Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZ O CL A L I S T A M U N K ÁS PÁR T L APJA 60. évfolyam, 164. szám 1970. JŰLIUS 13., SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Megtermett az ország kenyere A természeti csapások ellenére elegendő a saját termés — Halad az aratás Iráni miniszter hazánkban Lukács Béla, a MÉM fő­osztályvezető-helyettes teg­nap az aratás — és mezőgaz­daság — legfrisebb híreit is­mertette az újságírókkal. Az aratás — a késői kita­vaszodás miatt — a szoká­sosnál 8—10 nappal később kezdődött. A következő idő­szakban hárommillió holdról kell betakarítani a kalászos gabonát. Ebből a kenyérga­bona vetésterülete mintegy kétmillió holdra tehető, ami valamivel kisebb a tavalyi­nál: az őszi kalászosokat ugyanis ár- és belvízkárok érték. A munkát 12 ezer 700 kombájn segíti. 1300-at idén importáltak a Szovjetunió­ból. további 200-at pedig az NDK-ból hoztak be. A kom­báinpark mellett még 2 ezer 200 rendrevágót és 2100 ké­vekötő aratógépet üzemel­tetnek a nagyüzemek. Az alkatrészellátás az el­múlt napokban valamelyest javult. Zsákból és _ ponyvá-' bői is van elegendő. A rozsot 280 000 holdas te­rületen aratják, országosan a termés 40 százalékát már le­vágták. 270 000 holdon ter­melnek a nagyüzemek őszi­árpát. a termés szintén be­érett és felét, már learatták. A búza várható termésátla­gát nagyon nehéz meghatá­rozni. A szakemberek szerint legalább 170 000 holdon ár-, illetve belvíz, valamint ki­fagyás pusztította el a búza­termést, vagy legalábbis egy részét. A gabonák erősen gyomosak, sokfelé jól látha­tó az úgynevezett kiritkulás. Mindezek figyelembevételé­vel a mezőgazdászok az utóbbi három év átlagának megfelelő termés betakarítá­sára számítanak, ami azt je­lenti, hogy ismét megtermett az a búzamennyiség, amenv­nyi az ország ellátásához szükséges. A Gabona Tröszt vállala­tai egyébként idén 2,3 millió tonnányi kenyérgabona fel­vásárlására kötöttek szerző­dést. Lukács Béla elmondotta még, hogy a kapásnövények közül a burgonya és a cu­korrépa jól fejlődött, a ku­korica azonban a tavalyinál még • gyengébb, ugyanez mondható el a dohányról és a fűszerpaparikáról. A zöldségellátásnál szintén érezteti hatását a késői kita­vaszodás. A sokáig hűvös, hideg, esős időjárás különö­sen a melegigényes paprika és paradicsom fejlődését ve­tette vissza. A mostani fel­melegedés azonban azzal biztat, hogy a piacokon na­gyot javul majd a helyzet. Zöldbabból és káposztafé­Hushang Ansari gazdasági i miniszter vezetésével kedden iráni gazdasági küldöttség érkezett Budapestre, hogy i tárgyalásokat folytasson a • két ország gazdasági kap­léből van elegendő. Jó ter­mést adott a korai burgonya, uborkából több kellene, de | csolatainak bővítéséről, néhány napon belül javulás­ra lehet számítani. Ami a gümölcsöket illeti: a cseresznye és a meggy eléggé jó termést hozott, ha­sonlóan az eperhez és a ri­bizli hez. Megérkezett a pia­cokra az őszibarack, amely a tavalyinál lényegesen szebb, „darabosabb" — tehát na­gyobb szemű. A sárgabarack is jó, közepes termést ad, és nyári almából bőséges ellá­tás várható. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉT JŰLIUS 15-RE.SZERJ DÁRA ÖSSZEHÍVTÁK. A POLITIKAI BIZOTTSÁG A NEMZETKÖZI HELY-i ZET, A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA ÉS A PARTÉLET IDŐSZERŰ KÉRDÉSEINEK MEGVITATÁSÁT JAVA-i SOLJA. Fejlődnek a járás nagyközségei Kiáramlás Szegedről — Többet vásárolnak A múlt év végén jóvá­hagyta a megyei tanács, hogy kilenc Csongrád megyei községet nagyközséggé nyil­vánítsanak. Azért csak eny­nyit, mert ezekben nemcsak a lakosság száma, de az anyagi és személyi feltételek is indokolták az előrelépést. A közeljövőben éppen ezért több olyan helység nagyköz­séggé válásával kell számol­ni, amelyekben — ahogy a megyei tanacs végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén megállapították — hamaro­san meglesznek a feltételek. A nagyközségek közül hét van a szegedi járásban. De­mográfiai szempontból ezek a települések sok tekintetben azonos. képet mutatnak. Nagyközségeinkben, bár a tisztán mezőgazdasági profi­lú helységek száma csökkent, Algyö kivételével nincsen számottevő ipari bázis, sőt, ilyen fejlődéssel hosszabb távon sem lehet számolni. A lakosság számának vál­tozására 1960—66 között az elvándorlás, mostanában pe­dig a stagnálás, illetve a szerény mértékű bevándorlás a jellemző. Kivétel: a Szege­det környező községek, ahol évről évre növekszik a Ín­kosság, többek között a Sze­gedről való kiáramlás kö­vetkezményeként. A nagy­községek^ jellemző másik — és pozitív — tendencia az. hogy a külterületi lakosság aránya csőként: az 1960. évi 21,1 százalékról 14 százalék­ra. A kereskedelem is nagyobb forgalmat bonyolít le: az egy lakosra jutó forgalom tíz év alatt csaknem duplájára nőtt, az elmúlt évben az egy la­kosra jutó kiskereskedelmi forgalom több mint hatezer forint volt nagyközségeink­ben - az 1960-as 3394-gyeI szemben. Lakások szempont­jából Tápén, Szőregen és Kisteleken a legkedvezőbb a helyzet, Kiskundorozsmán vannak viszont a legjobban alapozott épületek. A legna-j gyobb fejlődést a lakásépí­tés Tápén, Algyőn. Kiskun-) dorozsmán és Kisteleken mutatja. Üj termés Ötven változatban használható eke Az építőszekrényelv fel­használásával a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szakemberei olyan traktorvontatású ekecsalá­dot fejlesztettek ki, amely­nek egyes tagjai mindig a helyi igényeknek megfelelő­en szerelhetők össze. A Lajta-családot éppen az építőszekrényelv folytán több mint fél száz válto­zatban lehet használni, az öt alapgép és a hat külön­böző kialakítású és ötféle fogasszélességű eketest kü­lönböző összeszerelésével. A variánsok száma azonban a kiegészítő szerelvények fel­használásával még tovább növelhető. A gyár szakemberei az alapgépekkel egyidejűleg ki­fejlesztették a különböző eketesteket, elöhántókat, tár­csás csoroszlyákat és alta­lajlazitókat is. (MTI) Magyar küldöttség a jogászok kongresszusán Július 15 és 19-e között Helsinkiben tartja 9. kong­resszusát a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szö­vetsége. A kongresszuson dr. Szakács Ödönnek, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének ve­zetésével öttagú magyar jo­gászküldöttség vesz részt. Dr. Szakács Ödön kedden, elutazása előtt elmondta, hogy a kongresszus napi­rendjén négy fő téma sze­repel. Megtárgyalják majd a nemzeti függetlenség. a béke, a nemzetközi bizton­ság időszerű kérdéseinek jo­gi vonatkozásait: foglalkoz­nak továbbá a fejlődés út­jára lépett államok egyes jogi problémáival, az alap­vető emberi jogok védelme­vei összefüggő jogi kérdé­sekkel. végezetül a techni­kai haladás és az emberi jo­gok című témakör szerepel a tanácskozás napirendjén. (MTI) Mérlegen a múzeum Ui#g idési beniutaliák CB REEPI anyagot aranytárgyakat A múzeum népművelő szerepkörét, csakúgy, mint idegenforgalmi jelentőségét, senki sem vitathatja. Érde­kes azonban, hogy Szegeden — ahol az egyetemek, s rnas intézmények révén a kultu­rális és tudományos mun­kának számos műhelye van — a múzeum nem olyan kulturális központ, mint Székesfehérvárott, vagy akár Hódmezővásárhelyen, vi­szont sokkal inkább idegen­forgalmi attrakció, mint például a műemlékekben gazdag Egerben és Sopron­ban. A Móra Ferenc Múzeum legrégibb. s nemzetközileg is legértékesebb gyűjtemé­nye a régészeti. Az állandó régészeti kiállítás most ké­szül, mintegy 800 ezer fo­rintos költséggel. A népraj­zi gyűjtemény jelentősége egyedi mivoltában rejlik, mivel egy meghatározott tájegység, a délalföldi nép­élet dokumentumait, őrzi. A képzőművészeti gyűjtemény­Árvízi műszakok A Tégla- és Cserépipari Egyesülés 186 gyárában ezekben a kánikulai napokban is helytállnak a dolgozók a forrókemencék mellett. Az iparág 186 gyárában tartott árvízi műszakok erédményeként 12 mil­lió téglát „postáztak" az árvíz sújtotta te­rületekre. Természetesen nemcsak a rend­kívüli műszakok idején készített téglát szállítják az újjáépítéshez és helyreállí­táshoz. Most már hetek óta naponta több mint egymillió téglát indítanak útnak Szabolcsba. ben a helyiek mellett Eu­rópa-hírű mesterek müvei is megtalálhatók. A termé­szettudományi gyűjtemény­ben a madárgyűjtemény egyedülálló az országban, mivel a Madártani Intézet és a Természettudományi Múzeum hasonló gyűjtemé­nye elpusztult. A természet­tudományi részleg egyben a Tisza-kutatás egyik központ­ja is. A helytörténeti gyűj­temény a múzeum egyik méltatlanul legszerényebb együttese. Jelentős az iro­dalmi gyűjtemény, amely el­sősorban szegedi írók kéz­iratait tárgyi hagyatékát gyűjti. A múzeum végül is mintegy negyedmillió mu­zeális tárgyat őriz. A közhiedelemmel ellen­tétben a látogatottság nem mutat csökkenést, az utób­bi időben évenként általá­ban 130—150 ez.ren keresték fel a szegedi múzeumot, ösz­szevetésként: 1909-ben 26, 1919-ben 99 (!), 1943-ban 70 ezer volt a látogatók szá­ma. A további fejlődést nagy­ban befolyásolja a már kró­nikusnak mondható helyhi­ány. Tegnap, amikor a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén megtár­gyalták a múzeum népmű­velési és tudományos mun­kájának helyzetét, a végre­hajtó bizottság ismételten állást foglalt amellett, hogy szükség van a Szegedi Ga­; léria, és nagyobb távlatban, i egy állandó várostörténeti ' kiállítás megrendezésére is. Előbbire már a közeljövŐ-t ben sor kerülhetne akkorj ha a múzeum irodáit a földszinten tudnák elhelyez-; ni, az első emeleti három helyiségben pedig a galé­ria kapna otthont. A rak­tározási gondokon némileg enyhít majd, hogv miután gázfűtést vezetnek be aá épületbe, a kazánház feles-J legessé válik, ott raktárt leJ het berendezni. Nagyon íonz tos lenne az épület külső felújítása is. A múzeum törekszik ar­ra. hogy gyűjteményeiből lehetőség szerint minél töb­bet megismertetni a közön­séggel, hiszen erre nagy igény van. Éppen ezért sze­retnék még az idén bemu­tatni a régi szegedi képző­művészeti anyagot és a mú­zeum aranytárgyait is, ami-; re a megfelelő biztonsági berendezések felszerelése utón kerülhet sor. A mun­kásmozgalmi gyűjtemény ugyan jelentós helytörténeti kiállítás magvát képezi, ál­landó bemutatására azon­ban helyhiány miatt csak 1975 után gondolhatnak. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy vész­ben a helyiismereti gyűj­temény gazdagítása érdeké­ben, bővíteni kell a mű'ze­umbarátok körét. A múze­um tudományos munkájával kapcsolatban elsősorban a helytörténeti kutatómunka' gyorsabb fejlesztését tartja szükségesnek.

Next

/
Thumbnails
Contents