Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

HOL SZORÍT A C1PÖ? Mégsem zár be újabb javítóműhelyt a cipészek Nincs megállás a földeken Alkatrész-, gumihiány nehezíti a munkát Egy egész ország tárgyalja válogatott 1 mérkőzések előtt, hogy mennyi a csapat átlagéletkora. Azt azonban csak nagyon ritkán beszélik meg az emberek, hogy mennyi lehet az átlagéletkora Szegeden a cipészeknek. Csak arra figyelnek fel, hogy innen is, onnan is eltűnik egy-egy ismert arc, s ha kérdik, az a válasz: nyugdíjba ment. Hiába, úgy szoktuk meg, hogy a cipészek általában idősebb emberek, akikről azt hittük, hogy jobban mór nem is fognak megöregedni. Nyugdíjasok ktsz-e Nemrégiben egy tanácsülésen jelentette be az Április 4. Cipő és Papucskészítő Ktsz képviselője, hogy nagy gondban vannak, mert a javítóműhelyekben dolgozók átlagéletkora — most tessék jól megkapaszkodni — 55 év. Tíz éve már, hogy nem tudnak szerződtetni utónpótlásnak valót, mert bizony nem nagyon divatos szakma a cipő javítóké. öt évvel ezelőtt 55 cipészt foglalkoztatott a szövetkezet mint javítót, 23-at mint méretest (tehát olyat, aki megrendelőknek dolgozik). Ma 38 javítójuk és 9 méretesük van — aki nem nyugdíjas. Jövőre ismét öten-hatan mennének nyugdíjba, ami lassacskán a csődöt jelentheti a javítóméretes szolgáltatásban. Hiszen lényegében öt éven belül szinte az egész létszóm nyugdíjasokból fog állni, akik csak azért dolgoznak. mert egyelőre szükség van a cipőjavításokra. Ilyen „nyugdíjas" részlegük is van már: a József Attila sugárúti, a 15-ös. Gebin és gépek A város eközben nemcsak hogy igényt tartana munkájukra, de szeretné, ha több helyen nyitnának javítórészleget. Például Tarjónban, ahol négy cipésznek való munka ls akad. A szövetkezet vezetősége ezért távlati terveken dolgozik, olyanokon, amelyek megoldják a jövő problémáit is. A terv valóban megfelel az új idők követelményeinek:, három-négy nagyobb részleg köré tömörítik a kisebb műhelyeket. Az alapvető nehézség az, hogy segédmunkás, betanított munkás akadna, de a cipőjavítás jelenleg nagy szakértelmet igényel, azt tehát, hogy a műhelyekben dolgozók mind azonos tudású minden részműveletet ismerő cipészek legyenek. A jövő azonban az olyan nagy műhelyeké, amelyekben csak az irányítók a polihisztor adottságokkal megáldott mesterek, de a javítási munkát gépek végzik a részműveletekre betanított munkások keze alatt. Az ipari vásáron Budapesten most mutattak be ilyen osztrák és német — keresztülszögező, varró, csiszoló, sarokfelszögező — gépeket. A kisebbek 300—400 márkába kerülnek, a nagyobbak. az univerzólisabbak 4—5 ezer mórkába. Ezek természetesen csak az összevont, nagy részlegekbe kerülnének, ahol 10—15-en dolgoznak maid. A kisebbeket. ahol elboldogul egy-egy ember is. a tervek szerint gebinbe adják. Cipész és suszter Jóllehet a cipőjavítást még ma is dotálja az állam, már most is veszteséges, ebben az évben főként a létszámcsökkenés miatt. A szövetkezet múlt évi 56 millió forintos termeiésebői csak kétmillió forint volt a mintegy tizenöt részleg részesedése. S ha figyelembe vesszük azt is, hogy a szövetkezete jobban kifizetődő cipőgyártás is munkaerő-gondokkal küszködik, akkor