Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMABYARORSIAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 60. évfolyam, 137. szám 1970. JÜNIUS 13„ SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR n cél: az életszínvonal további növelése Az Országos Tervhivatal elnökének sajtótájékoztatója Újabb vízutánpótlást kap a Tisza Aradnak a^ mellékfolyók - Védelmi készültség a belvizek miatt is Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken tájékoztatta az újságírókat a negyedik ötéves terv előkészületeiről. Utalt arra, hogy az ötéves terv kidolgozásának munkálatai több mint két évvel ezelőtt megkezdődtek. E nagyszabású munka során részletesen elemzik a harmadik ötéves terv kezdete, s különösen a gazdasági reform bevezetése óta szerzett tapasztalatokat. Népgazdaságunk a harmadik ötéves terv egész időszaka alatt a tervben kitűzött gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. A gazdasági növekedés üteme a termelés döntő ágazataiban és a felhasználás egész területén gyorsabb volt a tervezettnél. Gazdaságpolitikánk fő iránya az új ötéves tervben is változatlan marad. A terv céljai és eszközei azonban a helyzethez igazodva alakulnak ki és ennyiben új vonások is fellelhetők a készülő negyedik ötéves tervben. A múltban fejlődésünknek szinte állandó kísérő jelensege volt dollár-relációban a rövidlejáratú eladósodás. A negyedik ötéves terv az 1969-re elért után a tartós egyensúlyi helyzet fenntartását kívánja biztosítani. A belső gazdasági egyensúly is fontos követelmény a fogyasztás és a beruházások területén egyaránt. A készletek lassabban nőnek majd, mint az állóalapok. csökken a beruházások tőkelekötési ideje. Az új tervidőszakban jelentős változás lesz az is, hogy a nem termelő beruházások üteme az átlagnál gyorsabban nő, különösen a lakásépítés üteme gyorsul. Párdi Imre ezután a műszaki fejlődés általános gyorsításának fontosságát hangsúlyozta, utalva arra, hogy tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre 1971 és 1975 között a nemzeti jövedelemnek körülbelül 2.4 százalékát költik, az elözö ötéves tervidőszak 2 százalékával szemben. A készülő ötéves terv néhány főbb adatát ismertetve elmondotta, hogy öt év alatt a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedésével számolhatunk. Lényegében fenntartva a teljes foglalkoztatottságot, a nemzeti jövedelem növekedésének 85— 90 százalékát a termelékenység javításával kell elérni. A szocialista szektor beruházásaira körülbelül 120 milliárd forinttal többet fordítanak, mint a harmadik ötéves tervben. A terv az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésével számol, az ipar fejlődését körülbelül 180 milliárd forintos beruházás szolgálja. A terv konkrét beruházási előirányzatai elsősorban a központi fejlesztési programokat alapozzák meg. Ilyen feladat a földgázprogram folytatása, az alumíniumipar fejlesztése, a korszerű közúti járművek és szállítóeszközök gyártásának fejlesztése, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozásának fokozása, a korszerű építési módokkal készülő épületek, épületszerkezetek gyorsütemű elterjesztése, a számítástechnika népgazdasági méretű történd elterjesztése. A következő öt évre a mezőgazdasági termelés 17—18 százalékos növelését vették számításba. A növénytermelés az átlagosnál lassabban, míg az állattenyésztés gyorsabban növekszik. Az állattenyésztés fokozásához a takarmánybázis rendelkezésre áll. A további népgazdasági ágakról szólva a tervhivatal elnöke kiemelte, hogy az építőipar és az építőanyagipar eddiginél lényegesen gyorsabb - ütemű fejlesztését tervezik. Ezután arról szólt, hogy a terv szerint 200 ezerrel nő öt év alatt a foglalkoztatottak száma, mégpedig oly módon, hogy a mezőgazdaságban a keresők száma 100 ezerrel csökken. A lakosság fogyasztása körülbelül 30 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal emelkedik. A terv 400 ezer új lakás építését irányozza elő, ebből 180 — 190 ezer állami és vállalati erőforrásokból létesül. A szabályozók jobban befolyásolják majd, hogy a lakosság jövedelmének növekedése összhangban legyen a teljesítmények, a termelékenység emelkedésével. Mivel az ötéves tervidőszakra stabil árszínvonalat terveznek, a jövedelem-növekedés egyben a reáljövedelem emelkedését is jelenti. Ezután hangsúlyozta: rendkívüli jelentőségű, hogy hazánk gazdasági kapcsolatai tovább fejlődjenek a szocialista orságokkal. Az elmúlt két évben a KGST-országokkal számos tárgyalást folytattunk ötéves terveink egybehangolására. Az 1971— 1975. évi együttműködés egyeztetésén túlmenően igen hasznos az 1975. évet követő időszakra szóló együttműködéséről is tárgyalni. Ilyen tárgyalásokat kezdeményezünk például a Szovjetunióval és az NDK-val egyes fontos termékek beszerzéséről. A negyedik ötéves terv végleges kidolgozása is néhány hónapon belül befejeződik. A munkát olyan ütemben folytatják, hogy a tervjavaslatot a párt Központi Bizottsága és a kormány még a nyár folyamán megtárgyalhassa, majd őszszel az országgyűlés megalkothassa a negyedik ötéves tervről szóló törvényt. A legfrissebb hidrológiai jelzések szerint nemigen le, hetünk bizakodóak, hogy a ' védőgátakon valamennyire is ' csökkenhessen a munka. A í rendkívül nagy és sűrű esőzések után a Körösök vízgyűjtőjében most futnak öszsze a vizek. A Berettyón is nagy tömegű víz halad a maga útján, s várhatóan az eddig mért maximumot eléri vagy meghaladja. Magyar területen a Berettyó tetőzését 36 órán belül váriák. A négy folyó ilyen vízhozamokkal „játszik" össze, vagyis a Feketeós a Sebes-Körös a maximumot meghaladó áradással halad, míg a Fehér-Körös és a Berettyó is megközelíti, vagy meghaladja az eddig mért legmagasabb vízszintet. A Körösök áradására .jellemző. hogy a gyomai vízmércén 24 óra alatt fél méterrel emelkedett a vízoszlop magassága. Szarvasnál Dedig 20 centiméterrel. Az utóbbi érték azonban még messzi van a tetőzéstól. Hétfőre vagy kedd reggelre váriák az árhullám tetőzését 890—900 centiméteres vízmagassággal. Valamennyi rendelkezésre álló hidrológiai értéket figyelembe véve és a további előrejelzésekre is építve, a Körös torkolati szakaszához nagy erőket csoportosítottak át. Területileg négy vízügyi Hétmilliárd forint egészségügyre A szociális és egészségügyi ágazat rendelkezésére bocsátott pénz megfelelő alapot adott 1969-ben a kitűzött feladatok megvalósításához — állapította meg az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, amely pénteken ülésezett a Parlamentben. A dr. Pesta László elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is — a képviselők az Egészségügyi Minisztérium, valamint a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának elmúlt esztendei gazdálkodását vitatták meg. Az írásban közreadott munkaanyaghoz dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter fűzött kiegészítéseket. Egyebek között elmondotta, hogy 1969-ben az egészségügyi és szociális ellátásra — a társadalombiztosítási és üdültetési kiadásokon kívül 7087 millió forintot fordítottak, 500 millióval többet, mint 1968-ban. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának tevékenységéről dr. Bartos István főigazgató számolt be. A két referátumot vita követte, melyben felszólalt dr. Petri Gábor, szegedi országgyűlési képviselő, az I. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. Kifogásolta az orvosi műszerek minőségét, s rámutatott: általánosan be kellene vezetni a csak egyszer használható műszereket, műanyag fecskendőket, tűket stb. Belep a nemzetközi szövetségbe az OSZT igazgatósáé készült fel és rendezkedett be a HármasKörösön elvonuló magas árhullám fogadására, a gyulai, a szolnoki, a debreceni és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Az utóbbi mintegy 70 kilométeres szakaszon védekezik és osztotta szét az erőket. Homokzsákos terheléssel és szorítógát kiépítésével vették fel a küzdelmet. A megfeszített munka tehát tovább tart. egy percig sem lehet elvonni a figyelmet a védekezésről. A szűnni nem akaró esőzés mind tovább nehezíti a védekezők munkáját. A hét eleji rendkívül nagy csapadék megszaporította az ittott már tűnöfélben levő belvizeket. Rövid idő alatt olyan nagy tömegű belvíz terült szét Szentes környékén, a Sámson—apátfalvi főcsatorna körzetében, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság e két helyen elrendelte a harmadfokú védelmi készültséget. Tanvák és települések kerültek közvetlen veszélybe a mind nagyobb területet elfoglaló belvíztől. Másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Mártély—Tisza—Maros zugi vízrendszerben. valamint a dögös—kákafoki körzetben. Szarvas területén. A vízügyi igazgatóság a belvizek elvezetésére megindíttatta az érintett területeken a nagy teljesítményű szivattyúkat, egyes helyeken pedig a már meglevő vízelvezető csatornákat mélyíti, hogy a településeket megóvják a további elöntéstől. A Tisza, a Maros és a Körös gátjai mellől a védekezés frontja immár kiszélesedett a belvizek elhárítására is. Dr. Vágás István kandidátus. az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője tegnap arról tájékoztatott, hogy a Tisza és a Maros védvonalain az elmúlt 24 óra alatt sem adódott kritikus helyzet a gátak mentén. A védelem mindenütt alkalmazkodott a viszonylagos apadáshoz, a Maroson pedig az ismételt kisebb méretű áradáshoz. Szolnoknál és Csongrádnál négy. Mindszentnél három. Szegednél pedig egy centit apadt a Tisza vízoszlopa. A Maroson Makónál öt centiméter áradást mértek. A bőséges csapadék a Maros vízgyűjtőjében most és a következő napokban gyülemlik össze. Gyulafehérvárnál már újabb árhullám kialakulását jelezték, ez azonban még nem érte el Dévát. A legfrissebb jelentés szerint Szolnok fölött kisebb árhullám vonul le. ugyanakkor a Szamoson 2 métert meghaladó újabb áradást várnak, a Felső-Tiszán lezúduló mintegy 40 milliméteres csapadék miatt. Ez a vízmennyiség körülbelül tíz nap alatt jut el Szegedhez, s ilyenformán a Tisza vízállása ismét megközelíti nálunk a 9 métert Hogyan valósul meg az lOW-os? Ülést tartott a KISZ KB Kirakatüveg A salgótartam síküveggyárban a felszabadulás előtti évi hárommillió négyzetméterről 1970-ig több mint nyolcmillió négyzetméterre emelkedett a termelés. 1965ben megkezdték az edzett biztonsági üveg gyártását és ma már az ország járműüveg-szükségletét teljes mértékben kielégítik. A patinás gyár terméklistáját űi cikkek, üvegcsempe, zománcozott üvegáru, üvegmozaik, virágtálak és síküvegtálkák gyarapítják. Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteken Erdei Ferenc elnökletével ülést tartott. Határozatot fogadott el a tanácsülés az OSZT nőbizottságának megalakítására és működésének irányelveire. A nőbizottság elnökévé Fehér Lajosnét választották. A magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak további fejlődésében fontos lépés az a határozat, amely szerint az Országos Szövetkezeti Tanács fölvételét kéri a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe. Az országos tanács ülésének egyik fő napirendi pontja a gazdaságirányítás reformjával összhangban álló szövetkezetpolitikai elvek érvényesülésével kapcsolatos állásfoglalás-tervezet megtárgyalása volt. Az időszerű feladatok között foglalkoztak a július 4-én sorrakerülő nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésével. Pénteken ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter és Lázár György munkaügyi miniszter is — megvitatták a kormány 1016-os, ifjúsággal foglalkozó határozatának végrehajtási tapasztalatait. A rendelet 1967-ben látott napvilágot, az azóta eltelt három esztendőt a KISZ KB Intéző Bizottsága elemezte. Az Intéző Bizottság jelentéséhez dr. Horváth István fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között rámutatott: az elmúlt években — éppen a kormányrendelet hatására — a vállalatok, üzemek vezetői szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a helyi KISZszervezetekkel; s nagyobb se| gítséget adtak az ifjúsági | szövetség érdekvédelmi I munkájához. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a határozat végrehajtása ma még sok kívánnivalót hagy maga után, s ennek oka nem utolsósorban az, hop* sokhelyütt a közös gazdaságok vezetői nem ismerik a kormányhatározatot. Bármennyire sikeresen halad is az 1016-os rendelet megvalósítása, bármennyit tettek is a fiatalokért az elmúlt esztendőben, még jó néhány feladat vár megoldásra. Az állami, gazdasági szervek a teendőket a társadalmi szervezetekre, mindenekelőtt az ifjúsági szövetségre igyekeztek hárítani. Nem megoldott a kormányhatározat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése sem. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek fokozzák az állami és gazdasági vezetők politikai felelősségét a határozat végrehajtásában;