Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-14 / 190. szám

io PÉNTEK, 1970. AUGUSZTUS 7. Prémium a takarékosságért Rendelet az ifjúsági takarékbetét bevezetéséről A pénzügyminiszter most megjelent rendelete szerint az Országos Takarékpénztár szeptember 1-től Ifjúsági ta­karékbetétet vezet be. Az if­júsági takarékbetét a 14—26 éves korú fiatalok részére váltható ifjúsági takarékbe­tét prémiummal és kedvez­ményes kölcsönnel össze­kapcsolt új takarékossági forma. Ifjúsági takarékbetét 'meg­állapodás alapján váltható. naps KISLEXIKON a hozzá­járulásról, karban­tartásról Mint ismeretes, aki 1971. július 1. után kap lakást, építési hoz­zájárulást fizet, de nem kap lakbórkiegészítést. • Helyes-e ez? Uj bérlakásba költö­zés a. beköltöző család számára még akkor is életszínvonal és életkö­rülmény javulást jelent, ha nagyobb terhekkel jár. 1971. július 1. után is mód lesz arra, hogy a lakásigénylők mérle­geljék: bérlakást akar­nak-e vagy inkább épít­keznek. Ha figyelembe vesszük a szövetkezeti, vagy társasházépitkezés­ben résztvevők tehervi­selését, akkor a bérla­kásjuttatás — még épí­tési hozzájárulás és ma­gasabb új lakbér fizeté­se esetén is — kedvez­ményesebbnek mondha­tó. 0 Mikortól? Akik a rendelkezés hatálybalépése előtt kapnak lakást, azoknak nem kell építési hozzá­járulást fizetni. 0 Szanáláskor? Szanálás esetén a bér­lőknek általában lehető­ségük van azonos, vagy nagyobb komfortú lakás igénylésére. Aki szaná­lás folytán kerül kom­fortosabb lakásba, tar­tozik megfizetni a két lakás bérleti értéke kö­zötti különbséget. 0 Üzemi lakásépítés? Indokolt a vállalati erőforrósokat fokozot­tabban bevonni a lakás­építésbe, A vállalati tá­mogatás az állami ked­vezményeken felül je­lentkezik, s egyik etszkö- , ze annak, hogy a mun­kájuk alapján arra ér­demes dolgozók továb­bi segítséget kapjanak lakásproblémáik megol­dásához. 0 Javítás? Az elhanyagolt álla­potban levő szolgálati lakásokat meghatározott program szerint újítják fel. Az ilyen lakásban lakók többsége uégóta kedvezményes lakbér fi­zetésével használja a la­kást. és nem fizet sem építési hozzájárulást, sem lakás-használatba­vétell dijat. A végrehaj­tási rendelet fogja részle­tesen szabályozni, hogy július 1. Után mely be­rendezési tárgyak pótlá­sénak költs"geit kell 30 —50 százalékos arány­ban viselniük a lakók­nak. A július 1-tői át­adott bérlakások műsza­ki átvétele után jelent­kező hibák kijavítása továbbra ls a kivitelező vállalatot terheli a ga­ranciális időn belül. A betételhelyező a megálla­podásban vállalja, hogy sa­ját maga, vagy harmadik személy részére öt éven ót havonta 100, 200, 300, vagy 400 forint tartós betétet he­lyez el. Egy személynek öt éven belül csak egy kedvez­ményes betétje lehet. A ta­karékban elhelyezett összeg után az érvényes feltételek szerint évi 5 százalékos ka­matot fizet az OTP. Ezen­kívül az ötévi rendszeres betételhelyezésért évi 1 szó- j zalékos prémiumot is kap a | könyv tulajdonosa. Kedvez- | mény, hogy aki öt év után az OTP-től lakásépítési vagy vásárlási hitelt kér, ugyan­arra a célra — a betét fel­használása mellett — külön kölcsönt is kaphat, a betét felvételétől számított egy éven belül a havi összegtől függően 7—22 000 forintot. Amennyiben a betét elhe­lyezője a megállapodást fel­mondja, vagy nem tartja be, prémiumban és külön köl­csönben nem részesülhet. A megállapodás lejártával — öt év után — a betét ösz­szege felett a könyv tulaj­donosa rendelkezik. A rend­szeres betétfizetés különbö­ző indokolt esetekben szü­neteltethető, a nem fizetés idejével azonban a megálla­podás időtartama meghosz­szabbodlk. Ha az elmaradt betéteket a megállapodás szerint pótolják, a kedvez­mények öt év után érvénye­sek. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Megérkezett a néphadsereg művészegyüttese Tegnap, .csütörtökön meg­érkezett Szegedre a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttese, amely Vi­tézi enek című összeállítá­sával zárja be a Szegedi Szabadtéri Játékok idei elő­adássorozatát. ( A 220 tagú művészcsoport már tegnap este megkezdte a próbákat. Ma, pénteken este 8 órai kezdettel tartják meg a Vi­tézi ének főpróbáját. A több részből álló összeállítás egyébként két alkalommal kerül színre: augusztus 16­ón, vasárnap és augusztus 20-án, alkotmányunk ünne­pén. A Vitézi ének rende­zője Balogh Géza, díszletter­vező: Székely László, jel­meztervező: Witz Éva, vezé­nyel: Görgei György, Kiss István, Kührner György és Pödör Béla. Művészeti veze­tő: Görgei György. Két remekmű a Dám elolt A Parasztbecsület és a Bajazzók bemutatója I I I I I I I I II l| I Í'|-||: I I I I I 1 I I I I I I J LLLL ML • I I F I f ilmjei-a hét filmjei rá hét M) írjii 11 ii 11 iiu • itú'ii í i iVi i í i ríi Mérsékeli" égöv Szolid kritikáink szerint ez a film, Kézdi Kovács Zsolt alkotása, közepes. Aki látta és nem kedveli ezt a visszafogottságot, nyugodtan mondhatja, hogy a Mérsé­kelt égöv rossz. Mindenféle szempontból rossz. Mint film, mint olyan produkció, amely valamiféle kapcsolat­ba kíván lépni a közönség­gel, unalmas és vontatott. Mint politikum — mert ez a film mindenekelőtt politikai kérdéseket boncolgat — rá­adásul felelőtlen. Nem is beszélve arról, hogy a Mérsékelt égöv mon­danivalójának lényege, vita az ötvenes évek elveivel és módszereivel, furcsa, ellent­mondásos módon megvalósul a filmben. Ez a film ugyanis — eltekintve fogalmazási apparátusának korszerűségé­től — velejéig sematikus. Méghozzá pontosan úgy és olyan módon, mint az álta­la nagyon kárhoztatott ötve­nes esztendők alkotásai. Megtalálható és kimutat­ható ez a sematizmus egy­részt abban a mesterkélt, szinte laboratóriumban meg­alkotott, a való élettől telje­sen távolálló világban, ame­lyet a film felénít. Másrészt — ebből következően — a cselekményben. az emberi karakterek rajzában, tulaj­donképpen az egész kompo­zícióban. A történet fő figurája egv orvos, aki egy erdei házban lakik, elvonulva a világtól. Hajdan, az ötvenes években azonban egyik vezetője volt az orvostársadalomnak. A mai világgal nem tud kibé­külni, mert szerinte mindaz ami az ő zárt körén kívül van, az mind kompromisz­szum. elvek megtagadása. A kiinduló szituáció valóságos, valóságos a karakter is: ilyen emberek és konfliktu­sok csakugyan léteznek. Hanem ami ezután követ­kezik. az viszont már egé­szen meglepő. Az orvos pél­dául a film végén vadász­puskáiából lead egy soroza­tot egy fiatalemberre, fele­sége szeretőjére. A film konstrukciója, tendenciája, sugallata szerint az ötvenes években az orvos által el­követett politikai hibák és e között a lövéssorozat között összefüggés van. Mit csinál­junk ezzel a képtelenséggel? Mi ennek az értelme? Ko­molyan gondolta-e ezt a ren­rendező, vagy csak véletle­nül sikerült így? A Mérsékelt égöv követ­keztetéseivel nem lehet mit kezdeni. A jó kiindulás any­nyira eltorzul a cselekmény kibontásakor, hogy semmi­féle társadalmi hitele és ér­téke nincs.- Mároedig egy filmnél, amelyiknél a társa­dalmi konfliktus elemzése a lényeges, egy Ilyen végered­mény teljes kudarcot jelent. Kitűnő színészek játszanak a filmben: Somogyvári Ru­dolf az orvos. Kozák And­rás. a fiatalember, akit a halálos lövéssorozat ér. Tö­rőcsik Mari. az orvos felesé­ge és egv fiatal fiú szerepé­ben Benkő Péter. Alakítá­suk szinte majdnem hiteles Minden részletben tökélete­sek, és ezért a néző csak ak­kor jön rá lényegi kudar­cukra. ha a vetítés befejezé­se után végiggondolja az egész filmet. Ujabban mintha csak rossz filmeket gyártanának. Szinte sorozatban készülnek a semmitmondó, zűrzavaros alkotások. Ezt a sort gaz­dagítja a Mérsékelt égöv is. Kicsit sok ez. Ideje lenne már ennek a rossz sorozat­nak végét szakítani. (1. L. A Parasztbecsület a sza­badtérin nem egeszen ugyanaz az opera, mint a többi. Felejthetetlen emlék fűződik hozzá, zenetörténeti jelentőségű esemény: 1935­ben, éppen harmincöt esz­tendeje, maga Mascagni ve­zényelte a Dóm előtti szín­padon. A szegediek büszkén, megilletődve emlékeznek az akkor még csak néhány éves szabadtérinek erre a ki­emelkedő produkciójára. Az évforduló alkalmából levele­ket kaptunk, amelyekben azt követelik-kérdezik töb­ben is, hogy miért nem őrzi legalább egy emléktábla Mascagni szegedi látogatá­sának és szereplésének em­lékét. Adósságot törlesztett hát a szegedi szabadtéri, amikor az idén ismét műsorra tűz­te a Parasztbecsületet. A választás jó volt: az egyik legelső verista opera egyben az egyik legnépszerűbb ope­ra is a nem tudom hány legnépszerűbb -között. Elő­adása azoknak sem közöm­bös, akiknek maga a nagy emlék, amelyre egy város büszke, Mascagni szegedi szereplése, esetleg hidegen hagy. A párosítás pedig, hogy a Parasztbecsülettel együtt a másik népszerű ve­rista operát, heoncavallo Bajazzókját mutassák be, annyira kézenfekvő, hogy már szinte banális. Hogy a két olasz opera együttes előadása a szabad­térin mégsem vált banális­sá, az elsősorban a rendező Mikó Andrásnak köszönhe­tő, aki a két opera színre­vitelével újdonságokat fede­zett fel és valósított meg. A Parasztbecsület és a Ba­jazzók előadásában ugyanis kifogástalanul hatna a kont­raszthatás érvényesítése: Mascagni után egy egészen más világot teremteni. Mikó azonban nem a kontrasztra, hanem az azonósságra épí­tett. Valahogyan úgy rende­zett, mintha a két opera egy lenne. S nemcsak azért, mert mindkettőnek színhe­lye egy olasz kisváros, ha­nem mert mélyebb össze­függéseket látott meg. Mi­kor is játszódik a Paraszt­becsület? Délelőtt, mise alatt és után. Ráadásul nem is akármikor, hanem ünnep­napon. Húsvétkor éppen, de itt most nem a húsvét, ha­nem az ünnep a lényeges. Mikor játszódik a Bajazzók cselekménye? Este. s egy kisváros vagy falu számára egyáltalán nem hétköznapi körülmények között. Komé­diások érkeznek a faluba, s a lakosságot előadásra invi­tálják: ez is ünnep. Mikó rendezői ötlete tehát llv módon kézenfekvő. A két Jelenet a Ba jazzók ból operában egy olasz városka egyetlen napjáról van szó. Egy ünnepi délelőttről, ami­kor az emberek templom­ba. és egy ünnepi estéről, amikor színházba mennek. A délelőtt Mascagni operá­ja, a Parasztbecsület, az es­te. Leoncavalló a Bajazzók­ja. A rendező kontraszthatás helyett egységet és folyama­tosságot teremtett; ez két­ségtelenül újdonság. Varga Mátyás díszlete, amely a Parasztbecsületben és a Ba­jazzókban lényegében ugyanazt a színpadképet ál­lítja a nézők elé, éppúgy ezt az egységet és folyama­tosságot hangsúlyozza, mint Márk Tivadar jelmezei. Az alap ezekben a jelmezekben a fekete szín, amely minél délebbre, tehát minél for­róbb tájakra megy az em­ber, furcsa módon annál in­kább az ünnepélyességet és ennek fontosságát fejezi ki. Aki Szicíliában járt, saját tapasztalataival igazolhatja ennek a színpadi megoldás­nak a helyességét. Ez egye­bek közt azért is lényeges, mert a jelmezeknek ez az alig oldott feketesége meg­felel annak a folklorisztikus jellegnek, amelyet mindkét mű zenéje fokozottan hang­súlyoz. E fontos jegyek kiemelése után a két mű, a Paraszt­becsület és a Bajazzók elő­adása kettéválasztható. An­nak előrebocsátásával, hogy a kettő közül az utóbbi, a Leoncavallo-opera előadá­sa bizonyult sikeresebbnek. Szó szerint véve, a közön­ségsiker szempontjából és a művészi eredményt tekintve is. A kettő — egyébként nem először — összetalálko­zott. Hogy egészen pontosak és alaposak legyünk, a szétvá­lasztás egy kicsit korai. A közös motívumok között ta­lálható ugyanis Vaszy Vik­tor zenei vezetése, amely a tradicionális érzelmi terjen­gösség helyett a drámai vo­nulat lényegét emelte ki. Somogyi Károlyné felvétele Ritmikusabb, lendületesebb előadást produkált, mint ami a konzervatív elképze­léseknek megfelelt volna. Ismerünk olyan Parasztbe­csület-hanglemezt, amely éppen húsz perccel hosz­szabb. mint a szegedi sza­badtéri előadása. A két operában öt külföl­di művész működött közre. Mindkettőben csak egy mű­vész, Dávid Ohanesian, a bukaresti opera tagja éne­kelt. A Parasztbecsületben Alfioként, a Bajazzókban Tonioként, illetve Taddeo­ként láttuk. Nemcsak hang­jának szépsége, hanem elő­adásának ereje és kulturált­sága tűnt fel mindkét sze­repben, s különösen rend­kívüli színjátszó tehetsége: Ohanesian színészként is nagy sikert aratott a szege­di szabadtéri színpadon. A Parasztbecsületben San­tuzza szerepét — bizonyos értelemben beugrásszerűen — Carla Ferrario játszotta­énekelte. Szép hang, rutinos előadás: alakítása elsősor­ban ezzel jellemezhető. Tu­riddu Ciro Pirotta. a paler­mói opera tagja volt. Játé­kában és énekszólamának előadásában egyaránt siker­rel törekedett plasztikus ki­fejezésre, szemléletességre. Szenvedélyességben, érzelmi erőben a Bajazzók előadásá­ban Francisco Lazaro spa­nyol operaénekes tűnt kl. Mint Canlo és mint P9gli­accio egyaránt hiteles, meg­győző volt. Nedda, illetve Colombina szerepét Riita Pietarinen finn énekesnő énekelte, bizonyítva, hogy a forró olasz karakter a hideg északon élő finnek számára sem Idegen. A magyar művészek közül elsőként Miller Lajos Sll­vióját, másodikként Karikó Teréz Loláját kell említe­nünk. Mindketten egyenran­gú partnerei voltak külföldi kollégáiknak. Akárcsak Ro­zsos István, aki Beppo. il­letve Arlecchino szerepét énekelte. 'Jkrös László Megnyílt a virág­kötészeti kiállítás Strandidő várható A hűvös napok után ja­vulást ígér a hét vegére a meteorológiai előrejelző szolgálat. A hűvös légtöme­gek ugyanis tovább nyomul­nak kelet felé, ugyanakkor Nyugat-Európába megkez­dődött a meleg levegő áramlása. A napsütés hatá­sára elsősorban a Kárpát­melegszik az medencében idő. A hét végére jó strand­időt várhatunk. A hétfőig terjedő időszakban fokoza­tosan 23—27' fokos, vasár­nap 28 fokos nappali közép­hőmérsékleti csúcsra lehet számi tani. Tegnap délután 5 órakor a Horváth Mihály utcai ki­állító csarnokban megnyílt az idén Szegeden rendezett V. Országos Virágkötészeti Kiállítás. A kiállítást Ta­kács János, a városi tanács vb építési osztályának ve­zetője nyitotta meg. A meg­nyitó előtt a városi tanács dísztermében adták át a vi­rágkötészeti verseny dijait. Dr. Ormos Imre egyetemi ta­nár, a zsűri elnöke köszön­tötte a versenyzőket, a díja­kat dr. Blczó György, a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke adta át. A menyasszonyi csokrok és a szabadon választott ka­tegóriában az első díjat Ka­nizsai Mihályné, a kecske­méti Boldogulás Tsz ver­senyzője; a tűzdelt virágtál kategóriában Dómsödi Ág­nes, a Fővárosi Kertészeti Vállalat dolgozója; a sír­csokor kategóriában Marton Györgyné. a sasadi téesz versenyzője kapta. A köte­lező feladat megoldásában Szabó Janosné, a FŐKERT versenyzője bizonyult a leg­jobbnak. összetettben az el­ső Marton Györgyné, a má­sodik Kanizsai Mihályné, harmadik Szabó Janosné lett. A szegedi versenyzők közül zícs Józsefné, a kom­munái s üzem dolgozója sir­csokorkötésben harmadik dijat kapott. A versenyt a városi ta­nács és az Agrártudományi Egyesület kertészeti társasá­ga közösen rendezte — ki­válóan. Ugyancsak dicséret illeti a Városgazdálkodási Vállalat dolgozóit a zavar­talan lebonyolításért.

Next

/
Thumbnails
Contents