Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

/ Tarján Istvjn Hőguta a tengeren A kirakodást egyébként megnehezítette, hogy H ra­kodómunkások apró csóna­kokon szállították a csak­nem bt kilométerre levő partra az eternitcsöveket. Már hajnali háromkor ott csikorogtak vízi alkalmatos­ságaik a hujó mellett. Dél­előtt 9—10 óra tájban álta­lában erős szél fújt a ten­gerről, s ekkor gyatra vitor­láikat szereltek csónakjaik­ra, K így, a légáramlat se­gítségével bonyolították le, Illetve fejezték be aznap a szállítást. Mert csak más­nap Jelentkeztek Ismét. Különben is gyenge fizi­kumúak voltak. Az orruk kissé sasos. a bőrük kreol, arcvonásaik finomak — s mindegyikük rendkívül tisz­telettudóan viselkedett. A kirakodás befejezése előtti napon egyiküknek eltört a lába — s a hatóság nyom­bun vizsgálatot Indított. Sü­veges Lászlót nem terhelte felelősség; a hajón megjele­nő nyomozónak kerekperec megmondta, hogy a klkötó­mun kasok nem értenek a szakszerű rakodáshoz, ezért tőrtént meg a baj. Újabb vizsgálat, s ennek során értésére adták kapi­tányunknak, hogy amennyi­ben 200(1 dollárt fizet, elsí­rna tjók az ügyet, A Székeb­lehérvár parancsnoka tudta, hogy ebből a jelentős összeg-, bői a szerencsétlenül Járt arab egy centet sem lótna, ezért nemet mondott az ajánlatra. Bírósági tárgya­lást tűztek ki. ezt azonban már nem vórhutta meg, s a képviseletével megbiztu a kereskedelmi ügynököt. (Hogy aztán volt-e tárgya­lás, vagy sem. orról Hzóta -em érkezett tájékoztatás a DETKRT-hoz.) Izgalom Is volt tehát bő­ven a qizani napokon _ a legnagyobb izgalmat azon­ban >z okozta, hogy ele­gendő lesz-e az Ivóvizük. Ijesztően kevés mennyiség­gel rendelkeztek, ezért a kapitány megparancsolta, hogy csak néhány percig le­het zuhanyozni A kikötő­városban vásárolhattak vol­na ugyan vizet, huszliteres bódogkannákban árulták, de félő volt, hogy fertőzést kapnak tőle. Art viszont nem kockáz­tathatták meg, hogy vízért elhajózzanak az etiópiai Ma&sawa-ba, mert a órás távollétük miatt a szaúd­arab ügynök őket okolta volna a kirakodás elhúzó­dásáért. Ez pedig naponta 11H) font kötbér megfizeté­sére kötelezte volna a kapi­tányt. Fellélegeztek a Székesfe­hérvár matrózai, amikor szeptember B-án felszedték a horgonyt és elindultak Massawa felé. Ezt megelőzően egy héttel korábban e riportsoroza­tunk bevezetőjében közölt táviratot kapta a kapitány, amelyben a CETERT utasí­totta, hogy „ottani körül­mények miatt" ne Adenben javíttassa ki a hajót; más­részt pedig; az egyik gyen­gélkedő matrózt az etiópiai kikötőből repülőgépen küld­je haza. Útközben még egy távira­tot kapott: Massawa-ból Dzsiddaba szállítson ce­mentet és kecskéket. Áruhiányra "sm panasz­kodhattak tehát a beltenger magyar „foglyai", ami azt bizonyítja, hogy hazánk tengeri kereskedelmének Irányítói élénk kapcsolat­ban állnak a különböző ki­kötők ügynökségeivel. Bór a Székesfehérvár „kapósságá­nak" az is oka volt, hogy a Rguert-csatom?. lezórésu miatt északnyugatról egyet­len más nemzetiségű hajó sem jutott a körülbelül kétezer kilométer hosszú­ságú Vörös-tengerre. Sőt, a több ezer tonna áru szállí­tásara alkalmas nagyobbak­nak az sem érte meg, hogy délkeletről Jussanak oda. Am térjünk vissza a hajó Qizanból való elindulásának Időpontjához, Említettük, hogy a szaúd-arab kikötő előtt, a nyílt vízen, renge­teget szenvedtek honfitár­saink a forróság és a víz­hiány miatt, A gépházban 48 fok meleget is mértek. Az egyik fiatal gépápoló 8-án délelőtt háromnegyed tizen­kettőkor ezt táviratozta az itthoni központnak: „Kérem mielőbbi leváltásomat, mi­vel a trópusi időjárás egész­ségemre egyre károsabb ha­tással van," Kivéve a korábban haza­küldött Idős gépmester szív­baját, Qlzáníg csak meghű­léses betegségek fordultak elő — a nagy hőingadozás miatt, A hajón nem volt orvos, tisztét u második tiszt látta el, aki még ide­haza tanfolyamon sajátí­totta el az egészségvédelem ismereteit. Most azonban, már a ten­ger közepén, tehetetlen volt 6 is. A gépápoló ugyanis hőgutát kapott. A kapitány — este hatkor — éppen a kabinjában bo­rotválkozott. amikor a kel­lemetlen hírrel rohantak ét­té. A beteg a fedélzeten gyékényen feküdt. A pul­zusa alig vert, szederjes volt a szája, a teste gör­csösen rángatózott. S nem tudott izzadni a fiatalember Elhaló hangon nyöszörögte, hogy szédül, karikákat lát, s zsibbad a keze. lóba. (Folytatjuk.) Automata varróüzem - 9 ezer dolgozóval Odesszában, a Garibaldi utca nagy tömbjében dolgo­zik az 50 esztendős Odesszai Varróüzem. A Szovjetunió talán legtermelékenyebb kon­fekcióüzemének tartjók. kor­szerű technológiával szerel­ték fel. A gyár 9 ezer dolgozót fog­lalkoztat. Magas fokú auto­matizáltsággal sorozatban ké­szít nőt ruhákat, kabátokat Több tucat munkaszalag ha­lad körbe, a leggondosabb felügyelettel. És maradiunk ennél az egyetlen témánál: a felügyeletnél. A gyár lelke,, helyesebben agya a diszpé­cserközpontban található a jókora elektronikus számító­gép „személyében". A szalagokat, a munkame­netet elektronikus úton re­gisztrálja a diszpécserközpont „gondolkodó" gépe. Az ügye­letes diszpécsert ezenkívül ipari televízió segíti, meg­nézhet bármit, azonnal, anél­kül, hogy helyét elhagyná. Valamennyi munkaszalag külön csatornával csatlako­zik a szómítgéphez, a beren­dezés önműködően följegyzi, hogy egy nap, egy hót. egy hónap, s egy év alatt ml tör­tént a szalaggal. Mennyit állt, illetvé mennyit termel. Rögzíti a szalag várakozásá­nak, a terhelés akadályának okát is. Ha valamelyik mű­velet megáll, a gép azonnal jelez. S meghatározott, szűk körben közli a hiba okát. A diszpécser ennek alapján azonnal intézkedik, a számí­tógépbe visszatáplálja a hiba A munkaszalagohnál kétméterenként telefon áll készen­létben. Ez a harmadik hírközlő csatorna... kódszámait, mire a gép pilla­natok alatt jelzi, melyik sze­relőcsoportot kell megbízni a hiba kijavításával. A diszpé­cser — szintén a gép tájé­koztatása alapján — megta­lálja a szerelőket, felveszt a telefont, s közli a feladatot. Mindez összesen két percet vesz igénybe. Természetesen nemcsak karbantartási, javítási fel­adatra, ellenőrzésre „tanítot­ták" be a számítógépet. Az okos masina úgyszólván min­A községek vízellátása Kopasz Mihály sándorfalvl olvasónk levélben panaszol­ja. hogy a község ivóvízhá­lózatának kiépítésére hivat­kozva a tanács letiltott nyug­díjából 4120 forintot, pedig ő nem kérte « víz bevezetését, Fogalmazása szerint tehát azért fizet csupán, mert há­za előtt, megv el a vezeték. Hozzátette panaszához, hogy amikor Petőfitelepen vezet­ték előző lakása előtt a vi­zet. semmit nem kellett fi­zetnie. Tekintve, hogy községeink ivóvíz-ellátásának korszerű­sítése egyre több családot érint, olvasónk panaszára részletesebb választ adunk. A magasnyomású vízveze­tékhálózut anyagi kiadásai­nak fedezésére közsegelnk­lven vízműtárNulósok jönnek létre. A társulás létrelöttéhez az érintett lakosság több mint felének a hozzájárulá­sa szükséges. Az ül vízmű­rendszer költségeinek egy ré­szét sz állam vállalja, másik részét a tagok fizetik. Mivel a tiszta, egészséges ivóvíz előnyeit az ls élvezi, aki nem vezeti be ugvan a portálára a vizet, csupán közkifolyóról hordta — tehát érdekelt mégis —. úgy határozott a jogszabály és többségi elv alapján a társulás alapszabá­lya. hogy érdekeltségi hoz­zájárulást kell fizetnie an­nak ls. aki — mint nyugdí­jas levélírónk — nem kérte a víz bevezetését. Jobban jár mindenképpen, aki a társu­lat tagjai sorába lépett, hi­szen neki a költséget több éves törlesztéssel kell kifi­zetnie. a havi részlet alig 40 forint. Jogosan tiltották le tehát olvasónk nyugdíjából az említett összeget, hiszen a jogszabály kimondja, hogy közadók módjára kell behaj­tani. hn n befizetés késedel­mesen történik. Mit tehet vi­szont az az idős, beteg nyug­díjas. aki nem tud fizetni? Kérelemmel fordulhat a vfz­mütársulás közgyűléséhez, il­lette küldöttgyűléséhez. E legfőbb társulati szerv mér­sékelheti vagy eltörölheti a hozzájárulást. A levélben említett petőfi­telepi példa azért, nem érvé­nyes Sándorfalván, mert itt nem társulásos alapon vezet­ték a vizet, kiadásait városi költségvetésből biztosították. ACÉL. öntöm ü Az Özdi Kohászati Üze­mekben megkezdték a folya­matos acélöntömú és rúd­drótsori hengermű építésé­nek előkészítését. A két ósz­szefüggó beruházásra több mint kétmilliárd forintot köl­tenek. Az évi 325 ezer tonna kapacitású folyuirtatos öntő­művet a jövő év Január 1-én megszűnő lernezhengersor helyén szerelik fel. Az új hengermüvet Center község környékén építik fel. A te­rület kijelölése megtörtént. Ebb cn a térségben helyezik el az építők szállásait is. Mérlegen a zenei élet DÉLMAGYAR0RS7AG SZERDA, 1970. JÜLIUS 15. Igazán nem sajnáltuk a helyet, s mégis csak néhány problémakört ismertettünk a városi tanács végrehajtó bi­zottságának arról az üléséről, amelyen Szeged zenei életét tárgyalták. Négy cikket ír­tunk az ügyben, s egyebek közt foglalkoztunk a zenei élet színvonala és tárgyi­anyagi adottságai közötti el­lentmondással — nincs pél­dául hangverseny terem — - a nagy koncertek előadóinak és tartalmának „szegediesíté­sével", a zeneszerzők és a kutatók helyzetével. De nem foglalkoztunk számos olyan problémával, amelyeket a végrehajtó bizottság részlete­sen elemzett, mint például egyebek közt az Ifjúság ze­nei nevelésének helyzete, a zene- ós énekoktatás jelenle­gi állapota, a szabadtéri já­tékok jelentősége a zenei életben, a kórusmozgalom, a zenei ismeretterjesztés és sok más fontos kérdés. És nem foglalkoztunk még azzal, ami tulajdoniképpen mindennek, az ismertetett és nem ismertetett problémák­nak, a végrehajtó bizottság ülésének lényege: mi volt a célja a zenei élet milyen mélységű elemzésének? Mit akart a végrehajtó bizottság azzal, hogy napirendre tűrte e kérdések tárgyaiásat? Hogy ezt jól megérthes­sük; kissé el kell kanyarod­nunk a szóban forgó téma­körtől és a zenei életet össze kell vetnünk más művészi árak helyzetével. Persze csak egy pillantást vethetünk Szeged irodalmi, képzőművé­szeti életére, az írók, koltók, festők, szobrászok munkájá­ra, nem feledkezve meg köz­ben az összevetésről. De elég egy pillantás ahhoz, hogy azonnal felismerjük a zene­művészek kedvezőtlenebb helyzetét a többiekhez ké­pest. A szegedi költőknek, íróknak nagyon jelentékeny publikációs lehetőségeik vannak a nem kevés mennyi­ségű helyet biztosító két na­pilapon, a Délmagyarorsiá­gon és a Csongrád megyei Hírlapon kívül a havonta rendszeresen megjelenő Ti­szatáj hasábjain léphetnek alkotásaikkal ország-világ elé. A képzőművészek — az egyéni kiállításokon kívül — kollektív tárlatok tömegén mutathatják be műveiket; annyi a kiállítás, hogy szinte nem is győzik a munkát. Mi a helyzet ezzel szemben a zeneművészekkel, az elő­adókkal, zeneszerzőkkel, szakírókkal? Nagyon brutá­lisan, és csak a dolog lénye­gével törődve: nincs fóru­muk, nincs lehetőségük arra, hogy „bizonyítsanak", hogy közönség elé lépjenek. A festők és az írók nem győ­zik a munkát, mindenre van megrendelőjük, vevőjük. A zeneművészek viszont talán jobb, ha nem is dolgoznak. Munkájukkal gondokat, problémákat okoznak. Ha e"' szegedi zeneszerző is egy jól sikerült művet írt, s kéri, követeli — joggal! —- bemu­tatását, hirtelen egész sereg embernek megfájdul a feje a jelenlegi helyzetben teljesít­hetetlen kéréstől. A zenei élet struktúrája ugyanis pillanat­nyilag olyan, hogy az önálló helyi akciók ahelyett, hogy a fejlődés lendületét segíte­nék, Inkább zavarokat, gon­dokat problémákat, fejfájást okoznak. A városi tanács végrehajtó bizottságának elemzése Sze­ged zenei életéről éppen azt a célt szolgálta, hogy a struktúra működésének p; ket a zavarait elháritsa, ha szükséges, magénak a struk­túrának átalakításával ls. Másképpen szólva a végre­hajtó bizottság azt akarja, hogy a zenei élet működése felemelkedjék arra a színvo­nalra mint a többi művészeti ágé. A végrehajtó bizottság — ahogyan mondani szokták — H „helyére akarja tenni" a dolgokat. Azt akarja, hogy a szegedi zeneművészek épp­úgy a támogatás és az ér­deklődés alkotásra ihletó­serkentő légkörében dolgoz­zanak, mint mondjuk a fes­tők. Hogy a különbség e mű­vészeti ág hátrányára ne le­gyen oly kiáltó, mint eddig. Hogy a zeneművészek és a közönség kapcsolata szoro­sabbá, elevenebbé váljék és legalább olyan Intenzív le­gyen, mint a többi művésze­teké. Hogy a zenei élet meg­szüntesse sajnálatos elmara­dását. Fordulatra akalmat, lehe­tőséget adó tanácskozás volt tehát a végrehajtó bizottság ülése. Határozatainak végre­hajtása, megvalósítása — ép­pen nagy jelentősége miatt — időt, nyilvánvalóan nem is kevés Időt kíván, s egész sereg Intézmény, szerv, tes­tület jól összehangolt mun­káját követeli meg. Magától érthetődik, hogy közöttük ott kell lenniök a zeneművészek­nek is. Nélkülük e nagy szándékok nem válhatnak va­lóra. De ha nemcsak má­sokkal, hanem magukkal szemben ls türelmetlenek és Igényesek, akkor a zenei élet kívánt, akart és remélt for­dulata biztosan bekövetkezik ! ttkrfís László 1 den termeléssel kapcsolatos tevékenységet ellenőriz. Pél­dául, hogy a szalagok a ren­delésben megszabott időre el­készítik-e a termékeket. Ha nem — megszünteti az anyag­szolgáltatást. Nem teszi tűi gépiessé a gyár életét az elektronikus diszpécser? Nem káros ez az emberekre? — kérdeztem Kasztelszon N. Iszakovicsot, a gyár vezérigazgatóját, — Meggyőződésünk, hogv nem. A magas fokú megfi­gyelés, illetve hibaelhárítás csak közvetve irányul az em­berek tevékenységére, első­sorban a gépek, a szalag­mechanizmus a cél. A mun­kásoknak éppenséggel az <i jó. ha minél kevesebbet áll a szalag, akkor a legmaga­sabb a fizetés. Az viszont igaz, hogv a módszer fegyel­mezett munkát követel, Meg­jegyzem, hogy mi biztosítot­tuk a munkaközi pihenőket is, sőt ha valakinek rövi­debb időre el kell hagynia munkahelyét, feladatát azon­nal átveszi a szolgálatos mindenes. — Ilyen fölszereltséggel csak nagy sorozatok készül­nek? — Nem éppen. Már tízda­rabos szériát is legyártunk. Egyébként konfekcióink zöm­mel 3—5 ezer darabban ke­rülnek le a szalagokról. Ter­mészetesen több méretben. A kis széria ugyan nem hoz hasznot, de megfelelő mód­szerrel elkerültük a ráfize­tést. Az igazgató elvitt a mo­dellraktárba. Szobányi szer­kezeten kemény papírból sza­básminták függtek. A gép írószerkezetére kopogtatott számkombinációra a szerke­zet mozgásba jött. s a kivá­lasztott modell kiesett a megfelelő nyíláson. A sza­bász egyúttal megkapja hoz­zá az anyagot, és az elektro­mos ollóval pillanatok alatt kiszabhatja a ruhát. Hogy milyen kabátok, ru­hák születnek az üzemben, arról félórai divatbemutatón győződhettem meg. Láttam csinos orosz népi hímzéssel díszített fekete és piros alap­anyagú miniruhákat, militarl vonalú piros és fekete maxi­kabátokat, sőt csodálatos szőrmebundékat. Mint kide­rült. a modelleket már nem bízták a géptervezőre. Olyan iparművész vetette papírra, aki gyakran forgatla a pári­zsi — é6 a pesti divatlapo­kat is... Matkó István Ammónia a Szaturnuszon Egy 122 centiméteres tük­rös teleszkópra szerelt kü­lönleges készülék segítségé­vel a Szaturnusz, a Jupiter és az Uránusz színképében az említett bolygók légköré­be tartozó elnyelt gázok ko­rábban nem észlelt halvány sávjait fedezték fel. A krimi asztrofizikai obszervatórium munkatársai azt Is megálla­pították, hogy a Szaturnusz légkörében gáznemű ammó­nia van jelen. Az újonnan nyert adutok igen fontosak a Naprendszer keletkezésének és fejlődésé­nek tanulmányozása szem­pontjából. Kevesebb Fiat-autó Az. év első hat hónapjában sztrájkok és munkaügyi vi­ták miatt az előirányzottnál 98 000 járművel kevesebbet gyártott a Fiat Művek — je­lentették Torínóból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents