Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

PANASZNAPON AZ AGROKER-NÉL Sok panasszal felszerelve ko­pogtattunk be a szegedi AGRO­KER-hez. Sinkó Antal igazga­tót, Dunai Árpád és Kálmán Ti­bor osztályvezetőt kértük, adja­nak magyarázatot, mi az oka, hogy állandóan gyarapodik a hi­ánycikkek listája. Néhányait emelünk csak ki a kérdések­ből és a válaszokból. Legfájóbb téma: magyar gyárt­mányú erőgépekhez sokszor ne­hezebb pótalkatrészt kapni, mint az importgépekhez. Szövetkezete­ink azt mondják, éppen a köny­nyebb alkatrész-utánpótlást ígér­ték, amikor a hazai gyártmá­nyokat ajánlották. A válasz: traktorgyárunk kész traktort gyárt, a legapróbb csavarra is szüksége van, hogy a sok ezer i forintos gép elinduljon, tehát ér­demes foglalkoznia vele. De ha Ugyanezt a filléres szerkezetet pótalkatrészként kell gyártania, nem fizetődik ki. Szinte minden mezőgazdasági üzemünkben gondot okoz a gu­miabroncsok hiánya. Többet adtak el eddig az AG­ROKER-nél, mint tavaly. Fo­lyamatosan érkeznek szállítmá­nyok ezután is. Japánból is im­portálunk, mégsem elég. Tény, hogy a keresletet maradéktala­nul később sem tudják kielé­gíteni. Erősen szorít a cipő az erőgé­peknél is. Valóban, de a hiba elsősorban a megrendelőkben van. 191 trak­tort kértek mindössze a szö­vetkezetek megrendelésükben, az AGROKER saját kockázatára 387-et rendelt, de várhatóan ez is kevés lesz, hiszen közben rendeződött csak a gépvásárlá­sokra fordítható bankhitelek ügye. Pótlááként még rendeltek háromszázat, eddig 150-et kap­tak. Korrekt válaszok, de elég nyug­talanító most ez a korrrektség. Ha egy fogaskerék vagy kapcso­lóvilla hiányzik, filléres ügy. De ha ez nincsen, áll a gép, ha a mezőgazdaságban állnak a gépek ahelyett, hogy dolgoznának, ak­kor számítsa ki valaki, mennyi kárt okoz egyetlen fogaskerék hiánya. Hát az a sok, ami mind hiánycikk? A szegedi Móra Tsz-től ezt hallom: kész cirkusz, ami az ellátás körül tapasztalható. Az Üj Élet is, a röszkel Aranyka­lász is azt mondja, hogy beszer­zőik Dorozsmát, Kecskemétet, Békéscsabát, Szolnokot járják nap mint nap. Szinte mindent megszereznek, ami kell, de ha ott van, miért nincs itt is? Any­nyi többletköltséget jelent a sok futkosás, a felesleges időkiesés­ről nem is beszélve, hogy drá­ga lesz a legolcsóbb alkatrész is, mire célhoz ér. Furcsa játék, hogy a szegedi AGROKER-hez is jönnek az em­lített területről, sőt máshonnan is. Az egyensúly tehát megvan, de bosszantó az ilyen egyen­súly. Válaszadóink szerint van ebben a sok ingajáratban önként vállalt felesleges munka is. Azt ajánlják ők, forduljanak hozzá­juk, hiszen ami az országban bárhol van, azt ők napokon be­lül meg tudják szerezni. Egyet kérhetünk csak, fogják szaván az AGROKER-t. Utolsó kérdésünk az aratásra vonatkozik. A kombájnok ja­vítása most folyik, de egy sor hiba akkor derül H, amikor el­indulnak a gépek. Ékszíj van — elmúlt évek hí­res hiánycikke —, csak variátor­ékszíj hiányzik egyelőre, és há­romnegyedes görgőslánc. Közpon­tilag felmérték az országos kész­leteket, számba vették a javító­bázisok elfekvő alkatrészeit is. A június 29-től augusztus 22-ig mű­ködő ügyeleti szolgálat az or­szág bármely pontján fellépő hi­ányt érzékelni tudja, és azonnali pótlásra intézkedik, hiszen bár­honnan átcsoportosíthatja a szük­ségéé eszközöket és alkatrésze­ket. Sok más kérdésről is beszél­gettünk, őszintén mondva, nem nyugtattak meg a válaszok. Ta­valy külön fejmosást kaptak al­katrészek nagyobb mennyiségű raktározásáért és sajnálom, hogy ez a fejmosás most üt vissza. Egyet kell értenünk az AGRO­KER-rel abban is, hogy szövet­kezeteink szakképzett vezetőinek az eddigieknél sokkal pontosab­ban kell tudniok, mire lesz szük­ségük jövőre, hiszen termelési terveikihez a szükséges berende­zéseket is számításba kell ven­niük. De nem ők hibáztatha­tok egyedül. A napfoltok előre­jelzésében bizonyára előrébb ál­lunk, mint a földön' járó trakto­rok alkatrész-szükségletének ki­kétszerkettőzésében. Objektív ne­hézségek vannak, de úgy tűnik, ezeket valahol emberek idézik elő. A kereslet-kínálat érzé­keny műszerei meg tudják mu­tatni, hol a hiba az ellátás­ban. D. H. — Csősz, vagy mezőőr? — Mezőőr! — Miért nem csősz? — Ajért, mert így vagyunk fo­gadva. Félig igaza van, ha tiltakozik a csőszség ellen. Hol van 6 már a furkÓ6botos vagy kisfejezés, legtöbbször örregember csősztől! Neki dupla csövű puskája van, egyenruhája, és az egyenruhán fénnyel csillogó jelvény: mező­őr. isiéL? Jp| W 11 | • ­•W jHf fÜ ' " jHoBüral Hivatása is más, mint előd­jeié volt. A puska használatához tudnia kellett fegyverismeretet, egy csomó madár hasznát-ká­rát, és azt a kikötést, hogy ame­lyik madarat nem ismeri, nem is lőheti le. Megtanították a va­gyonbiztonságot célzó Jogszabá­lyok rá vonatkozó szakaszainak egész gyűjteményére. Ha valakinek a tehene bele­legel más kukoricájába, azért többféleképpen lehet eljárni el­lene. A tehén gazdája ellen per­sze. Meg lehet büntetni szabály­sértésért, meg lehet fizettetni ve­le a kárt pénzben, de egyezség is születhet a tehénlegelés miatt szembekerült „felek" között. Sok­szor elég annyi az igazsógtevés­hez, hogy a puskás csősz meg­számolja, hány kukoricatő esett az intervenció áldozatául, és tör­vényt tesz bölcs elhatározással: Horváth Dezső éppen annyi cső illese a károsul­tat — kukoricaszárral együtt. A körülmények motivációs tényező­ként kerülhetnek szóba. A határőrzés továbbra is fel­adata. Sokan vannak, akik még mindig szeretnek a készre jár­ni. Egy év alatt 213 ügye ter­mett ebből Mohai Józsefnek Zákányszéken. Könyörtelen em­ber. Aki tilosban jár, nem ke­rülheti el büntetését. Legtöbben fűkaszálás vagy legeltetés köz­ben esnek áldozatul a csábítás­nak — mert itt szó szerint igaz, hogy a szomszéd rétje zöldebb, mindig kedvesebb. Innen adódik a szabályok legtöbb megsértése. Agyafúrt esetek is vannak. Volt, aki kicsapta éjszakára diszna­ját a máséra, belülről be is dró­tozta a kaput, hadd védekezzen esetleges számonkérés esetén, hogy tudtán kívül van kint a koca a búzában, vagy éppen vissza ne tudjon menni reggelig az ólba. Mondta is a gazda éj­féltájban, amikor bezörgetett hozzá, hogy az nem lehet igaz, mert be is drótozta a kaput. — Azt látom, hogy bedrótoz­ta, azért kellett nekem a tetején bemásznom, de a disznó nem tud kaput mászni. Reggel jö­vök a kárt megbecsülni. Hivatali teendői közé tartozik számon tartani, ki mennyi pap­rikát ültetett, mennyit palántá­zott, és hány fonallal akaszt szép piros füzéreket az eresz alá. Sok tekergős észjárással elkövetett lopásnak lehet így elejét venni. Ott van a részes művelésű ter­mények betakarításánál, mert előfordult már, hogy a csindri­bindri kukorica jutott a gazdá­nak, a közreműködők pedig a javát vitték. Amikor jött a belvíz, ő segí­tett a közmunkára váló kirende­lésben, hogy Idejében megtisz­títsák a levezető árkokat és csa­tornákat, és segítséget nyújtsa­nak a kárvallott családoknak. Sok dolga volt emiatt, mert sík víz volt a határ, de az árvízhez történő mozgósításban megsok­szorozódott a munkája. Kutya-macska históriák is akadnák egymás után. Elütött egy autó egy kutyát vagy kóborló macskát, de nincs senki, aki el­temesse. ö deríti fel ilyenkor, ki a néhai állat egykori gaz­dája. Ha a szomszédok segíte­nek, egyszerű azi ügy, néha azonban máshonnan kell bizo­nyítékokat szereznie. Előfordul, hogy puskája mi­att kérik segítségét. Erdők szélén sok a szarka, csirkék, pulykák és más aprójószágok hétpróbás veszedelme. Eb'-két lövés a fé­szekbe elhárítja a bajt, föltéve, ha nem öreg a szarka, mert annak az eszén, éberségén és ra­vaszságán nehéz puskával ki­fogni. Külön hivatala szőlőérés­kor a seregélyek riasztása, mert azok ugyancsak fircangolják ám a termést. Lead egy lövést, ez­rével repülnek. Oltás előtt a vén kutyák lepuffantására kérik, vagy oda, ahol csirkés a kutya, nem ugat vagy elcsavarog. Tanyás területen sok dolga van a puskás csősznek, egy ki­csit a rend őrének is számít. Gondolom, haragosa is van bő­ven. — Akit egyszer rajtakapok va­lamin, hát az nem borul a nya­kamba másnap se, hogy kedves testvér, de jó, hogy találkoz­tunk. Van, aki sokáig tartja a haragot, de olyan is volt, aki nem sokkal az eset után szintén segítségért jött, mert a szomszéd disznaja meg az ő veteményét túrta széjjel. Egy év óta foko­zatosan fogynak a szabálysér­tők, elfogynak velük lassan a haragosok hs. Talán sikerül be­láttatnom az emberekkel, hogy az ő érdekükben dolgozom. Sok jót is mondanak erre a puskás emberre. Tanyai ő is, nem is tudja felülről nézni a tanyán élő népeket. Azt azért sajná­lom, hogy hivatalszagú nevet adtak a mindig friss levegőn jövő-menő ember ugyancsak megnövekedett feladata mellé. H. D. Az idei mezőgazdasági kiállítá­son és vásáron újból lesz tárgy­nyeremény. A főnyeremények között egy hízott sertés és egy óriás harcsa kerül kisorsolásra. A higlalási versenyben részt ve­vő gazdaságokban nemrégen mér­legeltek: a borotai téesz hízója tartja a rekordot, 505 kilo­grammal, a Bajai Állami Gazda­ságban 400, a kántorjánosi téesz­ben 390, a rohcmi közös gazda­ságban 300 kilogrammal „jegyez­ték" a szépen hízó sertéseket. A kiállításra kerülő főnyereményt augusztus hó elején választják ki a legkövérebbek közüL Készenlétben A RÉGI CSILLAGDA Kömye község mellett. Erdő­tagyoson élt Posztóczik.v Károly, az egyik leghíresebb magyar amatör csillagász. Csillagdáját az 1900-as ével^ elején állította fel. amikor hazankban még nem volt állami csillagvizsgáló. A forgató kupolá­val felszerelt épületben 50 éven át használt ritka műszerek je­lentős szerepet játszottak a ma­gyar csillagászat történetében. Az erdőtagyosi „csillagda" fel­szerelése aránylag épségben ma­radt meg. A 49 darabból álló gyűjteményt a 80 éves csillagász 1962-ben megvételre ajánlotta fel a Komárom megyei tanács­nak. A nagy teljesítményű len­csés távcső, a csillagászati időt mutató óra. a hulló csillagok ész­lelésére szolgáló meteoroszkop és más műszerek így kerültek a ta­tai Kuny Domokos Múzeumba. Ott őrzik a csillagda gazdag könyvtárát is. Ebben megtalálha­tó a természettudományi közlöny valamennyi száma, és Posztóczkv 50 éven át gyűjtött feljegyzései. A szenvedélyes csillagász többek között a hulló csillagok, a köd­foltok megfigyelésével foglalko­zott, fényképezte a csillaghalma­zokat. Megjelent több tanulmá­nya is az égitestek világáróL A nemcsak tudományos, hanem kultúrtörténeti szempontból ls értékes anyagot most a termé­szettudományos oktatás szolgála­tába állítják: a csillagvizsgálót a földrajzi, meteorológiai és más adottság szempontjából legked­vezőbb helyein. Tatán állítják fel. A másik érdekes főnyeremény az óriás harcsa. A pályázat alap­ján a halászati szövetkezetek versenyeznek a zsákmányért. Áp­rilisban a tolnai halászoknak egy 36 kilogrammos harcsa ke­rült a horgukra, amelyet a helyt teleltető medencében helyeztek el, de ez a szép példány csak biztonsági tartalékként szerepel a listán, mivel május 11-én a gyomai halászoknak 60 kilo­grammos óriás harcsát sikerült kifogni. Ezt a szép példányt a Fővárosi Állatkert akváriumában őrzik. A PUSKÁS EMBER ÓRIÁS HARCSA ÉS HÍZOTT SERTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents