Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Megalakult a Csongrád megyei nőbizottság Á Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak elnöksége tegnap, hétfőn ülést tartott Szegeden Nagy Istvánnak, a népfront me­gyei elnökének elnökletével. Az ülésen, melyen a megyei nőbizottság alakuló értekez­letét készítették elő, részt­vett dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je is. Molnár Sándor megbí­zott megyei népfronttitkár előterjesztése alapján eldön­tötték a nőbizottság vezetői­re és tagjaira vonatkozó sz&­mélyi kérdéseket, megvitat­ták és elfogadták a megyei népfrontbizottság mellett alakuló nőbizottság 1970. második félévi munkatervét. A nőbizottság elnöke Sza­bó Gáborné, a megyei párt­bizottság oktatási igazgató­ságának helyettes vezetője, titkára dr. Hrabovszki Mi­hályné lett, aki augusztus 1­től , a népfrönttitkárság munkatársa, nőfelelőse. A most megalakult nőbizottság 52 tagot számlál. A megyei népfrontbizottság nőtagjaiból J 23-an, a volt megyei nőta­nácsból 22-en, a KISZ me­gyei bizottságának és az üze­mek javaslatára heten lettek tagjai. Az elnökségi ülés után ke­rült sor a megyei tanács székházának klubhelyiségé­ben a nőbizottság alakuló ülésére, melyen Nagy István elnökölt. Molnár Sándor is­mertette az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a nő­mozgalom szervezeti keretei­nek kiszélesítésére és a nők körében végzett politikai munka hatékonyságának nö­velésére hozott határozatát, majd a nők helyzetéről és az új nőbizottság feladatairól beszélt. A célról, amely sze­rint a nők hátrányos hely­zetét az élet minden terüle­tén mihamarabb meg kell szüntetni. Az ülésen felszólalt Szabó Gáborné, a nőbizottság elnö­ke, dr. Hrabovszki Mihály­né. a bizottság titkára, Mádi Józsetné szövőnő, a népfront elnökségének tagja és dr. Sipka Sándorné gimnáziumi tanár. Ezután dr. Koncz Já­nos az MSZMP megyei bi­zottsága nevében köszöntötte j a nőbizottságot, és elemezte a nőmozgalom speciálisan Csongrád megyei feladatait. Dr. Biozó György Leningrádba utazott A Testvérvárosok Világ­szövetsége július 7-től 10-ig Leningrádban tartja kong­resszusát. A világkongresz­szussal egyidőben rendezik a szövetség közgyűlését. A kongresszuson és a közgyű­lésen részt vesz dr. Biczó György, a Szeged városi ta­nács v.b-elnöke, a szövetség végrehajtó tanácsának tag­ja is, aki vasárnap elutazott Szegedről Leningrádba. A közúti járműtermelés programja M eg kétsze rezz ü k a buszgyártást (Kiküldött munkatársunk­tól) A közúti járművek szere­pe évről évre nagyobb lesz, a teher-, illetve a személy­szállítás jelentős része a közutakon zajlik. Ebben a dinamikus fejlődésben a magyar közúti járműgyár­tásnak sem szabad elmarad­nia. Erről a kérdésről tartott sajtótájékoztatót dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter tegnap, hétfőn délelőtt az Országház Gobe­lin-termében. A miniszter elmondta beszámolójában, hogy ebben az esztendőben zárul a harmadik ötéves terv és egyben a hazai köz­úti járműgyártás programjá­nak első szakasza is, amely sikeresnek mondható. Az első szakasz legjelentő­sebb beruházása a RÁBA­MAN motorgyár felépítése volt Győrött. A kétmilliárd­nál nagyobb összegű befek­tetés már kamatozik, soro­zatban gyártják a 192—230 lóerős, 6 hengeres Diesel­motorokat. Ezeknek a moto­roknak kiváló a teljesítmé* ínyük, az üzemanyag hasz­nosításuk jelenleg legjobb a világon. A miniszter hang­súlyozta, hogy a járműgyár­tásban alig lehetséges az ön­ellátásra való berendezke­dés, pláne nem gazdaságos , olyan országban, mint a miénk. Ezért a legszélesebb körű nemzetközi munkameg­osztásra törekszünk. Az autóbuszok és a teherautók gyártásában viszont gazda­ságos szériákat alakítottunk ki. sőt e téren további elő­rehaladásra lehet számítani a negyedik ötéves terv idő­Sikeres vándorgyűlés Négyszáz élettankutató Szegeden Négynapos vándorgyűlést rendezett Szegeden a Ma­gyar Élettani Társaság jú­lius 1. és 4. között. A ta­nácskozás résztvevői — mint­egy 400 külföldi és hazai kutató — öt szekcióban hallgatták, s vitatták meg az előadásokat. A nagy ér­deklődést jól jellemzi az a tény, hogy a társaság elmúlt évi ülésén 210, a mostanin viszont már 273 referátum hangzott el. A 39 éve alakult társaság szegedi vándorgyűlésének vendégeit a nyitó ünnepség után fogadáson látták ven­dégül a Tisza Szállóban, majd zártkörű orgonahang­verseny hangzott el számuk­ra a Dómban. Búcsúztatá­sukra — ugyancsak a Tisza Szállóban. — záróbankettet adott a rendezőség. mének érvényesülését is le­hetővé tették a szekcióülé­sek. Az elhangzott előadások vitája, értékelése felhívta a kutatók figyelmét az esetle­ges módszertani hibákra és további tudományos munká­ra, több intézet munkatár­sainak együttmüködésere biztatta őket. A jelzett tények a Magyar Élettani Társaság vándor­gyűléseinek fontosságát és - megalakult szükségességét bizonyítják, • s egyben azt is mutatják, hogy a mostani tanácskozás a követelményeknek min­denben megfelelt. A vándor­gyűlést bezáró ülésen — amelyen csak a társaság tag­jai vehettek részt — dr. Ka­rády Istvánnak és dr. Gecse Árpad adjunktusnak, a ren­dező bizottság titkárának démikus személyében, aki 1971. januárjától veszi át a társaság irányítását. Ugyancsak döntés született a jövő évi kongresszus meg­rendezéséről is, amelyet — 1971 májusában — Tihany­ban, illetve Balatonfüreden tartanak meg. Ott, ahol negy­ven éve első ülését tartotta a — dr. Szent-Györgyi Al­bert kezdeményezésére — tarsaság. A mostani 36. vándorgyű­lés megrendezését több vo­natkozásban támogatta az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója, Be­se Vilmos és Vasvári János osztályvezető. Az élettani társaság ugyanis több, az gyakran kellett nyugtázniok A négynapos vándorgyűlés az elismerő szavakat. Többek tárgyalt keretében egy nemzetközi között dr. Donhoffer Szilárd gyulladásos szimpózium is akadémikus értékelte sike­tanácskozott — cseh, kana- Tültnek 'a tanácskozást, aki dai, angol, jugoszláv részt- szerint a mostani vándorgyű­vevőkkel; a Magyar Biofi- lés olyan magas szinvonalú volt, mint az 1937-ben meg­tartott, amely dr. Szent­Györgyi Albert elnökletével zajlott le. Érdekessége a négynapos olaj- és gáziparban fellépő betegségfajta kutatásáról \s zikai és Biokémiai Társaság tagjai pedig „A fehérje struktúra és funkció" cím­mel egy kerekasztal-konfe­• rencián vettek részt. A Magyar Élettani Társa­ság döntése szerint a jövöre Münchenben megrendezésre kerülő nemzetközi kongresz­szusra mintegy 60—80 tagú, főképp fiatal kutatókból álló küldöttség utazik. A. h. szakában. Ahol szükséges és érdemes, ott licencet vásá­rolunk, ahogyan azt a MAN­motorok esetében is tettük. A győri gyárban az elmúlt időszakban építették fel az 1,5 milliárd forint értékű, 2800 négyzetméter alapte­rületű üzemet, ahol a ko­csik hátsó hídjait gyártják. A 10—12 tonna teherbírású hátsó futómüvekből az új üzem ellátja a hazai szük­ségleteket. Számottevően fejlesztették a Hajtómű- és és Felvonógyárat, ahol kor­szerű sebességváltókat állí­tanak elő. Az IKARUS gyár ugyan­csak szép sikereket ért el a járműgyártás fejlesztésnek első szakaszában. A 250-es luxuskivitelű autóbuszunk ezüst serleget nyert a leg­utóbbi Monte-Carló-i kiállí­táson. A légkondicionáló berendezéssel ellátott kor­szerű autóbuszunkat augusz­tusban bemutatjuk a moszk­vai kiállításon is, ahol a magyar ipar negyedszázados fejlődését láthatják majd a szovjet emberek. A miniszter részletesen vázolta a járműgyártással szoros kapcsolatban levő iparágak, fejlődésének szük­ségességét; a kohászat, a gu­mi-, az üveg-, a műanyag- és a szerelvénygyártás felada­tait. Az IKARUS gyár egyébként 1973-ban már 8000 | darab autóbuszt gyárt, szem­ben az idei 6400-zal. Autó­buszaink iránt megnőtt a kereslet külföldön, különö­sen az NDK és a Szovjet­unió vásárol nagyobb meny­nyiségü magyar autóbuszt. G. L A látszat álszentjei A munkahelyen, ahová fotóriporter kollégámmal ri­portra mentünk, kemény, nehéz munkát végeztek az emberek. Nehézségeihez hozzátartozik, hogy ve­szélye is több az átlagosnál, ezért külön óvórendszabályai . vannak. Így az, hogy — mivel az óriásdaru időről időre hatalmas terheket forgat meg a fejük fölött, — erős védő­sisakot kell viselniök a dolgozóknak. Nem elegáns és nem kellemes viselet, — semmi kétség. Dehát ha a munkának ez a „bukósisakja", vállalni kell. Azazhogy kellene. Az emberek ugyanis nem viseflk. Csak akkor jutott eszükbe ez a — fontos, saját testi épsé­güket oltalmazó — kötelességük, mikor a fényképezőgép előkerült. „Álljon meg a menet, ezt előbb föl kell rakni a fejünkre, mert hát... ha valaki meglátja, hogy mellőzzük, akkor minket elővesznek érte". , Tréfának is rossz, hogy egy ember csak a fényképező­gép lencséjének vágja magát a biztonság pózába. Legsaj­nálatosabb, hogy ez nem tréfa, hanem keserű valóság. Olyanról is'hallottunk már, hogy a biztonsági övet is csak a fotografáló tiszteletére csatolták derekukra a szédítő magasban dolgozók. Elnézően legyintve a kérdésre: és más­kor mi van? Illetve: mi lenne, ha... A látszat — a Magyar Nyelv Értelmező Szótára sze­rint — valamely dolog érzékelhető, látható külső megje­lenése, amely nem egyezik igazi, valódi lényegével. Sajnos, elég gyakran találkozhatunk olyanokkal, akik szerint ép­pen fordítva természetes: a látszat minden,dolgok lényege. Vagyis a külsődleges, a felszínes, a mások számára muta­tott. S aki így gondolkodik, így is cselekszik. A szemlélet eléggé elterjedt, bár nyilván nem minde­nütt mutatkozik olyan élesen, végletesen, mint a fenti pél­dákban. Mégis érdemes elidőzni ezeknél az eseteknél. A tanulságot ugyanis szinte szuggerálják: aki csak a lát­szatra ügyel és nem a lényeggel törődik, aki csak a föl­vétel pillanatának és nem minden egyes munkanapnak teszi föl azt a sisakot, az rossz utat választ, veszélyeknek teszi ki magát. Az esetnél maradva például igazi életveszélynek! Az emberi gyarlóságot szinte felnagyítva mutatja ez a kép: az illető nem akar magának kellemetlenséget, nem sze­retné, ha megfeddnék, azt a halk ejnye-ejnyét is el akar­ja kerülni, amivel — alighanem — megúszná fegyelmezet­lenségét. Ez van tehát a mérleg egyik oldalán. S a másik serpenyőben? Sokkal, ezerszer több féltenivaló: az egész­ség, a testi épség, talán áz egész élet. Milyen különös, hogy van, aki mégis az előző serpenyőt érzi súlyosabbnak, s csak annak terhével törődik. Igyekszik mindenáron meg­óvni a látszatot, de hogy önmagát a sokkal nagyobb ba­joktól óvja, arra már nem futja energiáiból. Mert ezt — vagyis a legfontosabbat — nem érzi annyira* szükségesnek. i M indezt azért tartottuk érdemesnek elmondani, mert — ahogyan a látsáat-munkásvédelemnek — úgy a látszateredményeknek, látszatintézkedéseknek és látszatmegoldásoknak is számos hívével találkozhatunk manapság. A munkás hétköznapok során elő-elöl^erülnek a látszat álszentjei. Különös szekta. S közülük sokan, mi­közben cselekedeteik „külcsfnére" rengeteg energiát pa­zarolnak, az alapos, komoly, elmélyedő munkáról monda­nak le. Alkalmazottak, akik folyvást az apró célszerűsé­gekre figyelve, szem elöl tévesztik magát a célt. Vezetők, akik csak a demokratizmus látszatát igyekeznek megőriz­ni — azt is inkább csak „kifelé" — ahelyett, hogy való­sággá tennék az üzemi demokráciát. Az igazi távlatokat így cserélik be emberek perspektívátlan külsőségekre. Ez pedig olyan, mint amikor — sajnos a hasonlat nem „köl­tött", — a minőséget holmi csomagolásbeli változtatással próbálja helyettesíteni egy termelőüzem, s árban is tőb­bet kíván azért, ami nem lett értékesebb. Már pedig ahhoz, hogy lényeges dolgokban előrehalad­junk, — mint az föltett és valósuló szándékunk — sokkal többre: a szó minden értelmében minőségi alkotómunkára van szükség. SIMÁI MIHÁLY 99 Légihíd1 •••1 |m - - w wí • -w A MALÉV és a BEA Brit Légitársaság között történt megállapodás értelmében naponta közlekednek légijá­ratok a két főváros között. A magas színvonalon álló brit légiforgalom szoros kap­csolatai elősegítik a jó köz­lekedést Magyarország és Anglia között. Képünkön: Á Budapest—London járat pi­lótafülkéjében. Mint dr. Karády István vándorgyűlésnek, hogy a gyulladásos szimpózium vi­tája — H. Z. Movat kanadai professzor elnökletével — nagyrészt angol nyelven folyt le, s épp így az is, hogy mind az öt helyszínen rövid­egyetemi . tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének igazgatója, a vándorgyűlés elnöke munkatársunknak el­mondotta, a tanácskozás résztvevői nemcsak arról hullámú rádió-összeköttetes szereztek tudomást, hogy segítségével lehetett tájéko­milyen intenzív és értékes zódni a tanácskozás meneté­kutatómunka folyik hazánk- rok ban — ami a külföldi ven- - A vándorgyűlés beíejezé­dégekre is mély benyomást seként megválasztották a gyakorolt —, hanem a fiatal Magyar Élettani Társaság új kutatók aktív kritikai szeile- elnökét, Lissák Kálmán aka­Magyar—lengyel gazdasági együttműködés A .magyar—lengyel gazda­sági együttműködési állandó bizottság közlekedési össze­foglaló munkacsoportja 1970. június 27. és július 2. között Gdyniában tartotta negyedik ülését. Az egyre fejlődő gaz­dasági kapcsolatokból a köz­lekedés legkülönbözőbb terü­letét érintő kérdéseket vizs­gáltáik meg. A ' munkacsoport legköze­lebbi ülését az év negyedik negyedevében tartják. i KEDD. X970. JÚLIUS 7 DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents