Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

io PÉNTEK, 1970. AUGUSZTUS 7. SZEGEDI W ÜNNEPI HETEK Canio: Francisco Lazaro Abban a városban kezdett énekelni, amelynek operaháza néhány év múlva tagjává választotta, s amely operaház ma már országvilág előtt büsakélkedhetik felfedezettjével.. . Francisco Lazaro spanyol énekes: barcelónai. Az ősi városban járt iskolába, ott figyeltek fel szép hangjára, s ott vált a kezdő énekesből világutazó sztár. Egyébként hiányzik belőle mindaz, ami a gyors karrierjükre büszke, „felkapott" énekeseket általában jellemzi. Idevetődött turistaként, színes trikóban sétáltatja a kislányát, s a kérdésekre is úgy válaszol, mintNAPI KISLEXIKON a lakbéremelés hatásáról Sok embert érdekel saját problémája mellett az is. hogy a jövőre életbe lépő üi rendelet összességében hogyan érinti majd a lakosságot. # Arányok? A bérlakásokban lakók lakbére egy átlagos háztartás jövedelmét véve alapul az 1946. évi mintegy 8—10 százalékról 1969-re 2—3 százalékra csökkent. A lakbérkiadás aránya ma a munkások é6 alkalmazottak háztartásában lényegében azonos, magasabb a nyugdíjasok háztartásában (kb. 4—6 százalék). Ugyanakkor a havi törlesztés a szövetkezeti lakásokban lakóknál átlagosan a jövedelem 7—8 százaléka, a társasházakban lakóknál pedig 12—14 százalék. # Ki hol lakik? A lakosságnak kb. egyharmada — 3,3 millió családból 1.1 millió — lakik bérlakásban, elsősorban munkások és alkalmazottak. Arányuk Budapesten kb. 80 százalék. a vidéki városokban 83 százalék, a községekben 4 százalék. Országos átlagban a munkáscsaládok kb. 40 százaléka lakik bérlakásban. az alkalmazotti családok közül mintegy 60 százalék, a parasztcsaládok közül pedig 5 6zózalék a bérlakásban lakók- aránya. A lakbérrendezés azonban nem ilyen arányban érinti az egyes társadalmi rétegeket. mert mindhárom társadalmi csoporton belül 6okan laknak komfort nélküli bérlakásban; O Hány családot érint? A lakbéremelés végül is a parasztcsaládoknak ! csak kb. 2 százalékát, az alkalmazotti családoknak kb. 40 százalékát érinti. A bérlakásban élő mintegy 650 ezer munkáscsalád közül a lakbéremelés nem érinti a 250 ezer komfort nélküli bérlakásban lakó munkáscsalád lakbérét, így az összes munkáscsaládok mintegy egynegyedének. a számítások szerint hozzávetőlegesen 400 ezer munkáscsaládnak emelkedik maid a lakbére. ha régi ismerőséneik felelgetne. Igen, Szegedről már szerződésének aláírása előtt is hallott. Egy román kollégája emlegette először, aki már járt itt. Aztán Budapesten meséltek neki a Dóm téri fesztiválról, a budapesti Operában, ahol négy évvel ezelőtt több darabban is vendégszerepelt: a Trubadúrban, az Aidában és a Parasztbecsületben. Szegeden most a Bajazzók Canióját énekli, a komédiásvezért, akit többszörös gyilkossá tesz a halálos játék. — Nagyon tetszik Mikó András rendeződ felfogása — mondja —, hiszen Leoncavallo operáját én is így képzelem el; ilyen természetesnek, nyersnek. Nagyszerű a hatalmas színpad is, amelyen látványosan csoportosulhat, mozoghat a hatalmas statisztéria. Canio szerepét egyébként két éve énekeltem utoljára, s ilyen ideális körülmények között különösen emlékezetes számomra ez a találkozás ... Caniót két éve énekelte — nagy repertoárjának többi szerepében azonban sűrűn léptetik fel a különböző fesztiváligazgatók, operaházi dirigensek. — Énekeltem már Salzburgban, a Prágai Tavasz rendezvényein, Amerikában, Nyugat-Németországban és még számos más helyen. 1964-ben komoly sikerem volt a salzburgi fesztiválon, különösen azóta szaporodtak meg a meghívások. Programja zsúfolt, de ha újra hívnák, ismét eljönne Szegedre. Két legkedvesebb operája a Trubadúr és a Bohémélet, ezekben lépne fel a legszívesebben, de persze akadna számára még sok hálás szerep. Egy dolog azonban nagyon zavarja a családostól — feleségével, kislányával — itt vendégeskedő énekest: a fojtogató meleg. Kénytelen, kelletlen a lefüggönyzött szállodai szobában tölti el napjait, s csak estefelé merészkedik ki egy kis járásra-kelésre a hűvösebbnek vélt utcákra. — Csak egy kicsit enyhülne a hőség — mondja búcsúzóul —, akkor még szebb emlékekkel búcsúznék el Szegedtől. A. L. a lovát ugratja Horst Gehan orgonaestje A 42 éves Horst Gehan, Románia egyik legismertebb orgonaművésze, viszonylag hosszú hangszeres kalandozás után kötött ki végül az orgonánál. Szerda esti koncertjének programját Bach és C. Frank műveiből válogatta össze. Hegyvonulatokat és földrengéseket ugyan nem tudott a közönség elé varázsolni, de feltétlenül kulturált muzsikusnak. precíz és megbízható játékosnak bizonyult. Szívéhez érezhetőleg a romantikus muzsika áll közelebb, mint ahogy a fogadalmi templom orgonáján is szebben szólnak a romantikus tuttik, mint Bach tekervényes szólamai. Sajnos a hangversenyt példátlan epizód zavarta, meg. A koncert közben a templom elől, ahol a vasárnapi premierre készülő szabadtéri együttes próbát tartott, egy trombitán hirtelen felhangzott a Bajazzók néhány taktusa. Egy ideig együtt szólt az orgona és a trombita. A közönség azt hitte, a próba folytatódik. Ez nyilvánvalóan felháborító lett volna; az illetékesek elég értekezletet tartottak a programegyeztetés ügyében. Kiderült aztán, hogy félreértés történt. A próba a hangverseny idejére a megállapodás szerint leállt. Az egyik trombitás azonban elfeledkezve a hangversenyről, a templom kapujában gyakorolta szólamát. L. Ö. Kunszentmiklós határában messziről látszik a röszkei templom tornya. Persze, aki tudja, hogy a Kecskemét fölött fekvő Kunszentmiiklós és a Szeged melletti Röszkét légvonalban is majdnem 200 kilométer választja el egymástól, aligha hiszi, hogy a röszkeiek a falujuktól ilyen messze építették fel templomukat. Pedig a templom tényleg ott van a papréti pusztán; az Örkényi útról egy szikes-poros dűlőútra kell lekanyarodni, s néhány kilométer után ott állhat az ember előtte. Persze nem a röszkeiek, hanem a televíziósok építették. Méghozzá mindössze két hete, amikor az Algyőn megkezdett Rózsa Sándor című televíziós filmsorozat forgatásának folytatásához itt hozzákezdtek. De nemcsak a templom épült fel, hanem maga a falu is, a múlt századi Röszke. Vagy tizenöt nádtetejű jobbágyház húzódik meg a fehérre festett furnirlemezekből épült templom körül, aztán három gémeskút, amelyekben természetesen nincs víz, továbbá néhány istálló disznóól, udvari kemence. Olyan valószerűek, hogy alig lehet őket megkülönböztetni az igazi tanyáktól, attól a két épülettől, amely a díszletek szomszédságában szintén játszik a filmben. Csak akkor derül ki, hogy nem igazi tanyák, ha az ember közel megy hQzzájuk. Az egyikben például presszó működik. Kávét, szendvicseket, gyümölcsöt, Coca Colát mérnek a stábnak. A Rózsa Sándor nagyon mozgalmas „munkás" film, megdolgoztatja a művészeket. Óraszám lóháton szaladgálni a pusztán, ácsorogni, várakozni a rekkenő hőségben, bizony nagyon fárasztó. Ami a filmben néI hány másodperc, az a való| ságban többórás kemény ! munka. Aki először látja ezt, elszörnyedhet, milyen aprólékos babramunka a filmcsinálás. Szerdán délelőtt például nyolctól tízig próbálták az úgynevezett fokosdobást. Ebben a körülbelül 20 másodperces jelenetben annyi történik, hogy Rózsa Sándor — a filmben a főiskolás Oszter Sándor alakítja — egy rövid vágta után fokossal leüti az egyik pandúrt a lováról, aztán gyorsan elvágtat a színről. A jelenetet legalább nyolcszor-tízszer megismételték. Hol Rózsa Sándor fokosa szállt túl messze a pandúrtól, hol a jelenetben szereplő jobbágy tömeg mozgott rosszul, egyszer megvadult az egyik ló; mindig volt valami baj. Két órába került, amíg a jeleHarom pandúr: Kovács János, Szabó Kálmán és György László netet filmre vették. S így készült és készül, ilyen aprólékosan! a többi részlet is. A roppant vállalkozást Szinetár Miklós rendező irányítja. A Móricz regényből készült sorozat o leghoszszabb film lesz, amit valaha nálunk csináltak. Tíz, egyenként ötvenperces részletből áll. Vetítése több mint nyolc órát vesz igénybe. Közel háromezer ember dolgozott és dolgozik a filmen, ha jninden közreműködőt beszámítunk, azokat is például, akik a forgatókönyvet gépelték. A szereplők száma több mint háromszáz. A főszerepeket egyrészt teljesen ismeretlen fiatalok — Oszter Sándor, s a szintén főiskolás Muszte Anna (Veszelka Juli) —, másrészt ismert, népszerű művészek játsszák: Szirtes Ádám (Veszelka), Horváth Teri (Veszelkáné) és szerepet kapott a filmben jó néhány már ismert fiatal művész: a romániai Széles Anna (Veszelka szeretője). Piros Ildikó és Szunyovszky Szilvia (mindketten Rózsa Sándor szeretői). A szegedi Kovács János is főszerepet játszik a filmben: ő lesz Kotolár pandúrkapitány. — A sorozat — mondja egy röVid szünetben a rendező, aki itt is, akárcsak a szabadtérin, kevés szóval, de mindig a lényegre ügyelve irányítja a stábot — a tévé sajátos műfaja. Ezt sem a színház, sem a mozi nem tudja nyújtani. A sorozat alapja gyakran adaptáció, mint most is a Móricz regény esetében. Azért ezt a regényt visszük folytatásos sorozatban a nézők elé, mert benne az irodalom és a kaland magas színvonalon ötvöződik. Nagy szerencse, hogy van egy olyan színészgárdánk, amely adottságai folytán alkalmas a Móricz regény szerepeinek, karaktereinek kifejezésére. — Még csak annyit —" mondja befejezésül Szinetár Miklós —, hogy a film szereplői — akárcsak a Móricz regény alakjai — szegedi tájszólásban, özve beszélnek. Reméljük, hibátlanul, s nem úgy, mint a regényben ... ö. L. Augyszlus 20 Székesfehérváron Székesfehérvár, I. István király hajdani székvárosa nagyszabású emlékkiállításra készül az államalapító király születésének ezredik évfordulóján. Vendégek tömegei nézik meg majd a város központjában feltárt ezeréves bazilika, s királyi lakosztályok szépen gondoDiplomás külföldi újságírók Hét ország — Egyiptom, Irak, India, Burma, Tanzánia, Etiópia, és Ghana — 17 végzős hallgatója vette át csütörtökön a Nemzetközi Újságíró Szervezet oktatási központjában a diplomát. A diplomakiosztó ünnepséget Gábor Pál, az oktatási központ igazgatója, a MŰOSZ főtitkárhelyettese nyitotta meg, majd dr. Matolcsi Károly, a MÜOSZ nemzetközi kapcsolatok ügyeinek társadalmi titkára szólott a tanfolyam végzős hallgatóihoz. A nemzetközi újságírószervezet képviseletében Pavel Jerofejev meleg szavak kíséretében nyújtotta át a diplomákat. A hallgatók nevében M. S. Raveendranathan Pillái indiai újságíró köszönte meg az oktatási központ tanárainak, az újságíró-kollegáknak fáradozását. Olcsóbb is' Növekedett az állami telekkínálat Ez év első felében a szokásosnál nagyobb ütemben növekedett az állami telekkínálat. A tanácsok 10 757 telket adtak át értékesítésre az Országos Takarékpénztárnak. így kereken másfélezer telekkel, vagyis 17 százalékkal volt nagyobb az állami telekkínálat, mint a múlt év első felében. Az értékesítésben mérsékeltebb a fejlődés. Az OTP ebben az időszakban 8858 telket adott el, 6 százalékkal többet, mint 1969 első hat hónapjában. A vásárlási kedv, a kereslet mérsékelt emelkedését jóval meghaladó kínálat hatása a telekárakban is kifejezésre jutott. A múlt év első felében a félezerrel kevesebb telek is 4 millió forinttal többe került a vevőknek, mint az OTP-nél ez év első felében megvásárolt 8858 telek. Az idén átlagosan 12 600 helyett 11 500 forintot fizettek a vásárlók egy-egy telekért. Az árak tehát 9 százalékkal csökkentek, az eladott telkek átlagos területe ugyanis lényegében nem változott. A tanácsok állapították meg a telkek eladási órát, s elsősorban a családi és társasház-építőknek, s a KlSZ-lakásápítkezéseknek ajánlották a szokásosnál kedvezményesebb telekárakat. A lakás- és üdülőépítés telekellátásának új rendszeréről egy évvel ezelőtt kiadott kormányhatározat, s a végrehajtására idén megjelent rendelkezések szerint a tanácsok már befejezték az új intézkedésekkel érintett telkek felmérését. Ezekben a hetekben küldik ki a tanácsi határozatot a telekadóról azoknak a tulajdonosoknak, akinek telkét vagy telkeit ag új adóztatási rendszer alapján figyelembe kell venni. A magántelkek forgalmában kínálatában és árában tehát ezután már jobban érvényesülhet és hathat a telekspekuláció ellen és a lakossági építkezések telekellátásának javítására hozott kormányhatározat. zott romjait, az ősi város regényes utcáit, tereit, s a szocialista társadalmi rend megszületése óta épült új városrészeket, iparüzemeket. Az ünnepségsorozat fénypontja az István király nevét viselő múzeum történeti kiállítása lesz. Erre az alkalomra Székesfehérvárra viszik a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, az Országos Széchenyi könyvtár, a Szépművészeti Múzeum, több vidéki múzeum és egyházi gyűjtemény István királlyal összefüggő írásos és tárgyi dokumentumait. Az emlékkiállításon a magyar államalapítás korára vonatkozó oklevelek, kódexek, a koronázási jelvények másolatai, világi és egyházi vonatkozású kincsleletek régészeti emlékek, kőfaragványok, végül napjainkkal bezárólag az évszázadok folyamán alkotott, I. István személyével kapcsolatos irodalmi, zenei és képzőművészeti emlékek kerü.nek a látogatók elé. A kiállítást augusztus 18án délelőtt nyitják az István király Múzeumban, a nyitóbeszédet Molnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes mondja. Nehéz feladatra vállalkoztak h székesfehérvári míieum tudományos szakembe' rei. de eddigi kimagasló rendezvényeik után biztos, hocv az első magyar király emlékének is, országos tekintélyükhöz híven kimagasló kiállítással hódolnak. O. G.