nak a városon belül megol­dani, hanem a meglevő kis, kihasználatlan területek cél­szerű formálására töreked­nek. A belváros rendezésénél fontos szempont, hogy a je­lenlegi zöld területekre kell alapozni, számítva arra, hogv nagy lakószám jut egy területre. A tapasztalatok szerint a növényekkel és architektúrával megfelelően „bebútorozott" tereknek megnő az ellátó képessége. Több ember számára nyújt­hatnak pihenést. Zöldterület és architektúra Mostani parkjainknak is szép a növényállományuk. De architektúrájuk eklek­tikus vagy szecessziós. Nem korszerű. Játszótereinket például dróthálóval kerítik körül, ami nem túl eszté­tikus látvány. A készülő ter­veken már betonból és acél­ból szerkesztett, jó formát adó térkitöltő és elválasztó szerkezetek szerepelnek. Terveznek padokat, ivókuta­kat, kis csobogókat, hirdető­oszlopokat és reklámtáblákat ls a vállalatnál, melyek épí­tészetileg szépek, a célnak is jobban megfelelnének, mivel megtörnék a jelenlegi egy­hangúságot. Mindez arra szolgálna, hogy a meglevő kis zöldterületeket térsze­rűbben illeszthessék a vá­rosképbe. Például a Klauzál tér sarkát, ahol a táncos lány szobra szomorkodik. Elveszik környezetében. Mennyivel jobban illene oda egy esztétikus betoncsobogó, kis vízfelületű medencéjé­vel? Általában: a mai korszerű parkba, kertbe építeni is kell. Hiszen a növények az architektúra jelenlétében hatnak igazán, az azzal al­kotott szerves egységben. Gyűrűs-sugaras rendszer • A tervek szerint a város parkhálózata a körutak mentén gyűrűs, a sugárutak és a Tisza mentén sugaras. összefüggő rendszerré épül ki. Köztük önálló, de a rendszerhez kapcsolt szige­tek, terek lesznek. Hatása fontos. Tisztán tartaná a város levegőjét és esztétikai, pszichológiai szempontból is jót tenne. A fenti városi rendszerhez szervesen kapcsolódnának a lakótelepek zöld területei. Tarjáné, az északi városré­szé és így tovább. Igaz, Tar­jánban már nehéz lesz jó parkokat építeni. Nem tagol­ták megfelelően az épülete­ket. Hiányoznak a szükséges, szeparált, a közúti forgalom­tól elkülönített tömbbelsők Mert a lakótelepi építkezé­seknek az lenne a lényege, hogy viszonylag kis laksűrű­séggel behozzák a természe­tet a városba. így építkez­nek a legtöbb fejlett or­szágban. Ezzel szemben Tarjánban a belső utakon is gépkocsik közlekednek, mely az ott játszadozó gyermek­nek szinte állandó életve­szélyt jelent. A tagoltabb, tömbbelsőket kialakító építkezésnél, mind­ezt el lehet kerülni. Belül nincs forgalom. Csak gya­logút köti össze az épülete­ket. összefüggő zöld terüle­tet lehet építeni, fákkal cserjékkel. így a karbantar­tás, parkápolás is olcsóbb, gazdaságosabb lenne, mivel összefüggő területeket kelle­.ne gondozni. És a bevezető utak költségét is meg lehet­ne takarítani. Csak egy gya­logútrendszert kellene épí­teni, cementlapokból, me­lyekre rá lehetne fűzni a kerti architektúrát. Az ösz­szefüggő parkszerkezetben veszélvtelen lenne a játék. Remélhetőleg, Tarján példá­ján okulva, a későbbi lakó­telepeket már így építjük! Szávay István Len-kenderipari vándorgyűlés Tegnap délelőtt további előadásokkal folytatódott a len-kenderipari vándorgyű­lés. A len-kender-jutaipar anyagfelhasználási struktú­rájának alakulása: ennek műszaki-gazdasági és terme­lékenységi kihatásai címmel Cabos Pál tartott előadást, maid négy szakember kor­referátuma következett. Délután A munkatermelé­kenység fejlődése a len-ken­dei'-Jutarparban a technoló­gia váitozása és a munka­szervezés eredményeként dr Erdélyi Ferenc tartott elő­adást. A fenti témák meg­vitatásával be is fejeződött az előadássorozat. Ma, a vándorgyűlés har­madik napján a résztvevők izemlútogetásra indulnak, a nugvlakt kenderfonógyárat tekirtlk meg. Kigyullad a villany a Tölgyesi utcában Juhász Károly (Agyagos u. 40.) a gedói családok ne­vében kér orvoslást panaszá­ra. A munkából későn haza­térők a „sötétben tapogatóz­nak", mert a Tölgyesi utca 2. számú ház előtt hónapok óta nem ég sz utcai lámpa. Az ott levő kis ligeten so­kan nem ls mernek este ke­resztül menni, így kénytele­nek előbb leszállni a villa­mosról és kerülő úton haza­térni. Az áramszolgáltató vállalatnál már személyesen .jelentette olvasónk több íz­ben is, hogy kiégett a körte, de eddig nem cserélték ki. A vállalat művezetője ér­deklődésünkre elmondta, hogy a felsőváros 5 ezer 900 égő­jét mindössze két ember el­lenőrzi. Abban az esetben, ha hibajelentés érkezik, soron kívül kicserélik az égőt. |a olvasónk telefonon, vagy hí­véiben fordult volna hozzá­juk, úgy tűnik, közbenjárása sikeresebb lett volna. A sze­mélyes bejelentésnek ugyanis nem maradt nyoma. A mű­vezető ígéretet tett, hogy két napon belül kigyullad a villany a Tölgyesi utcában. Szatymazi őszibarack, szegedi paprika az Országos Mezőgazdasági Kiállításon gaz ara Vass Ferenc (Csongrádi sugárút 40.) az év elején ol­vasott egv cikket lapunkban, melyben a földgáz árának tervbe vett csökkentéséről is szó volt. Most azt kérdezi: olcsóbb lesz-e őszre, a fűtési idény kezdetére a földgáz? A DÉGÁZ-tól kapott tá­jékoztatás szerint az idén nem lesz változás a földgáz árában. Az augusztus 28-án, Buda­pesten nyíló 67-ik Országos Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kiállításon Csong­rád megyéből a legváltozato­sabb anyaggal a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet vonul fel. A nagy ter­méshozamű K—l-es, előze­tesen elismert fajta intenzív búzát kalászban, mag- és lisztmintán mutatják be, ugyanakkor fényképen is­mertetik a hibrid búza ne­mesítésének munkafázisait. A Szegedi 57—13-as csípős­ségmentes fűszerpaprikát termő bokrokon, tenyészedé­nyekben és a feldolgozó vál­lalattal közösen őrlemény formájában helyezik el a ki­állításon. Egyidejűleg grafi­konokon szemléltetik a ter­méshozam. n festéktartalom és a capsaicintnrtalom növe­kedését. A gépesítési bemu­tatón szerepel a Brúder­Kovács féle hagvmás gép­család. amely megkönnyíti a hagyma magvetését, a nö­vényápolást és a szedést Ezenkívül az intézetben ne­mesített cirokfajtákat, ' a Bársonypír és a Szegedi Arany őszibarackfajtákat vi­szik az országos seregszem­lére. Gazdag anyagban tár­ják a szakemberek elé a meszes réti talajok és a Duna—Tisza közi szikföldek megjavításának módszerét az eddigi eredményeket. A szatymazi őszibarack kultúrát a Finn—Magyar Barátság Tsz. a zákányszék! Május 1 és zákányszéki Ho­mokkultúra Szakszövetkezet képviseli a nyár végén érő fajtákkal. A tápéi Tiszatáj Tsz kukoricával, fokhagy­mával és zöldségkertészeté­nek válogatott termékeivel szerepel, a tiszgs/igeti Búza­kalász Termelőszövetkezet pedig faiskolai szaporíto­anvagot állít majd ki. A leg­színesebb árucikkel a szen­tesi Termál Tsz jelentkezik: a világpiacon is keresett szegfű- és rózsaújdonságo­kat. sokféle dísznövényt mu­tat be.

Next

/
Thumbnails
Contents