nagyon is meg lehet érteni az Április 4. ktsz dilemmáját, hogy miként oldhatná meg leggazdaságosabban ezt a problémát. A cipészszakma. sajnos, sok másikkal együtt nem tartozik a népszerűek közé. Bármennyire is távol mór az az idő, amikor a papák rosszul tanuló fiukat ezzel ijesztgették: ha nem tanulsz, suszternak adlak! — ma is kísért még a régi elfogultság. Pedig — ahogy a végzős kisdiákokat is próbálják tájékoztatni — sem a munka, sem a kereset szempontjából nem hasonlít ma a cipészi tevékenység a régire. Már vannak a tágasabb műhelyekben segítőkész gépek is, a kereset pedig átlagosan 1850 forint. Sőt, igazat lehet adni Gacsó "Lajosnak, aki a vezetőség megbízásából a hálózat korszerűsítésnek tervét kidolgozta, hogy ha továbbra is így csökken a szakemberek száma, akkor néhány év múlva többet lehet itt keresni, mint tévéjavítással. Hiszen mór ma (is vannak, akik közel háromezret visznek haza havonta. Megnehezítette eddig a dolgukat az is, hogy nyugdíjasaik csak hatezer forintot kereshettek, ha tehát ennyit — hiszen munka volt elég — összeszedtek az év első felében, akkor tovább nem alkalmazhatták őket. Azóta kijött az új, a szolgáltatókat, javítókat „rehabilitáló" nyugdíjrendelet, de — balszerencse a szerencsében — csak úgy engedélyezik, hogy a nyugdíjas alkalmazott tizenkétezret is megkeressen, ha — úgymond — „telephelyen kívül dolgozik". Egyelőre tehát megint arra várnak, hogy — mivel dolgozóik csak telephelyen dolgozhatnak, ellentétben a szerelőkkel —, a törvénycikkelyt számukra is méltányosan alkalmazzák. A cipőjavításokra — még a mai egyszer-kétszer javítható szezoncipők korában is — szükség van. A szövetkezet jó úton jár, hogy a lakosság érdekeit szem előtt tartva, a hálózat korszerűsítésével oldja meg a rábízott feladatokat. Az azonban így sem ártana, ha többet tennének a szakma népszerűsítéséért, hogy legyen utánpótlás, hiszen nyugdíjasokkal sem lehef sokáig megoldani mindent, s arra is szükség lenne, hogy a hasonlóan népszerűtlen szakmákról többet tudjanak a fiatalok. Azt például, hogy a suszter manapság már nem marad a kaptafánál, ugyanúgy gépekkel fog dolgozni, mint az esztergályos, a textilmunkás. vagy a Videoton gyár fehérköpenyes szerelője. Veress Miklós Áz elefánt és egér Két amerikai tudós — Dobbins és MacMarllen — éveken át folytatott megfigyeléseket és kísérleteket az állatok intelligenciájával kapcsolatban. Vizsgálataik eredményeképpen felállították a rangsort is. így fest az állatok intelligencia-fok szerint elkészített listája: Majom, róka, mosómedve, sertés. kutya, juh, kecske, madarak, patkány, nyúl, macska, ló, tengeri malac, teknősbéka. A tudósok véleménye szerint az elefánt kivételes emlékezőtehetségéről kialakult vélemény erősen túlzott. Az elefánt intelligenciája szerintük nem haladja meg az egér értelmi fokát. A szegedi járás közös gazdaságaiban és szakszövetkezeteiben egyaránt nagy gond most; időben földbe kerüljön a fűszerpaprika-palánta. Mindenütt szorgoskodnak és gondosan szervezték meg a tavaszi munkát. Nehezíti a helyzetet, hogy minden faluból többen járnak naponként a gátakra, harcolni a folyóval, másrészt pedig a mezőgazdaság így is „késésben van" egy hónapot. Ahol fcsak lehet, bevonták a családtagokat is a munkába, hosszú műszakokat tartanak, nincs megállás hétköznap, ünnepnap sem. A zákányszéki Homokkultúra Szakszövetkezetben a belvíz jelentős károkat okozott. Az összterület 17—20 százalékán pusztult ki a növény, így a 130 hold gabona helyett is ezekben a napokban kerül földbe a silókukorica. Az idén összesen 830 holdon vetnek fővetésü és silókukoricát a háztájival együtt, Martonvásári l-est, és 602-es fajtát. A fővetésü kukorica már korábban a földben pihen, a silókukoricával is végeznek egy-két nap alatt. Tart 42 holdon a lucerna betakarítása. Jó termést várnak, kazlazzák és szárítják. A legnagyobb munkát most a fűszerpaprika-palánták kirakása kívánja, 120—150 tag dolgozik naponta a pénzes növénnyel, összesen 90 holdon lesz, 15 hold közös művelésű. A szőlő-gyümölcsösben tart a második permetezés. Az őszibarackosuk nem szenvedett jelentősebb vízkárt, jó termőképességűek a fák és jó termést várnak a homok kincséből. A szőlőben két nap múlva kezdődik a második permetezés. A szakszövetkezetből naponta 200an járnak el a gátakra. Segítenek a röszkei Kossuth Tsz-nek is, hiszen a röszkei gazdaközösség jószágállománya egy részét ide szállították. Rúzsán az elmúlt évben egyesült a Napsugár Termelőszövetkezet a Juhász Gyula Tsz-szel. Az újjászületett nagybirtok 6500 holdnyi területtel rendelkezik, amelyből 5657 hold közös művelésű. Itt is tart még a kukoricavetés, Martonvásári l-est, 602-est vetnek, egy gépi vontatású gép dolgozik. Százalékos művelésben adták ki a területet, így a tagság egyénenként már korábban elvetette a magot a háztájiban. A belvíz miatt elhúzódott egy kicsit ez a munka, még egy-két nap szükséges a befejezéséig. Jelentős szőlő-gyümölcs területe van a Napsugár Tsz-nek. 463 hold szőlő, és 407 hold gyümölcsös. Ebből 307 hold termő gyümölcsösük van, 155 hold őszibarack, 142 hold téli alma. A tavalyi rekordterméshez viszonyítva az idén nem várnak annyi gyümölcsöt, jelentős a víznyomott terület, így aztán az őszibarack is 15—20 napos késéssel érik majd be, július 5—6-án várják az első szedést. Téli almából is lesz kiesés, de nem olyan nagymértékű, mint a korábbi hetekben várták. A szőlőnél nem mutatkozik veszteség. A közös gazdaságban a tervezett bevétel 3 millió 267 ezer forint — szőlőgyümölcsből —, ami a bruttó bevétel 25 százaléka. Ezt mindenképpen teljesíteni szeretnék. Számítanak arra is, hogy végre-valahára elkészült a közös hűtőtároló — amelyet tavaly szeptember végére ígértek— és az idei termésből ezer mázsa őszibarackot, 2 ezer mázsa téli almát ott tárolhatnak. Ez nem kevesebb, mint 600 ezer forint tiszta hasznot jelentene a közösségnek. Az egyesülés utáni első esztendő az eddigi tapasztalatok szerint semmiképpen sem mondható rossznak. Nagyobb területen termesztik a pénzes növényeket is, paradicsomot 50 holdon, fűszerpaprikát 220 holdon, burgonyát pedig 150 holdon. E háromféléből több mint 5 millió forint bevételt terveztek, várnak. A fűszerpaprika-palántáknál naponta 150—180 fő szorgoskodik. Nem lehet még megítélni, hogy milyen lesz az esztendő, de annyi bizonyos, minden időt kihasználnak, hogy az eddigi kieeséseket ellensúlyozzák