Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

a SZOMBAT, 1970.. AUGUSZTUS 29. A boldogulás Útján A népi ellenőrzés Húszéves a 7 ezer 500 holdon gazdálkodó szegedi Felszabadulás Isz j közérdekű vizsgálatai Szép ünnepet ül ma a város reprezentatív közös gazdasága, a szegedi Felszabadulás Tsz. Az elmúlt két évtized közös erőfeszítéseire emlékeznek, a megtett útra, amelyen kivirágzott ez a mostani, dinamikusan fejlődő, nagy jövőt ígérő gazdaközösség. A felszabadulás óta felnőtt új nemzedék napjainkban már csak könyvekből ismeri a fényes szellők, a hősi idők törtenetét. S nem mindig marad reális, elfogadható kép a fiatalokban arról a korról. Pedig történelem. A szövetkezeti mozgalom is. Egyszeri, megismételhetetlen es az egyedüli lehetséges, helyes út. „A baktói dolgozó parasztok is megalakították kedden termelőszövetkezeti csoportjukat. Itt Szabó Ferenc dolgozó paraszt szólalt fel először, aki fogadalmat tett, hogy olyan termelőszövetkezeti csoportot hoznak itt létre, amely ütőképes lesz, rövid időn belül megerősödik, és olyan mintaszerűvé válik, hogy példát vehetnek róla más csoportok. A baktói termelőszövetkezeti csoport 150 hold földdel rendelkezik és a Felszabadulás nevet vette fel. A vezetőségbe elnöknek Mészáros Szilvesztert, vezetőségi tagoknak Szabó Ferencet. Gera Andrást, Dobó Imrét és Gyöngyi Istvánt választották meg.)) (Délmagyarország, 1950. 'szeptember 13., szerda.) Az alapítók tizenketten voltak. S rá két esztendőre már 2000 holdra fejlődött a gazdaság, beléptek a Felsővaroson élő mintagazdák, középparasztok. Nagy Andrásné akkor kérte felvételét a közösbe. — Ma már szívesen emlékezünk vissza a régi, nehéz napokra is. Hozzátartoztak életünkhöz. Hosszú volt az út, amíg mostanáig, a szép napokig eljutottunk. Az ötvenes évek elején nehéz volt az élet. Szűkösen fizetett a föld, de hittük, egy év múlva jobb lesz. Én három holddal léptem a közösbe. Három hold földünk volt, a férjem a vasútnál dolgozott, mit tehettem mást. hiszen se lovunk, se kocsink nem volt, művelni se tudtuk a birtokot. Csak könnyebb jöhetett. Es az évek elszaladtak, szívemből mondom, lényegesen könnyebb az élet. Nem kívánhatnék magamnak különb életet. Ebben a gazdaközösségben a mindennapi szorgalmon, megélhetésen túl, mindig is munkált egy olyan gondolat, törekvés; ha már megalakítottuk a szövetkezetet. ha már téesztagok vagyunk, akkor bizonyítsunk is, mutassuk meg, hogy a földből meg tudunk élni és különbül tudunk megélni, mint mások. Így aztán megküzdöttek a gyapotkorszakkal, a szűkös esztendőkkel, a beszolgáltatásokkal. Volt. amikor 500 forintokat fizettek egy mázsa vetőmagért, búzáért, s nem keseredtek el, amikor fosztogatta jövedelmüket, reményüket a kedvezőtlen idő. Májusi fagyok, nyári aszályok nem győzedelmeskedhettek a kollektíván. Soha nem ismertek mérleghiányt. 1953-tól kezdve az egy munkaegység értéke 30 —55 forint között mozgott, 1960-ig. amikor áttérték a készpénzfizetésre. És sorra kötötték a házasságokat a gyengébb. mérleghiányos gazdaságokkal. A szegedi Alkotmány Tsz, az algyői Petőfi, Napsugár beleolvadt a nagyközösségbe, és eá, sem tudta visszavetni a fejlődést, a tagság jövedelmét. Számok: 1951-ben készült az első zárszámadás, amikor egy munkaegység értéke 20 forint 47 fillért ért, az egy dolgozó tugra eső jövedelem 4568 forintot. A szövetkezet fel nem osztható vagyona 36 ezer 990 forint volt. Az évek során kialakult nagyüzemi keretet, termelésszerkezetet, gazdálkodási viszonyokat nemcsak az egyesülések, de 1965 után az olajipari vállalatok tevékenységei is akadályozták. Nemcsak a napi munkákban, hanem a távlati tervekben is. Háromszáz hold földet sajátítottak ki a termelőszövetkezettől, s az elkövetkező időkben még több száz holdra tartanak igényt. Napjainkban a két évtizedes jubileumát ünneplő gazdaközösségben 806 tag 7500 holdon boldogul. A tiszta vagyont milliókban mérik: 52 millió 48 ezer forinjrá rúg. Az egy dolgozó tagra jutó reszesedés pedig, a háztáji és földjáradék nélkül, tavaly 22 ezer 19,0 forint volt. A legnagyobb szegedi gazdaság ez, rendezett, megbízható termeléssel, jó szakmai irányítással.. Maga mögé utasította a hajdani elődöket, az ötvenes évek elején indult Dózsát, Haladást és Táncsicsot, s a jövő is szép távlatokat ígér. A kormányprogramnak megfelelően évi 30 ezer hízósertés kibocsátására alkalmas komplexumot építenek, amit akarnak átadni. Az elmúlt húsz esztendő alatt a vezetők mindig megtalálták a módját, hogy dacolVa idővel, elemi károkkal, előre, s csak előre haladjon a közös, boldoguljanak tagjai — együtt, összefogással. Így lesz a jövőben is... Ma ünnepel a jubiláló Felszabadulás Tsz. Szabó Ferencnek és a többi hajdani alapító tagnak a történelem igazságot, igazolást. szolgáltatott. Elhozta a szép napokat. A Központi Népi Ellenőr: zési Bizottság pénteki ülé• sén három, a közeljövőben | kezdődő országos vizsgálat j programját vitatta meg és i hagvta jóvá. Az építőipari I termelésszervezés helyzete | vizsgálatának az a célja, ! hogv felderítse: milyen tényezők akadályozzák a vállalati és építéshelyi munkaszervezésben a termelékenység emelkedését, az építőiparban levő tartalékok feltárását és hasznosítását. Az ellenőrzés az állami éoítői ipari vállalatok és kisipari termelőszövetkezetek 1968— 1970. évi termelésszervezési tevékenységére terjed ki. A j népi ellenőrzés a közeljövőben megvizsgálja a teher- és személygépkocsik pótalkatj rész. gumiköpeny és tömlő; ellátását az alkatrészeket gvártó forgalmazó, valamint több olyan üzemeltető és autójavító vállalatnál, amelyek nagyobb alkatrészraktárral rendelkeznek, vagy rendszeresen végeznek gépjárműjavítást. Ugyancsak nagyjelentőségű a harmadik, most induló népi ellenőri vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogv vállalati megbízások alapján a kutatóintézetek. s a vállalati saját fejlesztő részlegek által befejezett kutatási témákat, szolgálati találmányokat megfelelő hatékonysággal hasznosítják-e. A népi ellenőrök vizsgálni fogják a vásárolt licencek és know howok felhasználását is. s elemzik maid. hogv miiven intézkedések szükségesek a hatékonyságot gátló, tényezők megszüntetésére, A vizsgálRt 14 vegyipari. 28 gépipari és 30 építőipari vállalatra terjed ki. Magyar-jugoszláv idegenforgalmi jegyzőkönyv A magvar—jugoszláv idegenforgalmi vegyes bizottság augusztus 25. és 28. között Budapesten tartotta harmadik ülésszakát. Az ülésszakon megvitatták a kölcsönős idegenforgalom időszerű problémáit. A 'tárgyalások befejeztével jegyzőkönyvben rögzítették egyebek között a két ország idegenforgalmi vállalatai közt kialakult kapcsolatok további erősítésének lehetőségeit, valamint a harmadik országokból érkező turistaforgalom szervezésével kapcsolatos regionális együttműködés irányelveit. A jugoszláv delegáció itttartózkodása idején megtekintett .néhány úi magvar idegenforgalmi létesítményt és ellátogatott a jugoszláv turisták körében igen népszerű baranvai tájakra is. Sz. Lukács Imre Előkészületek a nevelésügyi tanácskozásra Egy hónap múlva, szeptember 28-án ül össze az V. nevelésügyi kongresszus. Az előkészületi időszak tapasztalatairól, a tanácskozás céljáról nyilatkozott Péter Ernő. a szervező bizottság elnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. — A kongresszus alapvető célja, hogy előrelendítse az egész magyar nevelésügyet, segítse az oktatás, nevelés területén előttünk álló feladtok sikeres megoldását. — Nagy hangsúlyt kap a tanácskozáson elhangzó beszámolóban, hogy a felnövekvő nemzedék formálásáért, életrevaló felkészítéséért nemcsak az iskola és a pedagógusok, hanem a szülők, a különböző társadalmi szervek is felelősek. Ügy vélem, a kongresszus munkája akkor lesz igazán eredményes, ha az érdekelt szervek összehangoltan, egymást segítve munkálkodnak azért, hogy oktatási és nevelési rendszerünk hatékonyabban szolgálja szocialista céljainkat, társadalmi igényeinket. — A kongresszus előkészítését elmélyült viták, őszinte véleménycserék jellemezték. Elmondhatom, hogy a felszabadulás óta még soha enynyien nem tevékenykedtek együttesen és egyirányban a magyar nevelésügy érdekében. Hatvanöt-hetvenezren vettek részt a kongresszus téziseinek vitáiban, elsősorban pedagógusok, továbbá tudósok, kutatók, elméleti és gyakorlati szakemberek, államigazgatási dolgozók, az oktatásügyben érdekelt szaktárcák képviselői. Az előkészítés időszakában a magyar tudományos akadémia két alkalommal is együttes ülésen foglalkozott a nevelésügyi kongresszus téziseivel, amelyeket napirendre tűzött a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága, állami és társadalmi szervek egész sora. A kongresszusi iroda a viták összefoglalóját mindenhonnan megkapta, s ez a témabizottságok jelentéseiben kerül majd a küldöttek elé. A szervező bizottság elnöke elmondotta még, hogy a szeptember 28-tól 30-ig tartó tanácskozáson a résztvevő 600 küldött többsége gyakorló pedagógus lesz. A megnyitó ülést a Parlament kongresszusi termében tartják, s itt hangzik el a referátum. (MTI) Ünnepi est a szlovák nemzeti i felkelés évfordulóján A szlovák nemzeti felkelés 26. évfordulója alkalmából péntekep ünnepi estet rendeztek Budapesten, a Csehszlovák Kultúrában. A vep-| dégek soraiban megjelentek a Magyar Néphadsereg és a Magyar Partizán Szövetség kepviselői, a fegyveres akcióban részt vett volt magyar partizánok közül többen. Ott voltak a budapesti csehszlovák .nagykövetség és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képviselői. Fuvarozási egyezmény II falu megavuros A vonzáskörzet tényei - Kölcsönös előnyök Volt annak idején egy ka- is túlzás, ha — szintén ma- nyös, erre is, arra is ró tertonatársam, aki felettébb napság divatos szafckifeje- heket. Szeged új ipara úgy büszkén emlegette, hogy ő zéssel élve — Szeged alsó- helyezkedik el, hogy ne gá'l97'"-ben szegedi. Ha azt is megkér- városainak tekintjük őket. tolja a városfejlesztést, ez dezték tőle, hol lakik, min- Az úgynevezett ingázó egyúttal azonban közelebb dig így válaszolt: „Belváro- dolgozók száma is kitűnően vitte a gyárakat, jobban si gyerök vagyok". A kato- jellemzi, medddig terjed megközelíthetővé tette a más naságnál persze hamar kide- Szeged közvetlen hatása, közigazgatási területen larül minden turpisság, az is Meglepően sokan járnak be kő, de itt dolgozó emberek kitudódott egy-kettőre, hogy nap mint nap dolgozni Kis- számára, s szinte kikényszebarátocskánk úgy szegedi, telekről. Balástyáról, Baks- rítette a közlekedés erőteljes hogy Balástyán született, ról, Hódmezővásárhelyről, kifejlesztését. Gondoljunk melyet akkor még Szeged- Algyőről, Makóról, Kiszom- csak bele, nem is olyan túlFelsőközpontnak hívtak. Ott borról, Deszkről, Ásottha- ságosan régen még milyen járt iskolába, ott tanulta ki lomról, Mórahalomról, Do- rossz út vitt Dorozsmára, az asztalos mesterséget, tie maszékről, az előbb említett Sándorfalvára, Tápéra, Szőahogy felcseperedett, egyre környező községeket már regre, s nem tíz, húsz meg többet járt Szegedre. Főleg nem is említve. Az egy ki- harminc perc volt a menetszerdán meg szombaton, csit tágabb vonzáskörzet idő sem. A községek bepiaci napokon, vásárolni, északon Szentest, keleten kúsztak a városba, s a váJól sikerült vásár után be- Makót is magába foglalja, ros Is elindult a községek tért pajtásaival hol az délen természetszerűleg az felé. egyik, hol a másik kocsmá- országhatárig — bár talán Mind nagyobb az igény, ba, néha itt maradtak hét azt is kimondhatjuk, hogy hogy a különböző szolgáltavégén egy-egy táncmulat- Szabadkáig —, nyugaton pe- tásokat városi színvonalon ságra is. Szóval szép las- dig a megyén túlra terjed, kapják meg a községek lasacskán megismerte a vá- Tudjuk jól, hogy Szeged mór kői is, hiszen már egyóltarost, s ha volt is benne régóta a bevándorlósokból Ián nem élnek otthon sem némi hencegés, mégis tiszta gyarapítja lakosságát első- a hagyományos falusi élet szívből vallotta magát sze- sorban. A beköltözők több- értelmében. Akár a városi gedine}?. sége természetesen Csongrád iparban dolgoznak, akár a _ megye városaiból, falvaiból helyi termelőszövetkezetben, érkezik, de érdekes, hogy mely szintén egyre inkább , , , , . | yolt ez már, ő se, már évek óta szinte azonos, nagyüzemi munkakörülméfenteKen a KozieKeaes- es mas se igen tudta még ak- s nem is csekély a Békés nyeket nyújt számukra, éppPostaügyi Minisztériumban kor. mi is az a von- megyéből ide költözők szá- úgy köti őket a munkaidő , . T . , ., I záskörzet, agglomeráció meg ma. őket a Bács-Kiskun és a szabad idő, éppúgy dr. Tőzsér István, az autó- efélék. Ma, amikor kidől- megyeiek — s csodálkoz- járnák vásárolni, szórakozgozzák Szeged általános ren- zunk el: — a budapestiek, ni, mint a városi embedezési tervét, egészen ter- azután pedig a Szolnok me- rek. A lakásokban megjemészetes, hogy a környező gyeiek követik. lentek a közművek, s elközségeket, Kiskundorozs- Ügy látszik, Szeged kelle- tűnt a kemence. A napokmát, Szőreget. Tápét. Gyá- mes város. Bár Tápé ősibb- ban adtunk hírt a Délmalarétet is tekintetbe ve- nek vallja magát és Kiskun- gyarországban arról az esedorozsma is gyakran ne- ményről. hogy elkészült a nem tetszik, mindenképpen heztelt Szegedre a történe- szőregi vízvezeték, mely a tény, közük van a városhoz, lem folyamán, sorsuk, éle- szegedi kutakból kapja s megfordítva is: Szegednek tük egybefonódott. Szege- majd a vizet. Ezt nyugodköze van hozzájuk. Lakóik den a környező községek fi- tan mondhatjuk a két tatöbbsége itt dolgozik a vá- gyelembevétele nélkül nem nács példamutató együttros közigazgatási határain lehet várospolitikát csinálni, működésének, belül levő gyárakban, mun- s náluk Szeged nélkül hakahelyeken, itt vásárol, ide tékony, jó községpolitikát. • jár színházba, moziba, szó- Ezt az> igazságot a felszarakozni. A szombat délutáni, badulás után — akkor épült . A vaixfok közvetlen esti autóbuszok alig győzik ki például a dorozsmai vil- kornyékük kozlekedese egybeszállítani őket, s szinte lamosvonal —, s különös- peepulese es különbségeik velük van teli a Kárász ut- képpen az elmúlt egy-más- Iassu eltűnése világjelenség, ca. a korzó. Talán már nem fél évtizedben egyre inkább Van ahol mar befejeződött, felismerték az illetékesek, s masutt kibontakozóban van, e szerint irányították a kü- ^LJ^^V1^," f" lönböző népgazdasági ágaza- kfdd?dtt Nem hvelel _eb. , , ., .. . . .. ben Magyarorszag sem, bartok fejlesztesi terveit. melyik városát hoZnánk is _ fel példának. A fejlődés irá1 nyát nyilvánvalóan nemAzt vizsgálni, hogy az csak tudomásul kell venni, együttlét a várossal kinek ez magában még kevés, hajobb vagy kinek rosszabb, nem — még annál is jobSzegednek-e, vagy a vonzás- ban, mint tettük eddig az körzetébe tartozó községek- elmúlt években — elő is nek, hamis vágányra vezet- kell segíteni, ne. Ennek is, annak is előközlekedési főosztály-vezetője és Clas Nordström. a svéd Közlekedési Minisztérium főosztály-vezetője egyezményt írt alá a Magyarország és szik- Kinek tetszik, kinek dorozsma is gyakran Svédország közötti közúti személy- és árufuvarozásokról. Az egyezmény egyszerűsíti a fuvarozásokkal kapcsolatos engedélyezési formaságokat, lényegesen megkönnyíti a két ország közötti forgalom lebonyolítását. (MTI) Kilencszáz vagonos gabonasiló Szentesen több A Csongrád megyei Ga- építmény magassága bonafelvásárló és Feldolgozó mint 40 méter Vallalat szentesi körzeti uze- , , . mében tegnap tartották az A mus2akl atadast kove" új, 900 vagonos siló műszaki tően megkezdődik az úi és átadását. Ez a létesítmény korszerű siló terhelési próugrasszeruen megnöveli a bája: száraz szemes takartárolóteret az üzemben, mánnyal töltik fel és hárommásrészt az anyagmozgatás- hónapos vizsgálati idő után ban sok — eddig részben veszik véglegesen birtokba a kézi munkaerővel történő — szentesi üzem dolgozói. Az rakodást tesz feleslegessé. A üzemhez vezető iparvágány belső és külső szállítást tel- közvetlenül csatlakozik a sijesen gépesítették, a zsáko- lóhoz' így a tárolás és az elkat külön felvonórendszer szállítás vasúti kocsikon is viszi rendeltetési helyükre tehetséges. Az új silót a és ezeknek a szerkezeteknek Csongrád megyei Állami az irányítása automatikus Építőipari Vállalat dolgozói vezérlésű. A hatalmas acél- építették. Fehér Kálmán Biológusnapok Pénteken Egerben megnyi- ezúttal Egerben egymással tották a 13. országos bioló- és híres külföldi kollégaikgusnapokat. A rendezvény a kai.. Az idei biológus napotudományos kutatók, a pe- kon mintegy tíz előadas dagógusok. az ismeretter- hangzik el. A programot iesztők és a népművelők filmbemutatók, kirándulások, magasszintű továbbképzési természetjáró túrák egeszífórurpa. Az ország legkivá- tik ki. lóbb tudósai, népművelői, is- A 13. országos biológusnameretteriesítői találkoznak pok vasárnap fejeződnek be.