Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

5 CSÜTÖRTÖK. 1970. AUGUSZTUS 27. Húszéves a lexlilmíiveli A szocializmus alkotása ge dolgozó népünk iránt." Alcím: „A szegedi dolgozók hatalmas lelkesedése közepette indította meg Marosán Gyfirgv elvtárs a textilkombinát fonóüzemét." Hogy telik az idő! A textilmüvek felett is elviharzott immár két évtized. Az induláskor még csitrinek számító lányokból meglett családanyák lettek, sőt az akkori fiatalasszonyok közül többen . a nyugdíjukat számlálgatják f^l gjjQ a havi fizetés helyett. A mindennapok krónikása ,11,. visszalapoz húsz esztendőt a JZO/l/tmODV sárguló újságban, s idézi kollégájának szűkszavú tudósítását. így írt lapunk, a Délmagyarország 1949. április 23án: Cím: „Kijelölték a szegedi fonóüzem telephelyét — A jövő héten megindulnak az építkezési munkálatok." A hároméves terv beruházása A textiles üzem beruházásának kezdetéről olvashatjuk: „Szegeden 1200 munkást foglalkoztató fonóüzem felállítását vették tervbe. Már most, a hároméves terv befejezése előtt megindul Szeged ipari várossá való kiépítése." Egy hét múlva újabb tudósítás adta hirül, hogy ünnepélyes alapkőletétel volt a Kálvária út végén; megkezdték a textilkombinát építését Szegeden. Alighanem irigylésre méltó napjainkban az a gyorsaság, amellyel az építkezést végezték. Szinte hihetetlennek tűnik, de az 1949. május elsején elkezdődött építkezés még abban az esztendőben be is fejeződött. 1950. január elsején munkára készen állt a 30 720 orsójú fonócsarnok. Egy hét múlva, január 7-én ünnepélyesen felavatták Szeged büszkeségét. Az akkori tudósítás egész oldalas címmel jelent meg: „Ezekben a gépekben kifejezésre jut a szocializmust építő ország minden segítő készséAmikor az építkezés első kapavágására sor került, toborzót indítottak a lányok és az asszonyok között: jelentkezzenek textilmunkásnak. Az új dolgozók első csoportja elindult Budapestre, a lőrinci fonóba és a KISTEXbe, hogy megtanulja mesterségét. Közülük ma is sokan dolgoznak a szegedi gyárban. Csányi Istvánné ma a MEO szakembere, dr Rédei Ottóné most a munkaügyi osztály előadója. Szilágyi Ferencné, aki elsőnek kapott a gyár történetében sztahanovista oklevelet, Reseterits Sándorné, aki jelenleg a textilművek pártbizottságának titkára, s így sorolhatnánk tovább a neveket Ácsai Jánostól Zombori Máriáig. A kezdők lelkes csoportjából szerveződött a mai törzsgárda. Amilyen gyorsan felépítették a textilművek fonodáját, olyan gyorsan megindult a termelés is a nagycsarnokban. Örömmel jelentették a gyár vezetői, hogy 1950. január 25-én kigördült a gyár kapuján az első szállítmány; 4965 kilogramm fonal. A szegedi textilművek életében ünnepnek számított ez a nap, ez az esemény is. Akik írják a gyár történetét, oda tették a korabeli szállítólevél fotókópiáját is a többi dokumentum mellé. Persze nem volt diadalmenet a gyár indulása. Alig telt el hat hónap, felröppent a hír: „Kigyulladt a "textilkombinát!" Valóban tűz ütött ki a gyárban, hegesztés közben egy szikra lángra gyújtotta. a feldolgozásra váró gyapotbálákat. A tűzoltóknak csak nagy erőfeszítéssel sikerült megfékezni a tüzet, hogy megmentsék a lángoktól a szép gyárat, több mint ezer ember kenyérkereső munkahelyét. Épül a szövöde Az új textilüzem termelési sikereket sikerekre halmozott. Fennállásának második évében már elnyerte a Minisztertanács és a I SZOT vándorzászlóját, majd 1952ben újra birtokukba jutott a magas kitüntetés. Amikor a tízéves működés jubileumát ünnepelték, tizedszer tűzték a gyár kapujára az Élüzem címet. Jó tíz évet kellett várni a „kombinátnak", mire megszületett a döntés, tovább építik, és új szövődével bővülhet a szegedi gyár. 550 millió forintot hagyott jóvá a kormányzat a beruházásra és 1962-ben megkezdődött az építkezés. Az új beruházást engedélyező okirat szerint a szegedi textilműveknek évente 38 millió négyzetméter nyersszövetet kell előállítania a szövödéjében és további 4,5 ezer tonnával kell növelnie a pamutfonal gyártását. 1963-ban már szövőgépek csattogtak-zümmögtek a hatalmassá kibővített csarnokokban. A 64 ezer négyzetméter alapterületű csarnok szinte egyedülálló környezetünkben. A legmodernebb Főpróba stopperórával Üj buszjárat született Tarjánban Egy furcsa buszjárat furcsa utasaival a Tarján— Nagyállomás utat két óra alatt tette meg. pedig stopperrel mérték, hogy milyen gyorsan halad. Ez még a közleked és rejtelmeihez szokott szegedieknek is sok. Hát még, ha azt is tudnák, hogy ez a rendhagyóan közlekedő , busz Tarjánig a 9-es utvonalán haladt, de visszatéve már a Szilién sugárútnak jcVtt — altkor még érthetetlenebb rejtéllyel állnak szemben. S ükkor még nem is szóltunk arról a tizenkét lathatóan dühös emberről, aki időnként kiszállt a buszból. gesztikulálva vitatkozott. majd ugyanezt két megállóval odébb megismételte. Ez a rejtély nem a hátborzongató titkok egyike, sót nagyon kellemes meglepetést rejt magában: a furcsa buiyt furcsa utasai szereplői ós rendezői voltak egy közlekedési főpróbának. A közlekedési játék címe: Megszületett a il-es buszjárat. Műfaja: műszaki-rendőri bejárás. Játszódik: a Marx tértől az állomásig'. Kátay Ferenc. forgalmi osztályvezető: Közúti törvény; miniszteri előírás szerint minden új útvonal átadása előtt meg kell tartani az 'lyen próbautat. Erre hivatalosak a rendőrség és a hatóságok képviselői: mindazok a tanácsok, amelveket az új vonal érint. A KPM IV. főosztályát saját magunk — az AKÖV — képviseljük. a KPM II. főosztályát pedig i közúti igazgatóság megbízottja. A hatóságokat ezúttal a városi és a három kerületi tanács építési és közlekedési osztályánál? munkatársai képviselik. hiszen ez a nagyon fontos járat mindhárom kerületet érinti. Eljönnek ilyenkor a vállalat forgalmi és műszaki osztályának képviselői. s most néliány fiatal forgalmista is itt van. hogy okuljanak a vitákból... Vita ugyanis akad bőven. A tarjáni végállomást két buszra méretezték, s hamarosan négy járat lesz. A bizottság tehát leszáll, s megbeszéli. hogyan fér be a két csuklós és két farmotoros autóbusz oda. ahova kettő is nehezen. A városi rendőrkapitányság képviselője némileg csóválja a fejét, mert a tarjáni utakat láthatóan nem a közlekedéshez tervezték. de nincs mit tenni, és a 105-06 épület mellett a 107-es is belép a szegedi közlekedés történetébe: ott lesz a 25-ös. és a majdani 24-es végállomása, míg a régi táblánál a 9-es és a 11esé. Útközben sok minden kiderül a város közlekedéséről. Az is. hogy a Szilléri sugárút tíz méter hosszúra kanyarított öbleibe nem fér be egyetlen modern busz sem. az ilyen megálló ma már minimum húszméteres. Szinte nincs az új útvonalon olyan megálló, ahol ne kellene kiszállni, hogy hosszas Vita után a kerületi tanács képviselője sóhajtva jegyezze be: megálló, húsz (negyven) méter nosszú. másfél méter széles. Az építési osztályok emberei egy-egy ilyen feljegyzés után kissé szótlanok lesznek', töprengő arcukon az a kétkedés látszik, amelyet szavakban nehéz lenne kifejezni, s lehet, hogy nehéz is lenne leirni Finoman: hát hogyan lehet ezt egv hét alatt megcsinálni? Töprengésre most van idő. Lassan haladunk, 22 kilométer óránkénti sebességgel. De összehasonlításképpen azt is elárulják a bennfentesek. hogy a villamosok Szegeden két kilométeres átlagsebességgel járnak. a helyi autóbuszok pedig 15— 25 kilométerrel. S minél alacsonyabb a sebesség, sajnos, annál jobban városiasodunk. Nem a legjobb jelzés. de ez is valami! Délre megérkezik az egyébként negyedórás járat az állomásra, ahol kiderül, hogy a Gőz utcán nem lehet lemenni, mert akkor a kanyaroktól, meg a busz hátát söprő ágaktól ordítanának az utasok, de távol sem lehet megállni, mert akkor meg cipekedhetnének nehéz bőröndjeikkel. Végül ismét kompromisszum születik a tucatnyi tervből: a végállomás a fodrászat előtt lesz, csak kissé előrébb hozzák — hosszabbítják, szélesítik — a régi megállót. A társaság eztán megkönnyebbülten száll vissza a buszba, bemegy az AKÖV forgalmi osztályára és aláírja a jegyzőkönyvet. Megszületett az új tarjáni autóbuszvonal. pihenhetnek a következőig. Már aki. Mert most meg kt kell gyorsan tenni a megállókba a táblákat; betonlapot, salakot kell szerezni, s olyan munkást is aki egy hét alatt a parksávból. a kavicsból, a sárból megállót csinál. És sárba görnyed a kizöldült fű. felsírnak la fák. a cserjék, de szeptember elsejére ismét néhány elégedett emberrel több lesz az új lakónegyedben. Ezért vitatkoztak. dühöngtek, viccelődtek egy délelőttön át a furcsa busz furcsa utasai. Veress Miklós gépeket szerezték be a gyárba, s így létrejött egy korszerű fonó-szövő nagyüzem Szegeden, amely minden túlzás nélkül nevezhető európai színvonalúnak. Személyes élmény, de jellemző. Egyszer angol újságíró kollégákkal jártam a gyárban és azok igencsak megcsodálták az automatikus gépeket, pedig a masinákon angol gépgyárak emblémáját láthatták. Egymásközt jegyezték meg: „Igen, a hazai textilgyárak még nem tudták kicserélni a régebbi technikájukat." Munkakörülmények A szegedi textilművekrö] érdemes néhány adatot felsorolni, a kezdettől napjainkig. 1950-ben csupán 2298 tonna pamutfonalat gyártottak, tizenkét év múlva, 1962ben már 153 szövőgép is dolgozott és 9800 négyzetméter szövetet készítettek és 4831 tonna fonalat. Ebben az esztendőben 1668 szövőgépen dolgoznak és 40 ezer négyzetméternél több nyers pamutszövetet gyártanak, a fonal mennyisége is meghaladja a 8 ezer tonnát. A textilmunkások körülménye az utóbbi években jelentősen megjavult. A mintegy négyezer dolgozó korszerű üzemcsarnokokban végzi munkáját. Légkondicionáltak a munkatermek, porelszívó ' berendezésekkel biztosítják a tiszta levegőt. A gyárban 1800 adagos üzemi konyha működik. A korszerű orvosi rendelőben két főállású orvos őrködik a dolgozók egészségére, de van nőgyógyászat, fogászati és bőrgyógyászati szakrendelés is. A gyermekes nők rendelkezésére áll egy 35 személyes bölcsőde és egy 25 személyes napközi otthon. A leendő szakmunkások kényelmét és nyugodt életét biztosítja a 90 személyes tanulóotthon, ahol négyágyas szobákban laknak a fiatalak. A gyár női munkásai igénybe vehetik a 306 személyes női szállodát is. Valószínű, oldalakat lehetne írni a szegedi textilművekről, s akkor sem tudnánk mindent megemlíteni. A mai napon újabb jubileumot értek meg, húszéves lett Szeged és hazánk egyik új, szocialista létesítménye, a textilművek. Gazdagh István Megbízólevél• átadás Kisházi Ödön. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke szerdán fogadta Lü Csi-hszien rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. (MTI) Hegel emlékére Két évszázaddal ezelőtt a felismeréséhez, hogy csupán született a nagy német filozófus. Georg Wilhelm Hegel. A dialektika modern kidolgozójaként tiszteljük. Miben állt ez a modernség? Abban, hogy Hegel a dialektika, a fejlődés, az ellentmondásos mozgás gondolata segítségével at tudta tekinteni egyrészt az emberi gondolkodás történetét, az emberi értelem fogalmi rendszerének kialakulását, másrészt azt a szellemi fejlődést, melyet az emberiség megtett az ő koráig, beleértve a technikát, a művészetet, a jog fejlődését, a különböző filozófiai iskolák és vallási tanítások történetét is. Mindez önmagában is imponálo, főként, ha számításba vesszük, hogy jórészt az ő művén alapszik a legújabbkori jog- és vallásfilozófia, a logika, a filozófiatörténet, s a modern történelem tudomány is igen sokat hasznosított az ő eszméiből. Mindezek mellett azonban van Hegelnek egy olyan filozófiai felfedezése is, amelylyel új útra terelte a tudományt. Az emberi gondolkodás történetében ő fogalmazta meg először, hogy az emberiség történelme egyetlen egységes folyamat. Azt, amit Goethe világtörténelemnek nevezett, ő fejtette ki a legszemléletesebben. A hatalmas encikldpédikus tudás, amely Hegelt jellemezte, megteremtette a feltételét az ilyen világtörténeti áttekintésnek, és elvezetett ahhoz a dialektika alapján lehet megérteni: mennyire történeti lény az ember. A/ életmüvét átható történetiség jellemzi Hegel emberfelfogását is. A logika szerinte nem tanít meg gondolkodni, éppen úgy, mint a gyomorról szóló tudomány sem tanít meg emészteni. De mind a kettőre szükség van ahhoz, hogy megértsük, és megismerjük önmagunkat. Ebben az