Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

60. évfolyam, 137. szám 1970. JŰLIUS 7.. KEDD" Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, bétköz­, nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR egszüntefi íz pusztításait Gyorsítják az újjáépítő munkát Csongrád megyében Bondor József miniszter Szegeden Tanácskozás és fontos elhatározások Szegedről ma utaznak el a finn vendégek Látogatás Szatymazon és a konzervgyárban Az egész ország több hé­ten át segítőkészséggel fi­gyelte és emberi, anyagi erővel támogatta az Alsó-Ti­sza-vidéki gátvédelmi mun­kát. Most a helyreállítás az újjáépítés időszakábart is segítenek a kormányszervek az országos jellegű intéz­mények. Hétfőn délelőtt az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának meghívására Szegedre láto­gatott Bondor József építési es városfejlesztési miniszter, hogy a helyszínen ismerked­jen meg az újjáépítés, a helyreállítás tennivalóival és közvetlen segítséget nyújtson ehhez a munkához. A miniszter a megyei párt­bizottság épületében tanács­kozott a megye és a város vezetőivel. A tanácskozáson, amelyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, veze­tett, részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Varga Dezső, a várost pártbizottság titkára, Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács vb elnökhe­lyettese. Halász Árpád, Sze­ged m. j. városi tanács vb el­nökhelyettese. és Sipos Mi­hály, a DÉL ÉP igazgatója is. A tanácskozáson dr. Ko­mócsin Mihály tájékoztatta a minisztert az árvízvédelmi munka eredményeiről, a keletkezett károkról, az épí­tő munka legfontosabb kér­déseiről. Majd a megye és Szeged párt és tanácsi szer­vei nevében arra kérte Bon­dor József minisztert: segítse elő. hogy Csongrád megye kapjon megyén kí­vüli építőipari kapacitást az árvízkárok helyreállítá­sához. Juttassanak minél gyorsab­ban elegendő építőipari anyagot a helyreállító mun­kához. A miniszter megér­téssel fogadta a kéréseket és elmondotta, hogy azonnal intézkednek csak azt kérte: jelöljék meg, hogy a megyé­ben hol, mennyi építőipari kapacitásra, milyen anya­gokra van szükség. Jelöljék meg. hova, melyik vasútál­lomásra mennyi építőipari anyagot kérnek és lehetőleg olyan állomásokra irányítsák ezeket az anyagokat, ahol biztosított a gépi kirakodás. A gyors kirakodással tegyék lehetővé, a vasúti vagonok mielőbbi kiürítését. A megye vezetői azt kér­ték a minisztertől, hogy a' szabolcsi újjáéjítéshez ha­sonlóan legyen fix áras a lakóházak újjáépítése Csongrád me­gyében is. Alkalmazzák ugyanazokat a feltételeket a finanszírozásban, az épí­tőipari munkában. mint Szabolcsban. Erre a kérésre válaszolva a miniszter elmondotta, hogy néhány napon belül el­juttatják Csongrád megyébe a szabolcsi típusterveket és a károsultak azokból vá­laszthatnak. Azokat is segíti a minisz­térium, akik nem új házat építenek, hanem a régit újítják fel. Az ide irányított építőipari vállalatokat kötelezik ezen munkák elvégzésére is. A többhétes árvízvédelmi munka nagy emberi és gép­erőt vont el a Csongrád me­gyei építőmunkától. A ház­gyári elemeket gyártó válla­latok is elmaradtak az ele­mek szállításával. Ezért a megye vezetői arra kérték a minisztert, segítsék elő, hogy Szegeden, Csongrád megyé­ben 1970-ben is felépüljön a tervezett lakásmennyiség és ütemszerűen valósuljanak meg az egyéni nagyberuhá­zások, az blajipari létesítmé­nyek az MTA Biológiai Ku­tatóintézete, a Szegedi Ház­gyár, s ezenkívül a megye fejlődését meghatározó fon­tosabb ipari és mezőgazdasá­gi létesítmények. A Csongrád megyei károk helyreállításával kapcsolat­ban végül kifejtette a mi­niszter, hogy az év végéig, éppúgy, mint Szabolcsban, minden árvíz­károsult, akinek háza ősz­szedőit, beköltözhet új ott­honába. Mindenki feje fölé tető ke­rül, s ha többet nem az új lakóház egy szobáját és a konyhát olyan állapotba hozzák, hogy meleg .otthon­ba kerüljenek a családok. A megyei pártbizottságon folytatott tanácskozás után Bondor József Algyőre és Tápéra látogatott, ahol meg­tekintette a kárt szenvedett házak lebontásának munká­ját és a kijelölt telkeket, ahová az új algyői házakat építik. A délutáni órákban a DÉLÉP központjában a vál­lalat vezetőivel tanácskozott a legfontosabb építőipari feladatokról. NAGY PAL • Somogyi Károlyné felvétele * Legjobban a gyflmölcskonyha leiszett a finn vendégeknek Már csak első fokú védelem a Tiszán A vízügyi igazgatóságtól kapott információ szerint legnap, hétfőn reggeltől a Tiszán, a Körösön és a Ma­ros torkolati szakaszán az egyes védelmi fokozat lé­pett életbe. Tegnap délben Szegednél a vízállás 691, Szarvasnál 593 centiméter volt. már jóval a második fokozat szintje alatt. A gátakon most is dolgoz­nak. a felhasznált -anyagok összegyűjtése, mentése fo­lyik. Kiürítik a védelemben használt homokzsákokat, raktározzák a töltések ter­heléséné! alkalmazott követ. A finn—magyar barátsági hét keretében Szegeden tar­tózkodó finn vendégek va­[ sárnap Szatymazra utaztak, ahol Molnár István, a nép­front községi titk,ára fogadta őket. A finn vendégeket Széli János, a Finn—Magyar Barátság Tsz elnöke kalau­zolta a szövetkezetben. Meg­nézték a nagyhírű őszibarac­kost, majd ebéd után a MÉK tranzittelepét, ahol az ex­portszállításokról kapta.k tá­jékoztatást. Délután kisebb csoportokra oszolva négy szatymazi család otthonába látogattak el. Tegnap, hétfőn délelőtt, a Szegedi Konzervgyárba men­tek vendégeink. A klubban dr. Ábrahám Antalné igaz­gató ismertette a gyér törté­netét, fontosabb termékeit és válaszolt a nagy érdeklődés­ről valló kérdésekre. Az ismertetés után végig­járták az üzemet, az óvodát és bölcsödét, később pedig baráti találkozóra gyűltek össze ismét a klubban, ahol megismerkedtek a szocialista brigádok tagjaival és a gyár nemrégiben kormánykitünte­tésben fészesült dolgozóival. A .találkozó végén dr. Ked' v •ssy György professzor, a népfront városi elnöke mon­dott búcsúztató beszédet. A finn vendégek csoportja ma, kedden a reggeli órák­ban indul vissza Budapestre. Áruellátás, termelési tanácskozások Ülést tartott a SZOT elnöksége caz ünnepi hetekre Idegenforgalmi és kereskedelmi aktívaértekezlet Az idén — az ismert kö­rülmények miatt érthetően — kissé késve hívta össze a városi tanács végrehajtó bi­zottsága az ünnepi hetek előkészítésének egyik fontos és már szokásos értekezle­tét, az idegenforgalmi és ke­reskedelmi aktívát. Már szin­te csak napok vannak hátra a nyitányig, és az előkészü­letek egyben, s másban hát­rább vannak, mint más évek­ben. Az időt. energiát eddig ^ajnos más célra kellett for­dítani. Ha késés van is. elkésés­ről azért nem beszélhetünk. Erről győzhetett meg min­den jelenlevőt dr. Farsang Lászlónénak, a tanács vb kereskedelmi osztályvezető­jének beszámolója, a felszó­lalók mondandója és dr. Csi­kós Ferencnek, a tanács vb titkárának összefoglalója is. Mind az általános feltéte­lek, mind az idgenforgalom speciális feltételei megvan­nak az idén is ahhoz, hogy az ünnepi hetek jól sikerül­jenek. A szabadtéri játékok és a többi rendezvény prog­ramja közismert, és semmi­vel sem marad el a koráb­biaktól. A szabadtérinek — az 1959-es felújítás óta — csaknem 1 millió nézője volt, Szeged, mind hazai, mind külföldi vonatkozásban az ország egyik legfontosabb idegenforgalmi állomása lett, s ezt a helyzetét az idén is megtartja, még ha a látoga­tottság most némileg el is marad a tavalyitól. A szálláshelyzet — amiatt, hogy a Royal-szálló nem készül el az ünnepi hetek kezdetére és idén a kem­pingre sem lehet számítani — átmenetileg tovább rom­lott. Hogy a Kőrőssy-halász­csárdák használhatók-e, az dönti el, mennyire viselte meg a víz falaikat. A part­fürdő vendéglátó üzletei, éppúgy, mint maga a strand, csak a helyreállítás után vehetők birtokba. Igen di­cséretes. a megyei vendéglá­tó vállalta, hogy a Szőke Ti­sza hajószálló és étterem megnyitásának feltételeit azT zal is elősegíti, hogy rend­behozza a Korányi rakpart érintett szakaszát. A vendéglátás a Szegedi Áfész Deák Ferenc utcá­ban nyíló Kék golyó söröző­jével gyarapszik, a kereske­delem az Oroszlán "utcai új élelmiszer-üzlettel. Ez bizony nem sok, de a már meglevő és működő kereskedelmi és vendéglátóhálózat képes lesz a város és az ideérkező mintegy 400 ezer vendég el­látásra. Hogy miként, az el­sősorban dolgozóikon múlik. Megfelelőnek ígérkezik az áruellátás is. A „kritikus" cikkek közül legfeljebb sza­lámiból lesz valamivel keve­sebb a szükségesnél, s a halválasztékot érheti majd kritika. Sör — importtal ki­egészítve — várhatóan elég lesz. A Szakszervezetek Orszá­o® Tanácsának elnöksége j hétfői ülésén Szurdi István belkereskedelmi miniszter és dr. Csikós Nagy Béla ál­lamitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatója alapján a la­kosság áruellátásával, a fo­gyasztási cikkek minőségével és árszínvonalának alakulá­sával, a fogyasztói árreform végrehajtásának tapasztala­taival foglalkozott. A tájékoztató megállapítot­ta, hogy a kereskedelem az év első felében, magasabb színvonalon, javuló kínálat­j tal gondoskodott a lakosság | ellátásáról. Az év első öt hó­j napjában a kiskereskedelmi i forgalom 10,5 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi azonos | időszakét. A kereskedelem , készlete .május végén 4 mil­| liárd forinttal haladta meg a tavalyit. I A tájékoztató szólt az áru­Losonczi Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Zsamszran­gijn Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöké­nek meghívására tett egy­hetes hivatalos baráti láto­gatása után feleségével és kíséretének tagjaival: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel és Gyenes And­rás külügyminiszter-helyet­tessel vasárnap visszaérke­zett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét ünnepélyesen fogadták a re­pülőtéren. (MTI) ellátás hiányosságairól ia. Egyes tartós fogyasztási cik­kekből — például kerékpár­ból, gáztűzhelyből, olajkály­hából — a múlt évinél na­gyobb forgalom ellenére sem volt elegendő, mosógépet, centrifugát a kiskereskede­lem eddig csak kevesebbet tudott beszerezni, mint ta­valy öt hónap alatt. Sok bosszúságot okozott az elem­hiánv, s kevés volt a mező­gazdasági szeráru, a hor­ganyzott cső. Külön foglalkozott a SZOT elnöksége a zöldség-, gyü­mölcsellátással, a piaci fel­hozatal alakulásával. Következő ügyrendi pont­ként az elnökség értékelte a műszaki konferenciák és a termelési tanácskozások ta­pasztalatait. tudomásul vet­te az erről szóló jelentést. Állásfoglalásában egyebek között megállapította, hogy a termelési tanácskozások, a munkaértekezletek rendszere a népgazdaság minden ága­zatában a szocialista ter­melési viszonyok fontos ele­me lett. A tanácskozások színvonala és hatékonysága azonban elmaradt a lehetőse­itektől. Ezért az elnökség ja­vaslatot fogadott el. ameiy szerint a termelési tanács­kozások, munkaértekezletek azokon „a vezetési szinte­ken kell szervezni, ahol biz­tosított, hogy minden dol­gozó közvetlenül részt vehtt a tanácskozáson, a legtöbb közös érdekeltseggel rendel­kezik. s folyamatosan át tud­ja tekinteni az adott gazda­sági egység munkáját. VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYES ÜLJ ETEK1

Next

/
Thumbnails
Contents