Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

G SZERDA, 1970. AUGUSZTUS 97. Mesterséges tó Boreod megyében, a víz­ben szegény Sajó völgvében éntllt fel az ország első több víznyerő helyéről táplált, köz­pontilag Irányított vízellátá­si rendszere. Mintegy hat­száz négyzetkilométer kiter­jedésű területet — telepü­lést — lát el egészséges Ivó­vízzel. Építésére eddig mint­egy hétszázmillió forintot költöttek. A borsodi regionális vízmű egyik legnagyobb létesítmé­nye a Bükk hegvség csodá­latosan s/.ép tálán, a láz­bérci völgyben kialakított s mintegy hatmillió köbméter viz tárolására alkalmas mes­terséges tó. Kedden délben lezajlott avatásán meglelent Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke ls. Az úi lázbérci mesterséges tó gátiánál megtartott ün­nepségen Dégen Imre állam­titkár mondott tienzédet. (MTI) Néprajzi filmszemle Megyei lapszerkesztők országos tanácskozása Szegeden Tegnap délelőtt 10 órakor Délután a lapszerkesztők Szegeden, a Tisza Szálló tü- Hódmezővásárhelyre, mujd körtermében megkezdődöli a atent„i Termál Tn.be w. megyei lapszerkesztők or- t Uak ahoj az országos szagos módszertani tanacs- következet dónátt vl­kozasa amit a Magyar Üj- rá kertészetét tekintették ságlrok Országos Szóvetsege * oktatási központja, a Dél- nieg. magyarország és a Csongrád A tegnapi tanácskozáson megyei Hírlap szerkesztősé- ott voltak dr. Ozvald lm­og szervezett A tanácskozáson értékel- re. a Szeged városi oértbl­ték a megyei lapok tevé- zottság titkára, Lakatos keny^égét a falusi népmü- Ernő és Simon Ferenc, a Mi­velétsel kapcsolatban. A be- ni8ztertanács Tájékoztatási IS^mpSS Hivatalának főosztályvezetői Bizottságának munkatársa is. tartotta. Ezt követően dr. Ma, szerdán a megyei lap­Agoston József, a megyei szerkesztők a szegedi olaj­pórtblzottság titkára Csöng- mezőt keresik fel, este pe­rád megye címmel tartott dlg a szabadtéri játékok elő­tájékoztatót. adását nézik meg. gel felé. Nem lehet kétséges: mi is hasonló utat fogunk végigjárni, s ez különösen halaszthatatlanná teszi a ná­lunk még élő néprajzi jelen­ségek filmezését. Hivatásos kategóriában n filmművészet eszközeivel legeredményesebben élő al­kotás díját a zsűri Lakatos Vince Passió Rimócon című filmjének ítélte, néprajzi hi­telesség szempontjából pe­dig a Télüzés című bolgár filmet találta legjobbnak. Érdemes kiemelnünk még a Magány című filmet, mely a futóhomokon küszködő sze­génvparnsztság múltból Itt­rekedt életformájának: egy frtldházban, homokbuckók közt élő asszony sorsának megdöbbentő ábrázolása. Rendezője Lakatos Vince, aki a szemlén a közönség diját és a nemzetközi film­szövetség különdíját is el­nyerte. Az amntőrfilmek versenyében kiemelkedett a Tolna megyeiek, kivált a sárközi filmstúdió termése: tucatnyi keskenyfilmet mu­tattak be, s kettő a díjazot­tak közé is került. Megyén­ket egyedül Kiss István ba­lástyal művelődési otthon igazgató képviselte. Egy Mezőkövesdről elszármazott hímzőasszonyról készült kis­filmjét. a bemutatott 50 amntőrfilm között, a szak­mabeliek elismeréssel fogad­ták. Az első lépést Szeged tet­te meg, s a folytatásra a szekszárdlak vállalkoztak. Mi szegényebbek lettünk egy ígéretes, szép Jövő előtt álló rendezvénnyel, de el kell Is­mernünk, a Néprajzi Film­szemle jó kezekben van. A tolnaiak ügyszeretete és per­sze a táj színes etnikuma ls vonzást, jó propagandát biztosit a jövőben két éven­ként ismétlődő nemzetközi filmfesztiválnak. Juhász Antal Énektanítás magyar módra — Amerikában Magyar lapok hasábjain is napvilágot látott már a hír, hogy Kodály módszeré­vel tanítanak zenét Ameri­kában. Két esztendeje, hogy Denise Bacon amerikai ze­netanár Budapesten, a Zene­akadémián megismerte a Kodály-féle énektanítás szakszerű módszereit. Azzal a céllal, hogy Ismereteit a tengeren túl is terjessze. Magyar szakemberrel, a Ze­neművészeti Főiskolán fris­sen végzett Erdei Péterrel utazott haza az Egyesült Államokba, a Boston mel­letti W ellesi eybe. A fiatal magyar zenepedagógus fele­ségével, Szeles Idával, a sze­gedi zeneiskola egykori nö­vendékével ez év júliusában hazalátogatott. Elhozta kó­rusát a Dana Hall énekkart ls, mellyel Esztercomban és Kecskeméten, a Nemzetközi Kodály Szeminárium meg­nyitó hangversenyén méltán aratott nagy sikert. És most Szegeden töltött pihenőjében kerestük meg, hogy ameri­kai élményeiről érdeklőd­jünk. — Kiutazásomat követő évben — mondia F.rdei Pé­ter — a Ford alanítvánv se­gítségével sikerült életre­hívni Welleslevben a Ko­dály Zoltán Nevelési Köz­pontot. ahol amerikai zene­pedagógusokat tanítunk a világhírű magyar mester ze­nei nevelési elveire. Az in­tézet — mondhatni — már olv népszerű, hogy az Á'la­mok szinte minden részéből jelentkeztek érdeklődők. Terv szerint évente 10—15 tanárt képezünk, akik mint­egy tizenkét hónapot Ma­gyarországon is eltöltenek. a Zeneakadémia hallgatói­ként, — Hallhatnánk vélemé­nyét az amerikai zeneokta­tásról? — Kétéves kinttartózko­dásom alatt számos városba — New York, Washington, Chicago — hívtak meg elő­adást tartani, s ily módon megismerkedtem Amerika zenei életével. Bár sok és igen színvonalas hangver­seny van az iskolákban, rendkívül kevés Idő jut ze­nére, énekre. — Kodály énektanításának zenei alapját minden nép saját népzenéje adja. Ho­gyan egyeztethető össze a koddlyl elgondolás az ame­rikai népzenével? — Ügy érzem, hogy a hu­szonegynéhány hónap ­munkánk után ls csak kezdő lépéseket tettük m az amerikai népzene pe'1 gógial rendszerezésében. E nek oka elsősorban az, ho' egvscges amerikai népzer ről aligha beszélhetünk. T< egységenként váltezv ugyanis a népzenei hagv mányok: angol, spanv francia, portortcól. afrik népcsoportoknak meefele' en. És természetesen ee szerre csak egv népcsop zenei hagyományát dolgc hatjuk fel. Pár nap múlva Erdei Pé ter úlra visszatér az Epv sült Államokba, ahol m magvar -szakemberek csatlakoznak mellé. Az arr rlkai Kodálv intézet, es magyar zenepedagógus k' zösség kapcsolata erősöd'!­és H tengeren tüll új Intézel továbbra is hű marad Ko­dály gondolataihoz. Lévay Endre SZEGEDI öl ÜNNEPI HETEK Még két előadás Hatodik éve rendezi visz­szatérő pontossággal és kö­vetkezetességgel szövetkezeti napjait Kistelek anélkül, hogy országos rangra, nagv idegenforgalomra, vagy já­rulékos feltűnésre vágyna. Kimondott és évenként meg is valósított célkitűzésük mindössze, hogy a község termelő és árusító szektorai, a szövetkezetek mutassák be nyilvános számadáson, miben mennyit léptek előre. Ennek a célkitűzésnek idei megva­lósításaként sorakoznak teg­naptól kezdve az Öreg-Iskola termeiben a két termelőszö­vetkezet a helyi kereskede­lem és az egyetlen vendég­szereplő AGROKER kiállítá­saként a legszebb terménvek. ipari termékek, és más áru­cikkek. Tegnap délelőtt Gyuris Szilveszter, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg a kiál­lítást és átadta a zsűri elis­meréseként az első díjat me­zőgazdasági kategóriában^az Üj Élet Tsz, ipari és keres­kedelmi kategóriában pedig az Áfész vezetőlének. A háromnapos rendez­vénysorozat tagjaként ke­rült. sor ugyancsak tegnap a szocialista és e címért küz­dő brigádok vezetőinek ta­nácskozására. Ma délelőtt a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tartja ünnepi közgyűlé­sét. délután pedig a két ter­melőszövetkezet együtt ren­dezi az asszonyok találkozó­ját. Vendégül várnak egy korábbi látogatás viszonzá­saként érkező asszonykül­döttséget ls. JászárokSzállás­ról. A szövetkezeti napok utolsó napja — szintén ha­gyományosan a község au­gusztus 20-1 ünnepségének nagyszabású rendezvényei­hez kapcsolódik. rópai országokban másként értelmezik a néprajz tárgyát, mint nálunk és szomszéda­inknál. Francia és német Í szakemberek olyan filmeket küldtek a szemlére, melyek i a mai kisvárosi és falusi | élet egy-egy darabkáját hi­telesen dokumentálják ugyan, de hagyományt már nem tükröznek. Csodálkoz­tak, hogy szerintünk ez nem néprajz. Tanulságos ez, egyben figyelmeztető! Az ipari fejlődésben, városiaso­dásban előttünk járó társa­dalmakban — ahol már tel­jesen átalakult a parasztság, a régebbi paraszti életforma, — o néprajz fogalomköre kitágult a mai élet jelensé­A városi tanács, a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa, a TIT és más szervek támo­gatásával 1968-ban Szegeden rendeztük meg az I. Orszá­gos Néprajzi Filmszemlét. Most, két évvel később a szegedi kezdeményezés Szek­szárdon lelt otthonra. A rendezőség — a Tolna me­gyei tanács és a Néprajzi Társaság — a szemlét nem­zetközivé szélesítette. 11 or­szágból érkeztek filmek és csehszlovák, lengyel, német, szovjet bolgár, francia, hol­land szakemberek vettek részt a fesztiválon. A szemle hat napon át tartott. 78 kes­keny. és normálfilmet vetí­tettek, részint a szakembe­rek számára, részint a nagy­közönségnek szánt esti mo­ziműsorban. Utóbbit naponta 200—300 néző, a záróesten zsúfolt ház, 600 néző előtt. Kíváncsian vártuk, nép­rajzi filmjeink állják-e a versenyt a legjobb külföldi alkotásokkal? Nos. -film­gyárunk Népszerű-Tudomá­nyos Stúdiójának néprajzi filmjei a bemutatott nemzet­közi filmtermés legjobbjai között vannak és amatőr­filmeseink sem vallottak szégyent. A bemutatott filmek téma­köri skálája igen széles. Mégis kiemelhetjük a nép­szokások, népművészet Irán­ti érdeklődést. Különösen az amatőrfilmeseknek kedvelt témája egy-egy kismesterség vagy paraszti munkafolya­mat megörökítése. Szembe­tűnő, hogy egyes nyugat-eu­GÜÍÜPJSÍ MÉRLEGGYÁR hóomezövAsAkhilv Mérlegeléil problémáival, megrendelésével forduljon közvetlenül vállalatunkhoz. Tel.: 112, 131 Telex: 082226 Somogyi Károlynü felvételei kerül a közönség elé. Holnap, augusz.tus 20-án, az idei utolsó előadáson pedig a Vitézi éneket, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vendégjátékát lát­hatják a nézők. Képeinken: a nagysikerű szabadtéri Bajazzók két szereplője: a finn Nedda (Rilta Pietarien) és a ma­gyar Silvlo (Miller Lajos), felső képünk,. A Magyar Néphadsereg Művészegyütte­seinek műsorából: a Botostánc. Vége felé közeledik hazánk legjelentő­sebb nyári kulturális eseménysorozata, a Szegedi Szabadtéri Játékok. Tegnap este Horváth Mihály, a játékok igazgatóhe­lyettese zárófogadást adott a Tisza Szálló dísztermében a művészek és a közremű­ködők részére. Az előadásokból még kettő van hátra. Ma, szerda este a Mikó And­rás rendezésében és Vaszy Viktor ve­zényletével két remekmű, Mascagni Pa­rasztbecsülete és Leoncavalló Bajazzókja

Next

/
Thumbnails
Contents