Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

fl szakszervezetek figyelemmel kísérik az árvízvédelemben résztvevők bérezését Tegnap, hétfőn ütést tar tott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Ezen a tanácskozáson is a legfőbb téma az árvíz pusztítása, a megáradt folyók elleni védekezés, valamint azoknak a károknak a pótlása szerepelt. A kiáradt folyók nagy károkat okoztak, s rengeteg anyagi és emberi erőt követelt a védekezés. A gyárakhói ezrek hiányozlak, a szállító jármiivek ugyancsak a védelmi munkákat segítették. A szakszervezetek legfelsőbb megyei fórumán Hajas László, az SZMT titkára számolt be az árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedési tervük végrehajtásáról, illetve a további tennivalókról. Beszámolójának első részében a bérezési, díjazási kérdésekről beszélt részletesen. Nagyrészt már közismertek azok az elvek, rendelkezések, amelyek pontosan körülírják, hogy milyen díjazás jár a gyárakból, vállalatoktól, kisipari termelőszövetkezetekből és mezőgazdasági termelőszövetkezetekből a gátakra kirendelt és ott munkát végző embereknek. Akad még e területen persze vitás kérdés, de remélhetően megtalálják majd a módját, hogy mindenki hozzájusson az őt törvényesen megillető munkabérhez, segélyhez. Az SZMT elnöksége felkérte a szakmai ágak megyebizottságait és az alapszervezeteket, hogy kísérjék figyelemmel azoknak a dolgozóknak a bérezését, akik közvetlenül, vagy közvetve munkát végeztek az árvíz elleni küzdelemben. Szorgalmazzák a szakszervezeti szervek, hogy mindenki rendben és gyorsan megkapja munkabérét. Ha vita kerekedne ebben a dologban, leghelyesebb az SZMT titkárságán belelapozni a rendelkezésekbe. a felsőbb szervek állásfoglalásaiba. A szakszervezetek arra kérik tagjaikat, hogy minden erejükkel segítsenek a rombadőlt. a megrokkant házak újjáépítésében, s a kongreszszusi munkaversenyben tegyen olyan vállalásokat, felajánlásokat, hogy az esztendő végéig pótolni lehessen a termelésben történt jelentős elmaradást. Arra hívják fel a szakszervezeti tisztségviselők a vállalati vezetők figyelmét. hogy körültekintően és pontosan határozzák meg tennivalóikat, hogy valóban növekedjék az idei esztendőkre tervezett nemzeti jövedelem. Az elveszett munkaórákat, a termelés elmaradását csak jelentős mennyiségi túlóra igénybevételével lehet behozni, de a szervezett munkások fóruma nem csupán ezt az utat tartja járhatónak. Arra kéri a gazdasági vezetőket, hogy a termelési fplyamat jobb szervezésével, a termelékenység javításával próbálkozzanak, hiszen a tiszta jövedelmet elsősorban így lehet gyarapítani. Ne a könnyebb megoldást válaszszák csupán. — túlórák, szabad szombatokon és vasárnapokon végzett munka —, hanem tegyenek meg mindent a nehezebb, de a biztosan célravezető oldalon is. A szakszervezetek nemcsak támogatják azt az elhatározást, hogv az ipari vállalatok, üzemek adjanak erejükhöz képest építőipari szakmunkásokat az újjáépítéshez. hanem erre kúlön is kérik a gazdálkodó szerveket. Sok vállalatnál vannak kőművesek, és olyan szakemberek. akiknek a munkája nélkülözhetetlen a rombadőlt é£ megrokkant házak újjáépítésében. A tanácskozáson szóba került, hogy a szakszervezetek ingyenesen, hosszabb időre is szívesen elviszik üdülni azoknak a családoknak a gyermekeit, akiknek a háza összedőlt, vagy megrongálódott az árvíz idején. Szívesen fogadhatják a szülők ezt a nemes gesztust, hiszen gyermekeik jó helyen, szép környezetben pihenhetnek addig, amíg az