Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I MAGYAR SZOCIALISTAMUNKASPART LAPJA 1970. túlim 2Sm SZERDA 60. évfolyam, 170. szám Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnáp 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Átadták a Szegedi Ipari Vásár díjait Nagydíjat kapott a KONTAKTI! A négyhatalmi tanácskozást szeptemberben folytatják A szegedi városi tanács­háza dísztermében tegnap délelőtt 10 órakor ünnepé­Íves keretek között adták át a Szegedi Ipari Vásár dijait a nyertes vállalatok képvi­selőinek. Korszerű termé­keiért a szegedi városi ta­nács vb nagydiját a KON­TAKTA Alkatrész Gyár kap­ta: a vásári nagydíjakat a HÖDIKÖT- és a VIDEO­TON-gyáraknak ítélte a zsű­ri. A vásár aranyérmét nyer­te a Tisza Bútoripari Vál­lalat. a Szegedi Ruhagyár, a Hódmezővásárhelyi Majoli­kagyár. a BUDAPRINT és a DEFÁG; ezüstérmet kilenc vállalatnak — köztük az Or­szágos Gumiipari Vállalat­nak a szegedi EMERGÉ Gyár termékéért, az alom- ' szőnyégért -- ítélt a szak­zsüri. Bronzéremben 23 ma­gyar üzemet, ktsz-t részesí­tettek. Dr. Farsang Lászlóné, a városi tanács vb kereskedel­mi osztályának vezetője há­rom jugoszláv és egy ma­gyar kiállitóriak a vásár kü­löndíját nyújtotta át. Szín­vonalas bemutatóért nyerte e] ezt a kitüntetést a sza­badkai élelmiszeripari vál­lalatok közős kiállítása. a becsei mezőgazdasági birtok, a Sloboda Fémárugyár, va­lamint a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. Valamennyi kiállító részvé­telét oklevéllel jutalmaz­ták. A díjakat dr. Csikós Fe­renc, a városi tanács vb tit­kára adta át. Az ünnepélyes díjkiosztáson ott volt Prá­gai Tibor, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának osztályvezetője is. A Szovjetunió bécsi nagy­követségének épületében kedden délelőtt megtartot­ták a stratégiai fegyverzetek j korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalások 25. munkaülését. A keddi talál­kozó — az UPI szerint — egy óra hosszat tartott. A két. küldöttség megálla­podott abban, hogy a legkö­zelebbi munkaülést a héten pénteken tartják az USA bécsi nagykövetségén. A. Abraszimov. a Szovjet­unió berlini nagykövete, va­lamint a három nyugati nagyhatalom bonni nagykö­vete kedden délelőtt meg­tartotta 6. munkaülését a ! volt szövetséges ellenőrző tanács nyugal-berlini épüle­tében. A keddi ülés soros el­nöke Jean Sauvagnargues, Franciaország bonni nagykö­vete volt és a tanácskozás csaknem három óra hosszat tartott. A Nyugat-Berlin státusáról nagyköveti szinten folyó négyhatalmi tanácskozás ha­todik munkaüléséröl kedden közleményt adtak ki. Esze­rint a Szovjetunió berlini, valamint a három nyugati hatalom bonni nagykövete megállapodott abban, hog7 „szeptemberben ismét talál­kozik". (MTI) Az utóbbi években, Külföldiek látogatása a vásárban Kedden ismét magas ran­gú külföldi vendégek érkez­tek Szegedre. Jugoszláviából Krszte Crvenkovszky, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Elnöksége Végrehaj­tó Irodájának tagja, akit el­kísért szegedi útjára Anion Miladonovic Dela. a JKSZ szabadkai oizottságának tit­kára. Találkoztak Csongrád megyei pártvezetökkel. majd megtekintették a Szegedi Ipari Vásárt, ahová elkísérte a jugoszláv vendégeket dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára. A vásárban a vendégeket dr. Farsang Lászlóné. Szeged m. j, városi tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője fogadta és kalauzolta. A vásár megtekintése Után Krszte Crvenkovszky nyilat­kozott a sajtó képviselőinek. Elmondotta a többi közölt, hogy a fogyasztási cikkek feltűnően gazdag választé­kát láthatta a szegedi vásá­ron. amely ma már a ma­gyar—jugoszláv kishatár­menti árucsereforgalomnak is hasznos fóruma. Megtekintette a Szegedi Ipari Vásárt Mirosláv Valek, a Szlovák Szocialista Köz­társaság kulturális minisz­tere is. Vásárnéző útjára el­kísérte dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának' titkára és Papp Gyula Szeged m. j. városi tanács vb elnökhe­lyettese. A szlovák minisz­ter elismeréssel nyilatkozott a vásáron látottakról: — Sajnos csak kis részét láthattam a Szegedi Ipari Vásárnak, de még így is a látottak meggyőztek arról, hogy a magyar ipar évről évre fejlődik, mind szebb és jobb terméket állít elő. s ezzel szolgálja a magyar nép életszínvonalának emelését, a növekvő igények kielégí­tését. A bemutatótermeket járva olyan érzése támad az embernek, hogy itt minden igényt ki tudnak elégíteni Egészséges törekvésnek tar­tom. hogy kiszélesítsék Sze­ged és az ipari vásár ksD­csolatát, s igyekeznek szoros kapcsolatot teremteni a Sze­gedhez hasonló külföldi vá­rosokkal. Ügy vélem né­peink barálságát erősítenénk, ha Szeged szorosabbra fűzné kapcsolatit valamelyik cseh­szlovák varossal, s e kapcso­lat. jegyében csehszlovák vál­lalatok is eljuttathatnák ter­mékeiket a szegedi vásárra. Természetesen ez elsősorban nem rajtam múlik, de vi­szont azt tanácsolom, hogy kezdeményezzenek a szege­diek. teremtsenek kapcsola­tot csehszlovák városokkal, ők hivatottak érdemi választ adni az jpari kapcsolatra. Hiszem, hogy rövidesen el­jön az idő. amikor az érdemi válasz majd azt jelenti, hogy a mi vállalataink is bemu­tathatják termékeiket a Sze. gedi Ünnepi Hetek idején rendezett ipari vásárqji A jugoszláv és a szlovák vendégek este a Dóm téren megtekintették a novoszi­birszki balett előadását Erőteljesen fejlődött a járás mezőgazdasága Tegnap ülésezett a szegedi járási tanács. Meghallgat­ta Gyuris Szilveszter vb-el­I nökhelvettes beszámolóját a j mezőgazdasági termelés helyzetéről és a felvásárlás alakulásáról a harmadik öt­éves terv időszakában. A kedvezőtlen adottságok ellenére a szegedi járásban jelentős fejlődést értek el; a vagyoni, a- termelékenységi és a részesedési mutatók összességében lényegesen jobbak, mint a második öt­éves terv utolsó évének mu­tatói. A gazdaságirányítási reform keretében bevezetett Küzdelem az árvízzel Lengyelországban Dél-Lengyelországban foly- kői Vajdaságban. Sok he­tatódik a küzdelem a várat- lyen kilépett medréből a lan árvízzel, amelyet első- Visztula, a Rába. a Duna­sorban a Kárpátok vonulata jec. összesen több mint mentén a négynapos hatal- száz községet elárasztott a mas esőzés okozott a Krak- víz. ÜTÉPÍTÉS. a balatoni autóút építésénél egy új nagy teljesítményű — „Finisher"-gépcsoportot állítottak mun­kába, mely jelentősen meggy orsította az M—7-es autóút építését. Kellő anyagellátas mellett naponta 250—300 mé­tert haladnak előre a betono zók. A 8 és fél méter széles­ségű pálya betonozási munkái már az aligai elágazásig elkészültek. Az építők jejen leg a 93-as km-nél dolgoznak. Képünkön: Folyamatosan érkezik az anyag a betonozó gépsorhoz. jogi és közgazdasági szabá­lyozók hatékonyan érvénye­sültek. A gazdaságpolitikai intézkedések közül különö­sen a termelőszövetkezeti törvény, a földjogi 'törvény, a fedezetlen hitelek rendedéi, se, az árreform, a termék­forgalom korlátozásának megszüntetése, az üzemi te­vékenység kiszélesítése, az hdórendszet módosítása, a kötelező tervelőirások meg­szüntetése és az állami fel­ügyelet szabályozása szoro­san hozzájárult a gazdasági és szervezeti megerősödés­hez. Ezek jelentősen segítet­ték a közös gazdaságokban és szakszövetkezetekben a magasabb szintű gazdálko­dást, amit . a tagok kedvező­en fogadtak. Napjainkban a szegedi já­rásban 45 termelőszövetke­zet és 16 szakszövetkezet, gazdálkodik és a területi koncentráció következtében az egy szövetkezetre jutó átL lagos terület 2860 holdra nőtt. Ennek ellenére a kö­zös gazdaságok fele 2000 holdnál kisebb területen bol­dogul. Ez különösen az utóbbi időkben jelent prob­lémát, hiszen a minigazda­ságok egyre nehezebben old­ják meg a korszerű gazdál­kodással járó feladatokat. Nem tudnak hatékonyan be­ruházni és egyre nagyobb lesz az eltérés, a differenci­áltság a szövetkezetek gaz­dálkodásában, színvonalában. Közismert, hogy a mezőgaz­dasági művelés alatt, álló te­rületnek mintegy felén az átlagosnál gyengébb képessé­gű a homoki talaj. Ez rá­nyomja bélyegét a szegedi járás gazdálkodására. A kö­rülményeket nehezíti, hogy mintegy 15 ezer tanyát számlálnak homokországban. A szántóföldi növények termesztésében az elmúlt években a termelői árak és az árkiegészítés következté­ben tapasztalható volt a ve­tésszerkezet. változása. Az árunejvények területe első­sorban a takarménynövé­nyek javára csökkent. Ez azt jelenti, hogy a kötelező terv­számok eltörlése után sem csökken a kenyérgabona ve­tésterülete, sőt tavaly 1000 holddal nagyobb területen termesztették, mint 1968-ban. Kisebb területen vetnek bur­gonyát, rozskendert és cu­korrépát. Annál inkább elto­lódott. az arány és igen he­lyesen a fűszerpaprika javá­ra. Ebből 86,9 százalékkal, paradicsomból pedig 13,9 százalékkal nagyobb terüle­ten termesztenek, mint a ko­rábbi években. A fontosabb szántóföldi növények hozama lassú, de határozott emelkedést mu­lat. Jelentős a zöldségter­mesztés is és nagy bevételi lehetőségekkel szolgál a kö­zös gazdaságoknak. A kiala­kult termelésszerkezet, ve* tésszerkezet hűen tükrözi g járás adottságát, örvendetes, hogy ez a fejlődés megegye­zik a megyei átlaggal és sok példa bizonyítja, biztatói a szegedi járás gazdálkodá­sa. Soha nem történt meg egv esztendőben sem eddig, hogy a szövetkezetek 100 forint termelési értéket ne magasabb költséggel állítot­tak volna elő, 102, 105 fo­rintért. tavaly viszont leszo­rították majdhogy 90 forint­ra. Problémát jelent a járás­ban az erő- és munkagép­park, éppen ezért az utóbbi hónapokban jelentős össze­geket költöttek gépekre, ab­ból a hitelből, ami a gazda­ságok rendelkezésére állt, 8 millió 200 ezer forintból. Sajnos, eddig géphiány mi­att 2,6 millió forintot köl­töttek el a nagyüzemek. Hasznos vita alakult, kij amelyben Huszta József, (Öttömös) az eredményes ál­lattenyésztés megteremtésé­hez, a takarmánytermesztés korszerűsítését javasolta. Az eddigi ártámogatás az áru értékesítésnek kedvezett; a takarmánytermesztés háttér­ben maradt. Szitás Ágoston (Kiskundorozsma). az állat­tenyésztés fellendítését szor­galmazta. Csápenszki István (Szeged), elemezte, hogy az elmúlt tíz évben mit fejlőd­tek a szegedi járás szövet­kezetel. A párt agrárpoliti­kája helyesnek bizonyult ezen a tájon is. ahol a leg­kritikusabbak voltak a lehe­tőségek. kevés < anyagi, szel­lemi erő, szakember stb. Mégis realizálódtak a célki­tűzések. Most egy újabb év-; tized áll a termelőszövetke­zetek, szakszövetkezetek előtt, óriási lehetőség a fej­lődésben. Huszta Vince (Zá­kányszék), a szakszóvetke­zet problémáit tette szóvá. A járási tanácsülés meg­hallgatta a szegedi járási népi ellenőrzési bizottság ed­digi tevékenységéről szóló beszámolót, és jóváhagyta a4. 1970. II. félévi munkaterv^}

Next

/
Thumbnails
Contents