Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

a VASÁRNAP, 1970. JÚLIUS 26. Tarján István Tengerészekhez méltó helytállással Rossz időben hajóztak tengerészeink a Máirvány-tengeren és a Boszporusz-szo•' ' •"• roson át a Fekete tengerre. Ez is viharos volt, mint télen mindig. *f Odessza kikötője elé január 6-án reggel nyolckor érkeztek.Olyan köd ült a ví'••• zen, hogy csak radar segítségével tudták megközelíteni a kikötőt, amelytől indiai, görög, libanoni, nyugatnémet és szovjet hajók társaságává'.'ban e'gy. mérföldnyire vetetlek horgonyt Közvetlenül a ííf'v fldH' kiéüett ugyanis rengeni'. teg hajó alít már. • %>* A kikötő környékén, a '•-("u-sréjrazÍMtiöh; -és a tengeren, 'hóvihar dühöngött. A hő• pléikéklét' -mínusz 12 íokra f süllyedt. A matrózok alig . győztek! lésepréni a havat a /'../raktárik tetejéről, ahol a 'Vörös-tengeren a pokoli hő•i.;>. ség miatt .éjszakázni szoktak. • '.''Bizonyos : türelmetlenség volt már észlelhető az embereken, akik kevés híján % -egy; éve indüitak el hazulról. Sem karácsonykor, sem új.évkor nem lehettek szerettei'.jk között, s most is tíz napig kellett várniok a kikp•C lesre. A szabályoknak megfelelően addig nem hagyhatok el a hajót-- Közben elfogott ap ivóvizeik, ezért a kapitány révkalauzt kért, aki I t /. ' a víz felvételezésére a part p mellé, majd vissza, a horgonyzó helyre vezette a Szé1 kesfehérvárt. * Süveges László a kikötőhatóságtól engedélyt kapott, hogy telefoonon felhívja a Baján lakó feleségét. Elképzelhető Magdi asszony öröme, amikor egy év után meghallotta férje hangját. (Hadd tegyem hozzá: nyomban ezután több mint száz '*"' kilométer távolságba telefo.,.npn tájékoztatott, engem is • jő barátomról.) ; Végre elérkezett a kikötés ideje. Amíg a rakodómunkások — három napon át — kirakták a libanoni gyümölcsöt, matrózaink a tengerészek nemzetközi klubjába jártak szórakozni, a kapitány pedig egyszer elment az odesszaiak büszkeségeként emlegetett Operába is. Zsúfolt nézőtér előtt a Toscát játszották. Kellemesen teltek már a napok, amihez hozzájárult az is, hogy Zsukov, az egyik tengerészeti hivatal felügyelője, igen szívélyesen bánt honfitársainkkal. Mint a Szovjetunió számára épített hajók átvevője, korábban évekig élt Budapesten, magyarul is tűrhetően beszélt. Büszkeséggel emlegette, hogy legkedveltebb labdarúgó-csapata, a Fradi, milyen jól szerepelt az előző évben. Minden megnyilvánulása elárulta, hogy nagyon szeret bennünket, magyarokat. Ez most különösen jól esett tengerészeinknek, mert már nagyon hiányzott — a haza. Január 19-én indulhattak el a romániai kikötőbe, Konstanzába, ahol másnap vetettek horgonyt. Csak az Afrikát megkerülő úton, az etiópiai Massawa-tól eddig, összesen 25 ezer 390 kilométert tettek meg. A kikötőben már várták őket a váltásukra Budapestről küldött tengerészek, — s hőseink január 22-én gyorsvonaton érkeztek hazánk fővárosába. * E sorok frója február 28tól csaknem egy héten át tartózkodott a kapitány társaságában, aki sokkal részletesebben mesélt viszontagságos útjáról, mint ahogy arról helyszűke miatt írhattam. — Mi volt a legfőbb tapasztalatod ? — kérdeztem tőle. — Azelőtt nem hittem volna, hogy ennyit kibír az ember. Most már tudom, még nagyobb nehézségekkel is képes megbirkózni. Akkoriban Komlós János, a fővárosi Mikroszkóp Színház igazgatója felkérte, hogy a „Mai vendégünk" műsorban tömören mesélje el élményeit. Süveges László udvariasan elhártíotta az ajánlatot. — Én a víz tömegéhez vagyok szokva, a százötven főnyi nézősereg előtt bizonyára lámpalázas lennék — mondta. És 1968. március 14-én a Népszabadságbn a többi közt ezt olvashattuk: „A MAHART Székesfehérvár nevű tengerjáró hajója múlt évben bekövetkezett közel-keleti események miatt a Vörös-tengeren rekedt. A hajó személyzete a rendkívüli kör rülmények között is ura maradt a helyzetnek; tengerészekhez méltó helytállásról tettek tanúságot... A bátor és példamutató magatartás elismeréséül az Elnöki Tanács Süveges Lászlónak, á hajó parancsnokának a Munka Érdemrend ezüst fokozata, Bíró Lászlónak, a hajó gépüzem vezetőjének az érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta.'..'' A kapitányt néhány héttel később újabb kitüntetés érte. Kinevezték az egyik óceánjáró hajónk parancsnokává. Azóta több tengeri utat megtett, tengeren van jelenleg is. Néhány napja Rotterdamból kaptam tőle levelet. Ha ismét találkozom Vele, tudom, megmossa a fejem, amiért a riportsorozatomban néhol nemmindennapinak minősítettem a helytállását Mert szerény, mint minden olyan ember, aki átlagon felüli cselekedetekre képes. (Vége.) -K,1 Kérem az útiohmányokat! RÖszke, közúti határátkelő, letkötő, gyakori vendég. Egy hanem például növényeket, Nem állnak hosszú" kocsiso- osztrák felségjelű FIAT és cserepes virágot, sőt egy rok a jugoszláv—magyar ha- egy fehér Opel Kadett svéd marék földet, élő állatot táron. Ügy látszik, csendes utasaival Az útlevél- és sem. (Ezt az intézkedést vámvizsgálat, pénzbeváltás egészségügyi okok teszik inután megkapják az enge- dokolttá.) Az Ausztriában délyt Jugoszláv Zasztava dolgozó két jugoszláv fiatalember erről nem szerzett tudomást A vámőrre, a csomagtartójukból három csirke rivallt rá. A tulajdonosok megértve, hogy veszélyben van vacsorájuk, nem haboztak sokáig: előkerült a bicsnap ez a mai. • A CR rendszámtáblájú piros Moszkvicsból kiszálló pilóta és neje hosszas keresgélés, családias párbeszéd után végre összegyűjti a szükséges papírokat. A családfő karjára pillantok. Tetovált, nyíllal átlőtt szív közepén Marika felírás díszeleg. — Nyaralni voltak, vagy rokoni látogatáson? — Nem, csak a kislányért mentünk a nővérerhhez. Két napig voltunk — válaszol. — Gyakran mennek át? — A, legutoljára negyven- — Nem hoztuk mi semöt előtt voltunk — vág köz- mit- amit ugye nem szabad, be az asszony. Csak amit böcsülettel át leA vámtiszt kérdésére, bet hozni, hogv hány forint értéket Előkerülnek női fehérnehoztak be, kétezer a válasz, műk, esernyő, üvegek. Szétnézek én is az „értékek" — Ebben mi van? — kérközött A hátsó ülés mögött dezi a vámtiszt, rámutatva "SZDet' magyar nyelvű, színes bori- egy üvegre. — El lehet vinni, kérem, tójú könyvek. Tarka-regény- — Pálinka, kérem. _ Mikor nem lehetett tár, olvasom. A vámtiszt megrázza az volna? — kérdezem. gördül a távozottak helyére. — Jó napot kívánok. Az útlevelet kérem. Egy pillanatra tessék idenézni I — Pillantás a kocsiba. —Rendben. Az Idős, csizmás, pörgekalapos bácsi és virágmintás fejkendőt viselő felesége ka, készségesen tárják fel csomagjaik tartalmát — Csak Szegedre jöttünk kérem, Horgosról. Az egyik vámtiszt nagy, díszes kancsóval indul egy autó felé. Tulajdonosa éles hangon bizonygatja: — Örökség, a nővéremtől hoztam Szegedről. A nagymamáé volt. Családi ereklye, örököltem — és alig hagyja szóhoz jutni a vám— Ez egy ottani soro- üveget, beleszagol, zat? — Tiszta szesz, ez bá— Tizenkét könyvből áll tyám! — mondja az asszony. A — Nahát! — csodálkozik kislány mosolyog rám a az öreg. — Az asszony csokocsiból, a papa, amikor magolta, én nem is tudom, ,,„„ , , . , . .. eszreveszi, hogy, a Szőkévé- mi van benne. Vigye, nekem I1?tosonyal ínt buc?ut a nyek a világűrben fedőlap- már nem is kell Magának lezarult soromPó moguJ fán díszelgő akt hölgyön adom. akad meg a szemem, be- — Nem is lesz a magáé, kapcsolódik ismét csevegé- de az enyém se. Vigye csak be azon az ajtón, és kérjen róla papírt. A bácsi hosszú nógatásra beleegyezik, már mesz— Ha szerepelt volna a műtárgyak jegyzékén, különben is agyagból van, rézdíszítéssel. Közben az „örökös" bolChfkán Ágnes Szeged képekben % A Corvina reprezentatív képeskönyvéről Sok minden szépen öösze- fűtse. A fotóművész — Fejes rónfogja az olvasót és elkiséjött ehhez a Szeged képes- László — munka közbein szü- ri. Friss sétát tesz vele időkönyvhöz: a Corvina kiadó letett bele a városba. Nagyon ben es térben, s átlépdesi a gavalléros vállalkozasa, a otthonosan járnak mindé- megkövesedett kifejezéseket, Szeged városi tanács mecé- nütt, és fölfedezéseik is van- az unásig ismételt „eposzi" nás támogatása, a híres gyo- nak. S voltaképpen ez teszi jelzőket. Könnyedén, szinte mai Kner Nyomda választé- az albumot naggyá a sze- játékosan kalauzol, de nem kos munkája, a szerkesztő műnkben: hogy megérzik és marad adós srnmiféle fontos kitűnő ízlése és a szerzők reprodukálni tudják a ma- ismerettel. Ha szabad ilyen példás ügyszeretete, inven-' guk eszközeivel azt, ami a ködösen fogalmazni; mindig ciózus leleménye, alkotóked- varázsát jelenti ennek a „több dimenzióban" adja ve. És ez mind együtt: egy városnak. Olyan szemléleti elő a kedves helyről, a szüreprezentatív, évek óta leg- pontokat találtak, amelyek- lővárosról szóló tudnivalót; szebb és legméltóbb könyv rői az ábrázolásban legjob- bravúrosan építő összekötőSzegedről, a maga műfaja- ban megközelíthető ez a cél. hidakat a múlt és a jelen kőbán pedig egyedülálló aján- Ügy társítottak gondolatokat zé, kitekintést a jövő Szedék a városnak. és képeket, hogy egyszerre gedjéhez. Túl summás így az elisme- több mindent el tudnak Szeretettel lehet ilyen rés, az ügy igazán többet ér- mondani. Nem keresték Sze- könyvet csinálni. Szeretettel demel ennél. Hadd szedjem „fényképarcait", a leg- és ismerettel. S az ilyen az album lapozgatása, tanul- előnyösebb beállításokat sem könyv mutatja fel igazán egy mányozása közben támadt szövegben, sem képben. Szá- város arcát. Sokáig kellett gondolatokat és érzéseket né- fotót említhetnék egre rá várni, de végre megvan, hány címszó köré. példázatnak: a Fekete-ház Ahogy már említettem: a látképét (5), az újszegedi jobbak között is az első Szekertvárost (4), a hangulatos gedről. Tények erkélyeket (16, 17, 18), a vá rosháza öreg harangját (25), a korzón trécselőket (30), a A szöveg és a képek — je- pihenő hordárt (55) stb. A lén esetben ezt nevezem té- hangulathoz hozzátartozik, nyeknek. Mit emelnek ki, mit hozzánőtt az ember, és ott találnak ebben a városban a is van a lapokon, póztalanul, szerzők, miként nyúlnak mindennapi gesztusaival, vissza a történelembe és előre ahogy oda termett. a tervezés világába? Azt ad- tárevszerűség a téma tiják-e, ami leginkább jellem- A targyszeruseg, a temati ző, s úgy kapjuk-e, ahogyan ~ amelyet másutt targyaz a mi Szeged ^képünkbe si- ismeretnek neveztem — így mul? Roppant nagy vállalko- válik elevenen élővé. Így zás ez - százhúszezer patri- lasz k másik ítélet: ota erzelem- es érzésvilágát , , eltalálni; megfogni egy vá- nem ^ hogy 3 szambavéros életében és történetében tel tetszik teljesnek, az élet éppen azt, ami a legjellem- ritmusa, dinamizmusának zőbb rá, s úgy, hogy még se hullámai is tökéletesen kifetetszen közhelynek, unalmas . ... . .... . klisék ismétlésének! Vagyis: Jezodnek be™6' V8lodl han" a tényekkel gazdálkodni — gúlátok művészei fotóábráez volt a legnagyobb tét. És zolással, s ehhez illő, ezzel lapozgathatjuk a képeket, ugyancsak hangulati egység-, böngészhetjük a szöveget, ... , nen találunk adóssagokat, ben elo szöveggel, figyelmetlenséget vagy hézagot, inkább valamiféle teljes- I a|AmlnUaLr ség-érzéssel töltenek el ben- LCICIIICliyCIN nünket. Jó arányok, intelligens figyelem eredménye ez. A hangulatot megtalálni, Mert nem leltározzák ugyan már az is lelemény. Itt azonfel a várost, nem kényszert- ban ennél is több van. Hantik bele merev arányokba, gulatokat „házasít" a fotómégis minden jellemzőt föl- művész és új minőségben villantanak. Kitűnő érzékkel mutatja fel őket nekünk is. nyúlnak a múlt kevéske ma- Az új megye ianácsháza látradékához, s ragyogóan be- képe (3) nekünk, itt élőknek széltetik a jelent. Történelmi is újszerű; a Dankó-szobor és atmoszférát és vérbeli mai a Szegedi Nemzei Színház itt hangulatot tudnak teremteni látható összekomponálása képben és szövegben. Erké- (31) ritka pillanata a mi lyek, tűzfalak, ablakdíszek, szemlélődésünknek is; pomtetők, könyvritkaságok, nép- pás pozícióból készült az Sz. Simon István művészeti tárgyak, arcok és utcaszögletek ... kifogyhatatlan sok lelemény. Erre mondhatja fgy együtt a szegedi is: igen, ez az én városom ... ez az, amit számba kell venni, meg kell látni benne, mégpedig élőben, aho Oroszlán utcai kilátás (54) vagy a régi Szeged emlékeit ábrázoló képek mindegyike (52, 53, 66, 125, 126, 127), s közöttük is talán leginkább a tápéi templomrészlet (134). Külön téma lenne a szabadtéri játéikok fotó anyaga gyan ebben" a könyvben is'él Ez ,az x „agyonfényképezett' minden. intézmény, íme meg mindig f" " rejteget újat, megkapót a fotóművésznek. Vagy mekkora találékonyság van egy kéz lefényképezésében (136), egy gyékényszövő tápéi öregaszA szövegíró — Lőkös Zol- szony kezében egy egész élet, tán — született szegedi, meg- egy egész sors sűrűsödik öszengedheti magának, hogy sze! emlékekkel, hangulatokkal Az fről lelemény pedig abéljen, hogy a városszeretet ban rejlik, hogy a szerző ka. Hangulatok vendéglátók A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat emblémájával és aláírásával ellátott hirdetésen akadt meg a szemem a Délmagyarországban. Megakadt, mert szokatlan jelenségek rohan tovább az emsünkbe. — Egy fiatal kollégáim nak hoztam -^ajándékba. — A vámtiszt közben „egy rendben vannal" útjára bo- sze jár, de még mindig hallcsátja őket. Indulása előtt juk csodálkozó, asszonyszimég előkerült egy üveg dalmait: Brandy. — Nahát, ez az asszony, Tudja/ csak az üveg pedig megmondtam ... kedvéért, gyűjtő vagyok. Egy fehér Peugeot jugoszláv tulajdonosát ismerős- De ként fogadják a mieink. Uz- tilos Két óra múlva a Marx téren láttam őket, az esernyőt árulták... nemcsak tiszta szeszt behozni az országba, Kemplngtalálkoző Kemping Nyugat-Németországot, Franciaországot A Nemzetközi és Caravanning Szövetség, g .. , találkozóját az idén augusz- J tus első hetében rendezik gépkocsin, motorkerékpáron, meg a normandiai Cotentin- ... , ... félszigeten. Háromszáz ma- ületve »utóbu«»n gyar kempingező, e héten utazva jusson el a nagy indult el, hogy Ausztriát, tábor színhelyére. nem ber. Elnézését kéri a vállalat, előre, hogy a várható hét végi, mai, vasárnapi forgalomban esetleg nem tudja mellett zavartalanul biztosítani minden kedves vendégének a helyet éttermeiben. Ritka és dicséretes figyelmesség ez, amolyan megelőző intézkedés a vendég-pincér közti békés egymás mellett élés, a türelem és emberi megértés jegyében. Olvastuk, méltányoljuk és igyekszünk türelmesebbek lenni. De ezt kérjük a „vendéglátóktól'' is! Ch. A. NAPI KISLEXIKON a lakásforgalomról A lakáshelyzet javulásához hozzájárulhat, ha a mainál lényegesen nagyobb érdekeltség lesz az önkéntes lakáscserékhez és a lakásforgalom élénküléséhez. # ösztönzők? Mind a lakásátadó, mind a lakásátvevő érdekeltségének növekedését a lakbérek arányossága, a tényleges használati értékhez való igazodása, továbbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződése segíti elő, A lakáscserék ösztönzéséhez és az arányos tehervállaláshoz szükséges, hogy a bérlakás-ellátásban részesülők se jussanak minden ellenérték nélkül lakáshoz. Indokolt, hogy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér- és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. • Cserénél? A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál az építési hozzájárulással arányos lakás-használatbavételi díjat kell fizetni a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréknél viszont a lakásbérlet értékének különbözetét a cserélő felek egymásnak térítik meg. A tanácsok a régi, megüresedő komfort nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalásakor a használatbavételi díjtól saját mérlegelésük alapján, szociálpolitikai indokból eltekinthetnek. O Irányár? Az építési hozzájárulás és a használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciáltan — központi irányelvek figyelembevételével — 10—40 ezer forint között a tanácsok határozzák meg. A minőségi lakáscsere és szanálás esetén a két laká^ bérleti értéke közötti különbözetet indokolt megfizetni. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet. A szövetkezeti lakásokra ki kell dolgozni a csere új szabályait.