Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

60. évfolyam, 203. szám 1970. AUGUSZTUS 30.. VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lis^nczi-Nfiiizir tárgyalások A szegedi Felszabadulás Tsz Szombaton délelőtt Kairó­ban megtartották a hivata­los tárgyalásokat. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnö­ke és Gamal A'odel Nasszer, az EAK elnöke között. A kel elnök ezt követően négy­szemközti eszmecserére vo­nult vissza. A nap folya­mán a magyar kíséret egyes tagjai megbeszélést folytat­tak kairói partnereikkel. A két államfő délelőtti tanács­kozásán magyar részről a kiséret tagjai. az EAK ré­széről pedig Nasszer elnök legközelebbi munkatársai voltak jelen. A kétórás tárgyaláson a Közel-keleti helvzetröl. a nemzetközi élet, más kérdé­seiről és a kétoldalú kap­csolatok alakulásáról volt szó. Elöljáróban Nasszer el­nök tájékoztatta Losonczi Pált, a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről — azokról az akadályokról, amelyeket Izrael gördít a Jarring-misszió útjába, és az Izraelnek nyújtott amerikai fegyvertámogatásról. Loson­czi Pál, a Magyar Népköz­társaság szolidaritásáról biz­tosította az Egyesült Arab Köztársaságot és sikraszállt azért, hogy a közel-keleti helyzet, a Biztonsági Tanács 19t>7-es határozata alapján, politikai úton rendeződjék. Ismételten állást foglalt a megszállt arab területeken állomásozó izraeli csapatok kivonása és a palesztinai nép jogainak elismerése mel­lett A felek megállapították, azonosan értékelik a közel­keleti helyzetet A tárgyalások során a felek erintették az indokínai hely­zetet az afrikai felszabadító harc alakulását, az imperia­listaellenes erők tömöríté­sének kérdését és az aurópai biztonság problémakörét. A két ország közötti kap­csolatok kérdéseire áttérve Gamal Abdel Nasszer. illet­ve Ix>sonczi Pál, rövid tá­jékoztatást adott az EAK. illetve Magyarország belső helyzetéről, majd a két ál­lamfő áttekintette -a politi­kai. a gazdasági és a kul­turális kapcsolatok alakulá­sát. Egyetértettek / ab­ban. hogy az együttműkö­dés az élet minden terüle­tén nagyon hasznos, dina­mikus fejlődésnek örvend. A kapcsolatok továbbfej­lesztésére a jövőben is szük­ség van. Megállapítást nyert, hogy Losonczi Pál látogatá­sa újabb mérföldkövet je­lent a két ország kapcsola­tainak történetében. A négy­szemközti eszmecsere egy óra hosszat tartott. Részle­tek nem ismeretesek. Losonczi Pál és kí­sérőié szombaton este meg­tekintette a Kairó környé­kén levő világhírű pirami­sokat és az ottani archeoló­giai nevezetességeket, majd megnézte a fény- és hang­játékot. amelyet a Szfinx­nél mutattak be. Ezután Losonczi Pál részt vett azon a vacsorán, ame­lyet Randé Jenő nagykövet adott tiszteletére a kairói magyar nagykövetség épü­letében. Losonczi Pál és kísérete ma vasárnap látogatást tesz Tahrir tartományban, meg­tekinti az ottani mezőgazda­sági létesítményeket és el­látogat Alexandriába is. (MTI) Felélénkült harcok Dél-Vietnamban A dél-vietnami partizánok a központi fennsíkon tőrbe csaltak egy amerikai teher­autó-szállítmányt — közölte az amerikai katonai szóvivő. A negyedik gyalogsági had­osztály teherautó-oszlopa An Khe felé tartott, amikor minteav 420 kilométerre északkeletre Saigontól a par­tizánok automata fegyverek­ből és aknavetőkből tüzet zúdítottak reá. Mintegy 10 órás küzdelem bontakozott ki. amelyben — a szóvivő közlése szerint — hat ame­rikai katona meghalt. 26 megsebesült. Csak helikopterek bevetése szabadított ki egy másik amerikai egységet. Long Khanh tartományban. 78 kilométerrel északra Saigon­tól egv hasonló helyzetből. Ebben az összecsapásban há­rom amerikai katona vesz­tette életét. Az amerikai szóvivő szom­baton további 17 kisebb és öt jelentősebb caxtizantáma­dásról számolt be, — mindez arra vall. hogy a hét végére egész Dél-Vietnamban meg­élénkült a harci tevékenység. i unnepsege Tegnap, szombaton dél­előtt ünnepélyes közgyűlést tartottak a szegedi Felsza­badulás Termelőszövetkezet­ben abból az alkalomból, hogy a közös gazdaságot húsz esztendővel ezelőtt a la­pították. A jubileumi köz­gyűlésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Pé­ter János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere. Győri Tmre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, dr. Bi­ezó György, a Szeged városi tanács vb elnöke, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, az olaj­ipar. az élelmiszeripari vál­lalatok, illetve más intéz­mények és szervezetek több képviselője. A termelőszövetkezet tag­ságát, s a megjelent vendé­geket Árendás György tsz­etnók üdvözölte. Beszédében felelevenítette a felszabadu­lás utáni napokat, amikor földhöz jutottak a nincste­len parasztemberek. Beszélt a Felszabadulás Termelőszö­vetkezet megalakulásáról; két évtizeddel ezelőtt, 1950. szeptember elején tizenkét gazda 170 katasztrális hol­don hozta létre szövetkezetü­ket. Elmondta, hogv az első esztendőkben még szegénye­sen gazdálkodtak, egy tag­nak az évi jövedelme 4—5 ezer forint között mozgott. Az elnök részletesen beszélt az elmúlt húsz esztendő egy­egy mérföldkövéről, s arról, hogy erősödött, izmosodott a Felszabadulás Tsz gazclekö­zossége. Jelenleg 806 taggal 7 ezer 500 hold földön gaz­dálkodnak, s a közös vagyon 63 és fél millió forint. Egy szövetkezeti gazdának ma már 22 ezer forintnál több évente a közös erőből eredő jövedelme. Ezután Péter János kö­szöntötte a jubiláló gazda­közösséget, majd Komócsin Zoltán mondott ünnepi be­szédet. Beszéde elején átadta a párt Központi Bizottsága, a kormány és Kádár János elvtárs üdvözletét, további sikereket kívánva a szegedi Felszabadulás Tsz-nek. Me­leg hangon és elismeréssel szólt azokról az alapító ta­gokról. akik két évtizeddel ezelőtt vállalkoztak a legne­Képünkön (balról jobbra): dr. Varga Dezső, Árendás György, a beszédét mondó Komócsin Zoltán, Péter János és Győri Imre Somogyi KArolygé felvételei A jubileumi közgyűlés rész, vevőinek egy csoportja Fehér Lajos megbeszélése a kínai mezőgazdasági küldöttség vezetőjével Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese a 67. orszá­gos mezőgazdasági és élelmi­szeripari kiállítás és vásár alkalmából találkozott a Kí­nai Népköztársaságnak a kiállítás ünnepélyes megnyi­tására érkezett mezőgazdasá­gi delegációja vezetőjével, Lti Csi-hszeinnel, a Kínai íj,epkoz tarsasag magyarorszá­gi nagykövetével. Megbeszé­lést folytattak a két ország mezőgazdaságát érintő gaz­dasági és tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A megbeszélésen részt vett dr. Gergely István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes. ' hezebbre. a kezdetre, arra, hogy újat alkotva, újat te­remtve lerakják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás alap­köveit. Üttörőmunkát vé­geztek az alapító tagok, hi­szen még kevesen voltak, a nagy többség akkor még nem értette meg. hogy az ezer esztendeje óhajtott és vég­re megszerzett földet közö­sen művelve lehet megte­remteni a boldogító életet. Kétszeresen is értékes az úttörők munkája, mivel ne­héz körülmények között kel­lett bizonyítaniuk. Az akko­ri politikai vonalvezetés hi­bái ellenére, a megpróbálta­tások ellenére is vállalták a kezdők nehéz útját. Nem maradtak egyedül az alapí­tó tagok, s nekik is köszön­hető, hogy ma már az egész magyar parasztság az álta­luk megkezdett úton jár. S most. húsz esztendő után ér­tékelhető igazán, hogy ak­kor nnlyen helyesen csele­kedtek. Komócsin Zoltán elvtárs hangsúlyozta. hogy megnyugvással tekinthetünk vissza az elmúlt húsz esz­tendőre, ennek birtokában másképpen gondolhatunk a jövőnkre is. A szegedi Fel­szabadulás Tsz a legjobbak közé tartozik az országban, de az ennél gyengébb téeszek számára is elérhr'n mind­az. ami ebben a közösségben már megvalósult. A - ,r mezögazdaság egésze olyan eredményeket ért el, amely felkelti más országok érdek­lődését is. Hangsúlyozta a KB titká­ra: az elmúlt két évtizedben olyan történelmi változáso­kat értünk el a mezőgazda­ságban. amely csak a nagy­üzemi közös gazdálkodásnak az útján valósulhatott meg. Megoldottuk régebbi nagy gondunkat, a kenyérkérdést, nagv tömegben termelünk gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt, s a következő években meg tudjuk majd oldani a húsel­látás gondjait is. Fellendülő­ben van a közös gazdaságok állattenyésztése. Ahogyan a szegedi Felszabadulás Tsz terveiben is szerepel a ser­téstenyésztés további bővíté­se, úgy az egész magyar me­zőgazdaság is növelni fogja a hústermelést. Véglegese n megoldjuk a húsellátás gondját. A gazdasági változásokkal együtt maga a dolgozó pa­rasztság is megváltozott, át­alakult. Ma már más a ter­melőszövetkezeti gazdák gondolkodása, problémája, érzelemvilága, mint régeb­ben — hangsúlyozta Komó­csin elvtárs —. s ezek az emberi változások jelentik a legfontosabb biztosítékot ar­ra, hogy a jövőben még töb­bet tegyünk, mint eddig. Elmondta: éppen a jubi­leumát köszöntő Felszabadu­lás Tsz-nek szoros kapcsola­ta van az iparral, hiszen 5 évvel ezelőtt földjein je­lentek meg az olaj és főid­gáz után kutató fúrótornyok. Óriási népgazdasági jelentő­sége van annak, hogy Sze­ged határában olajat és földgázt leltünk. Orőm ez az egész népgazdaságnak. Éh­ben a szegedi szövetkezetbe i nem csupán jelképesen ün ­nepeinek együtt a parasztcí és az olajmunkások, hanc í összeköti őket a mindenr i­pok munkája is. De jelkép?.­ez a kapcsolat, hogy mú'd az, ami ebben az országb i sikeres, azt együtt • érték cl a munkások és a parasztok.' Meleg szeretettel köszönte ­te Komócsin elvtárs a sz i­vetkezet ünnepségén re^zt vevő olajbányászok képvise­lőit. Foglalkozott a legna­gyobb belpolitikai esemé­nyünkkel, a párt közelgő X. kongresszusával. Hangsú­lyozta, hogy pártunk tovább­ra is a jelenlegi helyes po­litikát kívánja folytatni. Ki­tért még néhány más idő­szerű külpolitikai kérdésre is. Hosszan tartó tapssal fo­gadott beszéde után dr. Bi­ezó György három szövetke­zeti gazdának — Hegedűs Ferencnek, Szili Mihálynak és Nagy Andrásnénak — át­nyújtotta a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója című mi­niszteri kitüntetést. Ezután Motnár Vencel, a szövetkezet párttitkára hatvankilenc jól dolgozó tsz-tagnak adott át pénzjutalmat. A szövetke­zet elnökének — a tagság nevében — Molnár Imre mondott köszönetet. Bódi János, a szegedi területi tsz­szövetséc titkára a szövet­ség emlékzászlaját adta át Árendás Györgynek. Az ünnepi közgyűlés után kötös ünnepi ebédre kerüli sor.

Next

/
Thumbnails
Contents