Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

Ormos Gerő ATYAI VÉLEMÉNY Egy egészen fiatal barátom, inkább tisztelőm, apa nélkül ne­velkedett gyerek, megkért, mond­jak véleményt egy lányról, aki­be „halálosan szerelmes". Mi­után a halálos szerelmet a világ eddig minden valamire való író­ja és szerelmese komolyan vette, s egy kicsit hízelgő is, hogy egy mai tizenhat éves fiú az idő­sebbek véleményére is kíváncsi, megbeszéltük, hogy itt és itt. ék­kor és ekkor, persze az ő je­lenlétében, megismerkedem Csi­pettel. Az előzetes tájékoztatásokból megtudtam, hogy Csipet valódi neve Jolánka, hogy most végzi — sikeresen — a nyolcadik álta­lánost, gyönyörű lány, nagyon okos és gyönyörű a „beszéde". A találkozóra — nőről van szó — frissen borotválva, szabály­szerű eleganciával érkeztem. Ba­rátom és Csipet jön velem szem­be a ligeti fák aranyporos árnyé­kában. barátom kérte, hogy itt találkozzunk: a fiú ingujjban, Csipet egy csípőn veszedelmesen feszülő szoknyában, fehér blúz­ban. fehér szandálban, de olyan elragadó félszegséggel, hogy nem tudojn megállni mosoly nélkül. Aztán barátom bemutat ben­nünket egymásnak. Toporog, haj­long amint megállunk, lengeti az éktelenül hosszú karjait, mint egy tanuló lakáj, és azt mondja mélyített hangon. — Hát szóval... Tetszik tud­ni... Vagyishát ő az. Látom, hogy Csipetnek fogal­ma sincs, mit-hogyan kell most csinálni, ösztönös flnomkodással felnyúl a hajához, amit külön er­re az alkalomra hozatott rendbe, aztán, nehogy rosszul sikerülje­nek az első pillanatok, a szoká­sok feldöntésével. én nyújtok neki kezet. — Nagyon örülök — mondom. Aztán azt ajánlja barátom, hogy akkor talán sétáljunk. Hát sétálunk. Ha nem kezdenék be­szélgetni, talán estig hallgatnának mellettem, hát elindítom az ér­dembeli ismerkedést. Nem az is­koláról, a szép időről, hanem ar­ról, hogy örülök ennek a barát­ságnak, persze nem fontos azon­nal döntő elhatározásokat hozni, van még idő, egyelőre ismerjék meg jól egymást, segítsenek egy­másnak a tanulásban és így to­vább. Eközben persze mind a ketten módfelett izgulnak mellettem, ba­rátom biztosan boldogan könyveli el magában, hogy tetszik Csipet, íjagyon helyesnek tartom a vá­lasztását. Aztán leülök egy padra. Én középre. És akkor, nem is tu­dom már hogyan, Csipetnek meg­ered a nyelve. — Én nem akarok akármilyen fiúkkal sétálni, tetszik tudni — mondja nagyon szépen csicsereg­ve. — Az ember nézze meg az il­letőt, nem igaz? Mert tessék el­hinni, vannak olyan srácok, akiknek minden a hülyéskedés, szavamra mondom mindenféle link dolgokat összedumálnak és azt hiszik, hogy ejha. £ngem mindig csak az olvasott srácok érdekeltek. Ilyen hangnemben beszélt még kereken nyolc percig, aztán a barátom vette át a szót, hangsú­lyozta, hogy ő például rémesen szeret olvasni, és útálja az olyan hülye dumákat és így tovább. Fél nyolcra együttesen hazakí­sértük Csipetet, persze csak a sarokig, mert anyus... tetszik tudni. Amikor magamra maradtam, elkezdtem törni a fejemet, mi­lyen véleményt mondjak én most halálos szerelmes, kíváncsi bará­tomnak. — Na mit tetszik szólni hozzá? — kérdezte a kezeit dörzsölve iz­galmában. Legjobb ilyenkor, ha nem kön­törfalazgat az ember. Art mond­tam egész határozottan: — Kasa. Ha van egy szép sötét vagy pasztellszínű, si­ma vonalú szövet, vagy szintetikus szálból készült ruhánk, egy kis ötlettel, különféle kiegészítőkkel divatosan és alkalomszerűen tudunk benne mindig öltözködni. Aki pedig egy kis ügyességgel el is tudja készíteni ruhájához a kiegészítőket, annak nem probléma a változatos és divatos öltözködés. Egy ruhát hatféle kiegészítővel mutatunk itt be, amelyek meglevő ruháink felfrissítéséhez is ötletet adnak. Az alapruhát élénk színű sállal és fém, vagy bőrövvel mutatjuk be. Délelőtti, vagy délutáni ru­hának egyaránt viselhető. Mellénnyel és széles nyakkendővel nagyon divatos ugyanaz a ruha ugyanúgy délelőtt, vagy délutáni viseletnek. Nagy gondot okoz a változatos öltözködés an­nak, aki sokat jár klubestre vagy táncos összejö­vetelre. Ezen segít például, ha a harmadik rajzon látható, könnyű szövetből, vagy tiszta selyemből készült gallérral és betéttel díszítjük a ruhát. A negyedik rajzon a bubi gallérral és pöttyös, vagy csíkos masnival, és esetleg gobelin brossal visel­jük a ruhát. Színházba, bálba, bankettra ugyanahhoz a ru­hához kétféle megoldást ajánlható. Az ötödik raj­zon mellényszerű szabással, mintás selyemből, bro­kátból egy nagyon divatos tunika. Szegőzése, övje készülhet a ruha anyagából vagy más egyszínű anyagból. A hatodik rajzon egy áttetsző muszlin ruha van a ruha fölött, melyet a saját anyagából rátett virágokkal díszíthetünk. Az egyetemi felvételi vizsgá­kon — amelyek most is június végén kezdődtek — mindig káni­kula van; függetlenül attól, hogy a meteorológia milyen időt jelez. Kánikula a szívben, káni­kula az agyban. Ilyenkor szület­nek az aranyköpések. Jellemző ..például, hogy ki mit tud törté­nelemből. A nagyvonalú: Mivel fegyve­rük nem volt. a parasztok, kaszá­val. kapával és egyéb kertészeti szerszámokkal fegyverkeztek fel. A haspárti: A zsírosparaszt­sóg vékony rétegét kulákságnak nevezzük. A túlzó: A válság következté­ben a parasztok minimális élet­feltételéi is megszűntek. A művelt: A tőke tátott sárga szája a rothadás jéle. Az etikus: A múltban a sze­gényasszonyok csak álmukban élhettek tisztességes életet. A felháborodott:' Kis János (Móricz hőse) felismeri, hogy nem tud mit enni. mert a szegénynek még hasa sincs, nemhogy gyom­ra. ami mindent bevesz. A matematikus: A koldus a szegénység legkisebb mértékegy­sége. Az elmetornász. A második vi-' A vízszintes 44. számú sorban egy klasszikus Orosz regényíró (1818—1883) nevét rejtettük el. aki a kritikai realizmus Gogol által megkezdett útját folytatta. A vízszintes 1., és függőleges 36. számú sorokban az író egy mondása olvasható: Bekülden­dő az író neve és az idézet. VÍZSZINTES: 12. Akta egyik fele! 13. Nyugat­európai légiforgalmi társaság. 14. Tulajdopa. 15. Szemtelen. 16. Foszfor és alumínium vegyjele. 18. Sok közül választott. 21. Megadja az ...; nem sajr pálja a pénzt. 23. Szobrász teszi. 24. Földrajzi fo-' galom, névelővel. 25. Rumban van! 26. Ügyeletes. 28. Munkaeszköz, némelyik gondolkodni is tud. 30. Százezres város Észak-Olaszországban. forgalmi csomópont. 32. Hozza az ennivalót. 34. Római föld­istennő, fon. 36. Északi határfolyónk. 38. Közép­Ázsia leghosszabb folyója. hatalmas kiterjedésű medencéje van. 40. Norvég, luxemburgi és belga gépkocsik jelzése. 42. Aknában van! 43. Tőkés tár­sulás. 47. A latin „e". 48. Szovjet autótípus. 50. Ká­tyúban van! 51. Alaszka leghosszabb folyója. 53. Férfinév és békési község. 55. Takarékoskodással kapcsolatos rövidítés. 57. Gyógyvizek gyakori jel­zője. 69. Gyulladása lázzal jár. 61/ Sarok. 63. Üj­kori francia zeneszerző (1875—1937). 65. A régi „cs" betű. 66. Szakadék a Pilisben. 68. Nemzet. 70. Csordultig, vagy — messze. 71. Fémcsat, amire tárgyat lehet erősíteni. 74. Egyforma betűk. 75. Szemöldök igéje. 77. Jugoszláv egyetemi város. 78. A román fizetési eszköze betűi. 80. Nyeremény ré­sze! FÜGGŐLEGES: 1. Földünk harmadik ipari nagyhatalma. 2. Több. mint kívánság. 3. Az ábécé első betű. 4. Rag, -nak párja. 5. Jóhiszemű. 6. Ki­sebb település. 7. Római köszöntés volt. 8. Sablon. 9. Aszód melletti község lakója. 10. Gondoskodik a jövő évi termésről. 11. A 4-es szám első és utolsó betűje. 17. Kéziszerszám. 19. -ság a párja. 20. Az U. Dózsa elődje, ford. 22. Vissza felé halad. 25. A harmadik nemzedék tagja. 27. Nyári lábbelik. 29. A legkisebb angol pénzegység. 31. Rokona. 33. Pénzek, de lantok is. 35. Amit be kell foltozni (itt névelővel). 39. Mezőgazdasági nagyüzem, röv. 41. Magához hív. 44. Büntetéssel jár. 46. Tömegközle­kedés eszköze. 49. Nem fél megtenni. 52. Oktat, ké­pez. 54. Tengeri virágállat. 56. Tunézia hétszázezer lakosú fővárosa, fontos kikötő. 58. Község Bara­nyában. 60. Veszteség. 62. Az öröklődést befolyáso­ló kromoszómarészecske. 64. Régészek találta em­lék. 67. A varázshegy írója. 69. ... Gynt; Ibsen drá­mája. 71. KEA. 72. Bizmut és kén vegyjele 73. Francia utca. 76. Híradástechnikai gyárunk, röv. 79. Azonijs betűk. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1.. függőleges 37.. vízszintes 45. számú sorok megfejtése. Bajai Ernő MEGFEJTÉSEK _ NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtése: Míg a közös használat életbe nem lép, addig e hang: közjó, hazugság ajkainkon. — A megfejtők közül könyvet kap a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt­ban (Kárász utca): özv. Antal Józsefné Lengyel u.. Berépyi Józsefné Szilién sugárút, Bubori Irma Fa­ragó u.. Gáspár Sándorné Sajka u., Kóti Mihály József Attila sugárút. Köncs Erzsébet, Lenével u.. Sárkány Géza Dankó Pista u., Táborszky Józsefné Bercsényi u., Vastag József Lenin körút, Könyvet kapott postán: Daka Julianna Domaszék. légháború éveiben a földeken csak termeltek és nem trágyáz­tak. A trágyázással kapcsolatban egyébként meg kell említeni, hogy a háborús évek miatt a ló­állomány erősen lecsökkent. Ez a nagy táplálkozásnak volt be­tudható. ígv a föld a legértéke­sebb tápanyagát, az istállótrá­gyát nem kapta meg.ri Vannak olyanok is. akik Iro­dalmunk rovására brillíroznak. Mondhatni, lerántják