Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Tarján István lllZEKEil •Öt kölyökcápa Három órányi utat tett már meg a magyar hajó, amikor a rádiósa „fogta" Londont, s megkérdezte: mi­tévő legyen a tanker? „Via Capel" — volt a rövid vá­lasz, azaz: Kerülje meg Af­rikát! Az üzenet továbbítá­sa után az olaszok — mint­egy 50 kilométerről — meg­köszönték a szívességet, a később a londoni cég is Je­lentkezett: vajon sikerült-e kérésének a teljesítése'.' „Thank you" — nyugtázta aztán az Igenlő választ. Június 14-én este tizen­egykor érkezett a Székesfe­hérvár az etiópiai kikötő elé. A hajó a nyílt, tengeren ve­tett horgonyt, hogy ne kell­jen kikötödíjat fizetniük. Lassún tellek az órák, na­pok, s eközben a budapesti központ érdeklődésére a ka­pitány megtávlrutozta, hogy addig mennyi volt az üze­men kívüli idő, a terhelt menetidő, a be- es kirakott Áz örök hó birodalmában Külföldi mozaik áru mennyisége, s az összes mérföld. Nos: a Székesfehér­vár 2747 tonna árut szállí­tott addig és 3874 tengeri mérföldnyi utat tett meg. Az egyik Idősebb matróz a következő táviratot küldte a DETERT vezetőségének: „Jelenlegi körülményelmet figyelembe véve. kérem útra engedélyezett fiamat más hajóra behajózni.- Erről érte­síteni szíveskedjenek." Az apa aggódott tehát a szin­tén tengerész fiáért, aki őhozzá hasonlóan levantel útra készülődött. Megnyug­tató választ kapott: „Fia ügye rendgz\e van. Egyéb­ként a hozzátartozók tájé­koztatása, segitese megtörté­nik." A magyar hajózás köz­pontja törődött a dolgozói­val. Az etiópiai kikötő előtt tiz napig várakozott a Szé­kesfehérvár. Közben Buda­pestről rudlótávlratot kapott a kapitány, miszerint a Anyakönyvi hírek I. KERÜLET llSissüSg i Tokaji Sándor ét Falffy kait. dr. Kárpáti Ferenc Ott dr. Pusziul Judit. Bálványos l'Al es Prlskin Anna. Aszódi Junos es Kalnian Maria Mag­dolna, Csáka Uyula es S/.ábo Klára, HeJJas Attila es Csapó Mária Terez. Delién Ferenc ra Pintér Kataun, Tóth Géza Ká­roly es Soos Katalin, Újvári László István ás Zsu.í Eva, Aradi litván Jozsei es Kurai Gizella Mária. Pákai látván és Szombati kva, Pupov Péter én Szekeres Ilona Íren, Ktiru­i'xsl András rn Turl Erzsébet Maria, Mekls László Márton és Btber Olzelln Mária, Fejős Sán­dor ea Megyeat Ágnes. Verebély István Aladár éa Gombos Má­ria Rozália, Nopoll Endre Jó­zsef és Szálkái Ida Sara. Si­mon tlnre és Kókal Murglt Zsó­fia, PeUoldt Síogrrleű Kort. cs Farkas Etelka Mária, Szekeres Ferenc Oyörgy és Szálai Eva, Molnár Las/.ló Pal cs Pataki Katalin Jolán, Nagy Ferenc László és Bcgovica Mária, Sá­ra Endre éa Szegfű Zsuzsanna, Molnár Mlhaiy és Zachcr Ju­dit Anna, Erdélyi József és Szi­lágyi Ilona, Fllzesl Sándor és Bus Mária Ilona házasságot kö­töttek. Születés: Nemcsok Sándornak és Nagy Juliannanuk Zoltán, Bitó Antalnak es Bitó Etolka­nnk Etelka Ilona. dr. Násztor Józsefnek és Jellcntk Mártának Józsaí László, Pénteki József­nek éa Ambrus Eszter Erzsé­betnek Eszter Gabriella, He­gyes Lajosnak és Kováts Évá­nak Eva Klára, Sáli Nándor­nak es Bárktfnyi Erzsébetnek Erzsébet, Farkas Sundornak es Paulcslk Erzsébetnek Attila Ta­más, Bernáth Józsefnek és Kiss Ibolyának Józiul, Bernáth Józsefnek és Kiss Ibolyának Krisztina Gyöngyi. Madárka Györgynek és Marton Erzsébet­nek Tamás Akoa, Antal latván­nak és Makra Máriának Zol­tán, Ntgypál Józsefnek ég Dél­ceg Arankának Zoltán, Mezfl Jt ziefnek éa Szombati Judit­nak József, Horváth Sándornak és Selyem Erzsébetnek Katalin, Bencsik Istvánnak éa Kiss Ka­talinnak Olga. Seres Mártonnak éH Lantos Etelkának Márton, Keresztes Gyulának ée Malcaók Arankának ayula. Papp Ist­vánnak és Csillag Etelkának Edit, dr. Kondor Gábornak éa Pulotáa Máriának Edit Márta, Kovára Bálintnak és Kiss Irén­nek Erika Irén. Szakái And­i ásnak és Trepák Annának András. Kcszég Mártonnak éa Kovács Máriának Attila Marton. Terhes Istvánnak és Herczeg Juliannának Zoltán. Kudron Nándornak és Tonlgold Olgának Nándor Csaba, Papo Fereneiwk és Szabó F.szternek Ferenc, Sánta Józsefnek éa Király Mar­gitnak Zoltán, dr. Kis Ágoston­nak éa Katona Juditnak Petra Zsuzsanna. Bodré Józsefnak és Töróa Juliannának Tfmea Kata­lin. Simon tmrének.és TJékánv Juliannának László. Soós t-óránt­nak és Lrhotal Juditnak Nor­bért Lóránt. Ruzaa Istvánnak és Róvó Máriának Mónika Má­ria, Molnár Sándornak és Ju­hász Gizellának Sándor. Nlm­rsovits Andrásnak és Cságrány Klárának András Ferenc. Hor­váth Lászlónak és Horváth Klá­rának László Zsolt, Kancz Bé­lának éa Oyörgyl Juliannának Eleonóra. Vasa Istvánnak éa Vasa Ágnesnek Erika. Takács Józsefnek éa Kovács Margitnak Judit, Barabás Jánosnak és Csizmadia Máriának Tímea Mó­nika. Horpacsy Andraanuk és Marián Emesenek Noémi Eva, Molnár Sándornak éa Temesvári Juliannának Zsuzsanna, Antal Belanak es Nagy Máriának Mu­rianna, Beszédes Tibornak és Keres Klárának Piroska Erzsé­bet, Temesvári Józsefnek és Hegedűs Tereziának Szilvia Te­rézia nevű gyermekük születeti. Halálozás: Kertész Ferencné Kozma Katalin, Kálomista Ju­dit, savanya Ferenc, spáring Mária, Gancz Ferenc, Csurl Mi­hály, Felek! Zoltán, dr. Horváth János István, Horváth Judit, Csordás László, Oesztel And­rásné szabó Julianna, Kotorman Imre, Farkas Sándor, Kishalmi Jónosné Dugász Mária, Klspéter Imre, Mlndszenty Lajos, Szabó József, Szarka-Kovács István. Szőke János Istvánné Lauer Etelka Gizella meghalt. IL KERÜLET Hnzassági Kéri Károly László és Bftnhldy Mária Sarolta. Szlla­sl Sándor József és Hódi Etel­ka. Gál István és Vidéki Vik­tória. Terhes István és Kiss Mária Renáta, Rédal Sándor és Demus RozáUa, Lakó Ferenc és Rúzsa Mária. Semendl Imre Mklós és Szüca Ilona, Kószo Antal és Pálinkás Erzsébet. Tóth József éa Farkas Eva Zsu­zsanna házasságot kötötték. Halálozás: Hrutyó Mihály, Gál Gábor. Matuszka István. Mayor Kristófné Kónya Julianna meg­halt. ül. KERÜLET ifázasság: Nagyi Lajos és Ró­zsa Ilona, Mármarosl Imre cs Vajda Marczellin Ágnes, Herold József és Borbély Anna. Hor­váth László és Katona Anna Paulina házasságot kötötték. •IzUletéet Molnár László La­josnak és Qyörfí Mária Iloná­nak Róbert, TurCeányl János­nak ée Kovács Juliannának Mónika Mária. dr. Tihanyi Za­lának és Kalmár lkllkó Máriá­nak Zala, Kartkó Józsefnek és Uszka Eva Gizellám. It Róbert. Balog Ferenc Jánosnak és Je­nel Franciskának Edit, Wágner Pálnak és Erdei Margitnak Ta­más Csaba. Kaczür Lászlónak és Palásti Veronikának Erika, Szabady László Istvánnak és Márta Eva Ibolyának Andrea Szilvia. BOrcsök József László­nak és Otott Kovács Máriának Heátá. Kovács Miklósnak és Kltvlrtyl Edit Erzsébetnek Mik­lós, Halász Istvánnak éN Farkas Piroskának Zsolt, Szentesi Fe­rencnek és Bókai Piroskának Ferene László, Fekete Sándor­nak és Lévai Magdolnának Gá­bor, Mnrtonosy Mihálynak és Bu Erzsébetnek Tibor, Csépregi Jánosnak és Dornvltz Ilonának János Csaba, Hajas Antalnak és vásárhelyi Máriának Gábor Pé­ter. Németh Józsefnek és Sán­dor Mártának Erika. Kaszás Istvánnak és Kéri Márta Iloná­nak Attila István. Kazás István­nak és Kéri Márln Ilonának Andrea Márta. Re'rovszky Jó­zsefnek és Makra Ilonának Ilo na nevű gyermekű* született. Halálozás: Szóeai Imre, László Ferencné Márton Márta. Ördögit Istvánné Guba Erzsébet, Lőrinc sándorné Tartoczki Píros. ZHÓ­tér István. Somodt Antalné Me­legít Julianna, Pecák Jánosné Balogh Márta, Klnkovlts Lajos Imréné Braen Józsa Margit. Tá­bori Józsefné. Kovács Erzsébet, Kiss László, Strumpf Ferenc. Víg Ferenc meghalt. A DÉLMAGYARORS/ÁG „contolos" (ügynök) kérte, hogy a károsodás elkerülése végett a Velencébe szállí­tandó marhabőrt rakják ki Massawa-ban. Süveges Lász­ló másnapi válaszúban tájé­koztatta főnökségét, hogy a rakomány ki-, majd a hajó­ra újból való berakásának költsége a DETERT-et ter­heli; ezért utasítást, kért: mitévő legyen? Ugyanakkor közölte azt ls, hogy „ügynök szerint bőr feladója Afrika megkerülése esetén a fuvar­díj-különbözetet fizeti." Ekkor merült fel először annak a gondolata, hogy a csak beltengeri közlekedésre épített hajó az Indiai- és az Atlanti-óceán vizein kerülje %meg a legforróbb földrészt. Az 1080 mázsa bőr egyéb­ként meglehetősen sók kel­lemetlenséget okozott tenge­részeinknek. A 40 fokos, s néha annál is nagyobb forró­ságban a rakomány bűzleni kezdett, és a három kilomé­ternyire levő parttól a le­gyek mlliárdjuit csalta a hajóra. Elképesztően sűrű rajokban Jelentek meg; vol­tak közöttük az itthoni légy­hez hasonló nagyságúak, meg kissebbek, s nincs ki­zárva. hogy a tengeri útle­írásokban gyakran emlege­tett vörös-tengeri bolhák is elvegyültek tömegeikben. Vagy másfél napi „vizit" után váratlanul eltűntek. A kellemetlenséget tetézte, hogy az egyik ötvenen felült gépmester szíve nem bírta a forróságot. Megfelelő gyógy­szert azonban nem lehetett kapni a városban, ahova a hajóról csónakon szoktak ki­járni. Így hát a következő táviratot menesztette haza a kapitány: „...három üveg nttroglycer tablettát kérünk légipostával sürgősen Massa­wa-ba küldeni..." A gyógyszert haladéktalanul eljuttatta a magyar hajózás központja. Máskülönben halászással. horgászással ütötte el az időt a többi tengerész: Füröd­nlök nem lehetett, mert bár jó lett volna a körülbelül 30 fokos vizű tengerben, de errefelé meglehetősen nagy u cápaveszély. Nagyméretű horoggal fogtak is öt 60—80 cdhtls kölyökcépát. A húsu­kat nem ették meg, mert büdös. A bennszülöttek va­lószínűleg megeszik, mert még Port Sudan kikötőjében láttak egy négert, aki csak­nem másfél méteres cápát cipelt haza. s taglejtésekkel értésükre adta, hogy otthon elfogyasztja a vízben vesze­delmes jószágot. A rengeteg gyönyörű szí­nes hal közt néhányat fog­tak azonban a csukaformájú barakudából is, amelynek nagyon ízletes a hftsa. Még caak passziózást, kel­lemes időtöltést jelentett egyébként a halászás, s nem élelmiszerpótlást, mert enni­valóval el voltak látva. Néha csónakkal elmentek a korall-zátonyokra, ame­lyekből emlékül jókora da­rabokat „tördeltek le. E zá­tonyok általában a parttal párhuzamosan helyezkednek el, de épülhetnek a tenger közepén is. A Vörös-tenger tele van velük. Az általában pontos angol nyelvű tenge­részeti térképeken nem mindegyik szerepel, ezért a mozgásban levő hajón erős figyelőszolgálatot kell tarta­ni, s nagy pontossággal kell manőverezni. Eg.v-egy zá­tonyrendszer hossza a 400— 500 kilométert is eléri. Az etiópiai rendszer például Massawa-tól egészen a Bab el Mandeb-ig. vagyis a Vö­rös-tenger * déli kijáratáig húzódik. (Folytatjuk) Üt ban Svájc felé, előt­tünk az osztrák Alpok és ki­rályi vonulata, csúcsa, a Grossglockner. Az autó kitű­nő betonúton fut, s kígyózó szalagját u roppant hegy lá­bánál stop zárju. Csinos, formuruhás • „hegylklsusz­szony" borsos árért Jegyet ad, hogy átkelhessünk u Grossglockneren. Kapunk egy színes papiremblémát u hegyről meg kis térképet a Grossglockner útjáról, pihe­nő állomásairól, segélyhe­lyeiről és mehetünk. A nap áttör a felhőkön, de gomolygó ködben a gerinc. A Grossglockner 3 ezer 7BR méter mugus. Kanyarog az út. zihál a motor, mert föl­felé, egyre fölfelé megyünk. Fenségesen félelmetes az öi-ök hó birodalma. Űtját erős gépekkel állandóan ta­karítják, oldalánál magas, vakítóan fehér hófal. Itt, ott az út oldalán Jéghideg vn folydogál. Hajtűkanyarok, emelke­dők követik egymást. A per­cek ólomlábakon • ballagnak. Senki nem vallja be, de gondolom, mindenki úgy van vele, mint én: akinek a hegyről Petőfi szavai jutnak eszembe: tán csodállak, ám de hem szeretlek! Nehezen fogynak a kilométerek, las­san lehet menni, mert min­dig emelkedik az út. Többfelé figyel mezfető táblák: óvatosan, r hócsúszás lehetséges. Pár nappal előbb járhatatlanná vált a remek út eRv szakasza, mert lavi­naomlás borította el. Megre­kedtek az átkelő gépkocsik, úgy szabadította ki őket a mentőosztag, az erejét meg­villantó fehérségből, amely­nek egy-egy legszédftőbb magasságára ember aligha tette a lábát. Végre pihenőhglyhez ér­kezünk. Amerikai és német autó mögé állunk. Jóval két­ezer méter fölött vagyunk. Kell a pulóver és a kabát. A környező látvány lenyűgöző, de valahogy úgy érezni, hogy a hóvilág körülzárt, mutatja erejét a természet, melyet zaboláz az ember. Igen jól esik a séta, mdh kissé kábul az ember a nagy magasságtól. az állandó emelkedéstől, a kanyaroktól és pattog a dobhártyája ls. Igen jól ealk Inni a termosz­ból a feketekávét, és elszívni közben egy Fecskét. A kris­tálytiszta levegőben, napsü­Ilyen emblémái kapnak a Grossglocknert megjárt autósok tésben tett séta és a kávé után felfrissülünk. Jó az is, hogy egy másik autóban is útitársaink ülnek, így hát itt, a Holchalpenstrassen ma­gyár „kolónia" van. Előkerülnek a fényképező­gépek, a Zorkij és Flexaret lencséiére kapjuk a körülöt­tünk "elterülő hóbirodalmat, mely vissza-vlsszatérően egyszerre ejt ámulatba és egyszerre is riaszt. A pihenőben megjön a jó­kedv. Ml, akik a forró nyár­ból érkeztünk Ide, kis hógo­lyócsatát is vívunk. Aztán megyünk tovább és mosí már ki is mondjuk: elég volt a hegyből, bárcsak túl lennénk rajta. De nem könnyű szabadulni. Fordulók és emelkedők váltják egy­mást, nehezen húz a motor. Visszaút nincs, csak előre éa mindig fölfelé kell haladni. Az óránkat sem nézzük. Va­lahogy nem érzékeljük az Időt, csak a huvat, a csú­csokat. az utat látjuk, arra koncentrálunk. Percek, fél­órák múlnak? Azlánt egy jelzés: az út legmagasabb pontjára érkezünk hamaro­san. ahol segélyhely, telefon, szükséR esetén némi mene­dék található. Befutunk a hegy személy­autóval járható betonútjá­nak legmagasabb pontjára. Végre! Parkoló autók Itt ls. Mi is megállunk, mert em­bernek. gépnek megint kell a pihenő, a kis séta. A ma­gasság: 2571 méter. Lefelé már valamivel könnyebb. Persze sok a ka­nyar. mert akárcsak fölfelé, lefelé is körbe-körbe me­hetünk. Fogynak a kilomé­terek, persze a benzint na­gyon „eszi" a hegy, jő hogy üzemanyaggal teli tankkal vágtunk neki. Mér különö­sebben ügyet sem vetünk rá, hogy szinte szüntelen pattog a dobhártyánk, tudjuk HZ el­lenszerét: nagyokat nyelünk. A hegyláb táján barátsá­gosabb a világ, mert Itt-ott szép üdülők magasodnak. Pár kilométer után ismét „kapuhoz" érünk. Megint a „hegylklsasszony" lép hoz­zánk, ellenőrizni, megvan-e a legyünk. Rendben, mehe­tünk. Hurrá,, túl vagyunk a hóvilágon. Parányit büszkék is vagyunk, hogy szerencsé­sen megjártuk, „legyőztük" mi és az autók a Grossglock­nert. Morvay Sándor Bővítés kooperációval Szó volt róla, hogy Ma­gyarországon személygépko­csi összeszerelő üzemet épí­tenek: min bukott meg az el­képzelés? — Legutóbb az ipari és külkereskedelmi szakembe­rek egy Japán ajánlattal fog­lalkoztak — nyilatkozott Ke­nyeres János, a MOGÜRT kereskedelmi igazgatója és Hollóst Pál közgazdasági fő­osztályvezető. — A sokolda­lú vizsgálat azt bizonyította, hogy estik rendkívül nagy beruházások árán, jelentős kockázatot vállalva, tudtunk volna Ilyen üzemet építeni s az adott feltételek között ez nem lett volna gazdaságos. Inkább arra törekszünk, hogy kooperációval bővítsük a be­hozatali lehetőségeket, ugyanakkor újabb piacokat teremtsünk a magyar teher­autó-, autóbusz- és alkat­részgyárak számára külföl­dön. Ebben a vonatkozásban jelentős eredményekről lehet beszámolni. A Rába—MAN motorok ma nemzetközi viszonylat­ban ls elfogadottak, az Ika­rus az Idén már 6200 autó­buszt gyárt, néhány éven belül el kell érniük az évi 10 ezret, s ennek 80—85 szá­zaléka exportra kerül. Nyugdij-kiagöszitós nyugdíjazás után N. L. nyugdíjas olvasónk több mint » évet dolgozott havi 500 forintért. Tavaly abbahagyta a munkát, s a kilenc év után nyugdíjkiegé­szitást kért. Kérését azonban elutasították. Olvasónknak vannak régi nyugdíjas isme­rősei. akik közül többen kaptak a nyugdíjasként le­dolgozott időre nyugriijkiegé­szitést. Kéri: Ismertessük, milyen rendelkezés alapján bírálják el az ilyen kérelme­ket, és azt. hogy kinek Jár nyugdfjkiegészités és kinek nem? Jelenleg a nyugdíjkiegé­szítésre eltérő rendelkezések vannak érvényben, attól füg­gően. hogy a nyugdíjas me­lyik nyugdíjtörvény alapján Szegedi kisgrafikák KEDD, , 1070. JÜLIUS 7. Szeptember első felében nemzetközi kisgrafikai kongresszust rendeznek Bu­dapesten. A szegedi Tömör­kény gimnázium és művé­szeti szakközépiskola erre az alkalomra Jelenteti meg hagyományos. Immár hato­dik tanévvégi kiadványát. A Kisgrafikák címmel 800 pél­dányban megjelenő kötet 32 kisgrafik&t és Ex-llbrlst tar­talmaz. Készítői a művészeti tagozat mai és már végzett tagozat mai es már végzett di­ákjai, akik jelenleg az Ipar­művészeti Főiskola hallgatói. A kötethez, amelyből 300 pél­dányt a kisgrafikai kongresz­szus vendégei kapnak, dr. Diós József igazgató írt be­vezető tanulmányt. részééül ellátásban. Más ren­delkezés vonatkozik azokra a nyugdíjasokra, aki*, havi 500 forintért dolgoztak, s egész nyugdijukat megkap­ták. Utóbblak közül a kiegé­szítésre csak azok tarthat­nak igényt, akiket az 1051-es vagy az 1954-es nyugdíjtör­vény alapján nyugdíjazták. Az 1931. évi nyugdíjtör­vény alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz minden, a nyug­díjazást ' kivető munkavi­szonyban töltött év után a törzsnvugdíj két-két száza­léka jár nyugdíjklegészítés cimén. Ezt a kiegészítést csak eRy Ízben lehet kérni. Az 1954. évi nyugdíjtörvény alapján öregségi vagy rok­kantsági nyugdíjban részesü­lő nyugdíjasnak nyugdíjkle­gészítés címén minden, a nyugdíjazást követő munka­viszonyban töltött év után a törzsnyugdíj egy-egy száza­léka jár. Ennek az egy-egy százalékos kiegészítésnek megállapítását (az előzőektől eltérően) többször ls. min­den újabb egv évet (365 na­pot) meRhuladó szolgálati idő után kérhetik. Az 1958. évi nyugdíjtör­vény szerint megállapított nyugdíjhoz nem jár kiegé­szites olyan Időtartam után. amely aíatt a dolgozó a tel­jes nyugdíjat megkapta, füg­getlenül attól, hogy havi 500 forintért dolgozott. Az 1958. évi nyugdíjtörvény a nyug­dijak jóval kedvezőbb meg­állapítására adott tehetősé­get — mint az előző nyug­díjtörvények — azzal, hogy a nyugdíj-kiegészítésként fi­gyelembe vehető szolgálati Időt 1929. január 1-től. lehe­tett beszámítani. A nyugdí.jkiegészítésre jo­gosultaknak (akik az 1931-es, vagy az 1954-es nyugdíjtör­yény szerint nyugdíjasok)' kérelmüket a nyugdíjmegál­lapító szervnek kell benyúj­taniuk. A kérelemhez csatol­ni kell a kiegészítés alapjául szolgáló igazolásokat ls.' összegezve: az 1958. évi nyugdíjtörvény alapján nyug­díjazott dolgozó nyugdíj­kiegészítésre csak akkor tarthat Igényt, ha olyan munkaviszonyban állt, amely­nek ideje alatt nyugdíját nem kapta, vagy csak korlá­tozottan folyósították. Olva­sónknak a nyugdíjét az 1958, évi törvény alapián állapí­tották meg. azután pedig olyan munkaviszonyt töltött be, ahol nyugdíját a havi 500 forintos munkaviszonya mel­lett minden korlátozás nél­kül megkapta. így tehát nyugdíj-kiegészítésre nem jogosult. Nyugdíj-kiegészítés! kérelmét a fennálló rendel­kezesek alapján jogosan uta­sították el. Dr. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents