Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

a szerda, 1979. jűlftts 29. Vár állott, most kőhalom... A hazánkban tőidet érö Mars-lakó gyorsan rájönne, hogy európai országban van. Hamarosan megpillantana templomtornyokat és várma­radványokat. az európai földrész jellegzetes épít • ményeit, Magyarország ugyanis — ellentétben a köz­tudattal — várukban, illetve várromokban nem szegény ország. Az eddigi kutatmsok. Illetve feltárások szerint, or­szágunk mai területén 203 vér, várkastély és várrom található. Ezek egy resze csak nyomokban vagy ma­radványokban, de szép szám­mál vannak a táj és város­képet gazdagító, a múlt szá­zadaira élénken emlékeztető nagyszabású alkotások is. Gondoljunk csak a Budai Varra, Eger, Diósgyőr. Esz­tergom, Sárospatak, Kőszeg, Szigetvar, Siklás vagy Gyula várára. Valamennyi remek muemlek, pompás látvány, Persze az, hogy közvetlen gyakorlati hasznukat nem látjuk, nem jelenti azt. hogy feleslegesek volnának. A mai kor óriási idegenforgal­ma idején igen fontos a sze­repük mint táj- és városképi elemeknek. Hozzátartoznak az ország arculatához, leiké­pezik hazunk viharos múlt­ját. történelmünk gyönyörű dokumentumai. Jelentőségüket bizonyítja az érdeklődés fokozódasa. Nem beszélve a Budai Vár látogatottságáról. Egerben és Visegrádon meghaladja az évi 400 000-et,- Gyulán a 150 000-et. Siklós, Kőszeg, Sopron, Diósgyőr várai is évi százezren felüli látogatóval dicsekedhetnek. Fontos kulturális és Ide­genforgalmi érdeket is szol­gálnak a sók vihart látott fa­lak. Egy részükben turista­szállót nyitottak. Legtöbb- ! jükben a környék nevezetes­<0Mbflk történelmi érdekesség. Ml- régéit ismertető múzeum lyen maradandó élmény VI- vagy levéltár is van. segrád vagy Esztergom várát elösszór megpillantani a Duna-kanyar sétahajójáról! Hazunkban a várépítés fejlődését a római uralom előtti kezdetleges földvarak­tól az űj kor bonyolult erőd­rendszeréig. végig lehet kí­sérni és egyes példányok or­szágunk határain túl is is­mertek. Ezt a fejlődést há­rom nagv pusztítás zavarta meg a történelem során. Az első nagyarányú veszteséget a török hódítás jelentette, A török, részben az ostrommal pusztította el a várakat, rész­ben a hódítás után rombolta le, nehogy abban menedéket talaljanak a bujdosók. A törökök kiverése után a Habsburg császárok rendel­ték el a magyarországi várak egész sorának lerombolását, nehogy a rebellis magyarok ellenük használhassák fel azokat. Szerencsénkre a csá­szári kincstár mindig szűké­ben volt a pénznek, s így a lebontás költségeit nem bírta fedezni a legtöbb eset­ben. A harmadik, egyben legnagyobb pusztítást a má­sodik világháború jelentette varaink, elsősorban a Budai Vár történetében. Ez áz óriási méretű pusztítás vi­szont bizonyos előnyökkel ls Járt, mert a helyreállítási munkáik során olyan részle­tek kerültek napvilágra, amelyekre normális körül­mények között talán sohasem került volna sor. Különös ellentmondása a sorsnak, hogy amikor H várakra nagy szükség lett volna, akkor le­bontották — most pedig, amikor gyakorlati hasznukat már nem látjuk — sokmil­liós költséggel és nagy kö­rültekintéssel dolgoznak helyreállításukon. Automata­„penztáros" Az Aeroflot moszkvai, Leningrádi úti épületében felszerelték annak a ma mái­sorozatban gyártott Sziréna elnevezésű elektronikus be­rendezésnek egy példányát, amely jelentősen megkóny­nyíti majd a repülőjegyek eladását, a légiforgalmi tár­saság hivatalnoka egy keze­lőpulton jelzi a megrendelést és innen a megrendelés^ az épületben található informá­ciós és számitóközponthoz kerül. A gép pillanatok alatt kidolgozza a megrendelés feltételeit. A képernyőn meg­jelenő válasz — az utas be­leegyezése esetén — azonnal automatikusan kinyomtatott repülőjeggyé változik. Ha a járaton már nincs hely, az automata egy másik — „vé­leménye szerint" alkalmas csatlakozast javasol. (MTI) Iratok tonnái Június l-en megkezdte működését az új központi leveltár. Szükségét látjuk annak, hogy néhány szót szóljunk az új, tudományos intézetről. A levéltár Budán működik a Várban, a volt Pénzügyminisztérium épüle­tében. Ez a helye ideiglenes, mert szűk, s már a létesíté­sét elhatározó 1969. évi 27. sz. tvr. megjelenésével egy­idejűleg egy új épület eme­lését határozták el, ami a IV. ötéves terv időszakában valósul meg. Az új közpon­ti levéltárat azért hozták lét­re, mert az ugyancsak a Várban levő Országos Levél­tár már nem tud több iratot befogadni. Az új levéltár különben a felszabadulás utáni időszak országos ha­táskörű államhatalmi, állam­igazgatási és jogszolgáltatási szervei iratait veszi át. Ide gyűjti majd be az ország­gyűlésnek, az Elnöki Tanács­nak, a Minisztertanácsnak, az egyes minisztériumoknak, a Legfőbb Bíróságnak és a legfőbb ügyésznek és még számos más, az ország egész területére hatáskörrel bíró irányító szervnek az iratait. Szóval sok ezer folyóméter­nyl és sok tonnányi irat­anyagot helyeznek az állvá­nyokra, amelynek a feldol­gozása a tudományos kuta­tás és a gyakorlati élet szükségleteinek a kielégítése céljából sokban az eddigitől eltérő feladatot jelent az ott dolgozó tudományos sze­mélyzetnek. Általában minden ország­ban leválasztották már a második világháború után keletkezett anyagokat a ko­rábbiaktól, elsősorban a szo­cialista országokban. A ko­rábbival szemben megválto­zott az iratokat létrehozó szervek hatásköre, más a feladatuk. A történeti érdek­lődés is megnőtt az utóbbi 25 év fejlődése iránt, sokan kutatják korunkat, aminek kincsesbányája a levéltár, elsősorban az ország irányí­tó szerveinek iratait gyűjtő Üj Magyar Központi Levél­tár. Az új levéltár nemcsak az őrző és feldolgozó helye a közelmúlt iratainak. Elsősor­ban erre az intézményre há­rul az a feladat, hogy az ál­lami és társadalmi szervek új iratkezelését kidolgozza. Ennek a módszernek az a lényege, hogy az Iratokat té­mánként. az ügyek jellegé­nek megfelelően csoportosít­ják. A rendszerezési mód összefügg majd az iratok tartalmával. Ez a módszer könnyebbé teszi az irattárak legfőbb feladatát, az iratok csoportosítását és gyors elő­keresésuket. Könnyebbé teszi a történeti és igazgatási ér­tékkel nem bíró iratok kise­lejtezését. Az irattárakból azután a megőrzésre érdemes iratok 15 év eltelte után be­kerülnek a levéltárba, ahol már a hivatalokban kiala­kított rendszer szerint cso­portosítják és azzal segítik elő a kutatók munkáját. Az új iratkezelési rendszer ki­dolgozása folyamatban van és arra valamennyi „iratter­melő" szerv át fog térni. Az űj kezelési rendszer elmé­lyültebb munkát kíván az adminisztrátoroktól, az ügyintézőktől, sőt a hivatal­vezetőktől is. Jean Nepot, az Interpol igazgatója a nemzetközi ká­bítószer-fogyasztás problé­máiról tartott szimpóziumon közölte, hogy évente 300 ton­na ópiumot visznek ki tör­vénytelenül a Kínai Népköz­társaságból. Ez azonban csu­pán megközelítő adat, amely­re a Hongkongiján elkobzott narkotikumok mennyiségéből következtettek. Ügy vélik, hogy a rendőrség a kábító­szereknek csak 5—15 száza­lékát kobozza el. a többi a titkos piacokon kerül forga­lomba. (MTI) Aszódy János: II kriminalisztika kalandos története Másodsorban azt kell felderíteni, hogy nem visszaeső bűnözőről van-e szó, akit mar elítél­tek, s aki álnév mögé rejtőzve ismét bűnözik. A tüzes vassal való megbélyegzés, amelyet a múlt században még alkalmaztak, éppen e célt szolgálta. A tüzes bélyeg azt jelezte, hogy az il­lető előzőleg már büntetett, visszaeső bűnöző. A tüzes bélyeg — a személyazonosság megállapí­tásának megkönnyítése mellett — mintegy te­tőzte, kiegészítette a gonosztevőre mért ítéletet. Franciaországban a tolvajokra V betűt (Vo­leur), a hamisítókra F betűt (Faux), a visszaeső bűnösökre pedig W betűt sütöttek. Jeremy Bentham, a neves angol filozófus és jogtudós javasolta, hogy a személyazonosság megállapí­tása érdekében ne csak a gonosztevőket tetovál­ják, hanem sz egész lakosságot. Az angol köz­vélemény azonbun elutasította Bentham Indítvá­nyát, mint emberi méltósággal össze nem egyez­tethetőt. Bentham rendszere különben sem ol­dotta volna meg a törvényszéki azonosítás kér­dését A tetoválást ugyanis módosítani ís, eltá­volítani is lénet. Egyik sikertelen kísérlet a ma­sikat követte. A kísérletezők arra törekedtek, hogy a visszaeső bűnösök azonosságának meg­állapítására hatékony rendszert dolgozzanak ki. Az első, szinte általánosan elfogadott rend­szer Alphonse Bertillon módszere — a törvény­széki antropometria — volt. Alphonse Bertillon, a párizsi rendörprefektü­ra segédjegyzője, 1879 júliusában jelentést ter­jesztett a rendőrfőnök elé. Ebben javasolta, hogy u gonosztevők személyazonosságának meg­állapítása céljából alkalmazzanak bizonyos ant­ropológiai méréseket. Bertillon elmélete arra a feltevésre épült, hogy nem létezhet azonos lest­részekkel rendelkező két ember, továbbá, hogy az. emberi csontváz, méreteit tekintve, a változa­tok végtelen sokaságát mutatja. Bertillon mód­szerének alapját a test méreteinek megállapí­tása képezte. Tehát: a test és a fej méretei, a bal láb hossza, a bal kéz középső ujjának hosz­sza, a bal alkal és a karok kiterjesztett hossza, a felsőtest méretei stb. Mint láthatjuk, Bertillon a test bal oldalán végezte el a méréseket, mi­vel ez kevésbé van kitéve a fizikai munka okoz­ta elváltozásoknak, torzulásoknak. Bertillon ötlete a főkapitányság kicsiny és poros szobájában született, ahol munkáját vé­gezte: kartotékokra, törzslapokra vezette rá a gonosztevők ismertető jeleit. Hamar rájött, hogy a személyazonosság megállapításának ez a módszere sztereotip megfogalmazásokra épül (orr — kicsi, nagy, rendes; száj — mint előbb; szem — fekete,' kék, zöld; áll — borotvált, és így tovább), s mint ilyen, szinte teljesen érték­telen, használhatatlan, hiszen ezer és ezer em­ber ismertető jelei teljességgel azonosak. Bertil­lon antropometrlája olyan időpontban született, amikor a bűnözők száma — nemzetközi vonat­kozásban is — szüntelenül emelkedett. A rend­őrségek nyilvántartása, amely szerte a világon elavult személyazonosítási rendszerekre épült, túl volt zsúfolva gyakorlatilag alig használható kartonokkal, bűnügyi nyilvántartó lapokkal, kartotékokkal. A visszaeső bűnözésre és a szám­űzetésre vonatkozó törvények következtében Franciaországban és egyebütt is nagy számú gonosztevő élt álnév alatt, kilétét elpalástolva. Bertillon 1879-ben nyújtotta be javaslatát, ám de kerek két esztendeig kellett várnia! amikor is a régi rendőrfőnököt leváltották. Utódja megér­tőbbnek mutatkozott, s így Bertillon elkezdhet­te a munkát. Rövid Idő alatt számot tevőén megszaporodtak a kartotékok, s a személyazo­nosítások is. 1884-ben Bertillonnak sikerült felderítenie 300 olyan büntetett előéletű személyt, akik a régi személyazonosítási módszerek rostáján egyszer sem akadtak fenn. A rendőrnyomozók azonban korlátozottnak tekintetlék az elért eredménye­ket. Jogosan tették fel a kéidést: „A rendszer jó, ha már lefüleltünk egy gonosztevőt. De ho­gyan alkalmazzuk a letartóztatás előtt, amikor a bűnözőt keressük, de még nem kaptuk el?" Bertillon, mint buzgó feltaláló, nem csüggedt, s csakhamar kibővítette rendszerét a bűnözők fényképeivel (szemből és oldalnézetből), majd olyan ismertető jeleket írt a kartonlapra, mint például az arcbőr színe, az arckifejezés, esetle­ges hegek, a haj színe, az orr formája stb. És így a rendőröknek a gonosztevők olyan pontos és részletes leírása allt rendelkezésükre, amilyen még soha azelőtt Ebben a diadalmas pillanatban úgy tűnt, hogy Bertillon módszere végérvényes győzelmet ara­tott Valójában éppen akkor állt a legközelebb a bukáshoz. (Folytatjuk.) Az élet az adminisztráció területén is fejlődést kivan. Az ügyvitelbe már számos helyen bevezették az adat­feldolgozó-gépeket, a fotóel­járóst és a hangfelvételt. Ezeket a gépeket azonban nem lehet az elavult iratke­zelési rendszerre támasz­kodva megfelelő hatásfokkal működtetni. A szakkörök megállapították, hogy nálunk a legtöbb szerv iratkezelési rendje 150—200 évvel marad el a fejlettebb országokban alkalmazott rendszerek mö­gött. Most, amikor újjá és ma­radandóvá kell alakítani az iratkezelést, a levéltárosok tapasztalataira is sz.ükség van. A központi levéltár munkatársai számos szerv részére elkészítik javaslatu­kat, s a bevezetésben azután valamennyi levéltár részt vesz, hiszen az új rendet oktatni kell és az alkalma­zását ellenőrizni. Szóval a levéltárosok kilépnek intéz­ményeik falai közül és ta­pasztalataikat az irányítási mechanizmus egyik érdekes feladatának a megoldására hasznosítják, össze kell kap­csolniok a múlt iratainak ke. zelési gyakorlatát a jelen és a jövő követelményeivel. En­nél korszerűbb, hasznosabb és szebb feladatot nem is le­het egy hivatás és szakma elé kitűzni. Oltva! Ferenc A Manson „család" pere A Sharon Tate amerikai A hippivezér védőügyvédje filmszínesznő és mások bru- kifogásolta Kasabian asszony tális meggyilkolásával vádolt kihallgatását, arra hivatko­Manson-féle hippicsalád zott: a fiatalasszony „nem ügyét tárgyaló bíróság hét- beszámítható", mert rendsze­főn kihallgatta a 21 éves resen hódolt az LSD elneve­Linda Kasabiant, aki. noha zésű kábítószer élvezetének, a véres akciókban maga is A bíróság a kifogásnak nem részt vett. tagadja, hogy tény- adott helyt, es Linda Kasabi­legesen gyilkolt volna és el- an az. úgynevezett „Manson lene vallott társainak. Per- család" életmódjáról számolt döntő vallomásáért cserében be a megdermedt bíróság­már korábban megígérték, nak és a hallgatóságnak. Ki­hogy ügyét külön fogják tár- hallgatását kedden, tegnap gvalni. folytatták. (MTI) r Ópium tonnaszámra NAPI KISLEXIKON a bérlakások áráról Mint ismeretes, a la­káselosztás űj rendsze­rében megszűnik a bér­es szolgálati lakásjut­tatás Ingyenessége. # Mértéke? Az űj bér- vagy szol­gálati lakásba költözök építési hozzájárulást, a régi, megüresedett bér­lakások új bérlői ezzel arányon lakás-haszná­latbavételi díjat fizet­nek. E hozzájárulás, illetve díj mértékét a lakások nagyságától, minőségétől függően — központi irányelvek sze­rint — a iakáskiutaló tanács határozza meg. 9 Összege? Az összkomfortos la­kások kategóriájában például a készülő Irány­elvek szerint egyszobás bérlakásnál várhatóan 10—20 ezer, másfél szo­básnál 15—25. kétszo­básnál 20—30 ezer fo­rint összegű, az ennél nagyobb lakásoknál 40 ezer forintig fokozato­san emelkedő építési hozzájárulást. illetve használatbavételi díjat állapítanak meg. Ebből jön le az állam által adott engedmény, mely­nek alapja a gyerme­kek, eltartottak száma. A gyermekenkénti en­gedmény a hozzájáru­lási díj 20—25 százalé­ka. maximálisan 80 százalék. 9 Egyszeri teher? Az építési hozzájáru­lás fizetése évenként mintegy 15—20 ezer családot érint, azokat, akik 1971 július 1. után űj bérlakáshoz Jutnak. Számukra ez megköze­lítőleg annyi készpénz­fizetési kötelezettséget — egyszeri terhet — jelent majd. mint amennyit a szövetkezeti lakásokért előtörlesz­tésként fizetnek az igénylők. Az építési hozzá iáru iáéból, illetve használatbavételi díjból síármazó állami bevé­tel a határozat szerint a tanácsokat illeti meg fc a lakásépítés növelé­sét szolgálja

Next

/
Thumbnails
Contents