Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

Losonezi Pál Balatonfüreden hétfőn együtt üléseztek Veszprém és Somogy megye országgyűlési képviselői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Loson­czi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Farkas Tibor, a Bal a ton ­fejlesztési tárcaközi bizottság főmérnökségének vezetője tájékoztatta a képviselőket a negyedik ötéves terv Bala­ton-fejlesztési programjáról. Elmondotta, hogy a magyar tenger üdülővidéke 1958 óta ötmilliárd forint értékű be­ruházással gazdagodott, amelynek fele állami, fele pedig magán építkezés volt. A képviselők megbízták Veszprém és Somogy megye tanácsának vb. elnökeit, hogv az ülésen megvitatott javas­latokat terjesszék a tárcakö­zi bizottság elé. (MTI) Dr. Biczó György hazaérkezett Leningrádból Vasárnap hazaérkezett dr. Biczó György, a Szeged vá­rosi tanács vb. elnöke, aki az elmúlt napokban részt vett a Testvérvárosok Világszövet­ségének Leningrádban rende­zett hetedik kongresszusán, A világkongresszust július 7-től 10-ig tartották, s vele egy­időben volt a szövetség köz­gyűlése is. Pénteken temetik Kiss Árpád elvtársat Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Kiss Árpád elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Kozponti Bizottságának tag­ja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja, országgyűlési képvi­selő. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetségének elnöke, Kossuth­díjas, folyó hó 11-én tragi­kus autóbaleset következté­ben, váratlanul elhunyt. (A tragikus balesetről lapunk vasárnapi számában beszá­moltunk. A szerk.) Kiss Árpád elvtárs teme­tése 17-én. pénteken délután fél 3 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk csa­ládtagjai. munkatársai, elv­társai és barátai délután 2 órától róhatják le kegyeletü­ket a mauzóleum előtti ra­vatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Ülésezett a magyar szolidaritási bizottság Kevés árvízkárosult jelentkezett építési engedélyért Ülést tartott a megyei helyreállítási albizottság Fontos tudnivalók A magyar szolidaritási bi­1 zottság ülése, amely Harmati Sándor elnök vezetésével ta­| nácskozott, hétfőn elfogadta a bizottság tevékenységét rendszerbe foglaló új műkö­dési szabályzatot. Meghall­gatták és jóváhagyták az ülésen a Kairóban a laoszi nép támogatására, valamint a Rómában, a portugál gyar­matok népeinek támogatásá­ra rendezett nemzetközi kon­ferenciáról szóló jelentést, amelyet a két eseményen részt vett magyar delegáció vezetője. Harmati Sándor, il­letőleg Kiss Károly, a SZOT alelnöke terjesztett elő. Az ülésen sző volt a szolidaritá­si bizottság további munka­feladatairól is. (MTI) Katonai ifjúsági tábor Vasárnap Szolnokon ünnepélyesen megnyitották a nem­zetközi katonai ifjúsági táhort. A vendégek között szovjet, csehszlovák, lengyel, román, bolgár, NDK-beli és magyar katonafiatalok vannak. Képünkön: a táborozás részve­vői felvonulnak a szolnoki főtéren Hétfőn délelőtt Szegeden, a megyei tanácsházán ült össze a Csongrád megyei helyreállítási albizottság. A tanácskozáson részt vettek a városi és járási tanácsok vb elnökei is. Kovács Imre, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese. az albizottság elnö­ke a károk felméréséről, a helyreállítási, újjáépítési munkák tapasztalatairól es a i további feladatokról tartott tájékoztatót. Dr. Fazekas ) Lajos, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a me­zőgazdasági károk felméré­séről számolt be. A legújabb — s még nem végleg»« — adatok szerint több mint háromezer-hat­száz magánlakást, illetve la­kóépületet tett tönkre a hosszú ideig tartó belvíz és ; a folyók áradása. Az épüle­j tek közül a kettőezer-négy­százat is meghaladja azok­, nak a száma, amelyek he­! lyett újat kell építeni. Ép­pen ezért nagyon fontos len­ne, hogy a kárt szenvedett háztulajdonosok mielőbb nyilatkozzanak: újjá kiván­ják-e építeni házukat, igény­be kívánják-e venni a szer­vezett építkezés nyújtotta le­hetőségeket és előnyöket? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az OTP csak 693 jelentkezőnek nyithatott kamatmentes kölcsönt, mert több kérelem még nem ér­kezett. A CSOMITERV-nél mindössze 63-an kérték a tí­pustervek adaptálását. A szegedi járásban azoknak, akik a kárt bejelentették, csak tíz százaléka jelentke­zett építési engedélyért. A tanácsi hatóságoknak tehát mielőbb nyilatkozásra kelle­ne bírnia a károsultakat. Az albizottság tanácskozá­sán kialakult a szervezett építkezés lehetőségeinek körvonala. Mindazok, akik szervezett keretekben kí­vánják újjáépíteni lakóházu­kat. típustervek közül vá­laszthatnak. Az OTP ingyen rendelkezésükre bocsátja az országos típusterveket és a megyei ajánlott terveket. Most csak az országos típus­tervek alapján építendő la­kóépületek költsége és fix­áras, de rövidesen döntenek arról is, hogy a megyei aján­lott tervek közül is legyen egy ilyen: ez előreláthatólag a Cs/3 lesz. Ha valaki tehát e terv alapján építkezik, az építkezés költségei menet­közben nem emelhetők. A típustervekhez a CSO­MITERV, felajánlásához hí­ven, ingyen készíti el az építési engedélyhez szüksé­ges helyszínrajzokat, doku­mentumokat. Újabb felaján­lás is született: a minisz­tériumi tervező vállalat — a MÉLYÉPTERV — árra vállalkozott, hogy az új te­lepülésekre társadalmi mun­kában elkészíti a közműve­sítések komplett tervét. Ezenkívül a Szegedi Tervező Szövetkezet is készít közüle­ti terveket. Megyénkben a négy városon kívül öt köz­ségben tervezik új lakótele­pek kialakítását. Az OTP teljesen díjmen­tesen vállalja a telepszerű építkezések lebonyolítását. Az epítkezések ellenőrzésé­hez a megyei tanács bizto­sítja a műszaki szakembere­ket. Az OTP tájékoztatása szerint ilyen szervezett épít­kezésre eddig Tápén, Al­győn és Apátfalván van igény. A magánépíttetők is bekapcsolódhatnak a szerve­zett- építkezési formába, ilyen as-jtben a megyei be­ruházási vállalat szintén díj­mentesen végzi a lebonyjlí­tást. Kiszomboron például foghíjas telkekre akarják felépíteni az újjáépítendő mintegy száz családi házat, ezt az építkezést a beruhá­zási vállalat is lebonyolít­hatja. A megyei helyreállítási al­bizottság ülésén az is szó­ba került, hogv a kárt szen­vedetteknek elc.nyösebb a szervezett építkezési mó­dot választaniuk. Így ugyan­is mentesülnek' az egyébként is sok bajjal, gonddal küzdő károsultak a csalóktól, a ha­rácsolóktól, az olyanoktól, akikre nemrég Kiszomboron figyeltek fel. Ezeket szigo­rúan felelősségre vonják. A szervezett építkezésben va­ló részvétel art is jelenti, hogy arra a megyei helyre­állítási albizottság építőipari kapacitást biztosit. Szerve­zett lesz. az anyagellátás és a rászoruló családok még a tél beállta előtt új lakásuk­nak legalább egyik szobájá­ba konyhájába beköltözhet­nek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az érintett te­lepüléseken meggyorsuljon az építkezéssel összefüggő szervező munka és a hatósá­gi eljárás. Minikombájn Ivekben szerencsére, mindössze né­hány alkalommal volt részünk. Ezek lényegében ugyanolyanok, mint az előbbiek, csak sokáig tart a „felvonu­lás": türelmesen kell várni a paradi­csopn-. illetve a színtelen hallevesre, aztán egv órás szónoklatok után hoz­zák a főételt, majd végül fél pohár sört is töltenek személyenként. Nem többet. És hiába kér még a kiszáradt torkú halandó, hiába rángatja a fut­kosó pincérek kabátját, azok mintha elvesztették volna hallásukat. Mmnát. az egyik finn tolmácsnőt kérdeztem, miért tartják ennyire szoros helyen az italt. Hogy be ne rúgjanak az emberek — volt a lako­nikus válasz. Kát ez szép is volna. ígv egyszerűen, azonban rövid tapaszta­lataink szeri-nt is elég sokan a sárga földig leisszák magukat, s nemcsak a kikötök macskakövein fekszenek elnyúlva hanem Helsinki-szerte látni dülöngélő részegeket. Azt csak a jóis­ten tudja, mondják a józan finnek, honnan szerzik állandóan azt az üveg vodkát, amit rendsz°'-"it a kabát­szárnyak alól. a nadrágzsebből huzi­gálnak elő. Feltűnően szép fiatal lánvok men­nek az utcán bandába verődve. Sző­kék, valószínűtlenül vékonyak és ba­baarcúak. a szemük feketével körül­kanyarítva. Alul minimális mini­szoknya. fölül földig érő maxi kötött­kabát. végig gombolatlanul. Cigaret­táznak. Az egyiknek azonban > görbe­szárú csibuk lóg a szájából és köp­köd szanaszét. Megállítja egv vörös szakállú fiatalember és dohányt kér tőle. A lány már nyújtja is. de úgy remeg a keze. mintha idegsokk gyö­törné. Egy tinédzsernek, miért resz­ket a keze vajon? Kábítószer mondják. Sokan mérgezik magukat, mert a törvény aMólag csak e ve­szedelmes doppingszerek árusítását üldözi, különben nem tiltja azok fo­gyasztását. A kikötőkben azonban alighanem lehetetlen útját állni an­nak. hogy ezeket becsempésszék az országba. Az egyik finn szónok sajnálkozva hozta fel, hogy Finnország 4,5 milliós lakossága a korábbi években is alig érzékelhetően gyarapodott, 1969-ben azonban a gyenge fejlődés is meg­állt. Ügy látszik — mondotta — Finn­ország a jövőben sem lesz nagyha­talom, megmard Európa zöldövezeté­nek, ahová elsősorban a természeti érdekességek csalogatják a turistákat. Pedig az országban hivatalosan nincs abortusz. Legtöbbször a leányanyák is kénytelenek megszülni magzatukat, legfeljebb úgy segítenek magukon, hogy havi 220 márka lefizetése mel­lett állami csecsemőotthonban helye­zik el őket. Ha az anyának van munkahelye, akkor nincs különösebb baj, a létbizonytalanság azonban gyakran fenyeget mindenkit. Külön­ben, nehezen ellenőrizhető adatok szerint, az országban 50—60 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Igen sokan járnak át Svédországba dol­gozni. A hajógyárak jórészt szovjet megrendelésre termelnek, s ha ez valmilyen oknál fogva megszűnne, újabb ezer és ezer munkás ma­radna kereset nélkül. Az életszínvonalról annyit, hogy az átlagembernek ott is sokat kell dol­goznia a megélhetésért. Akinek jól megy, annak nagyon jól megy. A jobboldali pártok vezetőinél vendé­geskedett honfitársaink mesélték el. milyen pazarul fölszerelt nyaralókat láttak. Némelyik tőkés eldicsekedett vele, hány millió márkát költött a hatalmas úszómedencével, forgatha­tó-alakitható falakkal, télikerttel stb. felszerelt üdülője epitésére. A nehezebben élők ilyet csak mesz­sziről látnak. Sirkka Liimatainen asszonynak havi 1600 márkás jó ál­lása van: a külföldi osztály főszer­kesztője a Finn Rádiónál. Ebből 1200 márkát kap kézhez, a többit külön­féle címen levonják. Egy szoba össz­komfortos lakásban lakik két gyer­mekével (a férje meghalt), ezért fi­zet 350 márka lakbért. Tehát több mint negyedrészét a borítékban ka­pott fizetésének. A megmaradt 850 márkából csak hébe-hóba tud vala­mennyit félretenni, mert az árak felfelé kúsznak. Egy kiló karajért például 14 márkát is elkér a hentes, a paradicsomnak 4 márka kilója, egy pár női cipő 40—50—60 márkába ke­rül. Sirkka Liimatainennek azonban elég magas a fizetése. Legtöbben csak felényi pénzt keresnek Finnor­szágban. amit elég nagy gond beosz­tani. Amíg mi háromszázan kellemes és igen tanulságos hét napot töltöttünk finn rokonaink hazájában, addig kö­zülük ugyanennyien Magyarországgal ismerkedtek. Nem tudhatom, hogyan érezték itt magukat. Amikor azon­ban július 10-én hajnali három óra­kor a helsinki repülőtérre megérke­zett velünk a három IL—18-as re­pülőgép, amelyekre, hazafelé igye­kezvén. mi is várakoztunk, szót vált­hattunk egymással. A hatalmas, csu­paüveg várócsarnokban a magyar csoport mellett haladtak el a gépek­ből elősorakozó finnek, akik szinte valamennyien ragyogó arccal, lelke­sülten kiáltozták felénk: köszönöm, köszönöm. Ennyit mi is megtanul­tunk finnül és jó szívvel viszonoz­tuk: kítosz, kítosz. A kölcsönös népi (diplomácia kivá­lóan teljesítette feladatát. E. AAOl ISTVÁN Van minikombájn is. A mezőgazdasági kísérleti intézet gabonaparcelláit járja Dorozsmán ez a nagyobb testvérei mellett törpének látszó kis aralö-csépiö gcp. Apro ter­mete nem megy ügyessége rovására, sőt többet is tud valamivel: rögtön bál ába köti a szalmát. Újabb gyümölcskombinát Az idén kezdte meg műkö­dését a Szövetkezetek Csong­j rád megyei Értékesítő Köz­pontjának szentesi hűtőtáro­lója és nem sokára elkészül egy másik hasonló létesít­mény a Derekegyházi Állami Gazdaságban. Itt 30 milliós beruházással hatszáz vago­nos gyümölcskombinát épül. A Derekegyházi Állami Gaz­daság a Dél-Alföld legna­gyobb almatermelő központ­ja, ahol évenként mintegy félezer vagon téli almát szednek as ötszázhetven hol­dat kitevő telepekről. Ezen­kívül korszerű, gépi műve­lésű szilváskertjeik is van­nak. Az idei termés nagyrészét már az új gyümölcskombi­nátban tárolják, illetve készí­tik elő exportra. Francia­gyártmányú automata beren­dezéseket szerelnek fel és a gyümölcsök tisztítását szi­vacshengeres gépek látják el. KEDD. 1970. JÜLIUS 14. 16 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents