Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

A papucsgyár Somogyi Károlyné felvétele A kikészítő üzemrészben ügyes asszonykezek az utolsó simításokat végzik a szegedi papucsokon. Képünkön munka közben Domonkos Istvánné, Faragó Mihályné, Kocsis Sándorné, Nagy Jánosné és Nagy Ferencné A „szegedi" jelző nem mai keletű: a színes, díszes papucsokhoz réges-rég, már a török idők óta hozzátar­tozik. Az évszázadok során szinte amolyan epitethon or­nans lett belőle, mint az eposzok nagy alakjainak ál­landó kísérőjelzője. Szege­den a papucskészítés hagyo­mány — s ez a hagyomány napjainkban is folytatódik, méghozzá szép sikerrel. Még irodalma is van en­nek a régi mesterségnek. Mi­kor a szegedi Április 4. Ci­pész és Papucskészítő Ktsz­be érkeztem „papucsnézőbe", éppen a könyvecske egyik szerzője, Nagy Ferenc volt a kalauzom. Nemcsak a szer­zőség jogán, hanem azért is, mert 1955-től ő a vezetője a szövetkezeti papucsüzem­nek. Az csak természetes, hogy inkább gyárra, mint a régi kisipari műhelyekre emlé­keztet ez a részleg. Hosz­szú, tágas terem, szalagsze­rű munkamegosztás. Sok férfi munkálkodik itt. Mind­járt a sor elején három ré­gi munkás végzi a művele­teket; Mészáros János 15 éve tagja a szövetkezetnek, Lengyel István, Tóth István alapító tagok. Itt az ő ke­zük alatt „kezdődik" a pa­pucs — az úgynevezett fá­rafoglalással, a felsőrész és talpbélés illesztésével, hogy aztán a hagyományok sze­rint folytatódjon az alkotás. — Ezek belföldre készül­nek, a 23-astól a 43-as szá­mig mindenféle méretben — mondja kísérőm — az ér­deklődés igen nagy, őszintén szólva nem is tudjuk telje­sen kielégíteni a hazai igé­nyeket. A másik oldalon barna bőrpapucsokat készítenek a szövetkezetiek. Elnézem, ahogy a talpat könnyedén, biztos kézzel vágják körül. Gubina József, karácsonyi Pál és Naszradi József mű­vészei ennek a mozdulatnak, régi szövetkezeti tagok mindhárman. Mint a részleg­vezető mondotta, nem lenne célszerű géppel végeztetni ezt a munkát, mert az ügyes mesterek gyorsabban elvég­zik. Villan a kés és mértani pontossággal pillanatok alatt alakul a talpforma. Üjabb terembe vezet utunk, a felsőrészkészítő és előkészítő üzemrészbe, ahol lányok, asszonyok hajolnak figyelmesen a munkadara­bok fölé. Itt látni a leg­Rendkívüli feladatok várnak az idén az autóközlekedésre Az Autóközlekedési Tröszt igazgatótanácsa szombaton rendkívüli ülést tartott. Tapolczai Kálmán vezér­igazgató értékelte az autó­közlekedés dolgozóinak az árvízvédelem és a helyreállí­tás során eddig kifejtett ál­dozatos munkáját, szólt a so­ron következő feladatokról. Az autóközlekedés csaknem 4 ezer kocsija dolgozik rend­szeresen az árvízvédelmi munkálatoknál. A közhasznú autófuvaro­zásra rendkívüli feladatok várnak az év hátralevő ré­szében is. Már jelentkeznek a tavaszi nagy feladatok, a gyümölcsszállítás stb. és sürgető az elmaradt fuvarok pótlása. Mindezt úgy akar­ják végrehajtani, hogy se a népgazdaság, sem a vállala­tok ne károsodjanak. A tanácsülés — a tröszt 24 vállalatának vezetője — megszavazta az Autóközleke­dési Tröszt felajánlását, amely szerint hozzájárulnak a nemzeti jövedelemnek a tervezettnél nagyobb mérté­kű növeléséhez. Az előzetes számítások szerint ugyanis az árvíz következtében — a kocsik fokozott igénybevéte­le, a rendkívüli magas kar­bantartási költségek, az el­maradt fuvarok bevételének kiesése miatt — eddig mint­egy 50 millió forinttal csök­kent a tröszt gazdasági ered­ménye. Ezt az elmaradást részletes intézkedési terv alapján a termelékenység növelésével pótolják. több színt. A bojtfűzérek a szivárvány minden színében pompáznak, serény asszony­kezek illesztik a bojtokat a piros virághímes felsőrész­hez. Voltak szép számmal, s még ma is munkálkodnak a régi papucsosdinasztiák. Il­letve a leszármazottak. Eb­ben a teremben például La­jos Péterné. A nagyapja, de az édesapja, sőt férje is mes­terségbeli; ez a családi ha­gyomány vonzotta őt is a szak­mához. Mint talán már sejti is az olvasó: élete párját itt a szövetkezetben, a munka­helyén ismerte meg. Az exportról is kérdezős­ködöm. Most nincs számot­tevő érdeklődés, de például 1966-ban 34 ezer pár sze­gedi papucs utazott Cseh­szlovákiába. Tavaly pedig ötezer pár úgynevezett sző­nyegpapucsot szállítottak Angliába. A hazai piacon a legnagyobb, legélénkebb a kereslet. — Idén mennyi papucsot készítenék ? — Százkilencvenezer pá­rat. A kikészítő üzemrészben színes papucshalmok, odébb dobozok tornyai. Itt már együtt látni a sok munka gazdag eredményét. Mosta­nában javult a minőség is, 98 százalék az első osztályú részarány. Noha ez nemcsak rajtuk múlik — a bőr mi­nőségétől is függ — a ré­gi mesterek és a mellettük nevelkedett fiatalok igyekez­nek tovább öregbíteni a már kivívott jó hírnevet. S. M. Két hét múlva béke­Az Országos Takarékpénz­tár két hét múlva, június 29-én és 30-án, Budapesten rendezi a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1970. első félévi húzását. Az első napon a II. Bé­kekölcsönt sorsolják, 135 800 kötvényre 36,4 millió forin­tot A második napon sor­solják a III. és a IV. Béke­kölcsönt A IIL Békeköl­csönből 612 850 kötvényre 81,3 millió forint, a IV. Bé­kekölcsönből pedig 376 000 kötvényre 49,9 millió forint jut a szerencsés kötvénytu­lajdonosoknak. A kétnapos húzáson a há­rom békekölcsönből összesen 1 124 650 kötvényre 167,6 millió forintot sorsolnak ki. A kötvények beváltása jú­lius 7-én kezdődik. Szeged a negyedik öteves terv küszöbén K étségtelen. Szeged fejlődése elsősor­ban a szocialista iparban elért eredményeken mérhető le, amely­ről első cikkünkben vázlatos képet adtunk. Fontos azonban a kereskedelem helyzeté­nek megvizsgálása is. mert ez szintén so­kat mond az életszínvonal alakulásáról, jóllehet, az élénkülő kereskedelmi forga­lom egyéb okkal is magyarázható. Egy tény: Szegeden bonyolódik le a kiskeres­kedelem országos forgalmának 1,85 száza­léka. Hat-hét évvel ezelőtt az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalomban csak Debrecent előztük meg. ma pedig közvet­lenül Budapest után következünk, magunk mögött hagyva a többi megyei jogú vá­rost. Mi tagadás, ebben szerepe van az egyre erősödő határforgalomnak is. Köz­ismert, hogy ennél fogva az átlagosnál lényegesen nagyobb feladatokat kell meg­oldania például az élelmiszer-kiskereske­delemnek. Az ugrásszerűen megnőtt forgalom kap­csán kell szóvá tennünk, hogy a bolthá­lózat nem bővült ezzel párhuzamosan. A nagyobb városokhoz viszonyítva Szegeden legkevesebb az élelmiszerbolt. Ha a kon­centráltságot vizsgáljuk, akkór is megle­pően fest a kép: az üzletek 80 százaléka az I. kerületben működik, a külső körze­tek ellátása mennyiségileg és minőségileg erősen kifogásolható. Érdekes, hogy a ruházati üzletek for­galma 55 százalékkal nőtt Szegeden, a 34 százalékos országos átlaggal szemben, igaz. ehhez hozzájárult a Centrum Áruház meg­nyitása és a nők foglalkoztatottságának magas aránya. Az elmúlt 4—5 esztendőben két és félszeresére nőtt a vegyes iparcik­kek forgalma. Különösen megélénkült a lakosság érdeklődése a háztartási gépek iránt. A szegedi boltokban 1969-ben elad­tak 2788 porszívót. 