Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 50. évfolyam, 132. szám 1970. JÜNIUS 7„ VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA:1 FORINT Egy százalék Gyűjtünk, a károsul­taknak, munka után el­megyünk homokzsákot rakni, elvisszük üdülni a kiöntött gyermekeket a Balatonra, építő táboro­kat szervezünk, segí­tünk majd a leomlott otthonok újjáépítésé­ben — ez a mi társadalmunk erkölcsi törvénye. Családok egész dolgos életének eredményeit sodorta el az ár, hajlék kell a fe­jük fölé, hogy újra a szocializmushoz méltó életet élhessenek. Ta­lán sikerül majd a ma­guk erőfeszítésével és a közösség áradó támoga­tásával emlékké egysze­rűsíteni a családi bajt. Van viszont egy má­sik háztartásunk is — ezt úgy hívjuk: nép­gazdaság. Előzetesen két és fél milliárdra becsü­lik a közös kárt, más­ként úgy fejezik ki: a nemzeti jövedelem idei tervezett összegének egy százaléka. Ezzel mi lesz? •— kérdezik az em­berek. És már sok helyen felelnek is rá. Ez az összeg a karjainkban, az igyekezetünkben van. Tegnap számoltunk be arról, hogy a Szegedi Konzervgyár munkásai már elkezdték ennek az egy százaléknak a tör­lesztését. A munkások csak egy-egy tőmondat­tal szóltak hozzá a Vosz­tok-brigádtól indult kezdemenvezéshez: „Egyetértünk" — <,VáI­lalj'uk" — „Csatlako­zunk". Mi az az egy száza­lék? — gondolná az ember. Van is olyan munkás, aki azt mond­ja őszinte lelkesedésből: vállaljunk két vagy há­rom százalékot! Dé bi­zony nagyon nagy do­log az az egy százalék! Különösen ott. ahol nem érdemes túltermelésre törekedni: ahol azt az egy százalékot takaré­kossággal, munkaszer­vezéssel, önköltségcsök­kentéssel kell megsze­rezni. Budapesten tíz nagy­üzem kezdte el pénte­ken ugyanazt, amit a szegedi konzervgyár. Mindenütt kiszámítot­ták, mimindenre kell ügyelni, hogy megjöjjön a népgazdaságnak ez a pénz! De mindenütt be­lekalkulálták azt is, hogy itt mindenki köz­vetlenül érdekelt. Ez az egy százalék az élet­színvonal emelésének célkitűzéseit őrzi meg számunkra. És nem ar­ról van szó, hogy hir­dessük meg a kezdemé­nyezést. s dolgozzunk, ahogyan szoktunk. Ko­moly elkötelezettség ez. A X. pártkongresszus tiszteletére megfogalma­zott versenykezdeménye­zéseket pótolják meg most munkásaink ezzel az egy százalékkal. Sok nagv dolgot véghez vittek máü a gyárak és a föl­dek dolgozói, ennek az ígéretnek is meg fognak felelni. És ez lesz majd 1970 második nagy szen­zációja. A gátvédelem­ben talán már nem so­káig lesz szükség hét­köznapi hőstettekre — a munkában annál inkább es egész esztendőben. Sz. Simon István Nem csökkenthető Munkanapok a védekezés ereje 0 világürben A védekezés Csongrádtól a magyar—jugoszláv határsza­kaszig egyáltalán nem csök­ken, nem csökkenhet, hiszen a hosszan tartó árhullám véges-végig erősen megter­helte a védőgátakat. Ha utá­naszámolunk, akkor köny­nyen megállapíthatjuk, hogy az idén február 20-tól inga­dozik a Tisza vízszintje a meder és a hullámtér kö­zött, s a rendkívül nagy megterhelés még ezután is hetekig eltarthat. Éppen ezért a védekezőknek min­den erejüket továbbra is a védőgátakra kell fordítaniok, mert a töltéslábak mindin­kább átáznak, átengedik a szivárgó vizet Polgár István, az Alsóti­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság vezetőhelyettese tegnap arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában nagy in­tenzitást követelő beavatko­zásra sehol nem volt szük­ség az igazgatóság területé­hez tartozó védőműveken. A körtvélyesi körzetben, a Ti­sza bal partján a védvonal egy szakaszán olyan felpú­posodás keletkezett, mint amilyen korábban Fe­rencszállásnál adódott a ma­rosi gáton. Viszonylag igen nagy erőt összpontosítottak erre a szakaszra, hogy a kri­tikus helyzetet megszüntes­sék. A helyzet itt az elmúlt 24 órában normalizálódott, a töltés megsérült szakaszát stabilizálták. A Körös bal partján, a 3000—4000-es szel­vényben ugyancsak felpúpo­sodott a töltésnek egy bizo­nyos szakasza. Homokzsá­kokkal és kővel rakták meg a meggyengült töltéslábat, a púposodást okozó vizet pe­dik kiszivattyúzták. Ilyen jelensegek más helyeken is „tarkítják" a védőtöltéseket, például a jugoszláv—magyar határszakasznál, a 6000-es szelvényben is, ahol szintén eredményesen hárították el a veszélyt a védekezők. A szegedi iparkörzetben folyó lokalizációs munkának több mint 50 százalékát végezték már el, hasonlóképpen Al­győnél is jól előrehaladott a munka üteme a szorító­A Szojuz—9 folytatja útját Röszke alatt magyar segítséget készítenek elő a jugo­szláviai védekezéshez gátas védőrendszer létreho­zásában. Szolnoktól Szegedig apad a Tisza továbbra is, de igen Lassan. A vízoszlop sajnos, 24 óra alatt csak 10—11 cen­timétert.ad le magasságából. A Körösön is javulásra van most már kilátás, noha a víz apadása kisebb mérté­kű, mint a Tiszán. 24 óra alatt ' mindössze 7 centimé­terrel csökkent a vízszint. A jelentések szerint a Körösök vízgyűjtőjében is jelentősebb csapadékot mértek, s ezzel számolni kell nálunk' is. A Maroson viszont tegnap már 3 centiméteres vízszintemel­kedést mértek, amely ugyan nem jelentós, de az apadást néhány napra megállította. A Szojuz—9 űrhajósainak ötödik munkanapja körülbe­lül 16 órát tartott és június 6-án hajnalban, moszkvai idö szerint 5 órakor fejező­dött be. Az űrhajósok elvégezték előirányzott tudományos, műszaki, orvosi és biológiai kísérleteket, illetve vizsgála­tokat. Az egyik rádiókapcso­lat. idején az űrhajósok be­számoltak a Föld felületére vonatkozó megfigyeléseik­ről. Szevasztyjanov megfi­gyelt egy trópusi vihart, jól látta a parthoz csapódó ha­talmas hullámokat. Nyikola­jev arról beszélt, hogy a föld felületéről és a látóha­tárról készített érdekes film­felvételeket. amikor az űr­hajó azon határvonal fölött haladt el, amelynek egyik oldalán nappal volt, a mási­kon éjszaka. Az irányítóközpont véle­ménye szerint a két űrhajós mestere szakmájának, mun­kájukat ..ékszereszi pontos­sággal" végzi. Nyikolajev a Szojuz—9-et tulajdonképpen egy fejjel ellátott, két ceruzahosszúsá­gú feketeszínü műanyag­fogantyú segítségével vezér­li. Amikor maga felé húzza, akkor az űrhajó orr-része felfelé emelkedik, ha magá­tól eltolja a fogantyút, akkor a Szojuz—9 orr-része süly­lyedni kezd, ha pedig jobbra, illetve balra mozgatja, ak­kor az űrhajó ennek megfe­lelően változtatja helyzetét. A Szojuz-sorozat űrhajói­nak autonóm navigációs rendszere van. Következés­képpen az űrhajósok földi segítség nélkül is meghatá­rozhatják tartózkodási he­lyüket, pontosan kiszámított pályamódosítást hajthatnak végre, továbbá rögzíthetik a leszállás idejét, valamint a fékezőberendezés bekapcso­lásának időpontját. Nyikolajev az egyik Föld­kozmosz adás alkalmával el­mondotta, hogy a mostani feladatok túltesznek a koráb­biakon. Ami a két űrhajó, a Vosztok és a Szojuz össze­hasonlítást illeti, Nyikolajev hangsúlyozta, hogy a Szoju­zon kellemesebb dolgozni. Ragyogóknak nevezte a munka és a pihenés feltéte­leit. Június 6-án 13 órakor (moszkvai idő) megkezdődött a Szojuz—9 hatodik munka­napja. Az űrhajósok egész­ségi állapota jó. kitűnően ér­zik magukat, teljesitik az új munkanapra előírt kísérlete­ket és vizsgálatokat. A Szojuz—9 folytatja út­ját A Romániából érkezett előrejelzések . szerint Má­rgmarosszigeten és az Akrna­zuhatag környékén viszony- | lag rövid idő alatt 19—31 milliméter csapadék hullott, s ez főleg a Viso és az Izó völgyét érintette. Az esőzés még most is tart. Ezeket az értékeket figyelembe véve, a Felső-Tiszán máris újabb .árhullám alakúit ki, amely Szegedhez mintegy 9—10 nap alatt ér. Ha a jelenlegi apadási mértéket vesszük alapul, a fent kialakult ár­hullám akkorra ér ide, ami­kor itt már 820—830 centi­méter közötti vízállást mér­hetünk, vagy annál is keve­sebbet. Kiegészítik a kongresszusi felajánlásokat Csatlakozások a konzervgyárI felhíváshoz H/la talán napozni is lehet Lehetséges, hogy* mára megjavul az idő. Az a ciklon ugyanis — mondotta dr. Tóth Pál. a Központi Mete­orológiai Intézet tudományos csoportvezetője —, amely először elvonult a Fekete­tenger körzetébe, majd visz­szajött „meghalni" a Kár­pát-medencébe, fokozatosan ellaposodott, s egyre inkább elvesztette felhőképző ké­pességeit, helyet adva a nap­sütésnek. Ma valószínűleg most már mód lesz a napo­zásra is. Lengyel—NSZK megbeszélés Hétfőn folytatódnak a lengyel—nyugatnémet meg­beszélések a két ország po­litikai kapcsolatai rendezésé­nek témájáról. A vélemény­csere mostani, negyedik for­dulójára Bonnban kerül sor, miután az előző három ta­lálkozót Varsóban tartották meg. A két kormányküldött­séget változatlanul Józef Winiewicz külügyminiszter­helyettes, illetve Georg Fer­dinánd Duckwitz külügyi ál­lamtitkár vezeti. Winiewicz 3 napig marad Bonnban. Földieper - exportra A konzervgyári szocialista brigádok felhívására gyorsan reagáltak a szegedi gyárak brigadjai. Az ÉDOSZ Csong­rád megyei bizottságán el­mondták, hogy a szegedi élelmiszeripar dolgozói most formálják azokat a vállalá­sokat, amelyek révén sike­rülhet többet termelniük, ol­csóbban előállítani termé­keiket. A Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalat vezetői tervet készítenek arra is, hogy a makói telep jelentős elmaradását hogyan pótolják. A Kender fonó és Szövő­ipari Vállalat szegedi juta­árugyára megfogalmazta vállalását, csatlakozását. A jegyzőkönyv, amelynek má­solatát beküldték szerkesz­tőségünkbe. egyebek között a következőket tartalmazza: A jutaárugyár dolgozói csat­lakoznak a konzrevgyari dol­gozók felhívásához és a X. pártkongresszus tiszteletére szóló, valamint az éves mun­kaverseny-vállaláson felül az alábbi felajánlást teszik: az éves termelékenységi ter­vet 1 százalékkal túlteljesí­tik, jobb munkaszervezéssel és a minőségi munka javí­tásával. Az árvízvédelmi költségek pótlására — a fel­használt zsákok hiányának csökkentésére —, az import­szövetből konfekcionált zsá­kok mennyiségét 1 millió da­rabra emelik fel. Szombaton délelőtt kaptuk a tájékoztatást a Szegedi Ruhagyárból, hogy ott is visszhangra talált a konzerv­gyáriak kezdeményezése. A szerkesztőségünkhöz! küldött tájékoztatóban a *öbbi kö­zött ez áll: A Szegedi Ru­hagyár kollektívája úgy ha­tározott, hogy a termelé­kenység növelésével, a minő­ség javításával, az anyagta­karékossággal elért eredmé­nyekkel. az árak emelése nélkül 10 százalékkal növe­li a tervezett vállalati ered­ményt. A segíteni akarásnak ezer­féle példájával találkozunk a mindennapi életben. A Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat újszegedi központi gyá­rának szocialista brigádjai közül például a Lidice ne­vet viselő kollektíva társa­dalmi munkával segít rend­be tenni a Tisza-parti sé­tányt, ha elmúlik az árvíz­veszély. Az újszegedi szövő­gyár két brigádja — a Ma­karenko és a Krupszkaja ne­vét viselő brigádok — ugyancsak bejelentette, hogy részt kíván venni az árvíz­védelmi nyomok eltüntetésé­ben. Az újszegedi és a Szaty­maz környéki epreskertekben most már mindenütt a sza­badföldi szamócát szedik, s egy hét alatt lényegesen csökkent a primőr ára. A Szövetkezetek Csongrád me­gyei Értékesítő Központja elsősorban Szeged és a me­gye más városainak fogyasz­tási igényét elégíti ki. Ezen­kívül rendszeresen szállíta­nak Budapestre és megkez­dődött az export a napokban a Német Szövetségi Köztár­saságba. A felvásárló tele­pekre már exportra előké­szítve viszik be a termelők a gyümölcsöt. Minden mű­anyag tálcára pontosan le­mérve fél kilót raknak, s külföldön is így kerül az üztetekben forgalomba. Új­szegeden sok kert állt hosz­szú ideig víz alatt s a termés bár nagyon ízletes, de hosz­szú úton nem szállítható. Ezért keddtől kezdve átvesz­nek lecsumázott szamócát, amit majd hordókban kon­zervipari feldolgozásra szál­lítanak. Ugyancsak keresett idény­cikk az újburgonya és a cse­resznye. Ezeknek az export­ja is megindult a szegedi és szatymazi tranzittelepekről A szegedi járás tiszántúli föld­jein termett korai burgonyá­ból szombaton, tegnap két vagonnal indítottak útnak Norvégiába és ma, vasárnap kisebb szállítmányt külde­nek Ausztriába. Küldöttség elutazása A Magyar Honvédelmi Szövetség szovjet testvér­szervezete. a DOSZAAF moszkvai bizottságának kük döttsége — amely Ny. M. Zermov ezredesnek, a moszk vai bizottság elnökének ve­zetésével egy hetet töltött hazánkban — szombaton el­utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents