Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

VASÁRNAP, 1970. AUGUSZTUS 9. 3 DIVSZ­Szegeden Tegnap, szombaton dél­előtt Szegedre érkezett a DÍVSZ budapesti központjá­ban dolgozó ifjúsági veze­tők mintegy 30 tagú cso­portja. A titkárokból és munkatársakból álló ven­dégsereget Mari Kálmán, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának titkára fogadta, majd az ifjúsági vezetők — akik között a világ számos nemzetének képviselőjét üd­vözölhetjük városunkban — Ásotthalomra látogatott el, ahol megtekintették a köz­ség termelőszövetkezetét. Szombaton este a szabad­téri játékok Háry János­előadását nézte meg a cso­port. Ma, vasárnap, többek kö­zött városnézés és tiszai ha­jókirándulás szerepel a ven­dégek programjában. A Budapesten működő DIVSZ-központban dolgozó titkárok és munkatársak ma, vasárnap este térnek vissza Budapestre. Szociális otthonok közös fenntartása Miniszteri rendelkezés A pénzügyminiszter az zösségbe, a biztos ellátást hont, öregeket ellátó napkö­egészségügyi miniszterrel és nyújtó állami intézmények- zi otthont létesíteni, illetve a SZOT-tal egyetértésben be. Az otthonok befogadó- fenntartani. A most megje­rendeletet adott ki, amely képessége azonban az igé- lent rendelet valamennyi valamennyi tanács, költség- nyekhez képest korlátozott, közületi szerv részére lehe­vetési szerv, vállalat és A helyzeten némileg segített tövé teszi, hogy akár önál­szövetkezet számára lehető- az a néhány évvel ezelőtti lóan, akár közösen létesít­vé teszi, hogy önállóan vagy intézkedés, amely bevezette hessenek az öregek számá­közösen létesíthessenek az az öregek napközi otthonai- ra szociális intézményt, öregek számára szociális ott- nak intézményét. Ma már honokat, napközi otthonokat. Az új jogszabállyal kap­csolatban a következőket 300 otthon működik az or­szágban, ahol az idős embe­rek napközben eltölthetik mondották a Pénzügyminisz- idejüket és élelmezést kap­tériumban: nak. Az öregek napközi ott­A felszabadulás után szin- honának hálózata 1975-re te a semmiből kellett meg­teremteni a szociális ottho­további 400-zal bővül, saj­nos azonban ez sem elégíti Virtuskodunk ? nok egész országra kiterjedő ki az igényeket, hálózatát. A fejlesztés ered- A napközi otthonok és a menyeként 1950-ben 10 600, szociális otthonok relatív 1960-ban 20 200, jelenleg pe- hiánya nyomán merült fel dig már több mint 26 000 a gondolat: tovább javítana idős embert fogadnak be a a helyzeten, ha a vállalatok, szociális otthonok. A ter- a szövetkezetek, a tanácsok vek szerint 1975-ben 32 000 és más közületek közösen is arra rászoruló idős emberről tarthatnának fenn szociális gondoskodnak otthonaink, otthont és öregeket ellátó Egyre többen kérik azonban napközi otthont. A vállala­felvételüket a szociális ott- tok és szövetkezetek maguk honokba, ami természetes is érzik elöregedett, volt velejárója az életkor meg- törzstagjaik iránti kötele­hosszabbodásának, az öre­gek egyre nagyobb száma­nak. Ma már nem is fel­zettségeiket, otthonok önál­ló létesítése és fenntartása azonban gyakran túlzottan tétlenül az idős emberek nagy terhet jelentene, közös rossz anyagi helyzete teszi szükségessé, hogy otthonok­erőfeszítésekkel a probléma könnyebben megoldható. ban gondoskodjanak róluk, Eddig azonban a vállalatok­hanem sokan az egyedüllét nak, szövetkezeteknek nem miatt kívánkoznak a kö- is volt joguk szociális ott­I A kóla és társai Kezdetben vala az Al- hát ezzel nincs baj. Van be- nek és az iparnak kell kez­muska. Pontosabban nem is lőle elég és szeretik is. deményezően fellépnie. Jó a kezdet kezdetén, öt már A gyümölcslevek válasz- árut gyártani, és azt nem­eok más, szintetikus jellegű téka meglehetősen kicsi. Ál- csak egyszerűen kitenni a üdítőital" is megelőzte, talában őszibarack- és birs- pultra, hogy adja el magát, Sorsuk — hosszabb-rövidebb lét lehet csak kapni. Pedig hanem reklámozni is. Nem­idő után — a dicstelen bukás sokan keresik a meggyet is csak plakátokon és más mó mondják a Hungária don de kiállításában, a pa­lackozás mutatósságában két is. Hiszen a Coca Cola cég is milliárdokat költött a rek­Iámra, míg ismert lett a azonban aligha jelenti azt, És mást is gyártana, ha a gyártmánya. És milliókat " ' " - • • - • - - költ most is. Igaz, egy tanácsi válla­volt. A helyzet azóta kétség­telenül javult. Az Almuskát Vállalatnál. A szikvízipar többféle gyümölcslé, majd a pedig nemcsak a fenti kóla követte az üzletekben gyümölcslevet gyártja, ha­ts a vendéglőkben. Mindez nem meggyet, szamócát is. azonban aligha jel hogy meg lehetünk elégedve kereskedelem rendelne tő­lük. Kikísérletezték a Du­ez üdítők választékával. Igen, a kóla. Jelenleg ő a 6ztár. De kevés van belőle. Jóval kevesebb annál, mint mölcslé előállítási módját is. amennyire szükség lenne. nántúlon_ nagyon népszerű, latnak nem nagy0n telik komenybol keszulo gyu- jjyesmire. Ezt valóban kénytelenek vagyunk be­látni és levonni konzekven­kereskedelem azonban Szegeden csak kétfélét le- nem tartotta jónak, nem cjait De praktikus rek • rendelt belőle. Az ipar bár- lám lenne az iS)haa hazai milyen gyümölcslevet szive- gyártmányú üdítők üvegei Olyanokra, me­címkézés nélkül het kapni, azt sem mindig. A Starért Pestre kell men­ni. A Hungária Vállalat és a sen gyártana, de nagy szám- fisanként kicserélnénk ban csak két-háromféle fogy. újakra. Viszont még mindig sokat iyekbe tót küld érte. Akkor is készítenek a hagyományos Jg lehet pa7acköznL A mu­csak annyit adnak, amennyi citromízű szörpből. Átlago- tatós, gusztusos üvegek rek­üveget magukkal visznek, san napi 10 ezer üveggel lámja is sokat érne, és cél­Nincs elég üveg és a töltő- palackoznak belőle. A pi- szerűségéből következően gépsor sem bírja kapacitás- acon ás a IV. osztályú nem is kerülne túlzottan sal az igényeket. A könnyeb- vendéglőkben még mindig sokba. ben elérhető Quik pedig ez a sztár. Es az iparnak nem vált be — mondja a erre a keresletre gondolnia vendéglátóipar. Az ízlések kelL valóban megoszlanak. Isme- Az is bizonytalan még, kiskereskedelem csak úgy juthat hozzá, hogy teherau Csak néhány esetleges pél­da, hogy mit lehetne tenni. Az ipar és a kereskedelem roseim között is akad, aki hogy az új gyártmány, a Fi- érdekeiből következő feladat szereti a Quiket, de a több- ni, népszerű lesz-e? Mivel ^\,hof!y nepszerusitse ter­amennyire tudom — almából készül, sokak szá­mára az Almuska emlékét idézi. Mit tegyen például a vá­seg nem túlságosan kedveli. Vajon miért nem lehet a Start és a Pepsit Szegeden Is palackozni? a kérdés. — Azért — adják a rántsem megnyugtató vetődik fel sárló, ha más, újfajta gyü­mékeit. Valóban érdekeiből követ­kező? Hiszen a szikvízipari vállalat palackozó gépsora naponta 22 órán át. műkö­mölcslére támad kedve? dik- T^ie6 kapacitással. Dél­ko- Nem sokat tehet, hiszen egy­vá- két ilyen kérés még nem utánonként 2—3 resztül akadozik laszt a Csongrád megyei olyan méretű igény, melyet ^s Szikvízipari Vállalatnál —, a kereskedelemnek ki is ~ mert a szabadalom tulajdo- kellene elégítenie. És a ve­nos külföldi cégek nagyon vők jórésze különben is tu­szigorú követelményeket tá- domásul veszi, hogy masztanak a kólagyártó van". Legfeljebb nem szíve­üzemekkel mesfelelő építése 80 millió szemben. Egy sen teszi, de az a helyzeten palackozóüzem mit sem változtat. A gyü­órán ke­a MÍzellá­le kell állniok. Amennyit képesek gyártani, meleg napokon az is kevés. Fő gondjuk tehát, hogy ele­mez gendő mennyiséget készítse­nek. Energiát és pénzt ölni a reklámba tehát nem ér­deke az iparnak. A szűkösen forintba mölcslé és az üdítőitalok vá- rendelkezésre álló pénzt in­kerülne. Ennyi pénz pedig lasztékának növelésére min­nem áll rendelkezésre. Tehát a kóla tekintetében minden marad a régiben. Változást egvhamar nemigen várhatunk. Bár ami azt il­leti. a mostani helyzetfn változtatni aligha járna rá­fizetéssel. Ha nincs kóla, jó a Jaffa ls — valihatiák a presszók­ba. cukrászdákba jártak. Mert olyankor a Jaffáhól foey a legtöbb. Ez a véle­mény a szikvízipari válla­latnál is. A narancslé a leg­kedveltebb üdítő Szegeden. Napi 35—40 ezer üveg üdí­tőitalból 20 ezer Jaffa. Te­denképpen a kereskedelem­kább a feilesztésre fordítják. Sz. I. Ipari és kereskedelmi kiállítás Kecskeméten Szombaton megnyílt Bács- bemutatón megjelentek a Kiskun megye . jubileumi vidék politikai és gazdasági ipari és, kereskedelmi kiál- vezetői. Az ünnepélyes meg­lítása Kecskeméten. A nagy nyitón részt vett Nyers Re­mezőgazdasági megye ipará- zső, az MSZMP Politikai Bi­nak, kereskedelmének 25 zottságának tagja, a Köz­éves fejlődését reprezentáló ponti Bizottság titkára is. Kovács Imre felvétele A folyó partjára táblákat, figyelmeztető feliratokat he­lyeztek el, hogy óvják az emberek életét. De mit ér­nek a táblák, ha nem lehet elolvasni, mit írtak rája. mi­re figyelmeztetik a fürdőző­ket. S miért nem lehet elol­vasni? Ezért... Virtusko­dunk, gyerekek? S ha baj lesz belőle! Vásár ­nem kiárusítás a z idei nyári ruházati vásárnak van egy fellétlenül elgondolkoztató jellemzője: augusztus 3-án kez­dődött. Tehát nem a szezon végén, hanem köze­pén. A hónap elején, akkor, amikor a bérből és fizetés­ből élők a legkönnyebben tudnak vásárolni. Az időpon­tot és a leszállított áron eladott cikkeket nézve az a be­nyomása az embernek, hogy az akció kezdi elveszíteni a szezonvégi kiárusítás jellegét, és — nagyon helyesen — egyre inkább valóban nyári vásárrá formálódik. Vajon mely okok indították el ezt a folyamatot? A vásárt mindenekelőtt két tényező befolyásolja. Az egyik: a jelenlegi gazdasági mechanizmus viszonylag nagy gazdasági és gazdálkodási önállósággal ruházza fel a vállalatokat, s ez egyben azt is feltételezi, hogy önálló­an meg kell állniok saját lábukon. A másik befolyásoló tényező: a ruházati vásár — melyet évente kétszer ren­deznek meg — szerves része életszínvonal-politikánknak. Erre azért van szükség, mivel — mint ahogy az köztu­dott — az ország gazdasági struktúrájából következően a ruházati cikkek ára a jövedelmek és az alacsony élelmi­szerárak viszonylatában magas. Mindkét befolyásoló tényezőből kötöttségek is adód­nak. Elvileg a vállalatok önállóan döntik el a vásár kez­detének időpontját és saját feltételeik szerint szállítják le az egyes cikkek árát. Ezt szükségessé teszi a vállalati önállóság és a gazdaságossági szempontok. Ugyanakkor — az életszínvonal-politika követelményei alapján — a mi­nisztérium úgy látja helyesnek, hogy a vásár orszá­gosan egy időpontban kezdődjék. Éppen ezért az «<•"• te­rületen levő vállalatok egyeztetik egymás között az ára­kat, mint ahogyan az idén is történt. A gazdasági mechanizmusban tehát szerephez jutnak az önszabályozó, a gazdasági követelmények által meg­határozott módszerek és az adminisztratív jellegű, de szükséges életszínvonal-politikai oldal. A kettő azonban — az eddigi tapasztalatok alapján — az idei vásárban különösen szerencsésen fonódott össze. Mert a gazdasá­gossági szempontok első megközelítésben azt sugallnák, hogy minél később kerüljön sor az árak leszállításán. Lehetőleg a szezon végén. Az idén a szezon közepén kez­dődött a vásár, amely nagyon jó a vevőknek. Vajon ho­gyan egyeztethető össze mindez a gazdaságossági szem­pontokkal ? A kettő az idén összhangba került. A raktáron levő árukészlet ugyanis pénzt köt le, amely után a kereske­delem kamatot és eszközlekötési járulékot fizet. Nem beszélve arról, hogy a pénzforgalom lelassulása egész­ségtelen folyamat. Ezért a kereskedelem is úgy gondol­kozik, hogy az áru inkább jusson olcsóbban a lakosság­hoz, csak szabaduljon fel a pénzeszköz (tőke) az újabb, őszi és téli beszerzésekre. Legalább is így vélekedik a Centrum Áruház igazgatója, Dózsa Pál. A Komplett Vál­lalat áruforgalmi főosztály-vezetője, TarI Mária úgy nyi­latkozott, hogy ők szívesebben kezdték volna később a vásárt. Tehát az érdekek és szempontok nem feltétlenül azonosak a vállalatoknál. S a különbségek érthetőek. Hiszen minden vállalat­nál a saját, speciális helyzetet veszik figyelembe. Az ország gazdasági szerkezetének fejlődésével nyil­ván a vásárok szerepe is meg fog változni. Az árak és jövedelmek arányának változásával kevesebb szerepet kap majd az életszínvonal-politika befolyása, nagyobbat a gazdaságosság és más gazdasági szempontok. Mindebben azonban az egészséges gazdasági szerkezetben, annak bi­zonyos fokú önszabályozása folytán, benne foglaltatnak az életszínvonal-szempontok is. A jövőben feltehetően már nem egy időpontban, kampányjelleggel kezdik a vá­sárokat, hanem itt is gyakorlattá válik a vállalati önál­lóság elve. Az időpontokról a vállalatok, sőt, az egyes üz­letek maguk dönthetnek majd. Ehhez természetesen fejlődésre, az értékek további rendeződésére van szükség. Szávay István Piac Kevés felhozatal, nehezen csökkenő árak Ezen a szombaton nem a gyökér, kg piacra panaszkodtunk, ha- paradicsom, kg nem az időjárásra. Termelő- zöldpaprika, kg tői. vásárlótól egyformán ál- uborka, kg dozat a tűző napon tartóz- csemegekukorica, kodni. Ezzel magyarázható a kg tegnapi, közepesnél is kisebb savanyúkáposzta, piac. Csirkéből fele akkora kg volt a felhozatal, mint előző szárazbab, kg szombaton. Görögdinnyét is dió, kg csak a Haladás Tsz hozott, alma. kg 78 darabot, kilóiát 4 forin- körte, kg tért árulta. A sárgadinnye meggy, kg átlagos ára esett ugyan 1 sárgabarack, kg forinttal, de a 4 forintot ki- őszibarack, kg lójáért még sajnáltuk. szilva, kg Újdonság volt a piacon az szőlő, kg idei mák. Lberje 20—22 fo- sárgadinnye, rint. A tojás áralakulása görögdinnye, sem okoz örömet a háziasz- málna, kg szonyoknak. darabjáért 1,30- csirke, kg kg kg at. 1.40-et kértek. Áru Ára (-túl -ig) fejeskáposzta, kg 4,00 tojás, db 6,00 2,00— 2,50 5.00— 6,00 2,00— 5,00 1,00 8,00 15,00 16,00 3,00— 4,00 3.00— 5,00 6,00—12,00 2,50— 3,00 3,00— 7,00 3.00 10,00—12,00 3,00— 4,00 4,00— 5,00 22,00—24,00 25,00—28,00 1.30— 1,40 Különleges anyag Kievi tudósok olyan üveg­műanyagot állítottak elő, amely áttetszőbb a kvarc­üvegnél. A belőle készített termékek mutatósak és könnyűek. A különösen tar­tós végső polimerek alapján készült új anyag versenyez­het a betonnal és az acéllal. A müanyagvég gyártásá­nak technológiája egyszerű. Olyan szerves anyagok ösz­szetételét találták meg, amelyek könnyen kevered­nek az üvegrosttal, gyorsan merevednek. kelkáposzta, kg karalábé. csomója karfiol, kg főzőtök, kg zöldbab, kg zöldborsó, kg paraj, kg sóska, kg újburgonya, kg fokhagyma, kg vöröshagyma, kg sárgarépa, kg 5,00 2.50 6.00 0,80— 1,00 3,50— 4,00 10,00—12,00 5,00 5,00 3,00— 3,50 14,00 3,00 5,00 Váltás az építőtáborokban Szombaton befejezte munkáját a KISZ-építőtáborok, a szabolcsi újjáépítő, anyagmozgató és a csongrádi anyag­mentő táborok harmadik turnusának 10 ezer fiatalja. Igv június 28-tól augusztus 8-ig több mint 33 ezer ifjú ön­kéntes dolgozott a gazdaságokban, vasúti rekonstrukción útépítésen, a szabolcsi vagonkirakodásnál, újjáépítésnél, a Tisza és a Maros menti anyagvisszamentésnél. Hétfőn újabb 10 000 fiatal kezdi meg — ezúttal már a negyedik turnusban — a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents