Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

„Kistanárok" kijárása Mennyi idő is? Nem több, másfél év telt cl azóta, hogy a szegedi József Attila Tudományegyetem természettudományi karának száz hallgatója fogta magát, és hétvégéről hétvégére elutazott Csongrád megye városaiba, községeibe, a hátrányos helyzetű középiskolásokat 6egíteni. Vonatra, autóbuszra szállásuk ugyan nem volt előzmények nélkül, hiszen pesti példák már korábban bíztattak a rendszeres ide-oda utazásra, ám a feladat, amelynek teljesítését vállalták, mégis többet Jelentett, mint egyszerű „korrepetálást". Misszió volt ez — ahogy mondják —, a kétkezi szülők fiainak, lányainak útegyengető missziója... Ami a „missziózással" eltöltött napok további értékelését illeti, még az ismeretség-;, és barátságszálak fonásáról kell beszámolnia a krónikásnak. Azt kell tisztázni: volt-e, házhoz hívás, a korrepetitorok etetése, házaknál való itatása? A sok tapasztalat alapján megfogalmazott válasz: ebéddel, vacsorával megváltott köszönet nem állított nehéz helyzet elé senkit! Dicsé1969 februárjában, amikor megtartott „menedzsertalál- retére a „hátrányos helyzeelóször találkoztak a kezük- kozó" résztvevői szerint: tű" apáknak, anyáknak — re bízott gimnazistákkal, éles is, erős is volt a jól majd mindenki tudja, s tudmég sokféle nyűg fogta visz- megszervezett észcsiszolás, ta, hogy nem a zsíros pesza a segítőakció résztvevőit. Mind a „helyszíni" foglal- csenyékért, teli korsókért Aggályoskodás ide, aggályos- kozások, mind pedig a rá- vállalták fiaik, lányaik taníkodás oda — az önkéntes adásórák olyanok voltak, tását a szegedi egyetemisták, korrepetitorokat rendre be- hogy nemigen kell félni egy Sokkal inkább azért, hogy egyetemre, főiskolára készülőnek sem. És ahogy a mostani, izgalomtól telített napok mutatják, nem is nagyon félnek! Lapozgatják a számukra összeállított jegyzetfüzeteket, nézegetik a matematika-, fizikapéldákkal teli köteteket, s azt latolgatják fogadták! „Tanár nénik", „tanár bácsik" lettek huszonhárom, huszonnégy évesen, s amikor most elérkezett a végső, nagy számadás, az érettségi, bizony sokan mondogatták: „az isten" küldte hozzánk ezeket az egyetemistákat... Néhány nap, és máris kiderül: volt-e értelme a másfél éves utazgatásnak! Használt-e a rendszeres osztás, szorzás, példamegoldás, amely nélkül aligha csiszolódott volna kellő élességűre az akcióba bevont lányok és fiúk esze. A szerda este Szegeden többek. mások legyenek mint a megajánlott segítség nélkül lehetnének! Végezetül pedig: hálás dolog faggatni a középiskolások „mentőakciójának" irányítóit, résztvevőit. Készséggel mesélnek a korai kelésekről éppúgy, mint egyegy számtanpélda örömet NAPI KISLEXIKON a nőmozgalomról A járási nőtanács feloszlása után tegnap adtunk hírt arról, hogy megszűnt a megyei nőtanács is. # Miért? Az MSZMP KB február 18—19-i ülésén behatóan foglalkozott a nők helyzetével, s a nőmozgalom további fejlődése érdekében úgy döntött, hogy a nőkérdée&el való foglalkozást a mindennapi pártmunka részévé kell tenni, mert ez előfeltétele annak, hogy össztársadalmi üggyé váljék. # Ml a nőmozgalom? A nők egyenjogúságáért küzdő mozgalom. Kezdetei a múlt század második felére nyúlnak vissza. A polgári feminizmus elsősorban a választójogért és a művelődés jogáért szállt síkra, a teljes egyenjogúság elérését a nőmunkásmozgalom tűzte célul. Az 1910. évi koppenhágai második nemzetközi nőkonferencia Clara Zetkin javaslatára május 8-át a nőmozgalom napjává nyilvánította (nemzetközi nőnap). A nőmozgalom követeléseit az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével a Szovjetunióban valósították meg. 1945-ben megalakult a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. # Nálunk? Először az 1919-1 Tanácsköztársaság adott a nőknek választójogot. A felszabadulás után az MKP irányításával a szakszervezetek és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) vette át a nőmozgalom feladatait, majd 1957-ben a Magyar Nők Országos Tanácsa. A községi, városi, járási, megyei nőtanáosok megszűnésével nőbizottságok alakulnak a különböző politikai, társadalmi és tömegszervezetek területi, illetve üzemi, intézményi vezető testületei mellett. Az MSZMP KB határozata szerint új szervezeti formákban új tartalmi fejlődés kezdődik. vajon 'kimaradt-e valami az aTdó. megoldásáról. Klukovíts tételek Eajos matematikus tanaregymás után soroit közül. Van-e olyan tudnivaló, amelyet nem teljesen, csak részleteiben sajátítottak el... Igaz, egyelőre még kevesen, de azért több tucatnyian vannak már olyanok, akik nemcsak fizikát és matematikát, de újabban biológiát, kémiát és néhány idegen nyelvet is tanultak n diploma nélküli tanár néniktől, tanár bácsiktól. Egy újabb akció részesei voltak segéd azt mondja, hogy á'talában heti másfél napja ment rá erre a másfél éves akcióra. Hatvani László — szintén matematikus tanársegéd — a csongrádi brigád gazdája volt. ö így summáz: — Igaz, hogy tegeződtünk a ránk bízott gimnazistákkal, de nemcsak a tankönyvben foglaltakat ismételtük át velük. Többet is, egyebet is tanítottunk! Többet is, egyebet is! Nem más — ez a most véők, s azok akik korrepetá- get érő másfél éves de a kö_ lásukra, gyérebb ismereteik megerősítésére vállalkoztak, hasonlóképp fáradhatatlanoknak bizonyultak, mint a vetkező esztendőkben majd meg-megújuló mozgalom megfogalmazott esszenciája". Lényege — szegedi egyetem TTK-jának ahogy mondani szokás i unogy monaani SZÜKUS . . Aki a rendszeresen kijáró „kistanárok" vidéki óraadásainak tanúja volt, az tudja csak igazán, hogy miféle értékeket rejt magában egyegy ilyen pénzzel meg nem matematikusai, fizikusai. Vonatozni, autóbuszozni, hosszú órákat az oda-, viszszautazással eltölteni ők sem voltak restek: ahogy a beosztás rubrikái parancsolták, úgy keltek indultak Szén- váuhat6 de nem ls én. tesre, Kistelekre Csongradra ráadásóra... — a parancsba ki nem adott parancs szerint... A. L. A Szegedi Ecset- és Seprűgyárban egy esztendő alatt 3 millió darab kézi- és szobaseprűt gyártanak, nagyrészt exportra. íme egy csapat kész seprű mutatóba. Somogyi Károlyné felvétele Szidjuk, szeretjük, használjuk Növekvő utasszám, jobb szociális körülmények a Közlekedési Vállalatnál Már csak emlék: mennyit ban nem sikogatnának a ko- sos csuklós villamost kapszorongtuk, izzadtunk az új- esik —, mert az egyenes nak. Így aztán végre egysészegedi villamosban, míg szakaszokon is széthorda- ges kocsipark alakulhat kii lassan mászott át a nyári nák, s így nem tudnának csökkenthetik a raktárkészhőségtől felforrósult hídon, fékezni. A megoldás, amit letet, könnyebb lesz a szere-. Aztán, amikor megszűnt, de nagyon szorgalmazunk, hogy lök dolga is. sokan kívánták vissza azok a kanyarokban, amelyek itt Szegeden hihetetlenül élesek, vizes, grafitos oldattal sokszor kenjék be a síneket. Sajnos, időnként jön a locsolókocsi, és lemossa. A másik vád: valóságos négyszáz kilencvenkét ezren, porszívó a szegedi villamos. A bérletek száma minimáliMagam is érzékelem nap san, a jeggyel utazóké az elmint nap. Ezért már tárgyal- ső negyedévben jelentősen ban megindult ősvillámös tunk a kommunális üzem- emelkedett, utódainak. Kanyarban csikó- mel- h°gy menjenek rá nyurog, poros, nincsenek benne ®odtan Porszívó gépükkel a T" 'L^ ' hangszórók. Tóth József slnre ls> nem felünk az alap- / aSKOpCflZ közül is, akik szidták. Sikoly a kanyarban Korholó szavakkal legtöbben szegedi specialitásait illetjük a városunkban 1908A forgalomra elsősorban az eladott jegyek számából következtetnek: a múlt év januárjában az egyes vonalon négyszáz hetvenezren utaztak, idén januárban igazgató, aki egy éve vette Mt meglazulásától. A végle- * InUnlsnrei át a Közlekedési