a leplet íróinkról. A vonalas: Nehéz, küzdelmes élete volt (mindegy, hogy kinek), még szerelmi lírájában sem ta­lált felüdülést, mert ott is a munkásokról írt. A még vonalasabb: A munká­soknak nincs más kéje. mint a poloska. Az optimista: A világ túllépett mocskán. Mikszáth-tudor: Nincs pont Olej bacsa végén, de erről nem az Olej tehet, hanem az író. A szókimondó: Balassi több­ször próbált oda visszakerülni, ahonnan kiesett A naturalista: Adyt nagy ér­zéki szerelemmel áldotta meg a sors. Az összehasonlító: Hamlet az irodalom Mona Lisája. A merengő: A nevető, küzdő, szerető párizsi emberek halk ze­néje szivárog lelki szemébe. Petőfi-kutató: A költő ügyesen állítja szembe pipáját a férfi­szívét. Sajtótörténész: József Attila Munkások című versében az új­ságpapírt másia. használják, mint amire kell. Amihez — a felvételi vizsgák végén — hasorió jókat kívánunk. PARÓKA Dr. Róbert Larabel amerikai fülész mérte és tanulmányoz­ta a normális elektromos gitár regisztere által kel­tett hang erősségét Kísérle­tei meglepő eredménnyel zárul­tak. Mintegy tíz méteres távol­ságban a zenekartól 95 és 103 decibel közötti hangerőt mért. Már pedig az az ember, akit ti­zenöt percig 90 decibel körüli zaj ér. komoly károsodást szen­ved. amely maradandó nyomot hagy hallószerveiben. A zeneka­rok közvetlen „epicentrumában" 130 decibelt mértek, sőt időnként ezt az értéket Í3 túlhaladta a hangintenzitás. A kutató beszámolt arról is. hogy a fülspecialistákat egyre gyakrabban keresik fel fiatalem­berek. lányok és fiúk egyaránt, akiknek tartós elváltozás állt be hallóidegeikben és hallószervük­ben. Ezek a páciensek szmte minden esetben az elektromos gi­tár művészei vagy lelkes rajon­gói. Doktor Larabel sok művész­szel beszélgetett erről a gondról. A megkérdezettek többsége min­den előzetes orvosi tanács nél­kül is fülvédőt használt. Persze, úgy, hogy a nézők ne vegyék ész­re: hosszú hajú parókájuk alá rejtve. Ez aztán igazi művészet. Az igazi műélvezet pedig bizonyára az lesz, ha majd a nézők is el­barrikádozzák hallójárataikat. Persze úgy, hogy bálványaik ne vegyék észre: nyilván ők is hosz­szú hajukkal takarják el a fül­dugaszokat. FANTASZTIKUS ITALMÉRÉS Egy fantasztikus regényben ol­vasható: „az automaták maguk­tól ellenőrizték a fogyasztó szer­vezetében felhalmozódó alkohol­mennyiséget, ezért barátomnak bizonyára nem adtak volna már bort. Én még csak egy pohárral ittam, tehát volt némi esélyem. Amikor a pénz bedobása után megnyomtam a .bordeaux-i óbor" címke alatti gombot, az automa­ta csakugyan adott még egy pa­lackot, de úgy éreztem, mintha nem szívesen tenné. Rendeltem még magamnak alkoholmentes fröccsöt, ezt azonnal készségesen kiadta." Ebből is látszik, hogy a jöven­dőbeli automatáknak nem lesz szívük. Ellentétben egyes igen derék vendéglátóipara alkalma­zottakkal, akiknek viszont van szívük bort adni a legszeszesebb szeszkazánoknak is. S többnyire azt se lehet észrevenni rajtuk, hogy nem szívesen tennék. Ha pedig úgy tennék is, alig­ha lehet őket megenyhítem hol­mi gyümölcslé-rendeléssel.

Next

/
Thumbnails
Contents