és minden lehetőséget megragadnak. Igv aa állattenyésztésben is igyekeznek többletbevételre. A tervezett 5 ezer tojó-hibrid helyett 12 ezret állítottak be. Lassan-lassan készülnek a nyári betakarításra is, hiszen nem kevesebb, mint 1167 holdon ring itt a kalászos. Vásároltak egy új kombájnt is, mert tavaly még a termés 60—70 százalékát kézzel aratták. Most két kombájn, hat aratógép áll majd munkába. Sajnos, az eddigi tapasztalatok szerint a rúzsai Napsugár Tsz-ben. a zákányszék! Homokkultúra Szakszövetkezetben és szerte a szegedi járásban az alkatrész- és a gumihiány nagyban akadályozza a mezőgazdasági munkát. Vannak kollektív gazdaságok, ahol kéthárom erőgép is hónapszám vesztegel, mert az ellátó vállalat, a megyei AGROKER, illetve az országos AGROTRÖSZT nem tudja kielégíteni az igényeket. Sz. Lukács Imre Kutya ka la na PINTÉR ISTVÁN 27. — Persze hogy nem. Te mondtad, hogy kövér, öreg és kopasz. — És még mit mondtam? — Másra nem tudok visszaemlékezni. — Elég szomorú. Azt is mondtam, hogy a szálloda igazgatója, és a lányok nem panaszkodtak, hogy szűkmarkú lenne... Ezek után azt gondodhatják, hogy méltatlanra pazaroltam a szerelmemet, mivel Ruth rossz lány volt. Én azonban éppen ellekezőleg véle| kedek. Ruth annyira szeretett, hogy inkább en: gedett Mr. Cucke-nak, csakhogy nekem ne fájjon annyira, hogv el kell hagynom egy lányt, aki csakis az enyém. Inkább másé lett. mert nem bírta látni a férfi könnyeket. Így hát elbúcsúztunk szépen. Én mentem az Emigration Service-hez. Ruth pedig a Hotel ! Clive-ba. Az Emigration Service-ben azóta sem pusztultak ki a poloskák, a Hotel Clive viszont továbbra is megmaradt féregmentes luxusszállodának. Ámde most. hogy tudtam, hogy előbbutóbb ingyen és bérmentve hazajutok, már nem zavartak annyira a kellemetlen háziállatok. Mindössze egyetlen éjszakát kellett még a társaságukban töltenem, s ekkor meglehetősen paszszívan viselkedtek. Lehet, hogv éppen munkaszüneti napjuk volt... Feltettek egy repülőgépre, amelv Bécsig vitt Óránként ezer kilométeres sebességgel hasította az eget az óceán felett, de nekem nagyon lassúnak tetszett a mozgása.. Szerettem volna még sötétedes előtt Pesten lenni. Végtére is. Bécsből csupán néhány órát kell vonatozni Budapestig, és ha háromra megérkezünk a swechati repülőtérre, j estere otthon is lehetek. A repülőgépben nem is t csalatkoztam: pontosan háromkor landolt, ám i de amikor leszálltam róla, ismét két tagbaszakadt férfiú lépett mellém. Épp olyan modortalan fickóknak látszottak. mir\t akik New Yorkban követtek napokig. De tévedtem, mert. udvariasan bemutatkoztak. — A rendörségtől vagyunk! — örülök, uraim, hogv találkoztunk — mond lam nekik meglehetősen szemtelenül, mert féllábbal már otthon éreztem magam. — Miben lehetek szolgálatukra" De vegyék tekintetbe, hogy sietek, mert nemsokára indul a vonatom.. • 27. A baratságos szóra meglehetősen mogorván válaszoltak. Elmagyarázták, hogv egyetlen órát sem tölthetek Ausztria területén, mert nem kapok tartózkodási engedélyt. Azonnal haza kell utaznom. Ök addig el sem búcsúznak tőlem, amíg a vonatom el nem hagyja az osztrák határállomást. — Nagyszerű, uraim — mondtam —. legalább nem kell egyedül kuksolnom a vonatban. Úgyis utálom a magányt, kivált most. amikor örömöm van. Már az elemiben, a Rottenbiller utcai iskolában megtanultam, hogy jobban esik az ilyesmi, ha másokkal is megoszthatja az ember... Tőlem akár indulhatunk is. A két úriember erre azt felelte, hogy tőlük én is akár azonnal mehetnék a fenébe, de a dolog nem olyan egyszerű. Magyarországra csak akkor engednek be. ha hazatérési engedélyem van. Úgy hogy nekem előbb el kell mennem a magyar követségre, hazatérési engedélyért. De Bécs nagyváros, könnyen eltévedhetek, s ezért ők is velem tartanak. Beültünk egy kocsiba — mert mondanom sem kell. hogy nem gyalogszerrel vártak egy ilyen előkelő vendéget — és félóra múlva már ott ls voltam a magyar követség előtt. De hiába minden: a kapun tábla hirdette, hogy csak kettőig van félfogadás. Mégis becsöngettem, de csak a portással tudtam beszélni. Készségesen elmagyarázta. hogy reggel kilenckor menjek. Azonnal meg fogom kapni a hazatérési engedélyt, és már utazhatok is. Most viszont semmit sem tehet ertem, mert már mindenki hazament, aki ügyemet elintézhetné. A két detektív csöppet sem lepődött meg, amikor elmagyaráztam a helyzetet. Nagyon jól tudták, hogy mar hiába megyek, mégis odakalauzoltak. — Most mi lesz? — kérdeztem. — Reggelig kénytelen vagyok Becsben maradni. Talán velem méltóztatnak jönni a szállodámba? — Miféle szállodába? — csodálkoztak. — Valahol azért meg kell szállnom, nemde? — Pénze van? — Annyi van,* hogy ne kelljen a szabad eg alatt töltenem az éjszakát. — Adja ide a pénzét! — De miért? — Mert őrizetesnél nem lehet pénz!... Kása Bertalan, a törvény nevében őrizetbe vesszük. Jöjjön! i Eddig is kénytelen voltam követni őket. s nem értettem, miért lettek egyszerre még határozottabbak. De elmagyarázták, hogv engedély nélkül tartózkodom Ausztria területén. Egy percig sem hagyhatnak szabadon, amíg el nem indulok hazafelé. És szó sem lehet róla. hogy szállodában éjszakázzak. — De hát akkor hová menjek? — kérdeztem. — A vizsgálati fogházban akad szabad priccs! A bécsi vizsgálati fogházban valóban akadt szabad fekhely. Még tiszta ágyueműt is kaptam, s így igazán nem panaszkodhattam a vendéglátásra. Cellatársam pedig, aki Sepikénl mutatkozott be. mindent megtett, hogy ne legyen rossz véleményem az osztrák vendégszeretetről. Nagyon kedvesen fogadott, nem kezelt idegenként, és még bizalmas titkait is megosztotta velem Elmondta például, hogy miként rabolta ki a grazi postát, két nappal azután, hogy behatolt egy magányos vénkisasszony villájába, kloroformmal elaltatta a nőt. és két kiló aranyat zsákmányolt. De mesélt más betörésekről, rablásokról is. és én úgy tettem, mintha érdeklődéssel hallgatnám, pedig tulajdonképpen hidegen hagvott a dolog. Mi ez ahhoz a kalandsorozathoz képest, amelyben nekem részem volt!? Néha azeri közbevetettem egy-egv kérdést, nehogy Sepi azt higgye, lenézem őt. És azt se árultam el neki. hogy én már reggel szabadulok. Nem akartam fájdítani szegény fiú szívét. Saját becslése szerint is legalább őt év börtön vár rá. Olyan érdeklődéssel faggattam a helyi viszonyokról. mintha legalábbis öröklakásul kívánnám megvásárolni a cellát. (Folytatjuk.)