Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

W1FRIÍA. 1970. ATTOTTSJmJS It Jelenet a Bajazz ók főpróbájáról SZEGEDI Ma este újabb bemutató Ma. szerdán este újabb bemutatóra kerül sor a szegedi szabadtéri szín­padon: öt külföldi mű­vész közreműködésével a játékok együttese Mas­cagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bnjazzók című operáját adja elő. Az elő­adást Mikó András rendezi és Vaszy Viktor vezényli. A főszerepeket. Carla Ferra­ri o, Ciro Pirotta. Davld Ohantsian, Francisco Lazaro eb Riila Pietarlnen énekli. ÜNNEPI HETEK Húsz kamerán Lola (Karikó Teréz) és Sanluzza (Carla Fcrrario) kettő­ae a Paraszt becsületből. tv-lánc a moszkvai a vetrményes magyar kiállításon fásokban mS> M A növények szeretik az Somogyi Károlyné felvételei Az Elektroimpex Külke­reskedelmi Vállalat 1059 óta évente rendszeresen rendez kiállítást a Szovjetunióban, exportcikkeinek legnagyobb felvevő piacán. Az idén a legszélesebb szakkörök és más érdeklődők tájékoztatá­sára a legjobb alkalomnak az augusztus második felé­ben Moszkvában megnyíló magyar népgazdasági kiál­lítás kínálkozik. Az ágazati csoportosítás­ban elrendezett kiállításon az Elektroimpex exportcik­kei közül bemutatják többek között az új audlo-vizuélis és programozott oktató be­rendezéseket. Ezek bemuta­tását a közelmúltban a Lo­monoszov Egyetem és a Vil­niusi Egyetem is kérte, s így most lehetőség lesz ar­ra, hogy ne csak e két nagy oktatási Intézmény, hanem más egyetemek szakértői is megismerkedhessenek az új magyar gyártmányokkal. Az Elektroimpex képvise­lői jelen lesznek a stúdió­technikai és hangosítási be­rendezések moszkvai bemu­tatóinál is. A Szovjetunió­ban egyébként az utóbbi tíz évben épült vagy korszerűsí­tett rádióstúdiók 90 száza­lékában részben vagy egész­ben magyar berendezések találhatók. A Lenin-cente­nárium alkalmából felépült uljanovszkl emlékközpont­ban és az ugyancsak ulja­novszkl rádióstúdióban, va­lamint a taskentl Lenin-mú­zeumban magyar hangosító­berendezéseket szereltek föl. A taskentl Lenin-múzeum­ban ezenkívül magyar gyárt­mányú iparitévé-láncot al­kalmaznak a relikviák be­mutatására. Ugyancsak ma­gyar berendezésekkel látták el a kijevi, az Alma-Ata-I és a tbiliszi film- és kon­certpalotát. A magyar népgazdasági kiállításon nem csupán be­mutatandó tárgy lesz, ha­nem a kiállítás szervezői­nek munkáját megkönnyítő berendezésként működik majd a 20 kamerából ál­ló iparltévé-lánc. Egyrészt demonstrációs célokat szol­gál, másrészt pedig segít­ségével tekinthetik át, mi­lyen a forgalom a pavilon különböző pontjain, hogy torlódás esetén átterelhessék a forgalmat. elektromosságot. Ezt az el­méletet egyszerű kísérlettel ls Igazolni lehet. Uborka-, burgonya- és paradicsom­ágyásokban acélcsöveket ás­tak be a földbe. A csövekre három sorban drótot teker­tek és még vaslemezeket Is függesztettek rájuk. Ez a sok fém együtt kondenzátor­ként működött, összegyűj­tötte és a növényekhez to­vábbította a légköri elektro­mosságot. A kutatók azl ál­lítják, hogy a zöldségfélék statikus vlUamoság hatására kétszer annyi termést hoz­tak, mint egyébként, A meg­figyelések szerint ráadásul így kevesebb rovar tett kárt a növényekben. Befejeződött az anyanyelvi konferencia Egyhetes előadássorozat után befejeződött Debre­cenben a nyári egyetem ke­retében megrendezett anya­nyelvi konferencia. A részt­vevők kedden elutaztak Debrecenből Kecskemétre, a Kodály-szemináriumra. Dr. Kálmán Béla profesz­szor, a nyári egyetem igaz­gatója az alábbiakban össze­gezte a konferencia munká­ját: — A Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége ég a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem közös rende­zésében elsőízben megtartott anyanyelvi konferencia ttaz­szehivása kezdeti lépés volt, amit a jövőben folytatni ér­demes. A debreceni találko­zón a külföldi magyar isko­lák tanárai, lapszerkesztők, magyar származású tudó­sok, magyar kulturális egye­sületek vezetői találkoztak és cserélték ki gondolatai­kat, hallgattak előadásokat. A konferencia megvitatta a magyar nyelv és Irodalom oktatásának, terjesztésének helyzetét, feladatait, kereste a hazai és külföldi magyar szakemberek közötti együtt­működés formáit és lehető­ségeit. Szeged, sziget meg a Kiskun-napok A lelkesebb újságolvasók még bizonyára jól emlékez­nek a néhány éve lezajlott Szeged — sziget — vagy sziget — Szeged'.' — vitára. E polémiában arról volt szó, hogy az ország két óri­ásazínpada közül melyik él­vezzen valami nehezen meg­fogalmazható elsőbbséget: a „mienk", a Dóm téri vagy a budapestieké, a margitszi­geti. A cikkek tanúsága sze­rint a túlságosan csendes, művészeti eseményekben na­gyon szegény nyarakat akar­ták — ha nem is kifejezet­ten, de azért egyben-más­ban Szeged rovására — fel­élénkíteni a fővárosiak ... A Szeged — sziget — vagy sziget — Szeged? — a vita parazsa minden különösebb lángvetés nélkül kihunyt. Vagyis, hogy minden papír­hadakozásnál ' hasznosabban folytatódott: bővítették a szegedi színpadot, ellátták a legmodernebb világítóberen­dezéssel: a margitszigeti né­zőteret, pódiumot pedig jó alaposan felújították. Ma­radtak a rangos produkciók itt, és újrakezdődtek ott! Jól is van ez így. Mármint az, hogy lett az országnak két, mindenféle óriáselőidá­sokra alkalmas arénája. Az viszont semmiképpen sem jó, hogy a két helyen ugyanazok az együttesek kezdtek fellépni immár több éve. Ugyanazok a szovjet balettegyüttesek, nemegyszer ugyanazzal a táncjátékkal! Eljönnek előbb Szegedre, itt áttáncolják a szokásos három estét, majd felmen­nek Pestre, és a Margit-szi­geten is bemutatkoznak — jó néhány baleltbarátot megkímélve így a Szegedre való utazás fáradalmaitól. Azt, hogy ezek a pesti es­ték mennyivel csökkentik a Dóm téri bemutatók értékét, azt aligha * kell hosszabban magyarázgatni. Eddig csak a szovjet ba­lét tegyüttesek tartottak má­sutt is — feltehetőleg né­hány túl ügyes fővárosi szervező jóvoltából — elő­adásokat, most viszont a szabadtéri játékok idei be­mutatósorozatának hazai művészcsoportja, a Néphad­sereg Központi Művész­együttese ls átvette ezt a sajátos gyakorlatot. Nem, ők nem a Margit-szigeten fog­nak a Szegedre meghívott műsorukkal vendégszerepel­ni, hanem — Kiskunfélegy­házán. A hetedik Kiskun­napok programját élénkítik majd dalaikkal, táncaikkal, amelyek gyűjteményét rá­adásul még úgy is hirdetik, hogy a — „szegedi" műsor. A Szegedi Szabadtéri Játé­kokon is látható összeállí­tási Akárhogy nézzük, ez azért már egy kicsit sok! Ugyan­azt a produkciót n Dóm téri fesztivál közvetlen szom­szédságában. azzal majdnem egy Időben bemutatni — er­re a rangcsorbításra már aligha akadhat szervezőt, rend ez jy — és hát, együttes vezetői — magyarázat. Hosszabb méltatlankodás helyeit szeretnénk minden szerződtetésben és szerző­désben Illetékest arra kérni, hogy őrizzék meg Szegedet Szegednek, a szegedi feszti­vált szegedi fesztiválnak! Ne legyenek itteni és ottani fellépések, Ide- és odaígér­kezések. Inkább a meghívott együttesekben válogathasson a néző, mintsem abban, hogy hol nézi meg azt az egy, vagy azt a két csopor­tot. Érjen véget ez a furcsa „közösködés" a Margit-szi­gettel, hiszen az ottani szín­pad ma már mindenféle, a szegediekkel egyenrangú produkcióknak is otthont tud adni, s főképpen ne folytatódjék a Kiskun-napok­kal, amelyeket elsősorban ipari és mezőgazdasági seregszem­lének szánnak, s csak ezek után művészeti események sorának. Az idei műsor említett „fedésein" sajnos már nem lehet segíteni. Jó lenne vi­szont, ha újabb szerződés­kettősökről nem esne többé szó. — Szeged — sziget —Kis­kun-napok: olyan furcsán követi egymást ez a három sz©... AUáez László Se gáz, se villany A Boros József utca 27. szam alutt lakó Mészáros Ti­bornó azon bosszankodik, hogy május eleje óta szüne­tel házukban a gázszolgálta­tás. Segítséget eddig sem a DEGAZ-tól. sem az IKV-tól nem kaptak. Hogy mit tettek a lakók annak érdekében, hogv a he­tek óta sötét lépcsőházban ne forduljon elő több bal­eset, arról nem ír olvasónk. Tanulmányok Békéscsaba történetéből Ritka szép kiadvánnyal lepte meg Békéscsaba taná­csa a város lakólt és az el­származott csabaiakat, ami­kor megjelentette a Tanul­mányok Békéscsaba történe­téből cfmű kötetet. Az előszó szerzője, Uhljár Mihály vb-elnök két jeles dátumra hivatkozik, amikor a Gyulán, illetVe a gyomai Kner-nyomdában nyomott­kölött könyvet a jövendő ol­vasók figyelmébe ajánlja: az egyik időpont Békéscsaba újjélelepítésének 250., a má­sik pedig városi rangra emelésének 50. évfordulója. Ahogy az illik, egészen a kezdetek kezdetétől, az első emberi nyomoktól s/.ámba­veszik a város történetét a tanulmányírók, Szólnak középkori Csabáról, az 1040 —1R40. évi forradalom és szabadságharc „vonatkozó" eseményeiről, a város Ipará­nak, kereskedelmének fejlő­déséről. Az említett témákon túl, szó esik még a békés­csabai színészet históriájá­ról, a képzőművészet jele­sebb csabai alakjairól, fon­tosabb eseményeiről, A szegedi olvasó különös érdeklődéssel lapozgathat a szép kötetben, hiszen a ta­nulmányírók, lektorok kö­zött egész sorát találhatja az itt Ismerő* neveknek. A két szerkesztő — Krisfó Gyula és Székely Lajos — a József Attila Tudomány­egyetem történeti tanszéke­In tanít, H éppígy itt tanult, dolgozik még jó néhány. Békéscsabával foglalkozó kutató. így többek között Sonkoly Pál, Szabó Ferenc. Dér Endre. Gádoros! Vass István kötődik erős szálak­kal Szegedhez. Ez a körülmény ismétel­teti el az ismerős kívánsá­got: íródjék és szerkesztőd­jék meg minél hamarabb Szeged hnsonlöan alapos és igényes — modern szemléle­tű — históriája is. A szer­zők „adva vannak" — ezt a Békéscsabáról szóló tanul­mánykötet fényesen bizo­nyítja. A. L. Óvoda vagy rendelő? A hattyastelepl mamák férőhelyét növelnék. Aasód­tiltakozó levelet juttattak el nak gyermekeik egészsége hozzánk. Az a hír járja, miatt ÍB- mert a rendel6 hogy az. óvoda épületének felszabadult részében orvosi MomMédwiu p,6fip8ítenp a rendelőt kívánnak berendez- fertőző betegségek teriédé­ni ahelyett, hogy a kicsinyek sét. Kellemetlen gázszag A Hágl étterem Tóth Jó- van..., mert gázzal melegt­zsef (Szeged. Kelemen u. 3.) tik a vizet a konvhán. Ez panaszának tárgya. Eddig „„„, . . . . . . , csak a hűtőkompresszor zala nem ^oln» de » büz okozott kellemetlen perceket elvezetéséről is gondoskodni számára. „Most már bűz is kellene valakinek" — írja. Áz Á lépcsőház és környéke Simon Jánosné (Bécsi krt. 8—18. sz.) az A lépcsőház la­kója arról írt, hogy környé­kük elhanyagolt. piszkos. ..Az A épület előtt... egyet­lenegyszer sem locsoltak az. Idén. a padokat tavalv fel­szedték és azóta sem tették vissza. A gvepes részt a fut­ballozó felnőttek és gvsre­kek tönkretették." A takarí­tással ls elégedetlen olva­sónk, A pincék és a falak tövét pedig „patkányok özö­ne leöl el" — írja. Ilyen kö­rülmények között a lakók nem tud Iák a kisebb gyere­keket leengedni az udvarra és a felnőttek sem szívesen teszik k| lábukat n lakásból. Á védekezés hősei Az árvízi védekezés névtelen hőseiről ír U. Gy. olva­sónk. Hiányolja, hogy a szerencsétlenül jártakról, a segí­tőkészség áldo«ntálról nem esik szó a veszély elmúltával. Megfeledkezünk róluk, „kik segítségnyújtás közben kéz-, lábtörést, vagy komoly belső zúzódást szenvedtek." Ezek­ről nem' hallani semmit, senki meg sem emlitt. pedig van belőlük, Ok ls a közért kockáztatták testi épségüket, éle­tüket ..." A levél végefelé kiderül, hogv (rója. mint könnyűbú­vár. lábtörést szenvedett a/, árvízveszély Idején, Jelenleg is ágyban fekvő beteg. Több sorstársáról írt soraiban sa­ját szomorúsága is érződik: „Rájuk nyitja-e valaki az aj­tót azok közül, akik tűrték, elfogadták segítségüket és örültek eredményeiknek?" Kedves U. Gy, és sok száz önfeláldozó társa! Egyen­ként köszönetet mondani mindannyiuknak nem tudunk. De akkor, amikor a helytállás, emberi erőfeszítés eredményei­ről dicsérő, elismerő szó esik — márpedig erről sokat hall­hat és olvashat most is —. természetesen az Ont é6 a töb­bieket is megilleti: És a gondoskodás is!

Next

/
Thumbnails
Contents