értelemben Hegel idealista filozófiai rendszere, amely végigtekint az emberi fejlődés történetén, valóraváltása akar lenni a régi görög programnak: „ismerd meg önmagad". Ezek után érthető, hogy miért volt és van olyan nagy hatása Hegelnek. Hogy miért került alapgondolatának, a szellem folytonos fölfelé fejlődésének bűvkörébe az 1848-as magvar márciusi fiatalság, köztük Petőfi és Vasvári. Ugyanígy befolyásolta Hegel Börne és Heine körét Németországban, Prudhont Franciaországban, és mint közismert, döntő és elhatározó befolyást gyakorolt a marxizmus kialakulására is. De a múlt idő itt helytelen. A marxizmus, ha nem is formájában, de tartalmában mindig meríteni fog a nagy német filozófus életművébői. aki a modern tudományos gondolkodás egyik megalapozója volt. Hermann István Lechner Ödön munkássága Százhuszonöt éve született Lechner Ödön építész. Legalábbis édesanyja imádságos könyvében írott adat szerint ma százhuszonöt éve. A Művészeti Lexikon szerint 1845. augusztus 17-én, sírköve szerint 1846-ban. Ügy vélem, vannak művészettörténetünkben még sokan, akiknek érdemeiből semmit sem von le születésük pontos idejének tisztázatlansága. Lechner Ödön bizonyára ezek közé tartozik. A megemlékezés a magyar építészettörténet e kimagasló egyéniségéről szegedieknek — szegedi építészeknek szinte kötelességük. hisz egyik, ma is legszebb középületünk, a városháza tervezőjéről és szorgos művezetőjéről emlékezünk. Munkássága sok tanulsággal szolgál a ma építészei számára. Sajnos, nagyon kevesen ismerik alkotásainak lényegét, a „magyar nemzeti stílus" keresésében elért eredményeit. Sokan korai szecessziónak, magyaroskodó díszítőszenvedélynek tartják a Földtani Intézet székházát, vagy az Iparművészeti Múzeumot. Holott éppen „Őrtüzekkel" védekeznek a vadak ellen A rendszeres irtás ellenére a korábbi éveknél nagyobb mértékben szaporodtak el az idén a vaddisznók Borsodban. Különösen a zempléni részek, hegyek közé zárt falvainak határában okoznak karokat. A kukoricásokat pusztítják. A bükki erdőségekből „lplátogptó" vaddisznók nemcsak a kukoricásokban tesznek kárt, de előszeretettel keresik fel a szőlőket ifi. Most érő fürtökben már eddig is tetemes kárt okoztak, A szokásosnál nagyobb mértékben kaptak rá a szarvasok is a kukoricára. A vadásztársaságok a vadkárok megakadályozására hajtóvadászatot rendeznek. Több község határában őrszolgálatot szerveztek, másutt „őrtüzekkel" védekeznek a vadak ellen. ezek és az ezekhez hasonló épületei bizonyították — nemzetközileg is elismerten —, hogy meglehet találni a sajátos magyar építészethez vezető utat. Olaszországi vagy franciaországi tanulmányútja arról győzte meg. hogy egy más területen, más korban kialakult formavilág művészeti kézzel való adaptálása elvezethet a nemzeti stílushoz. Ezért fordult különös érdeklődéssel a barokk és a népi építészet, népi ornamentika és díszítővilág felé. A szegedi városházat — a szigorú kiírás felételeinek megfelelően — a barokk építészet formáival tervezte, amivel ugyan ő maga nem értett egyet. A végleges tervek kidolgozásakor mindent elkövetett, hogy „magyarabb" városháza épüljön, de Tisza Lajos hajthatatlan volt. A szegedi városháza az ország határán túl teljes elismerést váltott ki, de Lechner ekkor már közelebb jutott az új építészet megfogalmazásához, és így vallott: „Szferénytelenség nélkül mondhatom, hogv éppen a barokk-stíl szempontjából bárkivel szemben felvehetem a versenyt. Megmutattam a Szegedi Városházánál, hogy otthon vagyok, éspedig alaposan, ennek a kornak rekonstruálásában. De nem tartom művészi feladatnak és perhorreszkálom, hogy ok nélkül, egy egészen új művemnek megalkotásánál ne a magunkét csináljuk. hanem más kornak, a kihalt formanyelvét próbáljuk utá- . nadadogni." Társadalmunk különböző rétegei egyre gyakrabban vetik föl a „nemzeti stílus]' iránti igényt, építészeink közül egyre többen keresik a hozzávezető utat. (Több országban már meg is találták: Japán. Mexikó.) Ügy hiszem, aki Lechner útján elindul — munkásságának lényegét megértve —, a célhoz biztosan közelebb jut Takács Máté