Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

ÍO KEDD. 1970. AUGUSZTUS 145. Hagymabemutató TiszciSEif @f az élen Ülést tartott és -vizsga Napjainkban országos probléma lett a hagymatermesztés, hiszen már nemcsak a makói tájban, de Kecskemet környékén is mintegy 2 ezer holdon és a szegedi járás több gazdaságában is foglalkoznak ezzel a jó hirü zöldségfélével. Éppen ezért nagy érdeklődésre tarthal számot az augusztus 28-an, pénteken délután 14 órakor megrendezendő hagymabemutató, amelyre, Békés es Bács megyéből is hívtuk érdeklődőket, érintetteket. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a Csongrád, Békés és BácsKiskun megyei MÉK közös rendelésében bemutatót tartanak a dughugyma vegyszeres gyomirtásáról és a dughagymatermesztés komplex gépesítéséről, vagyis a Makóra látogatók munka közben láthatják a dughagymaszedő-gépet. A továbbiakban a dughagvmaszóró-gépet is bemutatják. Munka közben vizsgázik az étkezési hagymát szedő gép, és a szórt dughagymáról termesztett étkezési hagymatábla is. Nagyhírű szövetkezet, a makói Lenin Tsz területén lesz a bemutató, annál is inkább, hiszen Csongrád megyében ebben a gazdaságban termesztik legnagyobb területen, mintegy ezer holdon ezt a külföldön is elismert és keresett piaci cikket. Ebből a gazdaságból a látogatók a makói Kossuth Tsz területére mennek, ahol szintén megtekintik a „hagymabemutatót". fl társadalmi munka milliói a járásban TT Irp^iílpfi tanára esztendőre értéke 375 forint. Ugyancsak értéke 112,87 forint és Pusz- d 1.1.0 i\ClUlvLl LClllCiV^O Esztendőről esztendőre eredményesebb társadalmi munkáról adhatunk számot a szegedi járás falvaiban A legutóbbi értékelésnek megfelelően is örvendetes eredmények születtek!, hiszen az idei évre tervezett társadalmi munka értéke hárommillió 860 ezer forint, s ebből az első félévben 2 millió 755 ezer forintot teljesítettek a falvak lelkiismeretes. szorgalmas dolgozói. Vagyis az éves tervnek 71,3 százalékát. A szegedi járásban az egy főre jutó társadalmi munka értéke így 27,21 forintra emelkedett, ami az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 7.66 forinttal több. Ezt a községi tanácsok vezetőinek és a társadalmi szerveknek a szoros együttműködése eredményezte. A korábbi évekhez hasonlóan a társadalmi munka a vízművek és a vízhálózat építésénél jelentkezett. De az Idén igen jelentős a belvízkár elleni védekezéssel kapcsolatban kifejtett társadalmi tevékenység is. A belterületen a járdák építésénél és felújításánál jobb szervezéssel még fokozhatták volna az eredményeket, sajnos azonban a legtöbb helyen a szervezett munkát anyaghiány miatt megkezdeni sem tudták. A lakosság felajánlása, tevékenysége. a parkosításnál, a virágágyak gondozásánál, az esővízcsatornák kitisztításánál mutatkozott meg leginkább. Pusztamérgesen felépítették a tűzoltó szertárt, s a községi tanács csupán az anyagot vásárolta meg minden építési munkát a lakosság önkéntesen, társadalmi munkában végzett. Az első félévi értékelés szerint Tiszasziget van az élen, hiszen az évi előirányzott 300 ezer forintos társadalmi munkával szemben 600 ezer forintot teljesített. Az egy főre jutó teljesítés értéke 375 forint. Ugyancsak szép eredményt ért el Baks. ahol a 40 ezer forintos évi előirányzattal szemben 527 ezer forintot teljesítettek. Igy itt az egv fóré jutó társadalmi munka éréke 195,91 forint. Különösen a vízmű és vízhálózat építésénél jelenteti sokat a i kosság önzetlen támogatása. Szép eredményt mondhat magáénak Zsombó is. ahol az egy főre jutó társadalmi munka értéke 112,87 fffijnt és Pusztamérges is. ahol ez az öszszeg 04 forint 20 fillér. Sajnos a szegedi járásban is akadnak falvak, községek. ahol az egy főre jutó tervezett társadalmi munka értéke tíz forint alatt van. Sőt akadnak olyan községek is, például Bordány ós Ullés. ahol az idei év első felében egyáltalán nem végeztek társadalmi munkát. A felsővárosi pártszervezet helyiségében tartotta ülését tegnap, kedden a szegedi II. kerületi tanács. Az ülésen részt vett Lacsán Mihályné, országgyűlési képviselő is. A bevezetőben szokásos elnöki beszámolóhoz kapcsolódó hozzászólásokra Pántya József, a vb elnöke válaszolt, majd RadOktóberben: Indul a zenei évad Elkészült a Filharmónia úl évadjának műsorterve. A program várhatóan a szegedi szimfonikus zenekarrá épült, s a szólisták között is meglepően szép számmal akadnak szegedi művészek. A nyitány ezúttal kamarakoncert lesz: a Tisza szálló nagytermében október 23-án este 8 órakor a svájci hárfaművész Nicanor Zabaleta a B-sorozat vendégeként Albeniz, Bach, Viotti, Hindemith. Prokofjev, Granados és mások műveit játssza. A színházi ciklus két nappal később, október 25-én, vasárnap délelőtt 11-kor Beethoven műsorral indul. A szegedi szimfonikusokat Sulyok Tamás vezényli, az F- és G-dúr románcqt Kiss András mutatja be. Ebben a programban kap helyet a Zenebarátok Kórusa is. Szegediek a műsorban Két koncertet dirigál a színházban Vaszy Viktor, egyet-egyet a kamarasorozaKire száll a füst? Csintalan automata Karponay Ferencnét (Bérka u. 12.) már több ízben becsapta a Rókusi állomáson hol így. hol úgy működő automata. Hol csak félig tölti málnával a poharat, hol pohár nélkül adja a hűsítő nedűt, hol egyiket se, sőt a visszajáró pénznek is csak a felét. Olvasónk bizonyára nem egyedüli vesztese a gép játékosságának. A nagyállomáson is sokan esnek áldozatul az ottani automatáknak — és az Utasellátó is a hol vicces, hol bosszús megjegyzéseknek. A közmondás szerint .a szépre. Többen megválnának szívesen ettől a jelzőtől. mint leveleink tanúsítják. A Pannónia vállalat kéménye — írja M. V. (Bartók Béla tér) — az előírtnál több mint egy méterrel rövidebb és ma is kosár nélkül osztja a füstöt és a hamut a környező lakásokra. Most — esténként a szemetet ós a bőrhulladékot égetik el. aminek még penetráns szaga ls van! ! ! H. G. (Oroszlán u.) négy utca lakóinak nevében panaszkodik a szegedi kenderfonógyár Deák Ferenc utcai hálógyárára, melyből „oly hatalmas füst árad a Deák Ferenc. Victor Hugo. Oskola és Oroszlán utca környékére. hogy ilyenkor se udvarba. se padlásra teregetni nem lehet és az ablakokat is be kell csukni." Levélpárbaj Zai, zaj K. I. és a többi Tiszaparti lakó nyugalmát a nap minden szakában megzavarja az. hogy a hajóállomásnál „fülsiketítő csikorgással" kanyarodik a villamos. Azt írják, hogy telefonon több ízben kérték az illetékeseket, de a Közlekedési Vállalat semmit sem tett a kellemetlen zaj megszüntetése érdekében. Lapunk augusztus 12-1 számában rovatunkban szót kapott U. Gy. — az árvízi védekezéskor balesetet szenvedett — konnvűbúvár is. Levele Simon Sándor (Üjszeged. Népkert sor 10.) a következő gondolatok papírra vetésére késztette: ..A védekezés ideje alatt több tízezer ember állt helyt a gátakon az irányító központokban, de egvlkük sem azért, azzal a gondolattal dolgozott, hogv a nehéz percek után hősként „tetszelegjen". Magam is a vízügyi igazgatóság dolgozója vagyok, részt vettem az árvízvédekezésben. s munkakörömnél fogva jól ismerem a könnyűbúvárok munkáját, csak őszinte elismeréssel tudok szólni kitartásukról, bátorságukról. munkájuk eredményéről". A továbbiakban kiderült, hogv Simon Sándor ismeri U. Gy.-t és a baleset körülmén vgit — csak másként, min' ahogy arról mi értesültünk. De U, Gy. is újabb levelet juttatott szerkesztőségünkbe. Igy módunkban áll közölni az írásc-an kialakult párbeszéd résziebeit: __A védekezés hősei című cikkük nyomán — írja U. Gy. — az érintett vállalatok valószínű megtalálják az emberséges elintézési módot a balesetet szenvedettek ügyelnek rendezésére." U. Gy, választ ad a hősként való. „tetszel gésre" is. „Nem hinném, hogy bárki is azért ment volna ki a védekezésre, hogy az ot( végzett munkájáért nyilvános köszönetet várt volna. Én sem vartarn ... Nem köszönetre van Siükség. csak egv kis emberségre ott. ahol azt nem adták meg." E párbeszéd a két levélíró számára bizc-nyára érthető. számunkra azonban nem teljesen. A lábtörést szenvedett könnyűbúvár első levelében erről panaszkodik, hogy róluk nem hallani semmit, senki meg sem említi őket, rájuk sem nyitják az ajtót. Azt hittük, valóban erről van szó. Ügy sejtjük. vállalatától nem látogatókat, nem köszönetet várt. Akkor hát mit? Ez nem derül ki egyikük leveléből sem. És így az „emberség" nagyon általános és tag fogalom— tokban, s a szegedi szimfonikusok vezető karmestere zeneszerzőként is bemutatkozik: április 30-án a Tisza szállóban tart szerzői estet a Tátrai vonósnégyes és a Tanárképző Főiskola női karának közreműködésével. Kardos Pál kitűnő kórusa ezúttal is kapott önálló koncertet, vendégművészei Kedves Tamás és Nagy István lesznek. A dirigensek között további két szegedi karmester neve szerepel: Szalatsy István a színházban lép pódiumra a szegedi szimfonikusokkal, Várady Zoltán a kamarazenekart vezényli a dóm orgonakoncertjén. Az előbbi műsor vendége a Szegeden is népszerű Jeanne Marié Darré, az utóbbié Margittay Sándor. Népszerű versenyművek Az idei évad színházi matinéira egyetlen külföldi karmester érkezik, a fiatal, rendkívül tehetséges Paul Capolongo, aki tavaly 'már meghódította a szegedi publikumot. A hazai dirigensek: Erdélyi Miklós, Jancsovics Antal, Kerekes János, Komor Vilmos és Kőrodi András. A szólisták közismert, népszerű versenyműveket játszanak: Rados Ferenc Brahms d-moll zongoraversenyét, Bacher Mihály Liszt Haláltáncát, a fiatal Lux Erika Csajkovszkij b-moll koncertjét, Antal István Bartók II. zongoraversenyét. Gyarmati Vera Mendelssohn hegedűversenyét, Alező László Mihály András gordonkaversenyét, a szegedi Nagy Imre Mozart oboaversenyét mutatja be. Forgács Éva (ének) és Tarjáni Ferenc (kürt), a Richárd Strauss műsorban szerepel. Szerzői matinék A két kamarabérlet körülbelül azonos érdeklődésre tarthat számot. A B-ben Ungár Imre Beethoven—Bartók műsora és a szovjet Szemjon Krucstn zongoraestje mellett a szegedi kamarazenekar szerepel még Almássy László (zongora) és Kovács Béla (klarinét) vendégfelléptével — a C-ben az osztrák Hans Kann és Rosario Merciano kétzongorás Beethoven-műsora mellett — az említetteken kívül — a szegedi kamarazenekar — Várnagy Lajossal és a Boccherini gordonkaversenyt játszó Ontzay Csabával — valamint Pécsi Sebestyén orgonahangversenye kapott helyet. A színházi koncertek érdekessége, hogy döntő többségükben szerzői matinék, illetve a zenetörténet jellegzetes fejezeteit összefoglaló műsorok. Igy egy-egy alkalommal halljuk Beethovent, Bartókot, Lisztet, Mendelssohnt, Csajkovszkijt, Mozartot, R. Strausst. Illetve a XX. század jelentős külföldi (Prokofjev, Ravel. Britten) és hazai (Farkas Ferenc, Mihály András, Kodály Zoltán) komponistáit. N. I. nóti Tamásnak, a városi tanács vb művelődési osztálya helyettes vezetőjének előterjesztésében a II. kerület kulturális helyzetét; Pásztor Albertnek, az oktatási és Ifjúságvédelmi állandó bizottság elnökének előterjesztésében az e területen működő albizottságok és társadalmi aktivisták munkáját; dr. Kerepesi József. vb-titkár . és Hévézi János, pénzügyi osztályvezető előterjesztésében a tanács pénzügyi tervének első féléves teljesítéséről szóló beszámolót tűzte napirendre és tárgyalta a kerületi tanács ülése. A II. kerület kulturális helyzetéről és a további kultúrpolitikai feladatokról szóló tájékoztatás sorra vette az oktatási intézmények, a népművelés kerületben aktuális kérdéseit. Különösen az óvodai férőhelyek problémájáról. a Tarjánban létesítendő 500 férőhelyes moziról és a Petöfitelepre tervezett klubkönyvtárról alakult ki vita. melyet a felszólalók nagy száma is jelzett. Ezekhez a kérdésekhez Soós Károlyné. Daróczi Istvánné, Solymosi Lajos. Csányi János, Berzsenyi Lajos. dr. Kerepesi Józisef, Koncz Mihály, Nagy László, Radics Sándor tanácstagok és Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő szólt hozzá. A tanácsülés végül úgy határozott, hogy utasítja a végrehajtó bizottságot- vizsgálja meg annak lehetőségét. hogy a Petőfitelepen ne klubkönyvtárat, hanem művelődési házat építsenek, mégpedig lehetőleg az eredeti határidőn belül. Az oktatási és ifjúságvédelmi állandó bizottság albizottságainak és társadalmi aktivistáinak tevékenységéről. valamint a költségvetés teljesítéséről szóló napirendet a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. Végezetül előterjesztések, bejelentések hangzottak el. Iglódi Ferenc. Csanádi János. Szamosszegi Béláné, Hajnal László. Solymosi Ferenc. Eiler Márton. Berzsenyi Lajos, Czirok Józsefné és Süli István tanácstag vetett fel felszólalásában egy-egy közérdekű problémát. Az interpellációkra Remény György, az ipari és kereskedelmi csoport dr. Szabó László, az egészségügyi és Tölgyesi Béla az építési és közlekedési osztály vezetője válaszolt. Bioképek a Vasutas-műteremben Melyőnkben nem munkál a vágy: olyasmit csinálni, ami töretlen benső kielégülést ád — amit rajtunk kívül nemigen produkál senki —, aminek épp ezért megkülönböztetett értéke van. Ami megőrzi emlékezetünket a könyörtelen Idő sodrában — akkor is, amikor már az avar alatt pihenünk. Dán Károly, aki — magam láttam — művészt fokon volt képes az asztalosmesterséget gyakorolni, a növényvilág szépségeinek képberendezésével, gondosan preparált, bársonyos színű virágszirmok, fakérgek, levelek segítségével létrehozott műalkotásokban lelte meg azt az egyedi „valamit", azt a sajátos, emlékmegőrző többletet, amelyre mindannyian rá szeretnénk bukkanni életünk során. Ruzicskay György, a tengerentúl is jólismert, szarvaí si szarmazasu festőművész a magyar úttörője e különös műfajnak; ilyen jellegű alkotásait 6 „bio-képeknek", „bío-intarziáknak" nevezi. Csakúgy, mint Ruzicskay művel, Dán Károly alkotásai is a festő- és iparművészet határára helyezhető dolgok, hisz képeik színét nem ők, hanem a természet keveri ki; viszont a faintarzíákéval vagv még inkább a collagetechnikával rokon formálásmód, a szuverén modellrendszerek érvényesítése feltétlenül a művészet rangjára emeli a bio-képeket. Dán Károly képeinek egyéni jóízét egyrészt szűkebb pátriája légkörének érzékeltetése, másrészt valaminő tisztaszivü humanizmus szolgáltatja. Az előbbiek képviseletében az Alsóvárosi udvar, a Színes tájkép, az Öszi pompa, a Szeged, a Tisza, a Juhász című művel, az utóbbiak képviseletében a Játék a síneken, az Egyenjogúság, Az emberiség célja, s A háború mérlege című műveket emltV hetnők. Mind tájához ragaszkodó patriótaként, mind a tisztaszivü humánum képviselőjeként figyelmet és tiszteletet érdemlő, eredendő jóizlésről, az artisztikum iránti természetes hajlamról tanúskodó képeket készít. Ösztönös harmóniát sugalló, síkrafeszitett jelképei a magyar naiv festők — elsősorban Gaidos János, Süli András, Benedek Péter — modorát juttatják eszünkbe. A modorosságot, a giccsoid megoldások buktatóit mindig el tudja kerülni — született. finom ízlésével, teremtő képzeletével, szerkesztő készségével. A Vasutas Képzőművész Szakkör műtermének látogatói bizonyára megkedvelik ennek — az ötvösművészet gondosságát igénylő — műfajnak vonzó alkotásait — s a rokonszenves, autodidakta alkotót. Dér Endre }