otthonukat rendbehozzák. A rászoruló családok és gyermekek öszszeírása már megkezdődött. t » A NYÁR ELSŐ NAP] A N Telt ház az uszodában — Volt már melegebb is Június végére az időjósok szép, meleg napokat szoktak jelezni. Tudományos alapja is van ennek: ebben a hónapban átlagosan 22 fok körül van a hőmérséklet. A nyár első napján, 21-én. amely ily módon egyben a nyár első vasárnapja is volt, 28,2 fokot mértek árnyékban a szegedi meteorológiai intézet időjelző állomásán. Ennél volt már ezen a napon nagyobb meleg is: 1961-ben 32,7 fok, 62-ben 33,9 — sőt 34,4 is. Akik az újszegedi uszodában heringet játszottak, így is alaposan lesülhettek, hiszen napon akár negyven fok is lehet ilyenkor a meleg. Emberemlékezet óta nem voltak ennyien: csak a bevétel kilencezer forint volt, s tudnivaló, hogy az uszodának ötezer bérletese is van. A több mint hatezer fürdőző minden helyet elfoglalt. szinte mozdulni sem lehetett. Tele volt a kertfürdő is, amelyet a vállalat a közönség kérésére vasárnaponként reggel héttől este hétig nyitva tart. Az uszodát nyilván azért özönlötték el a vendégek, mert a partfürdő víz alatt van. Ugyanígy persze a kemping is, ami ezen a hét végén is érzékenyen érintette az idegenforgalmi hivatalt. A rendkívüli helyzetre való tekintettel mintegy kétszázan mondták le szállásukat. A vendéglátóipartól pedig a labdarúgó-világbajnokság döntője csalta el két órára a vendégsereget. A mérkőzés idejét kivéve így is jó napja volt néhány vendéglőnek. A Hágiban a nyár első vasárnapján 18 960 forint értékű italt ittak, 16 680 forint értékű ételt ettek meg. Bár a söripari vállalat szegedi kirendeltsége szerint rossz volt az elmúlt héten az ellátás — nem futott be a külföldi sör — különösebb panasz ezúttal nem volt A Hungária-étteremben este tizenhétféle bort ittak a vendégek 184 üveggel, sörből összesen 1134 üveg fogyott el — mintegy négyezer liter tehát —, de ittak ezenkívül 306 üveg Sztár kólát, 343 pohár narancslét és limonádét is. A nagy melegben sokan igyekeztek Újszegedre ismerőseikhez, rokonaikhoz, vagy éppen a ligetbe. A Vidám Parkban ezen a vasárnapon mintegy háromezer látogató fordult meg. Aki pedig tehette, autóra ült, és kifutott a városi kánikulából a zöldbe: Gyopárosra például, ahol sok szegedi köszönt egymásnak a nyár első vasárnapján. Középiskolások az árvízi munkában A KISZ Szeged városi bizottsága a tanév utolsó napjaiban felhívással fordult a város középiskolásaihoz, hogy vegyenek részt az árvízvédelmi munkák során felhasznált anyagok mentésében, a rendteremtésben. Az eredeti terv az volt, hogy háromnapos turnusokba osztják be a jelentkezőket, ám a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívására némiképp módosította az eredeti elképzelést. A felhívás ugyanis kimondja: az élelmiszeripari iskolák diákjai szakmai gyakorlatuk ideje alatt hosszabb időt is tölthetnek közvetlen vagy közvetett árvízvédelmi munkában. Ezért a szegedi élelmiszeripari szakközépiskola 140 diákja egyhetes, a felsőfokú élelmiszeripari technikum 120 hallgatója kéthetes társadalmi munkára jelentkezett. Hasonlóképp módosult a munka jellege is. Mivel a folyó apadása igen lassú, a Stefánia, a Móra park és a klinikák előtti sétány homokzsákjainak elhordása, a partszakasz rendbe tétele még várat magára, így az említett diákcsoportokat, valamint más szegedi középiskolák diákjait úgynevezett közvetett árvízvédelmi munkára irányítják. Ennek megfelelően tegnap, hétfőn reggel a konzervgyárban, illetve a Hunyadi János sugárúti KISZlakásépítkezésen álltak munkába a fiatalok, akik mindkét munkahelyen az árvízvédelemben közvetlenül részt vevő munkásokat helyettesítik. Ugyancsak érkeztek diákcsoportok a kommunális I vállalathoz, valamint a Roi yal-szálló építkezéséhez. Holnap, szerdán és csüí törtökön a Körössy József j Közgazdasági Technikumban más jellegű munkát is végez 70 diák: a levéltár kéI résére az iskola irattárát szállítják el. A július 8-án záruló nagyszabású akció utolsó napjaiban — remélhetőleg — már az eredetileg tervezett városszépítésre, parkrendezésre is sor kerül. Az építőtábor jellegű társadalmi munkában egyébként közel 700 szegedi középiskolás vesz részt. A munka általában reggel 7 órakor kezdődik számukra és déli 1 óráig tart. Ebédet minden társadalmi munkás ingyen kap, s munkájukat szakképzett munkavezetők irányítják. Kötelesség és városszeretet E

geket ostromló eredményeket várhatunk jövőre a kerületek közötti társadalmi munka versenytől. Nemcsak azért, mert szép kis summáért, a városi tanács által fölajánlott díjért folyik a verseny, nemcsak azért, mert hiszen úgy lenne szép, ha minden évben többet vállalnának városukért lakói, azért is, mert most már azokat az apró munkákat is beleszámítják, amelyekre eddig ügyet sem vetettünk. Tanácsülésen hallottam, hogy a tanácstagok — jóvá téve tavalyi restségüket — sorbajárják a házakat, portákat, úgy mérik fel iszonyatos papírmunkával majd, hogy ki mit is tett már ebben az évben. Egy röstellkedő bácsika fel is szólalt, bejelentette, hogy bizony szinte már el is feledkezett arról a lapátmunkáról, amellyel külterületen egyengették el házuk előtt az utat választói. örülnie kell az embernek, ha látja: milyen nagy dolog is ez a város érdekében folytatott verseny, az elsőség, amit a III. szeretne visszahódítani az I. kerülettol. S éppen, mert örömmel tölti el ez, joggal félti attól a mozgalmat, hogy elbagatellizálódik, hogy olyan ellenőrizhetetlen kimutatásokba fullad, amelyeket már nem a város szeretete, hanem önös érdek diktál. Egyébként is: ebben az évben eleve döntetlenre áll majd ez a verseny, hiszen a legfontosabból, az árvízveszély idején végzett munkából egyformán kivette a részét mindenki. Ennek a munkának az értékét csak szívmértékkel lehet mérni, s ahhoz nem lehet hasonlítani sem súlyt, sem pénzt, ahhoz képest minden bagatell, említésre is alig érdemes, ásór^yomnyi munka. A második kerületből például 250 embert kértek a gátra éjszakai munkára, és másfélezren jelentek meg. Ki lenne képes fölmérni ennek az egy esetnek is a társadalmi hasznosságát! Hát nem furcsa ezek után megkérdezni ugyanezektől az emberektől, hogy végeztek-e még valami társadalmi munkát? Több időbe kerül összeszámolgatni, hogy a sok kicsi mennyire megy, mint amenynyit megér. El kellene választani tehát — hogy valamennyire reális legyen a számítás — azt a munkát, amit mindenkinek meg kell csinálnia, ha szereti házát, utcáját, városát, attól, amit akkor végez, ha csökkenteni akarja a társadalom közös terheit. Ha valaki rendben tartja a háza előtti zöldet — akár kötelessége, akár nem — azt nem kell okvetlenül kinevezni társadalmi munkának. Hiszen annyit el kellene várni az emberektől, hogy maga maguknak megteremtsék az emberi körülményeket. Az a társadalmi munka, ha ugyanez a városlakó azáltal csökkenti a társadalmi terheket, hogy részt vállal egy játszótér, egy óvodakert parkosításából. Szóval: ne mondjuk rá mindenre, hogy társadalmi munkában csináltuk, mert ha nem akarjuk elcsépelni ezt a fogalmat, akkor meg kell válogatni, mikor használhatjuk. Az a haszon, amelyet az hoz, ha mindent társadalmi munkává kiáltunk ki, elvész a kár mellett, amit a fogalom tartalmi üresedésében ha nem is ma, de hamarosan lemérhetünk. Ha a fiatalok segítenek egy öreg, elesett embernek, ne nevezzük azt semmiféle munkának, egyszerűen emberségnek. E

gy régi anekdota a népek tulajdonságairól példálózva említi, hogy egy hajón a német utas beleül egy szögbe, és elszakítja a nadrágját, hát elkezd pattogni, káromkodni, ugyanez történik egy franciával, az kéri a panaszkönyvet. A hidegvérű angol nem szól egy szót sem, kalapácsot kér, és beveri a szöget. S ha van egy régi anekdotának úgynevezett eszmei mondanivalója, akkor az: így lenne a természetes. VERESS MIKLÓS A Korányi Sándor Társaság nagygyűlése Somogyi Károlyné felvétele Sosem látott tömeg az újszegedi uszodában. A medence víztükre szinte elveszett az emberek tengerében. Visszavonhatatlannl megérkezett a nyár Hétfőn az Akadémián megkezdődött a Korányi Sándor Társaság kétnapos idei nagygyűlése. Radnót Magda akadémikus elnöki megnyitója utón a Szegedi I. számú Sebészeti Klinika munkatársai a krónikus vesebetegek kezeléséről, a művese kezelésben szerzett tapasztalataikról adtak számot, s ismertették a bélbénulás új kezelési módját. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem gerontaológiai kutató csoportja a szervezet mész-anyagcseréjét szabályozó új hormonnal szerzett klinikai tapasztalatokat ismertette. Délután a szívbetegek rehabilitációja, a szív ritmusát szabályozó műszernek, az úgynevezett pacemakernek a mellkasba helyezése és a vele kapcsolatos tapasztalatok, a shock kezelésének új módszere, a magas vérnyomás keletkezésének korábban fel nem ismert lehetősége és több más kutatási eredmény szerepelt a napirenden. Marketing'70 Finn gazdasági Csaknem száz külföldi, valamint több mint 300 hazai szakember jelenlétében hétfőn délután a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének szék- ' házában megkezdődött a i Gépipari Tudományos Egyesület „Marketing, 70" konferenciája, háromnapos előadássorozat, amit a hét végén kétnapos kerekasztalmegbeszélés követ. A tanácskozás témája a termelőeszközökkel kapcsolatos — tehát gépipari — marketing-tevékenység legjobb módszereinek keresése. küldöttség Bror Wahlroos finn kereskedelem- és iparügyi államtitkár vezetésével gazdasági vegyesbizottsági tárgyalásokra küldöttség érkezett hétfőn Budapestre. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes fogadta, ott volt Marffi Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Műszaki és tudományos együttműködés Dr. Jávor Ervinnek. az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar delegáció utazott Moszkvába, a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködési bizottság kedden kezdődő 13. ülésszakára. A jelenlegi árvízhelyzet tapasztalatait felhasználva tárgyalnak a két ország vízügyi együttműködésének továbbfeljesztéséről. Napirendre tűzik a vegyipari együttműködés több időszerű kérdését, s megvitatják, hogy milyen módon segíthetik a két ország vállalatai, intézményei közötti szerződéses kapcsolatok erősítését. Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián Lengyel Béla akadémikus és Giuseppe Schiavinato, az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács elnökségének tagja aláírta a két intézmény két évre szóló tudományos együttműködési egyezményét. KEDD. 1970. JÜNIUS 33. DELMAGYARQRSZÁG