Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

£eqendák nélkül Azt mondja a lapszerkesztő, hogy rosszkor születtem. Félig letisztult fejtetőmmel, fel­nőttesre szomorodott gyerekarcommal sokkal inkább Illenék a századforduló tlntapacás re­dakcióiba, a keménygalléros, kaucsuk­mandzsettás újdondászok közé, mint egy mai szerkesztőség telefonzenés, panaszlevelek ke­serv-cseppjelvel mérgezett világába. Néha magam is eljátszom a gondolattal. El­gondolom, miképpen festenék hamufoltos zsakettben, pofaszakállasan, s miképp írnám — kutyanyelveket töltögető poétu — dalocs­kálmat a városi színház számos férfiszív sze­rette primadonnájához; soraim lágyan hullá­moznának, s üvegmód csengenének sza­vaim ... Sors-építésem persze meddő. Éveim soka­sodtával mind nyíltabb szemmel kell látnom, hogy mennyire leinthetetlen, végeszakíthatat­lan a telefonzene, s hogy micsoda hatalmas tartályokból szívódnak a panaszlevelekbe a dühök és a bánatok. Életem — tudom — ál nem ültethető, vissza nem fordítható. Tétova vagy olykor határozottabb cselekedeteimet itt kell elvégeznem ebben a telefonzenés, pa­naszleveles — meg kegyetleneül szapora rit­musú meg váratlan sokkjaival bennünket na­ponta koptató — világban. És mégis! Mégis elmondhatatlanul hiányzik a „nekem szánt" idők elképzelt nyugalma, a hamufoltos zsakett, a kutyanyelveken lángoló primadonna­szerelem. Hiányoznak a könnyű percek, az uveghangok. Hiányoznak a legenaak! Igen: ezt akarom elmondani! Azt, hogy hiányzik, nagyon hiányzik a csendesebb idők legendatermése; fáj, hogy nem tűnnek elém­be a személyek, s dolgok után libbenő apró, színes kis ködök. Mert vicceink ugyan szép számmal terem­nek, anekdotáink is úgy ahogy. De a legen­dák! El tud nekem valaki mesélni egy mos­tanában szárnyrakapott, a felnőttek gyerek­hitével óriásra növesztett, tarkára színezett mesét? Egy „jelen évjáratú" léggömb-törté­netet valamely Jólismert jelesünkről, körül­reflektorozott velünkélőről? Vagy csak egy utcánkban jövő-menőről ls? Mondom: viccet Igen, talán még anekdo­tát, de legendát, hétköznapjaink szapora per­gését csendesítő, megfáradt gondolatainkat felfrissítő legendát alig! Pedig — vallom, állítom! — kellenek a dolgok után libbenő, apró kis ködök! Kell a hosszabban zengő, visszhangot verő akusztika, a fényesebb, színesebb képet adó tükör! Kell, s azért kell, mert emberségünkhöz nemcsak a tettek tartoznak hozzá, de az ál­taluk vert érzelemhullámok ls, amelyeknek — ellentétben „igazi" társaikkal — éppen tá­volodva, messzibb kerülve nő a fodra, a megszépítő tarajvetése. Éppen azzal vagyunk — és leszünk egé­szen az emberi faj eltűntéig — többek a munkánkat lassacskán átvállaló gépeknél, hogy mi tisztelni is tudjuk azt, aki értünk vagy velünk cselekszik. Fel tudunk nézni rá; neklszabadult szavakttal tudunk beszélni róla. Vagyis csak tudnánk, ha szavaink szép fu­tása kellő helyet meg időt kapna, s a nagy tülekedésben meg nem fakulnának tisztele­tünk tarka színei... Mert legendaszülő képességünket nem ve­szítettük el. Az velünk él. emberségünk igaz részeként bennünk munkálkodik. Csak rés, kapu kellene számára; alkalom, hangulat­közeg. hogy régen rejtett termékeit felmutas­sa, hogy bennünket, kicsit megszikkadt, ma­gunkra inkább csak futólag tekintő embere­ket újra gyönyörködtessen. Jöjj el ó békésebb, higgadtabb ritmusú hangulat-közeg, mely alkalmat adsz a velünk és értünk dolgozók tettein való — tisztelgő mélázásra. Szebb úgy, legendákat hallgatva, mesélve élni... ^ICÁCdL ÍÁ/)lL ( •r Kiöregednek a kisiparosok A harmadik kerületben dolgozó kisiparosoknak 38 százaléka van a nyugdíj kor­határ fölött, s mindössze 7 százaléka 30 év alatt. Ha a jövő szempontjából vizsgál­ja az ember az adatokat, ak­kor az is feltűnik, hogv az 50—80, a 60—70 év közötti­ek és a 70 év felettiek ará­nya a többihez: 60 százalék a 40-hez. Ebben az évben ja­vultak az életkori átlagok, mert a kiadott iparengedé­lyek 80 százalékát fiatal szakember kérte, de még mindig szükség lenne arra, hogy növeljék a mellékfog­lalkozású kisiparosok szá­mát. Különösen rossz a Haty­tvas- és a Ságváritelep el­látottsága: cipészek, fodrá­szok, műszerészek, vízveze­tékszerelők, villanyszerelők es háztartási gépjavítók kel­lenének. A kerülethez tarto­zó rókusi városrészben nincs fodrász, vizvezetékszerelő, szabó; nincs elég asztalos, kárpitos, kőműves Móravá­rosban; az alsóvárosiak sem lehetnek túlságosan megelé­gedve. Ugyanakkor olyan városrészek is vannak, ame­lyek túlzsúfoltak: az Üttörő tér környékén sok a fodrász, a Marx tér környékén pedig az elegendőnél is több a ci­pész. A 268 harmadik kerületi kisiparos közül a legtöbben az építőiparban dolgoznak (43-an), a textilruházati ipar­ban (38-an) és a szállítás­ban (36-an), szembetűnő, mint halad a kézmű-, a há­zi-, és a vándoripar a kiha­lás felé. A kisiparosok 90 százaléka kizárólag javítási vagy szolgáltató tevékenysé­get folytat, s csak a csekély 10 százalék állít elő új árut is. Ingyen VÍsár? Az érdekes nyári hír: a Fővárosi Ruházati Bolt Kis­. kereskedelmi Vállalat újsze­rű akciót indított. Lesznek ; üzletei, amelyek a hét egy bizonyos napján vásárolt női ! nyári ruhák arát visszaad­ják vevőiknek, A napot és az üzletet három héten át min­den szerda este divatbemu­tató keretében sorsolják ki. A pesti ruhalottózásról a szegedi testvérvállalat, a Komplett Ruházati igazgató­ját, Telkes Györgyöt kérdez­zük ezen a héten: mi a vé­leménye? — Ha konzervatívnak is tűnik a véleményem. meg kell vallanom, hogy nem értek egyet az ilyesfajta sze­rencsejátékkal, nem tudom, hogy ez-e a célravezető mód­szer a vevők meghódításá­ra ? Nem tartom tisztesség­telen reklámnak, de úgy ér­zem, nagyon sok benne a véletlenszerűség. Azt mi is csináltuk már, hogy divat­bemutatónk nézői között a ; három legszebb modellt ki­sorsoltuk, de ilyen kiárusi­J tásszerűen nem tartjuk cél­ravezetőnek. A Komplett Ruházatinak | mi a módszere? — Hosszabb távon a nem mindig látványos, de az in­dokolt árcsökkentéseket tar­tósan alkalmazó, viszonylag stabil árpolitika felel meg legjobban eladónak és ve­vőnek. — Káriái János az MSZMP KB első titkára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke. Fock Jenő, a forradalmi rrvunkás-paraszt kormány el­nöke és Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke fogadta Vince Józsefet, a Magyar Népköztársaság új prágai nagykövetét, aki a közeljö­vőben utazik állomáshelyére. — Elhunyt Fekete István. Fekete István író, mezőgaz­dasági szakíró keddre virra­dóra meghalt. 70 éves volt. Az elhunytat saját halottjá­nak tekinti a Magyar írók Szövetsége. A temetés csü­törtökön lesz a Farkasréti temetőben'. Uj totózó Mutatvány A Marx térén új tot.ózót nyit az OTP. Hogy minek? A meglevők már kevésnek bizonyultak. Bármilyen hihetet­len is, pénteken általában 130 ezer szegedi lottószelvény­tulajdonos várja a heti nyerőszámokat, vasárnap pedig' mintegy 25 ezer fogadó nézi át totószelvényét nyeremény reményében. A totózók rendszerint zsúfoltak. A nagy játé­kosok itt vitatják meg a totómérkőzések esélyeit, itt szer­veződnek a kollektívák, a biztosabb nyerés fortélyait va­riálva. A nyermények számára sem lehet különösebb panasz. Nyilvánvaló, hogy legtöbb a kéttalalatos lottószelvény, utá­na a háromtalálatosok