Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
PANASZNAPON AZ AGROKER-NÉL Sok panasszal felszerelve kopogtattunk be a szegedi AGROKER-hez. Sinkó Antal igazgatót, Dunai Árpád és Kálmán Tibor osztályvezetőt kértük, adjanak magyarázatot, mi az oka, hogy állandóan gyarapodik a hiánycikkek listája. Néhányait emelünk csak ki a kérdésekből és a válaszokból. Legfájóbb téma: magyar gyártmányú erőgépekhez sokszor nehezebb pótalkatrészt kapni, mint az importgépekhez. Szövetkezeteink azt mondják, éppen a könynyebb alkatrész-utánpótlást ígérték, amikor a hazai gyártmányokat ajánlották. A válasz: traktorgyárunk kész traktort gyárt, a legapróbb csavarra is szüksége van, hogy a sok ezer i forintos gép elinduljon, tehát érdemes foglalkoznia vele. De ha Ugyanezt a filléres szerkezetet pótalkatrészként kell gyártania, nem fizetődik ki. Szinte minden mezőgazdasági üzemünkben gondot okoz a gumiabroncsok hiánya. Többet adtak el eddig az AGROKER-nél, mint tavaly. Folyamatosan érkeznek szállítmányok ezután is. Japánból is importálunk, mégsem elég. Tény, hogy a keresletet maradéktalanul később sem tudják kielégíteni. Erősen szorít a cipő az erőgépeknél is. Valóban, de a hiba elsősorban a megrendelőkben van. 191 traktort kértek mindössze a szövetkezetek megrendelésükben, az AGROKER saját kockázatára 387-et rendelt, de várhatóan ez is kevés lesz, hiszen közben rendeződött csak a gépvásárlásokra fordítható bankhitelek ügye. Pótlááként még rendeltek háromszázat, eddig 150-et kaptak. Korrekt válaszok, de elég nyugtalanító most ez a korrrektség. Ha egy fogaskerék vagy kapcsolóvilla hiányzik, filléres ügy. De ha ez nincsen, áll a gép, ha a mezőgazdaságban állnak a gépek ahelyett, hogy dolgoznának, akkor számítsa ki valaki, mennyi kárt okoz egyetlen fogaskerék hiánya. Hát az a sok, ami mind hiánycikk? A szegedi Móra Tsz-től ezt hallom: kész cirkusz, ami az ellátás körül tapasztalható. Az Üj Élet is, a röszkel Aranykalász is azt mondja, hogy beszerzőik Dorozsmát, Kecskemétet, Békéscsabát, Szolnokot járják nap mint nap. Szinte mindent megszereznek, ami kell, de ha ott van, miért nincs itt is? Anynyi többletköltséget jelent a sok futkosás, a felesleges időkiesésről nem is beszélve, hogy drága lesz a legolcsóbb alkatrész is, mire célhoz ér. Furcsa játék, hogy a szegedi AGROKER-hez is jönnek az említett területről, sőt máshonnan is. Az egyensúly tehát megvan, de bosszantó az ilyen egyensúly. Válaszadóink szerint van ebben a sok ingajáratban önként vállalt felesleges munka is. Azt ajánlják ők, forduljanak hozzájuk, hiszen ami az országban bárhol van, azt ők napokon belül meg tudják szerezni. Egyet kérhetünk csak, fogják szaván az AGROKER-t. Utolsó kérdésünk az aratásra vonatkozik. A kombájnok javítása most folyik, de egy sor hiba akkor derül H, amikor elindulnak a gépek. Ékszíj van — elmúlt évek híres hiánycikke —, csak variátorékszíj hiányzik egyelőre, és háromnegyedes görgőslánc. Központilag felmérték az országos készleteket, számba vették a javítóbázisok elfekvő alkatrészeit is. A június 29-től augusztus 22-ig működő ügyeleti szolgálat az ország bármely pontján fellépő hiányt érzékelni tudja, és azonnali pótlásra intézkedik, hiszen bárhonnan átcsoportosíthatja a szükségéé eszközöket és alkatrészeket. Sok más kérdésről is beszélgettünk, őszintén mondva, nem nyugtattak meg a válaszok. Tavaly külön fejmosást kaptak alkatrészek nagyobb mennyiségű raktározásáért és sajnálom, hogy ez a fejmosás most üt vissza. Egyet kell értenünk az AGROKER-rel abban is, hogy szövetkezeteink szakképzett vezetőinek az eddigieknél sokkal pontosabban kell tudniok, mire lesz szükségük jövőre, hiszen termelési terveikihez a szükséges berendezéseket is számításba kell venniük. De nem ők hibáztathatok egyedül. A napfoltok előrejelzésében bizonyára előrébb állunk, mint a földön' járó traktorok alkatrész-szükségletének kikétszerkettőzésében. Objektív nehézségek vannak, de úgy tűnik, ezeket valahol emberek idézik elő. A kereslet-kínálat érzékeny műszerei meg tudják mutatni, hol a hiba az ellátásban. D. H. — Csősz, vagy mezőőr? — Mezőőr! — Miért nem csősz? — Ajért, mert így vagyunk fogadva. Félig igaza van, ha tiltakozik a csőszség ellen. Hol van 6 már a furkÓ6botos vagy kisfejezés, legtöbbször örregember csősztől! Neki dupla csövű puskája van, egyenruhája, és az egyenruhán fénnyel csillogó jelvény: mezőőr. isiéL? Jp| W 11 | • •W jHf fÜ ' " jHoBüral Hivatása is más, mint elődjeié volt. A puska használatához tudnia kellett fegyverismeretet, egy csomó madár hasznát-kárát, és azt a kikötést, hogy amelyik madarat nem ismeri, nem is lőheti le. Megtanították a vagyonbiztonságot célzó Jogszabályok rá vonatkozó szakaszainak egész gyűjteményére. Ha valakinek a tehene belelegel más kukoricájába, azért többféleképpen lehet eljárni ellene. A tehén gazdája ellen persze. Meg lehet büntetni szabálysértésért, meg lehet fizettetni vele a kárt pénzben, de egyezség is születhet a tehénlegelés miatt szembekerült „felek" között. Sokszor elég annyi az igazsógtevéshez, hogy a puskás csősz megszámolja, hány kukoricatő esett az intervenció áldozatául, és törvényt tesz bölcs elhatározással: Horváth Dezső éppen annyi cső illese a károsultat — kukoricaszárral együtt. A körülmények motivációs tényezőként kerülhetnek szóba. A határőrzés továbbra is feladata. Sokan vannak, akik még mindig szeretnek a készre járni. Egy év alatt 213 ügye termett ebből Mohai Józsefnek Zákányszéken. Könyörtelen ember. Aki tilosban jár, nem kerülheti el büntetését. Legtöbben fűkaszálás vagy legeltetés közben esnek áldozatul a csábításnak — mert itt szó szerint igaz, hogy a szomszéd rétje zöldebb, mindig kedvesebb. Innen adódik a szabályok legtöbb megsértése. Agyafúrt esetek is vannak. Volt, aki kicsapta éjszakára disznaját a máséra, belülről be is drótozta a kaput, hadd védekezzen esetleges számonkérés esetén, hogy tudtán kívül van kint a koca a búzában, vagy éppen vissza ne tudjon menni reggelig az ólba. Mondta is a gazda éjféltájban, amikor bezörgetett hozzá, hogy az nem lehet igaz, mert be is drótozta a kaput. — Azt látom, hogy bedrótozta, azért kellett nekem a tetején bemásznom, de a disznó nem tud kaput mászni. Reggel jövök a kárt megbecsülni. Hivatali teendői közé tartozik számon tartani, ki mennyi paprikát ültetett, mennyit palántázott, és hány fonallal akaszt szép piros füzéreket az eresz alá. Sok tekergős észjárással elkövetett lopásnak lehet így elejét venni. Ott van a részes művelésű termények betakarításánál, mert előfordult már, hogy a csindribindri kukorica jutott a gazdának, a közreműködők pedig a javát vitték. Amikor jött a belvíz, ő segített a közmunkára váló kirendelésben, hogy Idejében megtisztítsák a levezető árkokat és csatornákat, és segítséget nyújtsanak a kárvallott családoknak. Sok dolga volt emiatt, mert sík víz volt a határ, de az árvízhez történő mozgósításban megsokszorozódott a munkája. Kutya-macska históriák is akadnák egymás után. Elütött egy autó egy kutyát vagy kóborló macskát, de nincs senki, aki eltemesse. ö deríti fel ilyenkor, ki a néhai állat egykori gazdája. Ha a szomszédok segítenek, egyszerű azi ügy, néha azonban máshonnan kell bizonyítékokat szereznie. Előfordul, hogy puskája miatt kérik segítségét. Erdők szélén sok a szarka, csirkék, pulykák és más aprójószágok hétpróbás veszedelme. Eb'-két lövés a fészekbe elhárítja a bajt, föltéve, ha nem öreg a szarka, mert annak az eszén, éberségén és ravaszságán nehéz puskával kifogni. Külön hivatala szőlőéréskor a seregélyek riasztása, mert azok ugyancsak fircangolják ám a termést. Lead egy lövést, ezrével repülnek. Oltás előtt a vén kutyák lepuffantására kérik, vagy oda, ahol csirkés a kutya, nem ugat vagy elcsavarog. Tanyás területen sok dolga van a puskás csősznek, egy kicsit a rend őrének is számít. Gondolom, haragosa is van bőven. — Akit egyszer rajtakapok valamin, hát az nem borul a nyakamba másnap se, hogy kedves testvér, de jó, hogy találkoztunk. Van, aki sokáig tartja a haragot, de olyan is volt, aki nem sokkal az eset után szintén segítségért jött, mert a szomszéd disznaja meg az ő veteményét túrta széjjel. Egy év óta fokozatosan fogynak a szabálysértők, elfogynak velük lassan a haragosok hs. Talán sikerül beláttatnom az emberekkel, hogy az ő érdekükben dolgozom. Sok jót is mondanak erre a puskás emberre. Tanyai ő is, nem is tudja felülről nézni a tanyán élő népeket. Azt azért sajnálom, hogy hivatalszagú nevet adtak a mindig friss levegőn jövő-menő ember ugyancsak megnövekedett feladata mellé. H. D. Az idei mezőgazdasági kiállításon és vásáron újból lesz tárgynyeremény. A főnyeremények között egy hízott sertés és egy óriás harcsa kerül kisorsolásra. A higlalási versenyben részt vevő gazdaságokban nemrégen mérlegeltek: a borotai téesz hízója tartja a rekordot, 505 kilogrammal, a Bajai Állami Gazdaságban 400, a kántorjánosi téeszben 390, a rohcmi közös gazdaságban 300 kilogrammal „jegyezték" a szépen hízó sertéseket. A kiállításra kerülő főnyereményt augusztus hó elején választják ki a legkövérebbek közüL Készenlétben A RÉGI CSILLAGDA Kömye község mellett. Erdőtagyoson élt Posztóczik.v Károly, az egyik leghíresebb magyar amatör csillagász. Csillagdáját az 1900-as ével^ elején állította fel. amikor hazankban még nem volt állami csillagvizsgáló. A forgató kupolával felszerelt épületben 50 éven át használt ritka műszerek jelentős szerepet játszottak a magyar csillagászat történetében. Az erdőtagyosi „csillagda" felszerelése aránylag épségben maradt meg. A 49 darabból álló gyűjteményt a 80 éves csillagász 1962-ben megvételre ajánlotta fel a Komárom megyei tanácsnak. A nagy teljesítményű lencsés távcső, a csillagászati időt mutató óra. a hulló csillagok észlelésére szolgáló meteoroszkop és más műszerek így kerültek a tatai Kuny Domokos Múzeumba. Ott őrzik a csillagda gazdag könyvtárát is. Ebben megtalálható a természettudományi közlöny valamennyi száma, és Posztóczkv 50 éven át gyűjtött feljegyzései. A szenvedélyes csillagász többek között a hulló csillagok, a ködfoltok megfigyelésével foglalkozott, fényképezte a csillaghalmazokat. Megjelent több tanulmánya is az égitestek világáróL A nemcsak tudományos, hanem kultúrtörténeti szempontból ls értékes anyagot most a természettudományos oktatás szolgálatába állítják: a csillagvizsgálót a földrajzi, meteorológiai és más adottság szempontjából legkedvezőbb helyein. Tatán állítják fel. A másik érdekes főnyeremény az óriás harcsa. A pályázat alapján a halászati szövetkezetek versenyeznek a zsákmányért. Áprilisban a tolnai halászoknak egy 36 kilogrammos harcsa került a horgukra, amelyet a helyt teleltető medencében helyeztek el, de ez a szép példány csak biztonsági tartalékként szerepel a listán, mivel május 11-én a gyomai halászoknak 60 kilogrammos óriás harcsát sikerült kifogni. Ezt a szép példányt a Fővárosi Állatkert akváriumában őrzik. A PUSKÁS EMBER ÓRIÁS HARCSA ÉS HÍZOTT SERTÉS