Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az 1970. július 15—16-i ülésén elfogadott irányelvei a párt X. kongresszusára A párt az elmúlt négy évben a IX. kongresszus határozatainak megfelelően a szocializmus teljes felépítése érdekében dolgozott; tevékenységében a munkásosz­tály, a szocializmust építő magyar nép szolgálata vezette. A kongresszus határozatait megvalósít­va a párt eredményesen alkalmazta ha­zánk viszonyaira a marxizmus—leniniz­mus nemzetközi érvényű tanításait; a szo­cialista társadalom építése során jelent­kező új feladatokra a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek megfelelő. megol­dási módokat dolgozott ki. Erősebb lett a népi hatalom; nagy eredmények születtek a gazdasági, a kulturális életben; emel­kedett a nép életszínvonala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szilárdult a magyar nép egysége. A munka során sok akadályt kellett le­küzdeni, s meg kellett oldani számos, a szocialista társadalmi fejlődésen belül tá­madt ellentmondást. Az összességében si­keres munka eredményeként népünk előbbre jutott a szocializmus útján. A hazánk felszabadulása 25. és Lenin születésének 100. évfordulójának évében összülő kongresszus méltán megállapíthat­ja, hogy a magyar munkásosztály teljesíti történelmi hivatását. A munkásosztály, pártja vezetésével, a parasztsággal, az ér­telmiséggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt sikeresen építi a szocia­lizmust. A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forra­dalmi eszméi válnak valóra. A Központi Bizottság a X. pártkong­resszustól az eddig követett politika jóvá­hagyását kéri. Javasolja, hogy pártunk és népünk nagy társadalmi programja a leg­közelebbi négy esztendőben: a szocializ­mus teljes felépítésének magasabb szin­ten való folytatása legyen. két dolgozó osztályának politikai, gazda­sági kapcsolatai tovább fejlődtek, szoro­sabbá váltak, s ezáltal magasabb színvo­nalra emelkedett és szilárdabbá kovácso­lódott a munkás-paraszt szövetség. Népünk az elmúlt négy évben is szá­mos tanújelét adta politikai egységének, érettségének, hazaszeretetének, a párt iránti bizalmának. Hazánkban a törvé­nyesség, a szocialista törvények védik a társadalom érdekeit, az állampolgárok jo­gait és biztonságát Pártunk szövetségi politikája nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a kü­lönböző világnézetű embereket, kommu­nistákat és pártonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egységbe tömörít minden­kit, aki vállalja a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését. A Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A termelésiben, a társadalmi életben és a politikai szerve­zetekben elfoglalt helyénél fogva a szo­cializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján ér­vényesül. A munkásosztály megnövekedett, a tár­sadalom legnagyobb osztályává vált, s összetétele a termelés műszaki—technikai fejlődésével jelentősen megváltozott és ál­landóan változik. Növekszik a szakkép­zett munkások aránya és fontossága a társadalomban, a termelésben. Az egyes munkásrétegek között a politikai öntudat, az igények, a szakmai képzettség, az anya­gi helyzet és sok más tényező tekinteté­ben még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelőszövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a tár­sadalom más dolgozó rétegeivel együtt­működve valósítja meg történelmi céljait társadalmunkban. A szocialista tulajdon­viszonyok uralkodóvá válásával kibővült és teljesebbé vált a munkásosztály és szö­vetségese, a termelőszövetkezeti paraszt­ság érdékazonossága a szocializmus épí­tésének alapvető kérdéseiben. A munkás­osztály meghatározóan befolyásolja a dol­gozók minden rétegét; szemlélete, maga­tartása, fegyelme kihat az egész társada­lomra. E hatás fokozása egész társadal­munk érdeke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista céljait valósítja meg s ezzel az egész társadalom érdekeit szolgálja. A párt a jövőben is elsősorban a munkás­osztály öntudatára és aktivitására tá­maszkodik tevékenységében. - Minden vezető köteles figyelembe ven­ni, hogy a munkásosztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthatva a párt politikájának következetes végrehaj­tását igényli. A társadalompolitikai és gazdasági In­tézkedések legyenek átgondoltak, tervsze­rűek; a párt-, az állami, a társadalmi szervek előzetesen számoljanak azoknak a munkásságra, a dolgozó tömegekre gya­korolt hatásával, a tapasztalatokat vegyék figyelembe s politikailag használják fel munkájukban. A munkások jogos igénye, hogy a párt­szervezetek, a szakszervezetek, a gazda­sági vezetők adjanak részükre rendsze­resebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az érdekeiket szolgáló döntések ki­alakításába. H A párt a legutóbbi négy esztendő­' ' ben további nagy erőfeszítéseket tett a falusi gazdálkodási viszonyok és életviszonyok szocialista átalakításáért. A földtulajdon elvi rendezése és gyakorlati végrehajtásának elkezdése megerősítette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. A falun gyors ütemű fejlődés ment vég­be. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű technikát, az agrártudomány, általában a tudományok vívmányait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkások­nak, az agrárértelmiségieknek. A falun végbemenő politikai és gazda­sági fejlődés a szocialista forradalom je­lentős előrehaladását mutatja. A terme­lőszövetkezeti parasztság, a mezőgazda­ságban dolgozó munkások, a falusi értei-. miségiek munkájának eredményeként az átszervezés, a megszilárdítás szakasza után elérkeztünk a mezőgazdasági nagy­üzemek fejlesztésének, az egész mezőgaz­daság, a falu általános fellendítésének szakaszába. Tovább kell fejleszteni a falun a szo­cialista tulajdonviszonyokat, a gazdálko­dási módszereket, amelyek nyomán to­vább fejlődik a termelőszövetkezeti pa­rasztság általános képzettsége, öntudata, javulnak életkörülményei, határozottab­bakká válnak a falusi dolgozók eszmei— politikai arculatának, magatartásának szo­cialista vonásiai. Q A tudomány és a technika roha­mos fejlődése, a tömegek növekvő művelődési igénye, a társadalom fejlődé­sének magasabb színvonala szükségszerű­en megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Rendszerünk biztosítja az értel­miség számára az alkotó munka széles le­hetőségeit, az anyagi eszközöket és a ku­tatáshoz szükséges megfelelő közszellemet. Az értelmiségiek tömegesen és elismerésre méltóan részt vesznek a társadalmi élet­ben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudományos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az államigazgatás külön­böző szerveiben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust. Q Társadalmunkban jelentőségüknek • megfelelő helyet biztosítunk a hasz­nos munkát végző kisiparosoknak, kiske­reskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tisztelő kispolgárok a társa­dalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a harácsolás, a jogtalan haszonszerzés ellen. A társadalom változása és tovább­• fejlődése az elmúlt években előtér­be állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját A lakosság többségét ék az aktív kere­sők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadalmunk­ban. Részt vettek a társadalmi feladatok megvalósításában, munkájukkal maradan­dóan hozzájárultak a szocializmus építé­sének nagy eredményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általános fejlődéssel összhangban to­vább javult A nők egyenjogúsága hazánkban közjo­gi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban korlátozza, hogy még nem minden területen adottak az anyagi, a dologi, a szemléletbeli felté­telek. A következő években a gazdaság-, a kultúr- és a szociálpolitikában egyaránt nagyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társadalmi összefogás­sal közelebb kell jutni ahhoz, hogy meg­szűnjön a nők hátrányos megkülönbözte­tése és jobban érvényesüljön egyenjogú­ságuk. A Központi Bizottság további intézke­déseket tart szükségesnek a sokgyermekes családok, a gyermeknevelés, az anyák tá­mogatására, a nők, a fiatal leányok szak­képzettségének növelésére, munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következe­tes érvényesítésére. H , A magyar ifjúság erkölcsi—politikai • helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. Az if­júság döntő többsége ismeri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt poli­tikáját. A fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódá­sa, a korábbi nemzedékekénél nagyobb műveltsége rendszerünk fontos eredménye. A fiatalokat a jövő feladataira kell fel­készíteni. A társadalom intézményei, szer­vezetei hassanak erőteljesebben az ifjú­ság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. Fokozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadal­mi, politikai aktivitását, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pályakez­dését, beilleszkedését a dolgozó közössé­gekbe. El kell érni, hogy minden fiatal megtalálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Jobban kell tudatosíta­ni a közvéleményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tulajdonságai­I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk 1 . Népünk bonyolult nemzetközi felté­• telek között végezte szocialista épí­tőmunkáját. A IX. kongresszus óta eltelt időszakot változatlanul a haladás és a re­akció, a szocializmus és az imperializmus erőinek harca jellemezte. Ez a küzdelem az egész világon, a társadalom életének valamennyi fő területén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és a kultu­rális életben — egyaránt folyik. A világimperializmus és fő ereje: az amerikai imperializmus fegyverrel, gazda­sági és politikai nyomással igyekszik fenn­tartani reakciós rendszerét és befolyási övezeteit, s meggátolni a haladást. A vi­lág fejlődésének fő irányát az imperializ­mus minden erőfeszítése ellenére mind­inkább a szocializmus, a haladás, a nem­zeti függetlenség erői határozzák meg. A Szovjetunió, a szocialista országok szakadatlanul növelik gazdasági, társadal­mi, politikai és katonai erejüket. A szo­cialista világrendszer az imperialistaelle­nes harc döntő ereje. A nemzetközi mun­kásosztály mind kiterjedtebb és céltuda­tosabb harcot folytat a monopóliumokkal szemben. A szocialista világrendszer és a harmadik világ népei kölcsönösen segítik egymást az antiimperialista harcban. 2 , Az imperializmus elérhet ugyan át­• meneti sikereket, a kapitalista rend­szer kibékíthetetlen ellentmondásait azon­ban nem képes megoldani, a politikai vál­ság állapotában van, s az általa kirob­bantott nemzetközi konfliktusokba egyre jobban belebonyolódik. Az Imperialista politika kilátástalansá­gának meggyőző bizonyítéka az Egyesült Államok indokinai háborúja, a közel-ke­leti válság. A hős vietnami népnek, Laosz és Kambodzsa népeinek harca, az arab népek küzdelme azt tanúsítja, hogy az imperialisták nem képesek győzedelmes­kedni a szabadságukért és jogaikért küz­dő, a haladó erők nemzetközi támogatását élvező népeken. 3 , Pártunk kötelességének tartotta, • hogy a bonyolult, ellentmondásos világhelyzetben, a szocializmus és a kapi­talizmus erői közötti történelmi jelentő­ségű küzdelemben elvi, internacionalista politikával biztosítsa szocialista építőmun­kánk nemzetközi feltételeit, s egyben elő­segítse a béke, a demokrácia, a szocializ­mus világméretű erőinek növelését. Nem­zetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantásának elhárítása, a béke meg­szilárdítása áll. Ezzel egyaránt szolgáljuk legsajátabb nemzeti érdekeinket és a szo­cialista világrendszer, a béke és a haladás nemzetközi érdekeit. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának alapelve a Szovjetunióval és a szo­cialista világrendszer országaival való szo­ros együttműködés. A magyar—szovjet ba­rátság az elmúlt időszakban tovább erő­södött. Jelentős mértékben bővültek, fej­lődtek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a szocialista világrendszer többi államával is. Minden szocialista or­szággal egységre, internacionalista együtt­működésre törekszünk, azokkal is, ame­lyekkel nézeteltéréseink vannak. Bővítettük hazánk politikai és gazdasá­gi kapcsolatait a világ fejlődő országaival. Támogatjuk a nemzeti felszabadító moz­galmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. Küzdünk a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élé­séért Ennek szellemében fejlesztettük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Pártunk és kormányunk, dolgozó né­pünk az emberi haladás ügyét védelmezte és védelmezi minden vitás nemzetközi kérdésben. Támogatjuk az amerikai ag­resszióval szemben küzdő hős vietnami népet, Laosz és Kambodzsa népét. Szoli­dárisak vagyunk a koreai nép harcával, amelyet az Egyesült Államok provokációi­val szemben folytat hazája békés egye­sítéséért Szolidárisak vagyunk az arab népek igazságos harcával. Támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaság igazsá­gos törekvését a nemzetközi jogi érvényű elismerésre. Szövetségeseinkkel együtt részt veszünk az összeurópai biztonsági konferencia összehívásáért folytatott erő­feszítésekben. Küzdünk a háború tűzfész­keinek felszámolásáért, a vitás nemzetkö­zi kérdések tárgyalások útján történő ren­dezéséért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért. Támogatjuk a leszerelés eszméjét, mellette vagyunk minden olyan kezdemé­nyezésnek, amely csökkenti a háború ve­szélyét, s a békét szolgálja. A Az imperializmus kizsákmányolást, elnyomást, megaláztatást zúdít az emberiségre; háborús feszültségben, nyug­talanságban tartja a világot. Az emberi­ség számára a társadalmi, gazdasági fel­szabaduláshoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború ldrobbantását meg­akadályozó fő eszköz és biztosíték az em­beriség számára a Szocialista világrend­szer erőinek növelése, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti felszabadító moz­galmak antiimperialista harcának fokozá­sa, a népek százmillióinak mozgósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szervezete a szocia­lizmus és a béke védelmének megbízható eszköze. Ereje a hadseregek közötti együttműködés és a katonai szervezet tö­kéletesítésével hatékonyabbá vált. A Var­sói Szerződés tagállamaként gondosko­dunk hazánk függetlenségét, népünk sza­badságát, békés építőmunkáját, szocialista vívmányainkat védelmező néphadsere­günk, fegyveres erőink fejlesztéséről, s hozzájárulunk a szocialista világrendszer, az európai kontinens biztonságának, a né­pek általános békéjének védelméhez. • Pártunk a Magyar Népköztársaság kül­politikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szocialista építőmunkánk ked­vező nemzetközi feltételeit, a békét. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői 5 A magyar társadalom dinamikusan • fejlődik, biztosan halad a szocializ­mus teljes felépítésének útján. Tovább erősödött a munkáshatalom, szilárdult rendszerünk gazdasági alapja, fejlődtek a szocialista termelési viszonyök. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk

Next

/
Thumbnails
Contents