Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Kiváló szegedi pedagógusok Film-hősköltemény Szevasztopol védőiről Mint lapunk mas helyén közöltük: idén három szegedi pedagógust tüntettek ki kiváló címmel: dr. Török Lászlót, a Tisza-parti gimnázium es vízügyi szakközépiskola igazgatóját, dr. Szörényi Józsefnét, a II. számú Ságvári gyakorló általános Iskola tanárát és Somkúti Józsefnét, a Madách utcai általános iskola tanítónőjét. Dr. Török László szülők gyereke; az első generáció, amely tovább tanul. Többségük, méghozzá nagyon jelentős többségük érettségi után szakmunkásként helyezkedik el. A továbbtanulók kevesebben vannak. Az iskola eredményei azonban e tekintetben sem jelentéktelenek. Tavaly, 1969-ben, továbbtanulásra jelentkezett diákjaik 69,7 százalékát vették fel. Ez volt tavaly a legjobb szegedi eredmény! — Ez a munka — mondja az igazgató — szerintem a legfontosabb. Az iskola kultúrpolitika jelentősége éppen ebben, a szakmunkásképzés minőségi alapjainak megteremtésében, illetve elősegítésében mutatkozik meg mindenekelőtt Ez a gimnázium. És a Hat esztendeje. 1964 óta, vízügyi szakközépiskola? tehát amióta az iskola léte- _ Az itt végzett tanulók zik, vezeti a Tisza-parti 80 százaléka a szakmában gimnáziumot és vízügyi helyezkedik el, s akárcsak a szakközépiskolát. Azelőtt, 15 gimnáziumban végzettek, esztendőn at, a Radnóti úgy tapasztalom, megbecsült gimnáziumban tanított. dolgozók. Most derekasan Egyik legismertebb, leg- kivették részüket az árviznépszerűbb pedagógus a vá- védelemből, amelyben rosban. De azt talán keve- egyébként jelenlegi tanulóién tudják róla, hogy két lnk is részt vettek. Végzett diplomája van. Az egyik és már munkába állt diáka magyar és francia nyelv, jaink árvízvédelmi tevéa másik az orosz nyelv ta- kenységéről elismeréssel nítására jogosítja. Annak nyilatkozott Vágás István, a idején, 1948-ban, mint az vízügyi igazgatóság osztályelső hallgatók egyike ala- vezető főmérnöke, a védepltó tagja volt — nyolcad- kezés egyik irányítója, magával — a szegedi egye- — A kitüntetést elsősortem orosz intézetének. ban a tantestületi munka A fiatal, 46 éves igazga- elismerésének tekintem. Tató arra a legbüszkébb, hogy nári karunk fiatal pedagóiskolája eredményesen já- gusokból áll — 30 év az átrult és járul hozzá a maga lagéletkor —, s megítélésem eszközeivel a magas szinvo- szerint jól összeforrt, aktív, nalú szakmunkásképzéshez, munkaszerető kollektíva. Az Iskola, tanulóinak 50—60 ^findpn eredményünk az ő százaléka munkás-paraszt^ 'munkájúknak köszönhető. Somkuti Józsefné tételeként tapasztalni ezt a rendet, fegyelmet. — Aki pedagógus, az nem gyárthat „selejtet" — mondja —, hiszen a legnemesebb anyag formálódik a tanítók, tanárok keze alatt... Somkuti Józsefné osztályaiból — tanú rá száz meg ezer szegedi fiatal és felnőtt — nem is került ki soha „selejt". Fegyelmezett, jól felkészült, egykori tanító nénijüket hosszú évek múlva is nagyon szerető-tisztelő diákok vitték magukkal az ő mindig igaz tanácsait. Személyében egy igazán kiváló tanító kapta meg a Kiváló tanító kitüntető címet! Dr. Szörényi Józsefné (.i.tÉf;'!.i;.mr>i Szevasztopol elővárosaiban Leon Szaakov rendező a „Szevasztopol védelme" című új, színes, szélesvásznú filmet forgatja. A 6ajtó képviselői előtt a rendező ismertette az új filmre vonatkozó gondolatait. Szaakov a háború éveiben katonai filmoperatőrök csoportját vezette, sok fronton volt. közvetlenül részt vett a hitlerista beavatkozók elleni harcokban. A film szcenáriuma szigorúan dokumentalis alapon áll. a vásznon bemutatják a város három ostromát és a győzelmes ütközetet, amelyben a hitleristákat teljesen szétzúzták. A film főhőse a szovjet nép, a forradalmi hagyományok dicső folytatója. Aki ismeri dr. Szörényi Józsefnét, a II. sz. Ságvári gyakorló magyar szakos tanárát, nagyon jól tudja, hogy sokrétű pedagógiai munkájának alapelve a szeretet. Ez az érzés vezeti tanári tevékenységét immár 22 esztendő, 1948 óta, ez az érzés ad eröt ahhoz, hogy a napi ' gondokon-bajokon felemelkedve mindig megújuló hittel lássop munkához. — Ha újra kellene vagy lehet kezdeni, ismét tanár lennék — mondja. Szörényi Józsefné mindenekelőtt szereti szaktárgyát, a magyar nyelvet és irodalmat. Eredeti képesítése szerint ugyan magyar, történelem, német szakos tanár, de 1952 óta, amióta a gyakorló iskolába került, kizárólag magyart tanit. Kitűnően ismeri a tárgy irodalmát, módszertanát, s a legfőbb feladatának azt tekinti, hogy tanítványaival megszerettesse — itt ismét a szeretetbe ütközünk! — az irodalmat, hogy olvasó gyerekekké nevelje őket. • Ez nem olyan könnyű; gondoljuk csak meg, mennyi időt von el a tanulóktól például a televízió. Legjobban mégis a gyerekeket szereti. — Úgy gondolom, minden gyerek egy kicsit az enyém is, nemcsak a szülő- i ké. Vannak olyan szülők, j akiknél én többet tudok foglalkozni a gyerekkel, i Mindennap legalább egy órát tanítom őket. Sok szülőnek nincs ideje arra, hogy ennyit foglalkozzon a gyerekével. Szörényiné szakvezető tanár. Egyik legfontosabb feladata, hogy a tanárjelölt egyetemistákat bevezesse a szakma titkaiba. De nemcsak ez. A pályát, a pedagógus hivatást ls meg kell szerettetnie. A pályától — tudjuk — néha még a tanárszakos egyetemisták is idegenkednek, különösen a fiúk, Aztán jön a gyakorló, év, megismerik az iskolát, a i gyerekeket, a hivatás értei- | mét, szépségét és nehézsé- j geit, hallgatják a Ságvári gyakorló tanárainak szavait. és — sokan megváltoztatják elhatározásukat. Jelentkeznek tanárnak. A szeretet: banálisan hangzó szó. Pedig — egyetlen ember példája bizonyítja — a szeretet erő is. Magunk és mások magatartását formáló erő. H raktárosok leltarffeBeSössége A kormány május 21-i ülése újból szabályozta a raktári dolgozók leltárhiányáért való felelősséget, egyúttal hatályon kívül helyezte a kérdést szabályozó, 1952. évi minisztertanácsi rendeletet. Az új jogszabály hatékonyabban védi a társadalmi tulajdont, számol a, vállalatok megnövekedett önállóságával és a részletekbe menő adminisztratív előírások mellőzésével az új gazdasági reform körülményei közölt kialakított anyagi érdekeltségi rendszerre támaszkodik. Az új jogszabály ezért csupán a dolgozók jogos érdekeinek védelme szempontjából legszükségesebb rendelkezéseket szabályozza és a kollektív szerződésre, illetőleg a vállalatnak a raktárossal kötött munkaszerződésére bízza a részletkérdéseket. Ez azért is fontos, mert az úi kormányrendeletet alkalmazni kell vállalatoknál, költségvetési szerveknél és szövetkezeteknél. A kormány rendelete mindenekelőtt meghatározza a felelősségre vonás felFélvezető mint plazmamodell A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai-technikai intézetének és atomenergia I intézetének kutatói az áFam| hordozók mágneses tér hatására félvezetőben és plazmában történő mozgásánál eddig ismeretlen effektust észleltek. Kiderült, hogy a germánium félvezetőn, a mágneses erővonalak mentén végighaladó áram ingadozik, a félvezető pedig váltakozó jelek generátorává lesz. Ezzel a felfedezéssel megkezdődtek a félvezetők és a plazma széles körű elméleti és gyakorlati vizsgálatai. A felfedezés lehetővé teszi, hogy drága és nehézkes berendezések nélkül sok plazmafolyamatról modellt készítsenek. A berendezéseket könnyen kezelhető és olcsó félvezetők helyettesítik. tételeit. Kimondja, hogy a raktárt dolgozó csak akkor felelős a hiányért, ha a reá bízott vagyontárgyak kezelésére, tárolására elhatárolt, zárható helyiség vagy terület állt rendelkezésére, ha a raktári készletet az erre vonatkozó szabályok szerint adták át megőrzésre, s ha a leltári időszaknak legalább a felében és az Időszak végén is a raktárban volt beosztásban. Meghatározza a jogszabály a dolgozó felelősségének felső határát is: ez egyhavi átlagkeresete. Ha azonban a raktározás rendjének biztosítása szükségessé teszi —. például a raktárban igen jelentős értéket kezelnek és a vállalat a raktározás technikai. anyagi feltételeit megfelelően biztosítja —. a kollektív szerződés ennél magasabban • is- megszabhatja a i felelősség felső határát, azonban n Ilyenkor sem haladhatja meg a dolgozó háromhavi Átlagkeresetét. A vállalati kollektív szerződés határozza meg például, hogy milyen beosztásban dolgozó raktárosok felelősek anyagilag a hiányért. „Fél Szeged" ismeri, hí-, szen az itt élő fiatalok, felnőttek százait, ezreit tanította. Ha bemegy egy boltba, tanítvány szolgálja kt; ha csomagot cipel, tanítvány veszi ki kezéből a telt vásárlószatyrot; ha kéményseprőt lát, tanítvány köszön rá a kormos sapka alól... „Fél Szeged" ismeri, „fél Szeged" szereti Somkuti Józsefnét, a Madách utcai iskola tanítónőjét, aki Kiváló tanító kitüntetést kapott az idei pedagógusnapon. Életútja „biográfiája" ? Szegeden tanult, Szegeden tanított. Előbb a volt tanítóképző gyakorló iskolájában, majd jelenlegi munkahelyén, a Madách utcában fogadta, s vezette be az írás, olvasás tudományába s. legkisebbeket. — Igen, többnyire a legkisebbeket, hiszen Somkuti tanító nénire rendszerint a kicsi elsősöket bízzák, akiket aztán alkalmankint az alsótagozat magasabb osztályába is elvezet. És milyen örömmel vállalja a kicsi „egyéniségek" formálását, útbaigazítását! Azt mondja, nincs nagyobb öröm. mint rendre, fegyelemre szoktatni, s a későbbi esztendőkben élvezni, a jó munka elengedhetetlen felősz Ferenc: Nyomoz a város 2. — Hadnagy elvtárs, kérek engedélyt jelenteni. Egy lány van itt — lépett a szobába Sípos tizedes, a hadnagy közvetlen munkatársa. Róla anynyit kell tudnunk, hogy Sípos öreg rendőr, volt, mar tizenöt éve viselte az egyenruhát. Pontos, fegyelmezett beosztott volt, nem túl nagy szellemi képességekkel. Jámbor, békés természetű ember volt ez a Sípos, aki néha meg is sajnálta ügyfeleit. Mesélik, hogy egy fiatal huligánnak rántott csirkét csempészett a fogdába, mert nagyon hasonlított a fiára, akit az ellenforradalmárok öltek meg. — Küldje be — mondta Kovács. Belépett Zakariás Ildikó. — Kéremszépen ... én visszavonom a feljelentést. — Maga megőrült? — Az úgy van ... Szóval, nekem udvarol egy német fiú ... Talán el is venne feleségül. De ba ezt megtudja, egyből otthagy. — Nem tudja meg. Ügyét diszkréten kezeljük. — Itt mindent megtudnak. Azt is tudják, aki nem tett feljelentést. — Van Ilyen is? — Persze.., Töröknét is megtámadta a szatír, össze-vissza marcangolta. — Tudja, hol lakik ez a Törökné? — Tudom, de ígérje meg, hogy nem mondja el, hogy tőlem hallotta ... — Sípos elvtárs — szólt ki Kovács hadnagy. Hivassa be Török Dezsőné, Kossuth utca 17. szám alatti lakost... II. — Ezt kikérem magamnak! Jelentést fbgok tenni. Beidézik az embert, mint egy bűnözőt — háborgott Török Dezső. — Kérem, mi a feleségét kérettük, hogy legyen segítségünkre egy bűnügy felderítésében. Ez állampolgári kötelességé. — Én nem akarok vallomást tenni — sírt Törökné. — Én elmondom, kérem... — készségeskedett Török. — Az úgy volt, hogy én Debrecenben tartózkodtam. Hazajövök, hát látom, hogy Icuka nyakán véraláfutások vannak... meg lejjebb is. Persze, hogy kérdőre vontam. Először hallgatott, aztán sírva elmondta, hogy amikor a gyárból jött haza, megtámadta a szatír... — Mikor történt ez? — fordult az asszonyhoz a hadnagy. — Kedden este ... 7 óra felé .. 1 Kovács a jegyzeteibe nézett. Pontosan ebben az időben történt Zakariás Ildikó megtámadása is. — Biztos a dátumban? — Egészen biztos kérem... Én szerdán jöttem haza, és akkor már így volt. De ugyebár, mi nem akarunk részt venni ebben az ügyben. Rajtunk röhögne az egész város. Szegény feleségem már így is teljesen kikészült idegileg ... — Kérem, hagyjon magunkra a feleségével ... — Hogy képzeli... Nekünk nincs titkunk egymás előtt... — Ez természetes — érvelt Kovács — Na, de az orvoshoz sem mehet he, amikor a feleségét vizsgálja... — Meg akarja vizsgálni? hüledezett Török. Tíz perc alatt azért megértette, hogy a rendőrség az ilyen ügyeket annyira bizalmasan kezeli, hogy még a férj sem vehet részt a kihallgatásokon. Végül kiment. Kovács ránézett az asszonyra: — Nincs valami mondanivalója? — Izé ... szóval... az úgy volt.. : Tetszik tudni volt egy kis félrelépésem ... Ha a férjem megtudná, megölne, vagy ami rosszabb, elhagyna. Pedig én csak őt szeretem. Áldott egy ember. Ez nem kocsmázik, egy fillérig hazahozza a pénzt. Az a másik egy részeges, ócska csavargó, egy ... Kovács belefojtotta a szót. Az asszony a nyakán levő keresztre akarta megesketni, hogy soha nem mondja el a dolgot senkinek. A hadnagy újra az iratokba temetkezett. A tettesre egyetlen jellemzőt talált: mindkét esetben azzal fenyegette áldozatát, hogy „hazavágja". Ezt a nyomot egészen eddig nagyra értékelte, amíg nem hallotta, hogy az udvarukban levő kislány egyetemi évfolyamtársának úgy számolt be a kollokviumáról, hogy „a prof. hazavágta", amit úgy kell érteni, hogy megbuktatta. Átnézte a járásban levő büntetett előéletűek anyagait. Előkerült Zsizsik Jenő aktája, akit néhány évvel ezelőtt közszeméremsértés és erőszak miatt ítéltek el. Zsizsik egy éve szabadult és ismét a környéken él. Kocsiba ült és meglátogatta a férfit. Mint mondta, csak egy kis beszélgetésre jött. — Ne akarjon engem átverni a hadnagy úr. Van magának kivel beszélgetni. Ha engem egy zsaru... izé... rendőr keres, az haza akar vágni. Pedig most olyan ártatlan vagyok, mint a hadnagy úr.. — Bejön velem a kapitányságra — harapott rá a „hazavágásra" Kovács. — Ez ügyben tanúként szeretném kihallgatni. — Hány váltás fehérneműt vigyek? — kérdezte Zsizsik szkeptikusan és néhány inget belegyűrt a kéznél levő kis fakofferbe. Kovács behívatta mind a két sértettet. A nőket háttal állította Zsizsiknek, akinek el kellett suttognia a következő mondatot: „Ha megszólalsz, hazaváglak". Ezután a nők megfordultak és szemrevételezték a férfit. Mindkettő állította, hogy támadójuk ennél erősebb, magasabb volt és másként is beszélt. Zsizsik boldogan indult haza. Eddigi praxisában még úgysem fordult elő, hogy ártatlanul gyanúsították. Aztán Sípos jelentette, hogy egy újságíró van itt a megyei laptól. Szávai László volt az illető, a lap nagyhírű riportere, aki eredetileg a város egyik tsz-éről akart riportot írni. Az irodában azonban nem volt senki. Az egész vezetőség a határt járta, ehhez azonban Szávainak nem volt kedve. Viszont meghallotta a szatírügyet. Nosza, ez az igazán jó riport — futott össze a tinta a tollában. — Sajnos, semmiféle felvilágosítást nem adhatok. Az ügy nyomozás alatt van ... — Ez természetes. De arról beszélhetne, hogy mi történt. A városban mindenütt ez a téma . — Más dolog pletykálni és más hivatalosan nyilatkozni — jelentette ki Kovács hadnagy. (Folytatjuk)