Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

41 SZERDA, 1970. AUGUSZTUS 12. * Egyiptomi miniszter látogatásai A KISZ Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartózkodó Sefy EiDin Aboul Ezz-t. az EAK ifjúságügyi miniszterét fogadta Komócsin Zoltán, az MSZMP Folitikaj Bizottságának tagja, a KB titkára és dr. Horváth István a KISZ KB első titkára. A miniszter meglátogatta a Somogy megyei lengyeltóti ifjúsági építőtábor lakóit. Fejér megyében pedig a polgárdi tsz-ben a fiatal mezőgazdasági dolgozók életével, munkájával ismerkedett (MTI) Országos postás lapaszlalalcsere Szegeden rÁtadták az űj felüljárót Tegnaptól Budapesten, a külső Soroksári úton jelentősen megjavult s biztonságosabbá vált a közlekedés. Délelőtt 10 órakor átadták a Dózsa György út és Nagy Sándor utcánál a HÉV-vágányok fölött épített közúti felüljáró hidat. Bartos István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese vágta el az útelzáró szalagot, majd Novoszáth József, a Közmű és Mélyépítési Főigazgatóság helyettes vezetője adta át rendeltetésének aa, új- felüljárót (MTI) A Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozata idén Szegeden rendezte meg a negyedik országos postás tapasztalatcserét. A kétnapos találkozó tegnap, kedden nyílt meg a tudományeg> etem Ady téri épületében! Fodor Istvánnak, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjének bevezetöjevel. A megnyitó előadást Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója, az egyesület postai és távközlési tagozatának elnöke tartotta. Az előadás a posta tizenöt éves távlati fejlesztési tervét, s ezen belül a negyedik ötéves terv célkitűzéseit körvonalazza. Ott volt a megnyitón Szabó Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A tapasztalatcserén a magyar postásokon kívül részt vesznek a lengyel, az NDK-beli, a jugoszláv és az osztrák posta képviselői. A program: a délelőtti együttes ülés utón délután a postaforgalmi, a távközlési és a műsorszóro szakosztály tartott szekcióülést; ma délelőtt a közgazdasági, valamint az építési szakosztály szekciódlése következik, majd délután plenáris üléssel zárul a tapasztalatcsere. II posta jövője a gépesítés, automatizálás Interjú Horn Dezsővel A tapasztalatcsere szünetében munkatársunk interjút kért Horn Dezsőtől, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesétől, a posta vezérigazgatójától több időszerű postai problémaval kapcsolatban. — Ismeretes, hogy a posta is mind nagyobb munkaerő-hiánnyal küzd. Itt Szegeden és a szegedi járásban szintén mind nehezebb a kézbesítést megoldani. Mit lehet ez ellen tenni, hogyan lesz képes a. posta egyre nagyobb feladatait ellátni? — Ezeken a gondokon rövid időn belül nem tudunk túljutni. Terveink szerint az úgynevezett klasszikus postai ágazatok szervezetét, kezelési rendjét a következő években szinte teljesen új alapokra helyezzük. Ennek módja a felvétel, a feldolgozás. a szállítás erőteljes gépesítése, s ahol lehetséges, automatizálása lesz. A kéz-besités azonban természetEmlékülés a magyar katolikus papi békemozgalom megalakulásának 20. évfordulója alkalmából A- magyar "katolikus -papi békemozgalom megalakulásának 20. évfordulója alkalmából kedden Budapesten az Újvárosháza dísztermében ünnepi emlékülést tartottak. Az elnökségben foglalt helyet Prantner József államtitkár. az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. dr. Brezanóczy Pál egri érsek. Horváth Richárd, a Katolikus Szó főszerkesztője. Mag Béla apát, az Opus Pacis intéző bizottságának ügyvezető igazgatója. Megjelent az ünnepségen Sebestyén Nandorné. az Országos Béketanács titkára, Miklós Imre. az Állami Egyházügyi Hivatal első elnökhelyettese, a magyarországi egyházak képviseletében dr. Káld.v Zoltán evangélikus püspök, dr. Bakos Lajos református püspök, dr. Berki Feriz, a magvarországi görög-katolikus egyház adminisztratúrájának vezetője. Palotai Sándor, a magyarországi szabadegyházak tanácsának elnöke, dr. Seifert Géza. a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke. Ott voltak a katolikus papi békemozgalom kibontakozásának évfordulója alkalmából Magyarországra érkezett. külföldi egyházi személyiségek. Az emlékülést dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar elnöke, a katolikus papi békemozgalom elnöke nyitotta meg. majd dr, Beresztócay Miklós, e. prépost, az országgyűlés alelnöke. az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára mondott ünnepi beszédet. összegezte a béke szol gálatóban kifejtett két évtizedes tevékenységet, vázolta azokat a feladatokat, amelyek a béke megvédése érdekében a katolikus papokra hárulnak. A nagy tapssal fogadott beszéd után, dr. Timkó Imre, a Hittudományi Akadémia professzora, a görög-kato!ikus egyház püspöki helynöke. kanonok ismertette az Opus Pacisnak a külföldi békemozgalmakkal való kapcsolatait. Az Országos Béketanács üdvözletét dr. Réczei László elnökhelyettes tolmácsolta a békemozgalomban résztvevő katolikus papoknak. Az emlékülésen több küldött, közöttük a külföldi vendégek is felszólaltak. A magyarországi egyházak tanácsa nevében Bakos Lajos református püspök mondott üdvözlő szavakat. Az ünnepi emlékülés részvevői végül nyilatkozatot fogadtak el. amely a többi között hangsúlyozza: a katolikus pap; békemozgalom a jövőben is igyekszik megfelelni mindazoknak a köve-, telményeknek. amelyeket a fejlődés és haladás, a világban jelentkező új feladatok, a béke érdekében elébe állítanak. E követelmények megoldásából még céltudatosabban és hatékonyabban kívánja kivenni részét. szerűleg nem gépesíthető. Ügy tűnik, e tekintetben más járható út nincs, csak az, amit már Budapesten és a nagyobb vidéki városokban elkezdtünk: a kézbesítő postai szekrények kihelyezése. A nálunk fejlettebb országokban sem tudják már megoldani a postai küldemények lakásra kézbesítését, a kézbesítő szekrényeket nemcsak a városi lakóházakban helyezik el, hanem faluhelyen is, az utak, bekötő utak mentén. — Sok bosszúságot okoz a lakosságnak a telefonhálózat elmaradottsága is. Alig van a városban nyilvános távbeszélő-állomás, olyan több ezres lakónegyedben, mint Tarján, csak most kezdték meg az alállomás szerelését. Ebben a témaban várható-e lényeges javulás? — A távközlés fejlődése a technikai fejlődés függvénye, s ílven szempontból a posta a következő öt évben számottevően előre lép; várhatóan mintegy 220 ezer új telefonállomás bekapcsolását tesszük lehetővé a negyedik ötéves tervben. Ebben a számban mór benne van az új, Crosbar-rendszerű, 12 ezer állomás kapcsolására képes szegedi központ is. A 15 éves távlati fejlesztési terv még ennél is sokkal többet igér. De mit lehet addig is tenni, hogy a gondok enyhüljenek? Az egyik megoldás, minél több ikerállomás létrehozása, ha a központ technikai berendezései ezt megengedik. Tudom, ettől sokan idegenkednek, pedig ez külföldön is jól bevált megoldás. A másik: a posta üzletszabályzata lehetővé teszi, hogy feltétlenül szükséges esetben egy-egy olyan előfizetőtől, akinek nem „életkérdés" a telefon, megvonjuk, s oda adjuk, ahol mindenképpen, akár népgazdasági, akár más szempontból elengedhetetlenül szükséges. Budapesten ezzel a módszerrel gyakran élünk, még ha nem is szívesen. Itt, Szegeden Is meg lehet tenni, amíg a gondok ilyen súlyosak. Ami pedig a nyilvános állomásokat illeti: a magyar iparral folytatott tárgyalások és a külföldi piackutatás eredményeképpen a következő ötéves tervben az eddiginél lényegesen több nyilvános telefon felállítására nyílik lehetőség. — A gondok, bajok ellenére a közönség szereti a postásokat, megbecsüli munkájukat. Várható-e további javulás munkakörülményeikben? — A posta munkája a „kirakatban" van, könnyű észrevenni az előforduló hibákat. A népi ellenőrzés most vizsgálja a posta hagyományos szolgáltatásainak helyzetét. Mi ennek örülünk, s úgy érezzük, segítséget kapunk ezáltal is. A postások túlnyomó többsége ugyanis helytáll a munkában, a népi ellenőrzési vizsgálat sem fog mást megállapítani. De minden bizonnyal megerősít bennünket abban a törekvésünkben, hogy a viszonylagos technikai elmaradottságot mielőbb fel kell számolni. S ez természetesen összefügg a munkakörülményekkel is. Ilyen például az ötnapos munkahét vagy a munkaszüneti nap kérdése. Amíg például nem valósul meg az országban az automata kapcsolású helyközi távbeszélő-rendszer, a legkisebb faluban is mindennap kénytelen szolgálatot tartani a posta, hiszen manapság már elképzelhetetlen, hogy ne legyen kapcsolat a lakott helységek között. A gépesítés, az automatizálás olyan munkakörülményeket teremt ma.id, melyek között mind érdemesebb és jobb lesz postásnak lenni. Fehér Kálmán Lázadó ifjúság? A

z MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18 —19-i ülésén mondotta Kádár János elvtárs: ..Mire törekszik az ifjúság a szocialista országokban? Igyekezetüket alapvetően az határozza meg, hogy szemben a kapitalista országok ifjúságával nem tagadják, hanem igenlik a rendszert, a szocializmus ideológiáját, politikáját. Érthető viszont, hogy a népi demokratikus rendszer vívmányaira támaszkodva sokszor kritikusan — kritikusabban, mint a felnőttek — lépnek fel gyakorlati életünk fogyatékosságaival, esetleges torzulásaival szemben, bírálva a hibákat, követelve bizonyos dolgok jobb megoldását. Ezt én úgy fognám fel. hogy sok konkrét kérdésben jobb szocialista gyakorlatot igényelnek." Fél év telt el az MSZMP KB gyakran emlegetett, a pórt ifjúságpolitikájának kérdéseit megtárgyaló februári ülése óta. A sajtón keresztül megismerte az ország a Központi Bizottság véleményét, érveit ifjúságpolitikánk megújításának ügyében. Miért vált szükségessé az ifjúság problémáinak napirendre tűzése? A válasz egyszerű. Hazánk, a világgal együtt, olyan rohamosan fejlődött, hogy bar korábbi ifjúságpolitikánk sikeresnek értékelhető, a megváltozott körülmények szinte kényszerítenek a felülvizsgálásra. Az alapvető kérdés reálisan felmérni és értékelni milyen is a mai fiatalság. Az egyszerű válasz csak általánosságokra szorítkozhat. Az ifjúság rétegenként és meg azon belül is hallatlanul differenciált, számtalan szélsőséges gondolkodásmódbeli irányzat létezik. „Lázadó ifjúság" — szokták mondani a fiatalok mostani generációjára. A lázadás szó első hallásra talán azt sugallja, hogy fiataljaink minden ellen lázadnak, ami számukra megszokottnak, réginek értékelhető. Még forradalmi hagyományaink ellen is. Hogy ez így nem igaz. azt mindenki tudja. Mégis jó a „lázadó" kifejezés. Ez a lázadás a hibák és visszásságok megszüntetéséért, az előrelépésért. a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság ellen született. És a párt februári határozata a többi közt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezt a „lázadást" támogassa. A lázadás — a hittel és néha hangos szóval kimondott érvek — nem jelentenek ellenzékiséget hazánkkal, a párttal és annak céljaival szemben. Persze akadnak, akik a divatos, de többnyire felszínesen értelmezett nonkonformizmus páncélja mögül az ellenzékiség pózában vitatkoznak. Velük egy dolgunk van; rábírni őket a vitára, meghallgatni őket, de úgy. hogy elérjük: ők is hallgassák meg érveinket. A meggyőzés csak a teljes szókimondás, a demokratizmus és őszinte vita segítségével lehetséges. Fél év telt el a KB határozatának megszületése óta és fiatalok százezrei várják, hogy társadalmi szervezeteink miképp és milyen gyorsan követik a párt határozatának szellemét munkájukban. Rengeteg a konkrét feladat. Döntő kérdés, milyen mértékben sikerül megjavítani ifjúságpolitikánk kommunikációs hatékonyságát, vagyis azt, hogy hírközlő szerveink a fiatalok nyelvén, az ő ízlésüknek megfelelő formában ismertessék és hatásosan megértessék céljainkat. Közvetlen feladat a KISZ napilapjának létrehozása. Nagyon fontos, hogy ez a napilap, a párt céljait szolgálva, közel álljon az ifjúsághoz és megtalálja azokat a szálakat, amelyeken keresztül a legközvetlenebbül formálhatja véleményüket. H

a sikerül formájában is ötletes és érdekességekben bővelkedő napi újságot létrehozni a KISZ-nek, óriási olvasótáborra számíthat. A televízió és a rádió ifjúsági programjainak felfrissítése, korszerűvé tétele nem történhet egyik hétről a másikra, hiszen technikai nehézségekkel is meg kell birkózniok. Mégis az adott műsoridőn és költségvetési kereten belül rengeteg a lassan égetővé váló „frissítési" feladat. Ha sikerülne — és minden jel erre mutat — a közvéleménykutatás, a szociológia és más tudományok módszereivel állandóan felterképezni a fiatalság véleményének változásait, akkor politikai — de kulturális és szórakoztató munkánk is — sokkal hatékonyabb lehetne. Hegedős László Az újítómozgalom helyzete a textiliparban Kedden ülést tartott a textilipari dolgozók szakszervezetének elnöksége. Több napirendi pont között megvitatta, hogyan alakult az iparág újító mozgalma. Megállapította, hogy a műit A vaskohászat a következő öt évben nyersvasból 400 000, acélból és hengereltáruból félmillió tonnával növeli évi termelését — mondották az Országos Tervhivatalban. Űj kohók, kemencék ezúttal nem épülnek, korszerűbb technológiákkal a meglevőket igyekeznek jobban kihasználni. Az új tervidőszakban már teljes kapacitással dolgozik és, evi 100-000 tonna nemesacélt gyárt a Lenin Kohászati Művek nemrég átadott új elektroacélmüve, amely a korszerű új termékek gyártására alkalmas acélokat szolgáltatja. A kohók hatékonyságát a Borsodi Ércelőkészítőmü rövidesen üzembe lépő két új szalagja további tömörítvények szállításával javítja. Az acélfeldolgozás korszerűsítését szintén űj technológiák, de ezenkívül jelentós beruházások is segítik. A diósgyőri Elektroacéimühöz kapcsolódik majd a tervidőszak közepe táján üzembe lépő új nemesacélhengersor. Az ózdi Kohászati Üzemekben az ötéves terv végén kétmilliárd forintos költséggel épülő űj finomhengersort és folyamatos öntőmű kezdi meg a termelést. Folyamatosan öntőberendezéseket állítanak munkába Dunaújvárosban évben a textilipar H ezer 321 újítója 6 ezer javaslatot nyújtott be. Ezek közül 3199-et fogadtak el. s a kifizetett újítási díjak összege meghaladta a 4 200 000 forintot. A szakszervezet 15 vállalatnál végzett alapos elemzést, feltárva a fejlődést elősegítő és még gátló tényezőket. Az elnökség javasolta, hogy az újítómozgalom további fellendítése érdekében a szakszervezet segítse elő az 197l-re kiadandó OTH— [ SZOT irányelvek egységes értelmezését és alkalmazását. | A vállalati szakszervezeti szervek az év végéig felülvizsgálják, a gazdasági vezetőkkel együttesen, az újítási szabályzatokat. Az elnökség felhívta a vállalati szakszervezeti bizottságokat, hogy nyújtsanak több segítséget a gazdasági vezetőknek az újítások biztonságosabb elbírálásához, s az újítók fokozottabb anyagi, erkölcsi ^megbecsűleséhea.