Vállalat ges megoldás persze az len- C5 iUKÜKOCSÍ vezetését, vállalja a bíró ne> hogy amikor a negyedik szerepét. ötéves tervben felújítjuk az A több jegy a kalauznak *_ Az első vád tehát a esi- eSyes fonalat, hozzák rend- azt jelenti, hogy nagyobb a korgás. Ezt én sem szeretem. De olajjal nem kenhetjük a síneket — bár akkor valóFolyóiratszemle Válságban van-e a család? Randevúzunk, leánykérőbe lébe került a szerelem. Ez megyünk, odaállunk az a körülmény viszont sok anyakönyvvezető elé. hall- esetben éppen a házasságok gátjuk jövendő fiunk, lá- felbomlását idézi elő, hiszen nyunk első szívedobbanását; az érzelemváltozás, a durva megvesszük az iskolástáskát, bánásmód, a szülői beavatkönnyezünk a ballagásokon; kozás, mind-mind nyomós izgulunk az egyetemi főivé teli, majd bizonyos státusok ide-odaítélése miatt. Csaláválóoknak bizonyulhat. Kulcsár Kálmán így sum„Ti?, T^u Z máz: nem válságban van a dot alapxtunk csaladban és m ^ Alakul családért élünk — közben „,„,71 hallgatjuk, olvassuk, rokonaink, ismerőseink életét figyelve tapasztaljuk, hogy miként átalakul társadalom is! maga Varga Károly a házasság annyi Igyekezet és áldozat és a szabadidő kapcsolatait ellenére formálódik, sőt elemzi szintén rendkívül érbomlik a család. dekes tanulmányában. Milyen törvények szabá- 12 országban végzett felmélyozzák ezt a formálódást, rés eredményeit tagolva elbomlási? — erre a kérdésre mondja, hogy bizony aligha keres választ az Üj Írás jú- nevezhetők otthonülőknek a niusi számának Mérleg ro- magyar férjek. Míg egy Osvata, amely változatos ta- nabrückben (NSZK) élő férnulmánysorozatával messze fi általában 4,3 órát tölt nakiemelkedik az e havi folyó- ponta a feleségével, addig a iratszámok anyagából. győri társa alig 2,2 órát. Az összeállítás első tanul- Persze, a magyar feleségek mányát Család — ma cím- sem sokkal több alkalmat mel Kulcsár Kálmán írta. nyújtanak a beszélgetésre! Mondandójának lényege: el- Osnabrückben 4,4 órát tesz sősorban „terjedelme" sze- ki a közösen eltöltött idő, rint alakul át a család. Meg- Győrben viszont csak 2 órát. szűnt a nemzedékeket együtt- Nehéz elutasítani a feltevést tartó, egy családfő köré tö- — összegez Varga Károly —, mörült nagy család, a „had", hogy a hazai válások szokats helyette előállt a jóval ke- lanul magas aránya erős vesebb tagot számláló kis- összefüggésben van azzal, család, amelynek tagjai — hogy a magyarok — főleg a a megváltozott gazdasági, férjek — nem túl szívesen társadalmi viszonyok között tartózkodnak otthon. — már családon kívül végzik mindennapi munkájukat. egy házasságot. Különösen érdekes az idősebb korosztály nagy nősülési, férjhezmenési hajlandósága! Andorka Rudolf — aki szintén a család és házasság kérdéseit elemzi, a demográfiai és szociológiai szakirodalom segítségével — sok szakmunkát. tanulmányt idézve vonja le a mások által is megközelített végkövetkeztetést. Nincs szó eredendően űj formáról — mondja — csak átalakulásról: a jövő családjának létrejöttéről, amely az egyenrangú férj és feleség kölcsönös érzelmein alapul. Hogy feltevése igaz, azt többek között olyan tények is alátámasztják, mint a más — nem európai — kultúrák megváltozott, az európaihoz mind jobban közeledő házasodási szokásai. A. L. be az úttestet is. napi részesedése a táskaA villamosokban eredeti- pénzből. A táskában összeleg voltak mikrofonok és gyűlő bevételnek fővonalon hangszórók, de ezek a me- 0,8 százalékát, idén egy szárev tengely és pálya miatt zalékát kapja meg a ka.auz, tönkrementek nevetségesen mellékvonalon a tavalyi 1,4 rövid idő alatt. Jellemző helyett két százalékot. Átlapéldául, hogy nemcsak mik- gosan ötszáz forintos bevétel rofonnal, fénycsővilágítással mellett tehát valamelyest is fölszerelték az űj kocsi- jobban fest a fizetésük: kat, de — éppen a szegedi 1600—2100 forint. A kocsivepélda nyomán — nagyon zetők havonta 2500—2800 kögyorsan visszatértek min- zött keresnek most már;elődenhol a rendes égőkhöz. A mikrofonkról nem mondunk le véglegesen, de kísérletezni kell, mielőtt megoldást találnánk. Egyszerre hatezren Ha valamennyi villamos járna (vannak tartalék koször a forgalomban dolgozók bérét rendezték, hiszen belőlük van kevés. Ezért egész sor fontos szociális intézkedés született a szegedi közlekedési vállalatnál. A nehéz körülmények között dolgozó pályafenntartók két lakókocsit kaptak. A múlt év második felében a vállalat a vízművekkel közösen kivett egy villát Siófokon: kilenc turnusban félcsik is) egyszerre több mint száz embert üdültethetnek hatezer utast szállíthatnának, ott. Üzemi orvosunk is van Jelenleg 22 csuklós, 19 iker- tavaly óta, az átlagkereset kocsi és 6 motorkocsi alkot- egy év alatt kétszáz forinttal ja a villamosparkot. Sajnos, emelkedett. Egyre többen már a csuklósok is régiek, jönnek vissza, kezdik megnem szólva arról a matuzsá- becsülni magukat a nehéz lemi — negyven-negyvenöt emberek is. évet — kort megért harminc Fordítsunk egyet a képen: százalékról, amit ki akarnak mintha kevesebb lenne a pavonni a forgalomból. Az új villamosokat Debrecenből szerzik be: ebben az évben egy darab két vezetőállásos csuklóst, a következő években három-három darabot A negyedik ötéves terv nélküle meglenni, folyamán 15 két vezetőállá- Veress Miklós nasz a kalauzokra is. Ügy látszik, van összefüggés a munkakörülmények és a viselkedés között. S hogy mégis szidjuk a villamost: talán azért is, mert nem tudunk Egy hét múlva aratnak A következő tanulmány ... ... — Lőcsei Pál írása — lényegében ezt a gondolatot, a " párkapcsolatok alakulasát és egyúttal labilisabb: nyilván", utat enged a kü- eiemzi tovább budapesti ada lonboző társadalmi hatások- tok segítségévei: nak, amelyek a nők munkaba-állásával ugyancsak fel- Statisztikái azt bizonyítják, erősödnek. hogy évről évre. évtizedről A női egyenjogúsodás dön- évtizedre mind több elvált tőén meghatározza a házas- ember él a magyar fővárosságok létrejöttét is. Míg ko- ban. Mind több elvált és rábban nagy befolyást gya- mind több újraházasodott! A koroltak az anyagi tényezők, hatvanas években példáúl az újabb időkben már az minden harmadik-negyedik érzelmi szempontok kerül- házasságra lépő maga mötek rtlőtérbe. A vagyon fö- gött hagyott már legalább Szinte hagyomány, hogy mázsás rekordhozamot vár- mölcsválogató hazánk nagy gabonatermő vidékei közül a szegedi járásban kezdik meg legkorábban az aratást. Kiskundorozsmán, a József Attila Termelőszövetkezetben már indulásra készen állnak a kombájnok, és ha az Idő is kedvez, egy hét múlva kivonulnak a határba. Szitás Ágoston, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy 1 ezer 380 hold az összes kalászosuk. A belvizek kisebb területen károkat okoztak, de a táblák túlnyomó része gazdag termést ígér s bőséges kárpótlást nyújt a veszteségért. Több olyan búzatáblájuk is van, amelyről 28—30 és -tároló nak. Az őszi árpa ugyancsak színt, amelynek építkezését négy-öt mázsával többet ígér meggyorsították, hogy araholdanként, mint amire az tásig elkészüljön. A kaláelső becsléskor számíthattak, szok súlyosak, az esőzések, a Az aratás küszöbén gazdag viharok megdöntötték a gaterméssel biztatnak a kis- bonát. Mindez bizony nehekundorozsmai földek, de zíti a betakarítást. A domég sok lesz a tennivaló, rozsmai kombájnosok azonamíg zsákokba kerülhet az ban nem riadnak vissza a új búza. Éppen a belvizek megpróbáltatásoktól, megmiatt nem tudtak rámenni szokták a helytállást - száídejeben a földekre, s a vegyszeres gyomirtást csak részben végezhették el. Ezért a gabona tisztítására igénybe veszik az új gyümítani lehet rájuk most, az elkövetkező nagy munkák idején is. T. B. SZOMBAT, Mrijtf, —1——• Ihn\h ilihiJ.l — _ W 1970. JÜNIUS 20. Tiitrtlij^flaMiJWÉ^i iil