Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

Testvérként, velünk A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének munkatársai és hallgatói vízhozam- és sebességméréseket végeznek a Tiszán Szegeden, az árvízvédelem központjában keresem állomáshelyüket. Azt mondják róluk, hogy mindig ott vannak, ahol a legnagyobb a baj. A ténymegállapítás egyszerűen hangzik, pedig mély tartalma, értelme van. Talán érzékeltetheti szerepüket a marosi, tiszai árvízvédelemben, amit egyszerű szavakkal mondott róluk, a szovjet hadsereg árvízvédelemben segítő egységeiről a makói Lengyel János, a Béke Ktsz villanyszerelője, munkásőr: — Megszólítottak ismerőseim. Két idős ember, házaspár. Azt mondták: ha isten nincs, meg a szovjet katonák, akkor már gyászra harangozhattak volna Makón. Mire értették? Arra, hogy NAPI KISLEXIKON a védelem szervezetéről A mai árvízvédelmi szervezet alapja az országos árvíz- és belvízvédekezési szabályzat. # Ki a legelső irányító? Az árvízvédekezési készültség beálltától annak megszűnéséig az árvízvédekezés irányítója a kormánybiztos (a mindenkori vízügyi főigazgató) . Rendkívüli, országos jelentőségű árvízveszély esetén az Árvizes Belvízvédekezési Kormánybiztosság. 9 Megoszlik-e a felelősség? A vízügyi igazgató, a szakaszvédelem vezetője. a gátőr, ki-ki maga területén felelős vezetője az árvízvédekezés műszaki részének. A védekezés államigazgatási feladatainak: közerőmozgósítás. kiürítés, mentés ellátása a tanácsok végrehajtó bizottságának kötelessége. # Mi a területi bizottság? Rendkívüli árvíz- és belvízveszély esetén az árvízvédekezés műszaki és államigazgatási feladatainak összehangolását a területi bizottságok végzik. A területi bizottságok vízügyi igazgatóságonként alakulnak meg. Elnökük a megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai az érdekelt megyei tanács, a pártbizottság, az egészségügy, a vízügyi igazgatóság, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes képviselői. # A vízügyi dolgozók szerepe? A vedelem felelős vezetője a vízügyi igazgató és operatív törzse, akinek alá van rendelve az igazgatóság árvízvédelmi osztaga, illetve a különböző árvízvédelmi szakaszok védelemvezetője. A szakaszokhoz úgynevezett őrjárások tartoznak. # A siker biztosítéka? A szervezeti forma kiküszöböli, hogy műszaki ismeretekben járatlan személyek a védekezés vezetésébe beleszóljanak. viszont teljes mértékben biztosítja minden szükséges és jogos munkaerő. anyagi igény gyors kielégítését. A védekezés sikerének legfőbb biztosítéka a védekezéshez beceztott mérnökök. technikusok, gátőrök szakmai tudása, 6 minden védekező lelke*, önfeláldozó munkája. Alulról is, fölülről is támad a víz Ár és sár! Akármelyik rímfaragó szakszótárban egymás mellé kerülhetne ez a két szó, de most a legprózaibb írásban is ott a helyük, kézenfogva. Játszani lehetne tovább is a rímekkel — az ár apad, a sár dagad —, ha a látvány engedne a jatéknak. Tápé fölött hatalmas gépek evickélnek a sárban. Két kotrógépet három lánctalpas segít arrébb lépni — így épül a szorítógát végig az olajimező szélén. A siófoki AKÖV elindított tegnap este egy teherautót ide, azzal jövök én is. Azt mondja a masiniszta — most jár itt először, még a vizet sem látta —, de jó lenne ez a csendes kis eső otthon. Egy hónapja nem esett arra, ahonnét ő jött. Szívesen adnám, vigyen belőle. Hoszszú szálfákból hasított pallókat és gerendákat hozott, hogy a kotrógépek tudjanak mire állni, ha dolgoznak. Nehéz munka az árvízvédelem, embertelenül nehéz. Pedig emberek dolgoznak csak a gátakon. Katonák. Legfőbb harci feladat a töltés koronájára rakott homokzsákok áttelepítése a gát lábához, nehezéknek. Sok a szivárgó víz, nem l^het várni. Elindul a kiskatona föntről, zsákkal a hátán, nem kell sokat lépnie, mert csúszik inkább, lent aztán elmerül a gumicsizma fölső szárig, beleragad a sárba, nem is akar kijönni, de a zsák eljut mégis a célba. Így készül az a védekezőalkalmatosság, amit szóval olyan könnyen kimondunk: bordás erősítés, terméskövei kombinálva. Ezt a munkát egész nap nem lehet parancsra csinálni. Talán nem is lenne, aki parancsolni