2185 mosógépet, 3436 hűtőszekrényt. 2724 gázkályhát. 3986 té­vét. 10 047 rádiókészüléket és így tovább. Hasonlókat mondhatunk a vendéglátó vál­lalatokról is: az országos 91 százalékos gyarapodással szemben Szegeden 2,2-sze­resére nőtt a forgalom, amiben nyilván­valóan szintén közrejátszott a meghatvá­nyozódott turizmus is. Tavaly a két határállomás forgalma 40 százalékkal haladta meg az előző évit. No. nem mind arany, ami fénylik. A nagy utasáramlásnak több mint a fele átmenő, szaladó jellegű, s az a baj, hogv szállodai férőhelyek hiánya miatt ennek is csak jelentéktelen hányadát tudjuk egy-két napra megállásra ösztönözni. De rendkí­vüli nehézségek mutatkoznak a szabadtéri játékok idején is. Jellemző, hogy tavaly egész évben 100 százalékos volt a szállodák kihasználtsága. A Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényei 1969-ben mintegy 440 ezer vendéget vonzottak a városba, s bizony, ennyi embert lehetetlen lett volna 560 szállodai ágyon elhelyezni, ha nem segí­tett volna néhány kollégium és a fizető­vendég-szolgálat révén a lakosság. Az ide­genforgalom továbbfejlesztésének — amely valutabevétel és kereskedelmi többletfor­galom szempontjából is hasznos —, nyil­vánvalóan egyik alapvető feltétele az igé­nyeknek megfelelő szállodai ellátottság Szeged élelmiszer-ellátásának fontos ki­egészítője a piac. A lakosság itt szerzi be zöldség- és gyümölcsszúkségletének mint­egy 65 százalékát. A szegedi piacok fel­hozatala tavaly közel 50 millió forint érté­kű áru volt. ami a tíz évvel ezelőtti hely­zethez képest 12 százalékos fejlődésre vall. Ennek megfelelően az árak is kedvezően alakultak: olcsóbb lett a tejtermék, a to­jás, a gyümölcs, kisebb mértékben a ba­romfi, ellenben a burgonya és a zöldség ára valamelyest emelkedett. A piacokon jelentkező áruk 12 százaléka a termelő­szövetkezetekből származik, a többi része háztáji gazdaságok és kiskertek terméke. Nagy szükség lenne rá, hogy a négy sze­gedi téesz fokozza a piaci felhozatalt, s ezáltal az eddiginél jobban megfelelje-; nek árszabályozó szelepüknek. A szegedi lakosság áruellátásának szín­vonala tehát erőteljesen, az országos átla­got meghaladóan fejlődött. Ennek a fej­lődésnek a jövőben sem szabad megtör* pannia. Elsősorban a város külső részei­ben bővíteni kell az élelmiszerbolt-hálóza­tot, mert a meglevő boltok általában szű­kek, korszerűtlenek. alkalmatlanok az áruválaszték lényeges bővítésére. Nyilván­váló, nem lehet minden egyes külvárosi üzletet máról holnapra átalakítani. Szép, tágas önkiszolgáló boltokra legalább a fő­utakon. a forgalmasabb utcákon lenne szükség, az új lakótelepeken pedig nagy alapterületű, ÁBC-áruházakat igényel a lakosság. Tarjántelepen és Újszegeden ru­házati és vegyes iparcikk áruház építése is irvdokolt lenne. S a belváros? Itt a re­konstrukció keretében az látszik legéssze­rűbbnek. ha a kereskedelmileg exponált helyeken újabb szép üzleteket nyitunk, min­denekelőtt visszaadva erre a célra az ed­dig raktárakként használt üzlethelyisége­ket. Időszerű a Marx téri piac bővítése, az árusítás korszerűsítése is. hogy ezzel is segítsük a tömeges árufelhozatalt. L assan-lassan elkészül végre a Royal­szálló, de ez is csak 240 férőhely­lyel enyhitj majd az elhelyezési gondokat. Ezért rendkívül időszerűvé vált Szegeden egy új, nagykapacitású szálloda és étterem építése. Szakemberek szerint hamar megtérülne ez a beruházás. Millió­számra jönnek-mennek a turisták az E—5­ös nemzetközi úton. s ha lenne hol, kö­zülük sokan megaludnának Szegeden, leg­alább egy éjszakára, közben elköltve ki­sebb-nagyobb összegeket. Nem megoldás a jelenlegi kemping sem a Tisza-partján, mert szinte minden tavasszal elönti a víz. Olyan helyen lenne rá szükség ahol má­justól szeptemberig zavartalanul. meg­felelő színvonlon fogadhatná a vendégeket. A lakosság étel-italellátásáról természete­sen a külső körzetékben sem feledkezhe­tünk meg. Jogos igény, hogy a színvonal mindenütt legyen méltó a város jó híréhez. Evégett is tervezi a város vezetősége a következő 5—6 esztendőben egy 8 tantermes kereske­delmi és vendéglátóipari szakiskola építé­sét. (Folytatjuk.) F. NAGY ISTVÁN PIAC A háziasszonyok és egyéb piacra járók két dolognak is örülhettek a tegnapi, immár a régi, szép nyarakat idéző reggelen. A Marx téri piac gazdagságának, az újszegedi szép fejlődésnek. Üjszegeden egyre gyakrabban lesznek te­le az árusító asztalok, hiába, nagyon sokat jelent az is, hogy nem kell helypénzt fi­zetni. A szombati árakon is meglátszott, hogy azokat el­sősorban a nagytermelők megjelenése változtathatja meg. Mérséklődtek ismét az árak, hiszen majdnem tíz nagytermelő hozta el áruit. A szegedi városellátó vállalat 400 csirkét hozott 28 forintos, 100 tyúkot 26 forintos kilón­kénti áron, a MÉK félezer csirkét 30 forintjával, 200 tyúkot 28 forintjával. A hód­mezővásárhelyi fogyasztási szövetkezet 300 csirkéjét 28, 100 tyúkját 25 forintért adta, Felsorakoztak a főzelékek Működik az újszegedi piac is a vásárhelyi kisállattenyész­tők egyesülete 30 forintért adta a csirkét, 26-ért a tyú­kot: az előbbiből 600, az utóbbiból 100 darabot. Fel­vonultak a kisteleki baromfi­tenyésztők is, félezer csirké­vel és 100 tyúkkal, a szegedi Móra Ferenc Tsz is hozott 300 csirkét és 6840 tojást, ötezer darab hegyes zöld­paprikát szállított a piacra a szegedi Üj Élet, 800 csomó karalábét az algyői Üj Élet Tsz. A pusztaszeri Petőfi Tsz szintén karalábét árusított. Aru Ara <-tól, -ig) Aru Ara (-töl, -lg) Zöldbab, kg 22,00—24,00 Zöldborsó, kg 4,50— 5,00 Karfiol, kg 6,00— 8,30 Fejes káposzta, kg 3,50— 4,00 Kelkáposzta, kg 5,00— 6,00 Spenót, kg 5,00 Sóska, kg 4,00 Üjburgonya, kg Oburgonya, kg Idei sárgarépa csomója Idei gyökér csomója Karalábé csomója Retek csomója Zölhagyma csomója Vöröshagyma, kg Fokhagyma, kg Saláta, db. Hegyes zöld­paprika, db Tölteni való paprika, db. Uborka, kg Eper, kg Cseresznye, kg Egress, kg Alma, kg Tojás, db. 5,00— 6,00 2,00— 2,50 1,50— 2,50 1,20— 1,50 2,50— 3,00 1,00— 2,00 1,20— 1,50 5,00 14,00—16,00 0,80— 1,20 1,00- 1,20 1,59— 2,50 10,00—12,00 8,00—10,00 5,00— 7,00 6,00— 7,00 6,00 1,10— 1,29 Nyári gyakorlat Az egészségügyi szakkö­zépiskola tanulói jelenleg nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az elsősök két-két napot töltenek egész­ségügyi intézeteinkban — a rendelőintézetben, a mentő­állomáson, a KÖJAL-nál és az l-es kórházban — ismer­kednek az ott folyó munká­val. A másodikosok a kerü­leti szakrendelőkben, a har­madévesek az odesszai és a Csillag téri bölcsődében töl­tik három-, illetve négyhetes gyakorlatukat. A művészeti gimnázium diákjai is kéthetes nyári gyakorlaton vannak. A gra­fikusok a nyomdában dol­goznak, a szobrászok az épí­tőipari vállalatoknál és a városgazdálkodásnál működő díszítőelemeket faragnak, fi­gurákat a klinikakertbe. Emellett segítenek a szabad­téri játékok díszleteinek fes­tésében is. VASÁRNAP, 1970. JÜNIUS 14. DÉL/ÚAGYARORSZAG'^

Next

/
Thumbnails
Contents