Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

W1FRIÍA. 1970. ATTOTTSJmJS It Jelenet a Bajazz ók főpróbájáról SZEGEDI Ma este újabb bemutató Ma. szerdán este újabb bemutatóra kerül sor a szegedi szabadtéri színpadon: öt külföldi művész közreműködésével a játékok együttese Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bnjazzók című operáját adja elő. Az előadást Mikó András rendezi és Vaszy Viktor vezényli. A főszerepeket. Carla Ferrari o, Ciro Pirotta. Davld Ohantsian, Francisco Lazaro eb Riila Pietarlnen énekli. ÜNNEPI HETEK Húsz kamerán Lola (Karikó Teréz) és Sanluzza (Carla Fcrrario) kettőae a Paraszt becsületből. tv-lánc a moszkvai a vetrményes magyar kiállításon fásokban mS> M A növények szeretik az Somogyi Károlyné felvételei Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat 1059 óta évente rendszeresen rendez kiállítást a Szovjetunióban, exportcikkeinek legnagyobb felvevő piacán. Az idén a legszélesebb szakkörök és más érdeklődők tájékoztatására a legjobb alkalomnak az augusztus második felében Moszkvában megnyíló magyar népgazdasági kiállítás kínálkozik. Az ágazati csoportosításban elrendezett kiállításon az Elektroimpex exportcikkei közül bemutatják többek között az új audlo-vizuélis és programozott oktató berendezéseket. Ezek bemutatását a közelmúltban a Lomonoszov Egyetem és a Vilniusi Egyetem is kérte, s így most lehetőség lesz arra, hogy ne csak e két nagy oktatási Intézmény, hanem más egyetemek szakértői is megismerkedhessenek az új magyar gyártmányokkal. Az Elektroimpex képviselői jelen lesznek a stúdiótechnikai és hangosítási berendezések moszkvai bemutatóinál is. A Szovjetunióban egyébként az utóbbi tíz évben épült vagy korszerűsített rádióstúdiók 90 százalékában részben vagy egészben magyar berendezések találhatók. A Lenin-centenárium alkalmából felépült uljanovszkl emlékközpontban és az ugyancsak uljanovszkl rádióstúdióban, valamint a taskentl Lenin-múzeumban magyar hangosítóberendezéseket szereltek föl. A taskentl Lenin-múzeumban ezenkívül magyar gyártmányú iparitévé-láncot alkalmaznak a relikviák bemutatására. Ugyancsak magyar berendezésekkel látták el a kijevi, az Alma-Ata-I és a tbiliszi film- és koncertpalotát. A magyar népgazdasági kiállításon nem csupán bemutatandó tárgy lesz, hanem a kiállítás szervezőinek munkáját megkönnyítő berendezésként működik majd a 20 kamerából álló iparltévé-lánc. Egyrészt demonstrációs célokat szolgál, másrészt pedig segítségével tekinthetik át, milyen a forgalom a pavilon különböző pontjain, hogy torlódás esetén átterelhessék a forgalmat. elektromosságot. Ezt az elméletet egyszerű kísérlettel ls Igazolni lehet. Uborka-, burgonya- és paradicsomágyásokban acélcsöveket ástak be a földbe. A csövekre három sorban drótot tekertek és még vaslemezeket Is függesztettek rájuk. Ez a sok fém együtt kondenzátorként működött, összegyűjtötte és a növényekhez továbbította a légköri elektromosságot. A kutatók azl állítják, hogy a zöldségfélék statikus vlUamoság hatására kétszer annyi termést hoztak, mint egyébként, A megfigyelések szerint ráadásul így kevesebb rovar tett kárt a növényekben. Befejeződött az anyanyelvi konferencia Egyhetes előadássorozat után befejeződött Debrecenben a nyári egyetem keretében megrendezett anyanyelvi konferencia. A résztvevők kedden elutaztak Debrecenből Kecskemétre, a Kodály-szemináriumra. Dr. Kálmán Béla profeszszor, a nyári egyetem igazgatója az alábbiakban összegezte a konferencia munkáját: — A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége ég a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem közös rendezésében elsőízben megtartott anyanyelvi konferencia ttazszehivása kezdeti lépés volt, amit a jövőben folytatni érdemes. A debreceni találkozón a külföldi magyar iskolák tanárai, lapszerkesztők, magyar származású tudósok, magyar kulturális egyesületek vezetői találkoztak és cserélték ki gondolataikat, hallgattak előadásokat. A konferencia megvitatta a magyar nyelv és Irodalom oktatásának, terjesztésének helyzetét, feladatait, kereste a hazai és külföldi magyar szakemberek közötti együttműködés formáit és lehetőségeit. Szeged, sziget meg a Kiskun-napok A lelkesebb újságolvasók még bizonyára jól emlékeznek a néhány éve lezajlott Szeged — sziget — vagy sziget — Szeged'.' — vitára. E polémiában arról volt szó, hogy az ország két óriásazínpada közül melyik élvezzen valami nehezen megfogalmazható elsőbbséget: a „mienk", a Dóm téri vagy a budapestieké, a margitszigeti. A cikkek tanúsága szerint a túlságosan csendes, művészeti eseményekben nagyon szegény nyarakat akarták — ha nem is kifejezetten, de azért egyben-másban Szeged rovására — felélénkíteni a fővárosiak ... A Szeged — sziget — vagy sziget — Szeged? — a vita parazsa minden különösebb lángvetés nélkül kihunyt. Vagyis, hogy minden papírhadakozásnál ' hasznosabban folytatódott: bővítették a szegedi színpadot, ellátták a legmodernebb világítóberendezéssel: a margitszigeti nézőteret, pódiumot pedig jó alaposan felújították. Maradtak a rangos produkciók itt, és újrakezdődtek ott! Jól is van ez így. Mármint az, hogy lett az országnak két, mindenféle óriáselőidásokra alkalmas arénája. Az viszont semmiképpen sem jó, hogy a két helyen ugyanazok az együttesek kezdtek fellépni immár több éve. Ugyanazok a szovjet balettegyüttesek, nemegyszer ugyanazzal a táncjátékkal! Eljönnek előbb Szegedre, itt áttáncolják a szokásos három estét, majd felmennek Pestre, és a Margit-szigeten is bemutatkoznak — jó néhány baleltbarátot megkímélve így a Szegedre való utazás fáradalmaitól. Azt, hogy ezek a pesti esték mennyivel csökkentik a Dóm téri bemutatók értékét, azt aligha * kell hosszabban magyarázgatni. Eddig csak a szovjet balét tegyüttesek tartottak másutt is — feltehetőleg néhány túl ügyes fővárosi szervező jóvoltából — előadásokat, most viszont a szabadtéri játékok idei bemutatósorozatának hazai művészcsoportja, a Néphadsereg Központi Művészegyüttese ls átvette ezt a sajátos gyakorlatot. Nem, ők nem a Margit-szigeten fognak a Szegedre meghívott műsorukkal vendégszerepelni, hanem — Kiskunfélegyházán. A hetedik Kiskunnapok programját élénkítik majd dalaikkal, táncaikkal, amelyek gyűjteményét ráadásul még úgy is hirdetik, hogy a — „szegedi" műsor. A Szegedi Szabadtéri Játékokon is látható összeállítási Akárhogy nézzük, ez azért már egy kicsit sok! Ugyanazt a produkciót n Dóm téri fesztivál közvetlen szomszédságában. azzal majdnem egy Időben bemutatni — erre a rangcsorbításra már aligha akadhat szervezőt, rend ez jy — és hát, együttes vezetői — magyarázat. Hosszabb méltatlankodás helyeit szeretnénk minden szerződtetésben és szerződésben Illetékest arra kérni, hogy őrizzék meg Szegedet Szegednek, a szegedi fesztivált szegedi fesztiválnak! Ne legyenek itteni és ottani fellépések, Ide- és odaígérkezések. Inkább a meghívott együttesekben válogathasson a néző, mintsem abban, hogy hol nézi meg azt az egy, vagy azt a két csoportot. Érjen véget ez a furcsa „közösködés" a Margit-szigettel, hiszen az ottani színpad ma már mindenféle, a szegediekkel egyenrangú produkcióknak is otthont tud adni, s főképpen ne folytatódjék a Kiskun-napokkal, amelyeket elsősorban ipari és mezőgazdasági seregszemlének szánnak, s csak ezek után művészeti események sorának. Az idei műsor említett „fedésein" sajnos már nem lehet segíteni. Jó lenne viszont, ha újabb szerződéskettősökről nem esne többé szó. — Szeged — sziget —Kiskun-napok: olyan furcsán követi egymást ez a három sz©... AUáez László Se gáz, se villany A Boros József utca 27. szam alutt lakó Mészáros Tibornó azon bosszankodik, hogy május eleje óta szünetel házukban a gázszolgáltatás. Segítséget eddig sem a DEGAZ-tól. sem az IKV-tól nem kaptak. Hogy mit tettek a lakók annak érdekében, hogv a hetek óta sötét lépcsőházban ne forduljon elő több baleset, arról nem ír olvasónk. Tanulmányok Békéscsaba történetéből Ritka szép kiadvánnyal lepte meg Békéscsaba tanácsa a város lakólt és az elszármazott csabaiakat, amikor megjelentette a Tanulmányok Békéscsaba történetéből cfmű kötetet. Az előszó szerzője, Uhljár Mihály vb-elnök két jeles dátumra hivatkozik, amikor a Gyulán, illetVe a gyomai Kner-nyomdában nyomottkölött könyvet a jövendő olvasók figyelmébe ajánlja: az egyik időpont Békéscsaba újjélelepítésének 250., a másik pedig városi rangra emelésének 50. évfordulója. Ahogy az illik, egészen a kezdetek kezdetétől, az első emberi nyomoktól s/.ámbaveszik a város történetét a tanulmányírók, Szólnak középkori Csabáról, az 1040 —1R40. évi forradalom és szabadságharc „vonatkozó" eseményeiről, a város Iparának, kereskedelmének fejlődéséről. Az említett témákon túl, szó esik még a békéscsabai színészet históriájáról, a képzőművészet jelesebb csabai alakjairól, fontosabb eseményeiről, A szegedi olvasó különös érdeklődéssel lapozgathat a szép kötetben, hiszen a tanulmányírók, lektorok között egész sorát találhatja az itt Ismerő* neveknek. A két szerkesztő — Krisfó Gyula és Székely Lajos — a József Attila Tudományegyetem történeti tanszékeIn tanít, H éppígy itt tanult, dolgozik még jó néhány. Békéscsabával foglalkozó kutató. így többek között Sonkoly Pál, Szabó Ferenc. Dér Endre. Gádoros! Vass István kötődik erős szálakkal Szegedhez. Ez a körülmény ismételteti el az ismerős kívánságot: íródjék és szerkesztődjék meg minél hamarabb Szeged hnsonlöan alapos és igényes — modern szemléletű — históriája is. A szerzők „adva vannak" — ezt a Békéscsabáról szóló tanulmánykötet fényesen bizonyítja. A. L. Óvoda vagy rendelő? A hattyastelepl mamák férőhelyét növelnék. Aasódtiltakozó levelet juttattak el nak gyermekeik egészsége hozzánk. Az a hír járja, miatt ÍB- mert a rendel6 hogy az. óvoda épületének felszabadult részében orvosi MomMédwiu p,6fip8ítenp a rendelőt kívánnak berendez- fertőző betegségek teriédéni ahelyett, hogy a kicsinyek sét. Kellemetlen gázszag A Hágl étterem Tóth Jó- van..., mert gázzal melegtzsef (Szeged. Kelemen u. 3.) tik a vizet a konvhán. Ez panaszának tárgya. Eddig „„„, . . . . . . , csak a hűtőkompresszor zala nem ^oln» de » büz okozott kellemetlen perceket elvezetéséről is gondoskodni számára. „Most már bűz is kellene valakinek" — írja. Áz Á lépcsőház és környéke Simon Jánosné (Bécsi krt. 8—18. sz.) az A lépcsőház lakója arról írt, hogy környékük elhanyagolt. piszkos. ..Az A épület előtt... egyetlenegyszer sem locsoltak az. Idén. a padokat tavalv felszedték és azóta sem tették vissza. A gvepes részt a futballozó felnőttek és gvsrekek tönkretették." A takarítással ls elégedetlen olvasónk, A pincék és a falak tövét pedig „patkányok özöne leöl el" — írja. Ilyen körülmények között a lakók nem tud Iák a kisebb gyerekeket leengedni az udvarra és a felnőttek sem szívesen teszik k| lábukat n lakásból. Á védekezés hősei Az árvízi védekezés névtelen hőseiről ír U. Gy. olvasónk. Hiányolja, hogy a szerencsétlenül jártakról, a segítőkészség áldo«ntálról nem esik szó a veszély elmúltával. Megfeledkezünk róluk, „kik segítségnyújtás közben kéz-, lábtörést, vagy komoly belső zúzódást szenvedtek." Ezekről nem' hallani semmit, senki meg sem emlitt. pedig van belőlük, Ok ls a közért kockáztatták testi épségüket, életüket ..." A levél végefelé kiderül, hogv (rója. mint könnyűbúvár. lábtörést szenvedett a/, árvízveszély Idején, Jelenleg is ágyban fekvő beteg. Több sorstársáról írt soraiban saját szomorúsága is érződik: „Rájuk nyitja-e valaki az ajtót azok közül, akik tűrték, elfogadták segítségüket és örültek eredményeiknek?" Kedves U. Gy, és sok száz önfeláldozó társa! Egyenként köszönetet mondani mindannyiuknak nem tudunk. De akkor, amikor a helytállás, emberi erőfeszítés eredményeiről dicsérő, elismerő szó esik — márpedig erről sokat hallhat és olvashat most is —. természetesen az Ont é6 a többieket is megilleti: És a gondoskodás is!