jönnek, a négyes már ritkábban for­dul elő, öttalálatos eddig hat volt a megyében. Hetenként átlagosan 100 ezer forint totónyereményt fizetnek ki Sze­geden a totó-lottó-kirendeltségeken. Hát ezért van szükség Fortuna új templomára a Marx téren. A rézből aranyat csinált... Tipikus ügy került napok­ban a szegedi járásbíróság tlr. Salamon Erzsébet taná­csa elé. Benne ismét a min­den áron való haszonszerzés egyik formája, az úgyneve­zett kiskapu játszotta a fő­szerepet* Márki István Szőregen 1968 óta műszerész kisiparos­ként dolgozik. E minőségé­ben a helybeli Aranykalász Tsz-nek, valamint más me­zőgazdasági megrendelők ré­szére rendszeresen villany­motorokat tekercselt. Isme­retes. hogy e munka jelen­tós rézhulladékkal jár, ame­lyet értékesíteni lehet. A magánosoknak csupán 6 fo­rint jár a rézhulladékért, míg szövetkezeti vagy álla­mi szektornak 47 forint 60­at fizet a MÉH. Márki Ist­ván nem sokáig volt érzé­ketlen e ténnyel szemben: 1968 májusában megkérte Forró Lászlót, a röszkei Aranykalász Tsz elnökét, en­gedélyezze neki, hogy a tu­lajdonában felgyülemlett na­gyobb mennyiségű rézhulla­ríékot az Aranykalász Tsz nevében értékesítse. Tekin­tettel arra, hogy így „vala­mivel több" jut vissza a kasszába. Marki kérésének nyomban eleget tett a jóindulatú tsz­elnök, sőt még arról is gon­doskodott, hogy a MÉH vál­lalat átutalásából tíz száza­lék kezelési költségei azaz négyezer hétszáztizenkét fo­rintot visszatartson az Aranykalász Tsz séfjének. A bíróság megállapította, hogy Márki István 50 ezer 457 fo­rint 40 fillér értékben érté­kesítette a rézhuzalt mint Aranykalász Tsz. Ebből ter­mészetesen csak 6 ezer 384 forint illette volna meg. A tárgyaláson Márki szán­ta-bánta tettét, elismerte bű­nösségét, készpénzben 6 ezer forintot megtérített, így a'.a­kult ki a 33 ezer 361 forintos kár. A bíróság súlyosbítóként értékelte Márki István foly­tatólagos bűncselekmény­sorozatát. Enyhítőnek meg­bánását, valamint azt, hogy két kisgyermeke van. A tör­vény előtt először álló vád­lott így is súlyos büntetést kapott a társadalmi tulaj­dont károsító csalásért. A já­rásbíróság egy évi és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelyet a közkegye­lem hatálya miatt kilenc hó­napra csökkentett. Az ítéletből nem derül ki, hogy a „jóindulatú" tsz-el­nök — akit tanúként hallgat­tak ki — hogyan számolt el enyhén szólva szokatlan en­gedékenységéért. Természete­sen az ő engedélye, hozzájá­rulása nélkül Márki István aligha tette volna zsebre a súlyos ezreket. Ez is az ügy tanulságaihoz tartozik. — B-12 vitamint gyártó — A Magyar Nyelvtudo­üzem építését kezdték meg a mányi Társaság kedden a — Vendégszereplés, A Tö- Kőbányai Gyógyszerárúgj ár Magyar Tudományos Akadé­mörkény István Gimnázium dorogi üzemében. Most már mlán tarlotta tisztújító köz­és Szakközépiskola női kara 19 féle gyógyászati alapanya- gyűlését. Bárczi Géza aka­is fellép a június 28. és jú- got készítenek, s egyes tor- démikus, a társaság elnöke at­lius 3. között Debrecenben mékeket gazdaságosabban ál- nyújtotta a társaság kitün­megrendzésre kerülő IV. lílanak elő, mint azelőtt a tetéseit. A Révai Miklós em­Bartók Béla Nemzetközi Kó- kőbányai gyárban. A tervek lékérmet az idén Tompa Jó­rusversenyen. Az együttes — szerint az idén már több ysef tudományos főmunka­dr. Mihálka György vezény- mint 200 millió forint értékű létével — június 29-én, hét- gyógyszeralapanyagot állita­tőn lép a közönség elé. nak elő. Igyekezet társnak ítélték oda. A nyelv­járáskutatás! oklevelet Bár­dosi János szombathelyi mu­zeológus kapta. A tisztújító közgyűlés a társaság elnökéül ismét Bérezi Géza akadémi­kust választotta meg. Főtit­kár Szathmárl István kandi­dátus, a korábbi titkár lett, — A Zastava gépkocsik autóüvegeit a salgótarjáni síküveggyárban fogják elő­állítani. Az előzetes keret­szerződés szerint a jugoszláv léi 1971-ben 17 ezer. 1972­ben 30 ezer. 1975-ben pedig már 40 ezer különböző Zas­tava típusú gépkocsihoz szük­séges salgótarjáni autóüveg szállítására tart igényt. — Koccintsunk csak! — Zebragycp a Széchenyi téren. A labdarúgó világbaj­nokság ihlette fűnyíró mód­szert próbálnak ki a tér északi végén a kommunális vállalat dolgozói. A füvet csíkokban nyírják néhány napos eltéréssel, így mintás gyep alakul ki. A kísérlet — egyelőre felemás erednveny­nyel — folyik lovább. — Csalás miatt indult bün­tetőeljárás előzetes letartóz­tatás mellett Miklós Péter 46 éves büntetet* előéletű lápéi (Tisza-sor 23.) lakos ellen. Miklós Péter már há­rom. hónapja állandó mun­kahellyel nem rendelkezett, hanem letfenntartasára és Italozásainak fedezékére nem létező tüzelő ós lucerna el. adásokat bonyolított le. A csaló Miklós Péter 25 sze­mélyt összesen 3800 forint értékben károsított meg. Matkő István Falánk halak A tihanyi belső-tó, amely hány évvel ezelőtt mintegy a félsziget érdekességének 3000 darab növényevő halat számít, elvesztette természe- helyeztek el, amelyek felfal­tes zöld foltjait. A tóba né- ták a nádat és a sást. Gyilkosság Hódmezővásárhelyen A Csongrád megyei rend­őrfőkapitányság emberölés miatt letartóztatta Mihály László 28 éves, segédmun­kást, Hódmezővásárhely, Ta­nya 2782. szám alatti lakost. Mint az előzetes vizsgálat ki­derítette. Mihály László jú­nius 21-én vasárnap délután 3 órakor Hódmezővásárhe­lyen, az Imre utcai vendéglő előtt késével szivén szúrta Csurár András 22 éves, al­kalmi munkást, Hódmezővá­sárhely, Szög utca 25. szám alatti lakost. Csurárt már az orvosi segítségnyújtás sem menthette meg. sérüléseibe a kórházba szállítás után meg­halt. — Társadalmi tulajdont károsító csalás miatt indult büntetőeljárás B. Gyula fia­talkorú c's Pattyán János 30 éves büntetett előéletű szege­di (Remény utca 44.) szám alatti lakos a Csongrád me­gyei Tejipari Vállalat raktá­rosa ellen. B. Gyula tejes­üvegek begyűjtésekor a visz­sza vételi jegyeken. meg­egyezve a boltvezetőkkel, többet Igazoltatott le, me­lyeknek összegét azután egy­más között elosztották. Ha­sonlóan követte el csalásait Pattyán János is. Cselekmé­nyükael 2080 forint kárt okoztak a társadalmi tulaj, bonban. Ügyüket átadták az ügyészségnek. — Cserbenhagyta társait több alkalommal, a Tisza védőgátján a rábízott felada­tot nem végezte el. az elöl megszökött Kiss Nándor. Ti­szasziget, József Attila utca 22. szám alatti lakos. A köz­ségi tanács a sorozatos rend bontás miatt 1500 forint pénzbírásggal sújtotta. Négy évet kapott a kellékpisztolyos bandita Mint annak idején közöl­tük, Zsiga László, Szeged, ösz utca 22. szám alatti la­kos, 23 éves fiatalember ío lyamatosan egymás után több bűncselekményt köve­tett el, betört a móravárosi templomba, színházi kellék­pisztollyal ki akart rabolni egy postahivatalt, erősítőket lopott a Szegedi Nemzeti Színházból. Zsiga László ügyében az elsőfokú ítélet után megszületett a másod­fokú jogerős ítélet. Zsiga Lászlót visszaesőként elkö­vetett lopásban, rablásl kí­sérletben, közokirat-hamisí­tásban és társadalmi tulaj­dont károsító lopásban mondla ki bűnösnek a me­gyei bíróság és mindezért 4 évi börtönre ítélte, 5 évre eltiltotta a közügyek gya­korlása toL Elfogta — Ugye most majd megkapom főieri a jutalmat? SZERDA, 1970. JUNIUS 24. 6 DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents