Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

Reklám - a reklámnak lSosem,dtott hesvek közé Manapság még körülbelül ott tartunk, hogy nálunk a reklámnak is kell reklám. Ezt tudván kezdett hozzá a Belkereskedelmi Minisztéri­um kereskedelemfejlesztési és szervezési főosztálya rek­lámkonferenciák rendezésé­hez. Májusban Szombathe­lyen a dunántúli megyék ál­lami és szövetkezeti keres­kedelmi szakemberei számá­ra, most pedig Szegeden az alföldi megyék egy részé­nek részvételével. A reklámkonferencia teg­nap, csütörtökön nyílt meg a megyei tanács székházá­nak nagytermében, Deák Fe­rencnek, a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya ve­zetőjének bevezetőjével. To­vábbi rendezők még: a Ma­gyar Hirdető, a Papír és Irodaszer Értékesítő Válla­lat, a HUNGEXPO, a Divat­tervező Vállalat és a KPVDSZ reklámszakosztá­lya. Az időpontot sajnos nem jól választották meg: az ipari vásár előkészületei a leginkább illetékes szak­embereket távoltartotta az előadásoktól, nem szólva ar­ról, hogy a vásár sajtótájé­koztatója is csaknem egybe­esett a konferencia megnyi­tásával. Az első nap programjában dr. Ribner György, a Bel­kereskedelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese a belkereskedelmi reklám ak­tuális kérdéseiről, Dentsch Lajosné csoportvezető a te­rületi és rétegpropaganda szervezéséről és módszerei­ről, Péri Miklós főelőadó a csomagolás reklámhatásáról, Merena Sándor, a KPVDSZ szekciótitkára a kirakatren- rencia. dezés problémáiról tartott előadást. Délután dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettes nyitotta meg a tanácsháza előcsarnokában azt a kiál­lítást, melynek keretében a Magyar Hirdető és a HUNGEXPO plakátokat, prospektusokat, reklámcélra készült ajándéktárgyakat, a Pl ÉRT hazai és külföldi gyártmányú modern dekorá­ciós eszközöket mutat be. Ma a részt vevő öt me­gye szakemberei megtekin­tik a szegedi kirakatverseny díjazott kirakatait, majd a Vörös Csillag Moziban rek­lámfilmeket mutatnak be számukra. A programban di­vatbemutató, s újabb elő­adások következnek még, majd összefoglaló értékelés­sel zárul a kétnapos konf£j Az audiovizuális reklám alapkérdése a jó szerkesztés Beszélgetés Varga Györggyel A tegnap délelőtt Szege­den megkezdődött reklám­konferencia szünetében Varga Györggyel, a Magyar Rádió és Ttlevizió Kereske­delmi Irodájának vezetőjével beszélgettünk. A rádió- és televízióreklám — különösen az utóbbi években — jelen­tősen fejlődött. Ez a fejlő­dés megfelel azoknak az igényeknek, amelyek a gaz­daságirányítás mostani rend­szerével járó új tendenciák­kal függenek össze az ipari és kereskedelmi propagandá­ban, illetve reklámtevékeny­ségben. — Hogyan illeszkedik be­le a reklám a rádió és a te­levízió napi műsoraiba? — 1970 első félévében a rádióban hetente csaknem nyolcvan perc. a televízió­ban pedig ugyancsak heti átlagban mintegy 35—40 perc reklámot sugároztunk. Ezek a számok éppen azért elgondolkoztatok, mert ma már ilyen időmennyiség az állandó műsor rangját je­lenti mind a rádióban, mind a televizióbajn. A reklámnak időpontilag, tartalmilag és színvonal tekintetében illesz­kednie kell a rádió és a televízió műsorához. Tudjuk, hogy csak ízléses, tárgyila­gos hangvételű, félrevezető motívumoktól mentes rek­lám lehet jó és színvonalas. Ez egyben meghatározója is reklámműsor-szerkeszté­sünknek. — A reklám — egyértel­műen műsor a rádióban és a televízióban, de egv pillana­tig sem téveszthetjük szem elől. hogv a rádiónak és a televíziónak alapvetően a tájékoztatás, a nevelés. a szórakoztatás az elsődleges feladata. A reklámmüsoro­kat ezért karakterisztikusan elválasztjuk a többi műsor­tól. Ez eRyben a kereskedel­mi műsor ízlésformáló, ke­resletorientáló funkcióját húzza alá. tájékoztat új ter­mékekről. annak minőségi, ár és egyéb adottságairól, könnyíti a lakosság piacis­meretét, tanácsot ad a rá­dióhallgatóknak és televízió­nézőknek a vásárláshoz. — Mi a magyarázata a rá­dió- és televizióreklámok népszerűségének? — Ügy vélem a követke­ző adatok meggyőzőek e te­kintetben is: Magyarorszá­gon a családok több mint négyötödének van rádióké- ] szüléké, és több mint felé­nek televíziója. Milliók hall­gatják a rádiót, milliók nézik a televíziót. Ezzel összefüg­gésben nem kell különöseb­ben fejtegetni, hogv a jó rádió- és telvizióműsor nép­szerűsége a reklámnak — különösen a jó reklámnak — nagy nyilvár\osságot, keres­kedelmi vonatkozásban pe­dig nagy távlatokat biztosít. Mindemellett mégsem lehet arról szó, hogy minden ke- 1 reskedelmi reklám a rádióra vagy a televízióra tarthat igényt. Abból kell kiindul­ni, hogy a rádióhallgatók és a tévénézők száma eleve meghatározza azt. hogy a rádió és a televízió csak bi­zonyos cikkek és bizonyos szolgáltatások reklámeszköze lehet. Olyanoké. amelyek milliókat érdekelnek, ame­lyek a széles nyilvánosság tájékozódási igényét elégítik ki. — A különböző vállala­tok, amelyek az MRT Ke­reskedelmi Irodájával köz­vetlenül állnak kapcsolat­ban. vagy amelyek egyes reklámügynökségek útján kerülnek kapcsolatba ve­lünk, egybehangzóan nyi­latoznak a rádió- és a tele­vízióreklám hatásosságá­ról, akár valamiféle új áru­cikk bevezetéséről van szó, akár pedig valamely keres­kedelmi vagy szolgáltatási kampány lebonyolítását szolgálja. — A rádió- és televízió­reklám műsorait olykor igen élesen bírálják. Mi a véle­ménye erről? — Valóban, gyakran éri bírálat reklámműsorainkat. Ismerek olyan véleményt azonban, amely azt tartja: nálunk a reklám olyan, mint a foci, mindenki érteni akar hozzá ... Komolyra fordítva a szót: a bennünket ért bírá­latok mindenképpen hasz­nosak, legalábbis megkísé­reljük hasznosítani vala­mennyit a munkában. Ne tűnjék szerénytelenségnek azonban, ha azt mondom, az elmúlt hónapokban a rá­dió- és televízióreklámok mennyiségi növekedésével párhuzamosan fejlődött a s.zinvonal is. A korábbi se­matikus. uniformizált reklá­mokat űj műfajok, új for­mák váltották fel vagy egé­szítették ki. Mg már hal­lunk. látunk, verses jelene­tes, animációs megoldású, szellemes és színes reklámo­kat. Hétfő délelőttönként hallható a rádióban a bör­zeműsor. láthatják a tévé­nézők — nagyon remélem, hogy csak a felnőtt korosz­tály — az éjszakai Reklám­revüt. és így tovább. — A színvonal és minő­ség tekintetében tovább akarunk lépni. Bátran be kell építeni a reklámműso­rokba a humort, a kabaré és esztrádelemeket. módjá­val a finom és ízléses pi­kantériát, a kviz- és krimi­motívumokat is. Ezt a gon­dolatot továbbfejlesztve sze­retném hangsúlyozni: az audiovizuális reklám alap­kérdése a jó szerkesztés. Ez elsősorban a ml munkánk. Amíg néhány hónappal ez­előtt a rádióreklámot úgy­szólván kizárólagossággal a párbeszédes forma jellemez­te, ma már ennél lényege­sen előbbre haladtunk. A televízió — amely adottsá­gainál fogva több lehetősé­get tartogat a reklámszínvo­nal emelésére — sokféle színt, megoldást igényel, amelyek még hathatósabban szolgálják a kívánt reklám­célokat. — összefoglalva: az au­diovizuális reklámtevékeny­ség perspektívája széles. Az MRT Kereskedelmi Irodá­jára ezekben a távlatokban vagy felelősség hárul. Ügy vélem: vállalni tudjuk ezt a felelősséget. Dér Ferenc Egy neme a segítésnek. Megható, ugyanakkor prak­tikus szempontokbol is figye­lemreméltó. Tegnap reggel 124 gyermek, általános iskolás fiú es lány gyülekezett a vasútállomás­nál. Köztük aggódó arcú szü­lők vizsgálták a csomagokat: — jaj, bepakoltunk-e min­dent? Azután felmentek a pályaudvar lépcsőin és be­szálltak a budapesti gyors számukra foglalt két utolsó kocsijába. Nagy útra indultak. Sátor­aljaújhelyre, ahol a vadonat­új SZOT-üdülő egyik szár­nyában laknak majd két hé­tig. Nagy út ez számukra, hiszen sokuk még sohasem mozdult ki a szülőfaluból, vagy annak közelebbi kör­nyékéről. A kiszombori Czakó Imre kissé megilletődötten, mégis természetes magabiztosság­gal állt a forgatagban, cso­magja mellett. A szőke fii 10 éves lehet, egyedül van. A mamának munkába kellett mennie. — Hová utaztok? — kér­deztem. És a válasz némi töprengés után: — Tiszaújhelyre. I Bizonytalan fogalmakkal indul útnak az általa soha­semlátott „nagyvilágba", de azzal az elszánással, hogy jól fogja érezni magát. Bármennyire is furcsa itt a szó: elszánással, valóban így van. Elszántság is kell először az életben útnak in­dulni. Az algyői Kazán Istvánné hat gyermek anyja. Karján csecsemő, aggódó szemmel fürkészi a kocsik ablakait. Két gyermeke utazik, akik még soha sem voltak távol a szülői háztól. A szülői ház;?! — Igen, a víz tönkretette, lebontották. Elindul a vonat Hat hete barakkban laknak, a két gyerek négy hétre egy korszerű üdülőbe utazik, sok­kal jobb körülmények közé. Az anya hangja mégis aggó­dó, szeme könnyes: jaj, mi lesz velük ott, a messzeség­ben? Miklós Margit és Terhes Klára Tápéról jött. Most vé­gezték el a nyolcadik osz­tályt. Az ő házuk is tönkre­ment. Most 124-en utaztak el két hétre. Algyőről negyvenen négy hétig maradnak. A SZOT sátoraljaújhelyi üdülő­jének egyik szárnyát hat hét­re bocsátotta a Csongrád me­gyei gyermekek rendelkezé­sére. Ez alatt 320-an üdülnek ott. Hat kísérő utazik a gyere­kekkel. Köztük Tóth Mihály­né, a Vöröskereszt járási tit­kára. ö mondta el, hogy a SZOT kezdeményezésére a Vöröskereszt megyei akcióbi­zottságai végezték el a szer­vézőmunkát. Nélkülük, alig­ha sikerült volna megoldani a szervezést, hiszen mind­össze másfél hét állt rendel­kezésre. De a területi bizott­ságok jól ismerték az ottani családok helyzetét. A nagy családok gyermekeit viszik most üdülni, azokét, ahol a víz nagy károkat okozott. Hat óra huszonhárom perc. A vonat elindult. A szülők arcán szinte kivétel nélkül ott a könny. Még integetnek a szerelvény után, de a die­sel gyorsan ragadja ki az ál­lomásról. Már csak a kocsi­sor vége látszik. A mamák elindulnak kifelé, a gyere­kek pedig a kényelmes üdü­lőbe, a sosemlátott hegye" közé. SE. 1. Karambol, szabálytalanság miatt Somogyi Károlyné fölvétele A karambol után Csütörtökön délután Szege­den, a József Attila sugár­úton és a Brüsszeli körút ke­reszteződósében összeütközött | egy rendszámnélküli sze­mélygépkocsi, az FG 80—11 jelzésű személyszállító busz­szal, melyen többen utaztak. A kardforgató nö Aki látta a Harakirit és esetleg látott még néhány japán filmet, könnyen el tudja képzelni, milyen vilá­gú, milyen hangulatú ez az új színes japán filmalkotás, A kardforgató nö. Ugyanis ebben a filmben éppúgy ke­veredik a romantika, ponto­sabban a naturalista motivá­cióval vegyített romantika, a kegyetlenségnek és a kímé­letlenségnek szélsőségesen sokkos, modern hatásaival, minf általában a japán film­drámákban. Bizonyos érzel­messég, sőt érzelgősség is já­rul ehhez, általában hajlam a giccsre és a hatásvadászat­ra. Ha a Harakiri vérejj. film volt, ez is az, vagy meg in­kább az. A film cselekmé­nyét végigkíséri a kardpár­baj, a vívás, ha tetszik, a verekedés, az emberölés. De nem akárhogyan, hanem ja­pán módra. Stilizált, beta­nult, pontosan kiszámított szertartásos mozdulatokkal ölik meg az embert; mintha koreografált verekedést lát­nánk. Jól emlékszünk még Jancsó filmjeire; bizonyos értelemben és módon emlé­keztet egymásra a kétfajta film világa. Emlékeztet az öldöklésben, ritmikus ember­ölésben és a koreografált, kiszámított mozgásrendszer­ben. Persze nem azonos mü­vekről van szó. Az eltérés mindenekelőtt a japán film­dráma romantikus motiváció­jának bujaságában rejlik. Jancsó modernebb, távol tartja magától a romantikái es a? ergelmesseget. A film világa szemléletesen érzékeltethető a címszereplő figurájával. A kardforgató­nő egy vak lány, akit hét­esztendős korában elhagyott az anyja. Az egyedül ma­radt lányt egy szamuráj ta­nította meg a kardvívás mű­vészetére, méghozzá olyan magas fokon, hogy a lány le­győzhetetlenné vált. Félelme­tes híre támadt, de ő minden sötét indulattól függetlenül küzd az emberi igazságért. Az anyját keresi és közben kerülnek elé banditák, gyil­kosok, nyilvánosház tulajdo­nosok, hamisjátékosok, azok az alakok, akiket a roman­tikus-naturalista irodalom dolgozott kl. A címszerepet a szép Yoko Matsuyama játssza. ö. L. A műszaki vizsgáról haza­felé haladó Wartburg vezető­je figyelmen kívül hagyta a KRESZ előírásait és a köte­lező elsőbbségadást mutató jelzőtáblákat. ezért belero­hant a haladó buszba. Az összeütközés erejétől a busz felborult és a személygépko­csi nagyon megrongálódott. Nagy szerencse volt, hogy személyi sérülés nem történt. A balesetet a személygépko­csi szabálytalan kanyarodása, vezetőjének nagymértékű fi­gyelmetlensége okozta. Hegszűnt a púposszúnyog­invázió Az árvíz idején egy ko­rábban ismeretlen, veszedel­mes szúnyogfaita. az úgyne­vezett púposszúnyog jelent meg a Közép-Tisza vidékén. Csapatokba verődve főként a reggeli és az esti órákban támadtak, az emberen és ál­laton egyaránt kellemetlen, fájdalmas csípéseket okoztak. Csípések nyomán erős helyi bőrgyulladásos, vizenyős, lo­bos beszűrődések keletkez­tek. de levertséget, hideg­rázást és lázt is okoztak. A veszedelmes szúnyogok megjelenése után a KÖJÁL széles körű védekezést ren­delt el. A tiszamenti telepü­léseken nagyarányú vegysze­res szúnyogirtást végeztek. A gyors beavatkozás ellenére is Szolnok megye tiszamenti te­lepülésein kétezerháromszáz ember fordult orvoshoz a púposszúnyog-csípések okoz­ta kellemetlenségek miatt Közülük száztíz személyt vet­tek táppénzállományba. Je­lenleg az ártéri csínősszúnyo. gok ellen van folyamatban irtóhadjárat, mivel ez a „ha­gyományos" szúnyogfalta még most is nagy csapatok­ban ra.izik a vízmenti terüle­teken. (MTI) Vendégek Kanadából, Torontóból Bacsek' István vezetésével négyhetes magyarországi lá­togatásra Budapestre érkezett Kanadabői. a Magyar Otthon Egyesület és a torontói Ha­koah Sportegyesület 250 fő­nyi csoportja. (MTI) Átadták a hidat a forgalomnak Elkészült a híd szegedi ol­dalának Roosevelt tér felöli gyalogjárdája és befejezték a kocsiút felújítását is. Így most már zavartalan a köz­lekedés mind a gyalogosok, mind a járművek számára. PÉNTEK. 1Ö70. JÚLIUS 17. DÉLMAGYARORSIÁG

Next

/
Thumbnails
Contents