tudná, olyan nehéz, mégsem állnak meg egy percre sem pihenni. Ezt nézze meg valaki, és kezdjen most vitát ifjúságunkról! Akkor, amikor a fontról jövő eső valahol az alsóneműnél találkozik az izzadtsággal. Biztatni nem kell senkit. Erről nem lehet azt írni, hogy katonák védik a gátakat. Erről nem lehet írni semmit, mert édes anyanyelvünk ideigazodó szavait kisebb dolgokra • koptattuk már el. Támad a víz alulról is, fölülről is. Az autósok nagy része készültségbe vonult, mert gép nem járhatja a gátat. A zsákrakók is sokkal kevesebben vannak, mint máskor. Kímélni kell az embereket. hogy legyen erő, ha netán több kellene ezután. De aki dolgozik, az nem kíméli magát. Mennek a zsákok szépen, sorban, katonák hátán a töltés tetejétől a gát lábáig, útját állani szivárgásoknak. Embertelenül nehéz leckét adott az idei árvíz. H. D. Az első piacos nap Makón Tegnap volt az első piacos nap Makón, amióta elrendelték a varos lakosságának részleges kitelepítését. Csütörtökön estig valamennyi elköltöztetett gyerek, nő és idős férfi visszatért otthonába. Az élet újbóli teljes megindulása utáni első piacos napon, pénteken, egész délelőtt szakadt az eső. Ennek ellenére „békeidőkre" emlékeztető forgal om alakult ki a város központjában levő piactéren. A helyi József Attila Termelőszövetkezetnek, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak. a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának pavilonjaiban elegendő volt az áru és választékban sem volt hiány. Megjelentek a kiskertek primőrjeivel a háztáji termelők is. Burgonyából, zöldségféléből, tojásból, földieperből, almából és más cikkekből kielégítő volt a felhozatal. A makói háziasszonyok nagyon sok rózsát, szegfűt és egyéb virágot vásároltak a még csütörtökön kitakarított, rendbehozott lakásaik díszítésére, otthonosabbá tételére. Az árak általában megegyeztek Csongrád megye más városainak piaci áraival. Nemcsak makói elárusítók jelentek meg, hanem Orosházáról és Békés megye közeli községeiből érkezett magánkisiparosok, cipészek, szabók és női kötöttáru-készítők is kirakodtak sátraikban. A város üzleteiben ugyancsak élénk volt a vásárlás, s áruban sincs hiány. Tisza-sorok sorsa Tápén is van Tisza-sor, Algvőn is. Kisportájű, apró házakból áll itt is, ott is. Közös a sorsuk, víz támadja mindegyiket. Homokzsákok védik a falakat, de nem lehet mindet megvédeni. Tápén hallottuk, hogy a falu más részében kapnak telket a károsultak, Algyőn sem építhetnek itt újra. az országos hírűvé vált közveszélyt jelentő buzgár megzabolázásában elsőrendű szerepük volt a szovjet katonáknak is. S hogy Makón ma harangoznak, ez az életnek, s nem a halálnak szól. Biztos megérti itt indítékát az olvasó, hogy szubjektív leszek. Hetven éven felüli, Makón lakó és beteg szüleim megmentett családi otthonát nekik is köszönöm. Mint százak, ezrek velem együtt. Mondom ezt is az őrnagynak, aki nagyon is érti, hogy miről van szó. de azt feleli: „Fő, hogy minden rendben!... Jó, hogy nem történt baj! Nicsevó..." Csütörtökön, a Tisza—Maros-torok felett, a vetyeházi átázott töltésen dolgoztak a szovjet katonák és a homokzsákok ezreit rakták a gátra, a lakosság védelméért. Innen a munkát befejezve, tovább ment az egység ... A folyó mentén. Marosleién találkoztam tegnap az árvízvédelemnek segítő szovjet gépesített, kétéltű jármüvű egységgel.. Parancsnokuk, Kruglov őrnagy, leningrádi. Gyermekként a második világháborúban átélte Leningrád védelmét. Részese volt az akkori helytállásnak, a szenvedéseknek, az emberi bánatoknak. Érti és tudja, akárcsak egységének minden katonája, hogy mit jelent a baj. — Mi a feladata őrnagy elvtársék gépesített egységének? — Az a kötelességünk, hogy segítsünk az árvízvédelemben, megmentsük az emberi életeket. Olyan egyszerűen hangzik ez így. Mögötte nagy felelősség és sok munka húzódik. Az egység állandóan készenlétben, hogy ha kell a szárazon és a vizén egyaránt gyorsan közlekedő járművekkel mentse az emberi életeket. Amikor például a buzgársor feltört, felhőszakadás volt, közönséges járművek nem tudtak közlekedni az átázott földön. Ekkor avatkozott be — külön parancs nélkül — Kruglov őrnagy egysége. Lánctalpas kétéltű járműveik szakadatlanul vitték az óriásbuzgárhoz a homokzsákokat, vontatták a védekezési anyagot szállító jármüveket. S hogy ez mit jelentett? Szakemberek mondták eh egyenlő volt azzal, hogy nem szakadt át a gát a makói nagybuzgárnál, azaz Makó megmenekült az árvíztől. Kruglov őrnagy nem most ismerte meg a közvetlen bajt. A második világháború után tíz éven át aknamentesítést végzett a szovjet földön. Állandó veszélyben volt, s az akkori feladatot kiválóan teljesítette. Ezért kapta meg a magas kitüntetést, a Szovjetunió Vörös Zászló Érdemrendjét. Kérdeztem tőle, hogy az egység tagjai közül kiket lehetne említeni az árvízvédelmi helytállásért? — Az egység minden tagja teljesiti kötelességét! — mondotta. — Tudjuk, és átér ezzük, hogy miről van szó. Ennek megfelelően teljesítjük feladatunkat. Mégis később néhány nevet említ. Azokét, akikre elsősorban felelősség hárul. Korotenkó és Szoldatenkó hadnagy, Vasziljev és Akajev törzsőrmester. Itt van például a sorkatona Nabijev, meg sok-sok társa, akik szintén — akárcsak a magyar katonák és a közerők, — a gátvédelem hősei. Az őrnagy arra kér, ne hallgassuk el „jobbkezüket", a tolmácsaikat. Moszkvában kapott egyetemi diplomát a szegedi olajmezőn mérnökként dolgozó Papp György és Szili György, ök a tolmácsok. Tegnap szakadó esőben állt készenlétben Kruglov őrnagy egysége. A Tisza— Maros szögben várhat rájuk most feladat. Készen állnak. Az őrnagy, aki már Szegeddel is ismerkedett, olyan egyszerűen és tiszta szívből mondja: „Bármikor, minden helyzetben készen állunk kötelességünk teljesítésére. Azt szeretnénk azonban, hogy erre ne kerüljön sor!" Kruglov őrnagy arról is szólt, tudja, hogy Szeged és Odessza testvérvárosok. Arról is beszélt, hogy milyen bensőségesek ezek a kapcsolatok. Közben meghozták az egység ebédjét. Meghat az is, hogy, akik éjt-nappallá téve készenlétben állnak, megosztani kívánják velem kosztjukat. ... A gátakon, a nagy vészben sokan közvetlen közelről ismerték meg a szovjet katonákat. Odaadásuk, segítségük, „a kis Ivánok nagy szíve" szeretetet, köszönetet fakaszt. Igazi testvérként vannak velünk! Morvay Sándor Szegeden is megkezdődött a lakóterületi gyűjtés Szegeden szerdán reggel kezdődött meg a lakóterületi gyűjtés az árvízkárosultak javára. A Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a nőtanács aktívái és diákok, a ruhagyár és az újszegedi kendergyár nyugdíjasai körzetek szerint járják a várost. Az első két napon 735 családot kerestek fel, akik több mint 21 ezer forintot fizettek be az árvízkárosultajk segélyezésére. A gyűjtőiwel érkezőket szinte kivétel nélkül szívesen fogadják. Üres kézzel csak nagyritkán távoznak. A mindössze két nap alatt összegyűlt pénz jól példázza a város lakóinak segítőkészségét. De nemcsak a pénz, az emberi jószándék is beszél. Kis jövedelmű nyugdíjasok is sokszor letesznek az asztalra száz forintot. A gyűjtök társadalmi munkában járják a lakásokat. Ha valakihez nyomtatott gyűjtőlappal kopogtatnak be, biztos lehet abban, hogy pénzét arra jogosult veszi át, és a rászorulókhoz juttatják el. Jugoszláviában még mindig válságos az árvízhelyzet Dr. Borivoje Jelics jugoszláv gazdasági miniszter beszámolt a jugoszláviai árvízhelyzetről a szövetségi nemzetgyűlés népek tanácsa előtt. A miniszter szerint a Tisza és a Bega mentén, valamint a Temes alsó szakaszán a helyzet még mindig válságos és bizonytalan. A Tisza mentén az erőfeszítések arra irányulnak. hogy megvédjék az első védelmi vonalat. Az árvíz okozta tényleges károkat még nem lehetett felbecsülni. A jugoszláv kormány képviselője jelentésében nagy elismeréssel szólt a Jugoszlávia és Magyarország, illetve a Jugoszlávia és Románia közötti együttműködésről az árvízvédelemben. A gátakon folyó munkát rendkívül megnehezíti, hagy szinte állandóan esik az eső. A Tisza vidékén két nap alatt 80 milliméter csapadék hullott, a folyó jugoszláviai szakaszán becslések szerint még mindig 640 millió köbméter víz hömpölyög, s egyes részeken a víz hat méterrel magasabban folyik, mint a védett terület. SZOMBAT. 1970. JÜNIUS 6. DÉLMAGYARORSZÁG 3