Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

a szerda, 1979. jűlftts 29. Vár állott, most kőhalom... A hazánkban tőidet érö Mars-lakó gyorsan rájönne, hogy európai országban van. Hamarosan megpillantana templomtornyokat és vármaradványokat. az európai földrész jellegzetes épít • ményeit, Magyarország ugyanis — ellentétben a köztudattal — várukban, illetve várromokban nem szegény ország. Az eddigi kutatmsok. Illetve feltárások szerint, országunk mai területén 203 vér, várkastély és várrom található. Ezek egy resze csak nyomokban vagy maradványokban, de szép számmál vannak a táj és városképet gazdagító, a múlt századaira élénken emlékeztető nagyszabású alkotások is. Gondoljunk csak a Budai Varra, Eger, Diósgyőr. Esztergom, Sárospatak, Kőszeg, Szigetvar, Siklás vagy Gyula várára. Valamennyi remek muemlek, pompás látvány, Persze az, hogy közvetlen gyakorlati hasznukat nem látjuk, nem jelenti azt. hogy feleslegesek volnának. A mai kor óriási idegenforgalma idején igen fontos a szerepük mint táj- és városképi elemeknek. Hozzátartoznak az ország arculatához, leiképezik hazunk viharos múltját. történelmünk gyönyörű dokumentumai. Jelentőségüket bizonyítja az érdeklődés fokozódasa. Nem beszélve a Budai Vár látogatottságáról. Egerben és Visegrádon meghaladja az évi 400 000-et,- Gyulán a 150 000-et. Siklós, Kőszeg, Sopron, Diósgyőr várai is évi százezren felüli látogatóval dicsekedhetnek. Fontos kulturális és Idegenforgalmi érdeket is szolgálnak a sók vihart látott falak. Egy részükben turistaszállót nyitottak. Legtöbb- ! jükben a környék nevezetes<0Mbflk történelmi érdekesség. Ml- régéit ismertető múzeum lyen maradandó élmény VI- vagy levéltár is van. segrád vagy Esztergom várát elösszór megpillantani a Duna-kanyar sétahajójáról! Hazunkban a várépítés fejlődését a római uralom előtti kezdetleges földvaraktól az űj kor bonyolult erődrendszeréig. végig lehet kísérni és egyes példányok országunk határain túl is ismertek. Ezt a fejlődést három nagv pusztítás zavarta meg a történelem során. Az első nagyarányú veszteséget a török hódítás jelentette, A török, részben az ostrommal pusztította el a várakat, részben a hódítás után rombolta le, nehogy abban menedéket talaljanak a bujdosók. A törökök kiverése után a Habsburg császárok rendelték el a magyarországi várak egész sorának lerombolását, nehogy a rebellis magyarok ellenük használhassák fel azokat. Szerencsénkre a császári kincstár mindig szűkében volt a pénznek, s így a lebontás költségeit nem bírta fedezni a legtöbb esetben. A harmadik, egyben legnagyobb pusztítást a második világháború jelentette varaink, elsősorban a Budai Vár történetében. Ez áz óriási méretű pusztítás viszont bizonyos előnyökkel ls Járt, mert a helyreállítási munkáik során olyan részletek kerültek napvilágra, amelyekre normális körülmények között talán sohasem került volna sor. Különös ellentmondása a sorsnak, hogy amikor H várakra nagy szükség lett volna, akkor lebontották — most pedig, amikor gyakorlati hasznukat már nem látjuk — sokmilliós költséggel és nagy körültekintéssel dolgoznak helyreállításukon. Automata„penztáros" Az Aeroflot moszkvai, Leningrádi úti épületében felszerelték annak a ma máisorozatban gyártott Sziréna elnevezésű elektronikus berendezésnek egy példányát, amely jelentősen megkónynyíti majd a repülőjegyek eladását, a légiforgalmi társaság hivatalnoka egy kezelőpulton jelzi a megrendelést és innen a megrendelés^ az épületben található információs és számitóközponthoz kerül. A gép pillanatok alatt kidolgozza a megrendelés feltételeit. A képernyőn megjelenő válasz — az utas beleegyezése esetén — azonnal automatikusan kinyomtatott repülőjeggyé változik. Ha a járaton már nincs hely, az automata egy másik — „véleménye szerint" alkalmas csatlakozast javasol. (MTI) Iratok tonnái Június l-en megkezdte működését az új központi leveltár. Szükségét látjuk annak, hogy néhány szót szóljunk az új, tudományos intézetről. A levéltár Budán működik a Várban, a volt Pénzügyminisztérium épületében. Ez a helye ideiglenes, mert szűk, s már a létesítését elhatározó 1969. évi 27. sz. tvr. megjelenésével egyidejűleg egy új épület emelését határozták el, ami a IV. ötéves terv időszakában valósul meg. Az új központi levéltárat azért hozták létre, mert az ugyancsak a Várban levő Országos Levéltár már nem tud több iratot befogadni. Az új levéltár különben a felszabadulás utáni időszak országos hatáskörű államhatalmi, államigazgatási és jogszolgáltatási szervei iratait veszi át. Ide gyűjti majd be az országgyűlésnek, az Elnöki Tanácsnak, a Minisztertanácsnak, az egyes minisztériumoknak, a Legfőbb Bíróságnak és a legfőbb ügyésznek és még számos más, az ország egész területére hatáskörrel bíró irányító szervnek az iratait. Szóval sok ezer folyóméternyl és sok tonnányi iratanyagot helyeznek az állványokra, amelynek a feldolgozása a tudományos kutatás és a gyakorlati élet szükségleteinek a kielégítése céljából sokban az eddigitől eltérő feladatot jelent az ott dolgozó tudományos személyzetnek. Általában minden országban leválasztották már a második világháború után keletkezett anyagokat a korábbiaktól, elsősorban a szocialista országokban. A korábbival szemben megváltozott az iratokat létrehozó szervek hatásköre, más a feladatuk. A történeti érdeklődés is megnőtt az utóbbi 25 év fejlődése iránt, sokan kutatják korunkat, aminek kincsesbányája a levéltár, elsősorban az ország irányító szerveinek iratait gyűjtő Üj Magyar Központi Levéltár. Az új levéltár nemcsak az őrző és feldolgozó helye a közelmúlt iratainak. Elsősorban erre az intézményre hárul az a feladat, hogy az állami és társadalmi szervek új iratkezelését kidolgozza. Ennek a módszernek az a lényege, hogy az Iratokat témánként. az ügyek jellegének megfelelően csoportosítják. A rendszerezési mód összefügg majd az iratok tartalmával. Ez a módszer könnyebbé teszi az irattárak legfőbb feladatát, az iratok csoportosítását és gyors előkeresésuket. Könnyebbé teszi a történeti és igazgatási értékkel nem bíró iratok kiselejtezését. Az irattárakból azután a megőrzésre érdemes iratok 15 év eltelte után bekerülnek a levéltárba, ahol már a hivatalokban kialakított rendszer szerint csoportosítják és azzal segítik elő a kutatók munkáját. Az új iratkezelési rendszer kidolgozása folyamatban van és arra valamennyi „irattermelő" szerv át fog térni. Az űj kezelési rendszer elmélyültebb munkát kíván az adminisztrátoroktól, az ügyintézőktől, sőt a hivatalvezetőktől is. Jean Nepot, az Interpol igazgatója a nemzetközi kábítószer-fogyasztás problémáiról tartott szimpóziumon közölte, hogy évente 300 tonna ópiumot visznek ki törvénytelenül a Kínai Népköztársaságból. Ez azonban csupán megközelítő adat, amelyre a Hongkongiján elkobzott narkotikumok mennyiségéből következtettek. Ügy vélik, hogy a rendőrség a kábítószereknek csak 5—15 százalékát kobozza el. a többi a titkos piacokon kerül forgalomba. (MTI) Aszódy János: II kriminalisztika kalandos története Másodsorban azt kell felderíteni, hogy nem visszaeső bűnözőről van-e szó, akit mar elítéltek, s aki álnév mögé rejtőzve ismét bűnözik. A tüzes vassal való megbélyegzés, amelyet a múlt században még alkalmaztak, éppen e célt szolgálta. A tüzes bélyeg azt jelezte, hogy az illető előzőleg már büntetett, visszaeső bűnöző. A tüzes bélyeg — a személyazonosság megállapításának megkönnyítése mellett — mintegy tetőzte, kiegészítette a gonosztevőre mért ítéletet. Franciaországban a tolvajokra V betűt (Voleur), a hamisítókra F betűt (Faux), a visszaeső bűnösökre pedig W betűt sütöttek. Jeremy Bentham, a neves angol filozófus és jogtudós javasolta, hogy a személyazonosság megállapítása érdekében ne csak a gonosztevőket tetoválják, hanem sz egész lakosságot. Az angol közvélemény azonbun elutasította Bentham Indítványát, mint emberi méltósággal össze nem egyeztethetőt. Bentham rendszere különben sem oldotta volna meg a törvényszéki azonosítás kérdését A tetoválást ugyanis módosítani ís, eltávolítani is lénet. Egyik sikertelen kísérlet a masikat követte. A kísérletezők arra törekedtek, hogy a visszaeső bűnösök azonosságának megállapítására hatékony rendszert dolgozzanak ki. Az első, szinte általánosan elfogadott rendszer Alphonse Bertillon módszere — a törvényszéki antropometria — volt. Alphonse Bertillon, a párizsi rendörprefektüra segédjegyzője, 1879 júliusában jelentést terjesztett a rendőrfőnök elé. Ebben javasolta, hogy u gonosztevők személyazonosságának megállapítása céljából alkalmazzanak bizonyos antropológiai méréseket. Bertillon elmélete arra a feltevésre épült, hogy nem létezhet azonos lestrészekkel rendelkező két ember, továbbá, hogy az. emberi csontváz, méreteit tekintve, a változatok végtelen sokaságát mutatja. Bertillon módszerének alapját a test méreteinek megállapítása képezte. Tehát: a test és a fej méretei, a bal láb hossza, a bal kéz középső ujjának hoszsza, a bal alkal és a karok kiterjesztett hossza, a felsőtest méretei stb. Mint láthatjuk, Bertillon a test bal oldalán végezte el a méréseket, mivel ez kevésbé van kitéve a fizikai munka okozta elváltozásoknak, torzulásoknak. Bertillon ötlete a főkapitányság kicsiny és poros szobájában született, ahol munkáját végezte: kartotékokra, törzslapokra vezette rá a gonosztevők ismertető jeleit. Hamar rájött, hogy a személyazonosság megállapításának ez a módszere sztereotip megfogalmazásokra épül (orr — kicsi, nagy, rendes; száj — mint előbb; szem — fekete,' kék, zöld; áll — borotvált, és így tovább), s mint ilyen, szinte teljesen értéktelen, használhatatlan, hiszen ezer és ezer ember ismertető jelei teljességgel azonosak. Bertillon antropometrlája olyan időpontban született, amikor a bűnözők száma — nemzetközi vonatkozásban is — szüntelenül emelkedett. A rendőrségek nyilvántartása, amely szerte a világon elavult személyazonosítási rendszerekre épült, túl volt zsúfolva gyakorlatilag alig használható kartonokkal, bűnügyi nyilvántartó lapokkal, kartotékokkal. A visszaeső bűnözésre és a száműzetésre vonatkozó törvények következtében Franciaországban és egyebütt is nagy számú gonosztevő élt álnév alatt, kilétét elpalástolva. Bertillon 1879-ben nyújtotta be javaslatát, ám de kerek két esztendeig kellett várnia! amikor is a régi rendőrfőnököt leváltották. Utódja megértőbbnek mutatkozott, s így Bertillon elkezdhette a munkát. Rövid Idő alatt számot tevőén megszaporodtak a kartotékok, s a személyazonosítások is. 1884-ben Bertillonnak sikerült felderítenie 300 olyan büntetett előéletű személyt, akik a régi személyazonosítási módszerek rostáján egyszer sem akadtak fenn. A rendőrnyomozók azonban korlátozottnak tekintetlék az elért eredményeket. Jogosan tették fel a kéidést: „A rendszer jó, ha már lefüleltünk egy gonosztevőt. De hogyan alkalmazzuk a letartóztatás előtt, amikor a bűnözőt keressük, de még nem kaptuk el?" Bertillon, mint buzgó feltaláló, nem csüggedt, s csakhamar kibővítette rendszerét a bűnözők fényképeivel (szemből és oldalnézetből), majd olyan ismertető jeleket írt a kartonlapra, mint például az arcbőr színe, az arckifejezés, esetleges hegek, a haj színe, az orr formája stb. És így a rendőröknek a gonosztevők olyan pontos és részletes leírása allt rendelkezésükre, amilyen még soha azelőtt Ebben a diadalmas pillanatban úgy tűnt, hogy Bertillon módszere végérvényes győzelmet aratott Valójában éppen akkor állt a legközelebb a bukáshoz. (Folytatjuk.) Az élet az adminisztráció területén is fejlődést kivan. Az ügyvitelbe már számos helyen bevezették az adatfeldolgozó-gépeket, a fotóeljáróst és a hangfelvételt. Ezeket a gépeket azonban nem lehet az elavult iratkezelési rendszerre támaszkodva megfelelő hatásfokkal működtetni. A szakkörök megállapították, hogy nálunk a legtöbb szerv iratkezelési rendje 150—200 évvel marad el a fejlettebb országokban alkalmazott rendszerek mögött. Most, amikor újjá és maradandóvá kell alakítani az iratkezelést, a levéltárosok tapasztalataira is sz.ükség van. A központi levéltár munkatársai számos szerv részére elkészítik javaslatukat, s a bevezetésben azután valamennyi levéltár részt vesz, hiszen az új rendet oktatni kell és az alkalmazását ellenőrizni. Szóval a levéltárosok kilépnek intézményeik falai közül és tapasztalataikat az irányítási mechanizmus egyik érdekes feladatának a megoldására hasznosítják, össze kell kapcsolniok a múlt iratainak ke. zelési gyakorlatát a jelen és a jövő követelményeivel. Ennél korszerűbb, hasznosabb és szebb feladatot nem is lehet egy hivatás és szakma elé kitűzni. Oltva! Ferenc A Manson „család" pere A Sharon Tate amerikai A hippivezér védőügyvédje filmszínesznő és mások bru- kifogásolta Kasabian asszony tális meggyilkolásával vádolt kihallgatását, arra hivatkoManson-féle hippicsalád zott: a fiatalasszony „nem ügyét tárgyaló bíróság hét- beszámítható", mert rendszefőn kihallgatta a 21 éves resen hódolt az LSD elneveLinda Kasabiant, aki. noha zésű kábítószer élvezetének, a véres akciókban maga is A bíróság a kifogásnak nem részt vett. tagadja, hogy tény- adott helyt, es Linda Kasabilegesen gyilkolt volna és el- an az. úgynevezett „Manson lene vallott társainak. Per- család" életmódjáról számolt döntő vallomásáért cserében be a megdermedt bíróságmár korábban megígérték, nak és a hallgatóságnak. Kihogy ügyét külön fogják tár- hallgatását kedden, tegnap gvalni. folytatták. (MTI) r Ópium tonnaszámra NAPI KISLEXIKON a bérlakások áráról Mint ismeretes, a lakáselosztás űj rendszerében megszűnik a béres szolgálati lakásjuttatás Ingyenessége. # Mértéke? Az űj bér- vagy szolgálati lakásba költözök építési hozzájárulást, a régi, megüresedett bérlakások új bérlői ezzel arányon lakás-használatbavételi díjat fizetnek. E hozzájárulás, illetve díj mértékét a lakások nagyságától, minőségétől függően — központi irányelvek szerint — a iakáskiutaló tanács határozza meg. 9 Összege? Az összkomfortos lakások kategóriájában például a készülő Irányelvek szerint egyszobás bérlakásnál várhatóan 10—20 ezer, másfél szobásnál 15—25. kétszobásnál 20—30 ezer forint összegű, az ennél nagyobb lakásoknál 40 ezer forintig fokozatosan emelkedő építési hozzájárulást. illetve használatbavételi díjat állapítanak meg. Ebből jön le az állam által adott engedmény, melynek alapja a gyermekek, eltartottak száma. A gyermekenkénti engedmény a hozzájárulási díj 20—25 százaléka. maximálisan 80 százalék. 9 Egyszeri teher? Az építési hozzájárulás fizetése évenként mintegy 15—20 ezer családot érint, azokat, akik 1971 július 1. után űj bérlakáshoz Jutnak. Számukra ez megközelítőleg annyi készpénzfizetési kötelezettséget — egyszeri terhet — jelent majd. mint amennyit a szövetkezeti lakásokért előtörlesztésként fizetnek az igénylők. Az építési hozzá iáru iáéból, illetve használatbavételi díjból síármazó állami bevétel a határozat szerint a tanácsokat illeti meg fc a lakásépítés növelését szolgálja