Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

A szervizellátás fejlesztése Elképzelések a negyedik ötéves tervre A Magyarországon futó gépkocsik száma, ha az euró­pai átlagot vesszük figye­lembe, még nem nagy. De számuk a köyetkező ötéves terv Időszakában több mint kétszeresére emelkedik. Csongrád megyében. az 1068-as 7 és fél ezer gépko­csival szemben 1975-re vár­hatóan 30 ezer autó fogja róni az utakat. Nagy ez a szám. Még in­kább akkor tűnik nagynak, ha valaki figyelembe veszi azt ls, hogy ezeknek a drága és érzékeny gépeknek mpg­felelö ellátás, szerviz szült­NAPI KISLEXIKON a kis­lexikonról Ezt a rovatunkat, két­ségtelenül az árvíz hívta életre. 0 Hogyan született? Szükségét éreztük a naponta felmerülő üj fo­galmak, szakmai kifeje­zések magyarázatának — „elirigyelve" egy klsaé az Esti Hírlap hasonló, népszerű rovatát —. an­nak. hogy olvasóink meg­ismerkedjenek az árvi­zek és az ellettük való védekezés történetével, módszereivel és eszköze­ivel. Hiszen ezekben a hetekben mindenki az árvíz ellen harcol, akár kint a gáton, akár mun­kahelyén áll helyt. 0 Ki a szerzője? Nincs szerzője. Leg­többet köszönhet a ro­vat dr. Vágás Istvánnak, a műszaki tudományok kandidátusának, az Al­só-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság osztályveze­tő főmérnökének, aki na­ponta anyagot és irodal­mat szolgáltatott hozzá, s a kéziratot szakmailag ellenőrizte, nehogy té­vedés, elírás forduljon elő. Irodalomként leg­gyakrabban Bogdánfy Ödön: A természetes vízfolyások hidraulikája (Budapest. 1906). Az ár­vízvédekezés gyakorlati ismeretet (Budapest. 1962) és a Szegedi árvíz. 1879 (Vízügyi történeti füzetek 1., Budapest. 1969) című műveket használtuk fel. 0 a rovat sorsa? Ügy érezzük, a rovat betöltötte hivatását. Sok dicséretet kaptunk érte olvasóinktól, barátaink­tól. bíráló megjegyzést — ami nagy szó! — egyet sem. Mivel az ár­vízi. hidrológiai kérdé­sekből kifogytunk (ami maradt, túlságosan szak­mai jellegű ahhoz, hogy közfigyelem tárgya le­gyen). de az elismerés lovabbi próbálkozásra ösztönöz, úgy döntött a szerkesztőség, ezután is fenntartja a Napi kis­lexikont. 0 További témák? A téma ezek után va­lóban végeláthatatlan. De elsősorban mégis va­lószínűleg belpolitikai és várospolitikai esemé­nyekkel kapcsolatos kér­déseket dolgozunk majd fel, éppolyan módszer­rel, mint eddig: lehető­leg röviden, világosan fogalmazva s tárgysze­rűen. Nagyon Örülnénk, ha ezúttal olvasóink ls részi vennének szerkesz­tésében ellátnának ben­nünket azokkal a té­mákkal. melvek legin­kább a figyelem közép­pontjában vannak, me­lyek mindenkit érdekel­nek. séges. Ezt nemcsak a gépko­csi értéke klvánjH meg. de a közúti közlekedés bizton­sága is. Mi várható a követ­kező ötéves terv időszakóban a szervizszolgálat fejleszté­sében? Az előkészítés szakaszában Még nem született meg a végleges döntés. A terveket az érintett vállalatok már elkészítették. Jelenleg a vá­rost tanácsnál vannak, ahol egyeztetésüket és koordiná­lásukat végzik. Végleges döntésre — országosan — csak az év vége felé kerül sor. De a tervezés — jelenlegi szakaszában ls — sok min­dent elárul az érdeklődők­nek. Igaz, az egyes számok még változhatnak, de a nagyságrendek már valószí­nűleg kialakultnak tekint­hetők. A fejlesztés várhatóan ügy alakul majd, hogy a követ­kező tíz évre képesek lész­nek megbirkózni az egyre több autó javításával, Még akkor is, ha számuk meghá­romszorozódik. Az autójavító tervei A XI. sz. Autójavító Vál­lalat is nagy beruházásokat tervez. A tehergépkocsik ja­vítását űj telephelyükön vég­zik. Így a Tolbuhin sugárúti telep felszabadult, s ezután a személygépkocsik javítá­sát Itt vállalják. Elsősorban a lakosság szómóra. Ezen a telepen eddig napi 00 autót javítottak meg. Ha a terve­zett rekonstrukció elkészül — feltehetően a jövő év vé­gére — napi 150—160 kocsi hagyhatja el újjávarázsolva a telepet. Az ötéves tervben 24o ezer üzemóra fejlesztést kívánnak megoldani, amely kapacitásukat mintegy há­romszorosára emelné. Már kijelölték a nagykörúton, a majdani új hídhoz közel eső szervizlelep helyét ls, ame­lyet még a negyedik ötéves terv elején állítanak munká­ba. A szövetkezeti ipar A gépjárműjavító ktsz is tervezi a jelenlegi kapacitás fejlesztését. Ezt elsősorban a berendezések korszerűsíté­sével, modern gépek beszer­zésével akarják elérni. Ré­szint saját fejlesztési alap­jukból, részint állami támo­gatásból fedezik a költsége­ket. Várhatóan 1971-re el­készül Új szerVizlelepük ls, Tarjónban. Feltéve, ha talál­nak hozzá vállalkozót, aki felépíti. Szegeden jelenleg 14 ma­gánklsipa fos foglalkozik autójavítással. Az ö számuk is bizonyára emelkedni fog. A tervek tehát megnyug­tatóak. A városi tanács ipari osztályán kapott felvilágosí­tás szerint nagy munka fo­lyik, sokat akarnak javítani a jelenlegi helyzeten. Mind­ez biztató, bár még marad egv gond, amelyen talán még nehezebb segíteni. Az alkatrész-utánpótlás nem megfelelő. A kocsik sokszor állnak alkatrészhiány mi­att, bár a szerviz képes len­ne foglalkozni velük. Jő volna ezen a gondon ls se­gíteni. Remélhetőleg a kö­vetkező ötéves tervben az alkatrészellátás is javul és kevesebb gondjuk lesz majd a gépjármű-tulajdonosoknak. Szávay István Mindenkit megvendégelnek kétszer Az Utasellátó Vállalat te­vékenységét, nyári felkészü­lését, tervelt ismertette csü­törtökön a Hunyadi sétaha­jón tartott sajtótájékoztató­ján Tóth Pál főigazgató. A Vállalat múlt évi bevé­tele meghaladta az 1,3 mil­liárd forintot, több mint 550 pavilonja, vendéglátóüzlete, valamint étkezőkocsijai és büfészolgálata átlagban az ország minden lakosát két­szer-háromszor vendégül látta. Jól felkészültek a nyári szezonra, folytatják a kor­szerűtlen söntések átalakítá­sát bisztrókká, az utasellátó üzleteiben megszervezik a friss gyümölcs árusítását, gondoskodnak elegendő üdí­tőitalról. Oj büfépavilonokat adnak át nyolc vidéki vasút­állomáson és három MÁVA­OT pályaudvaron. Jelenleg mintegy 400 automatájuk működik, amelyhez az idén még újabb negyvenet, szerez­nek be és olyan infraberen­dezést, amely lehetővé teszi, hogv az automatákból meleg ételt, is árusítsanak. Az új nyári menetrenddel összhangban szervezték meg a nemzetközt és a hazai vo­natok utasainak kiszolgálá­sát. A távolsági autóközleke­dés utasellátó hálózatának javítására 45 hűtőszekrényt szereltek fel a buszokba. A MAHART-tal megállapodtak mintegy 21 ezer folyami és balatoni utas szervezett ét­keztetéséről. közelről és távolról Csizmák és léptek A lakásépítés programjá­nak meghatározása nem csak HZ adott ország anyHgi ere­jének függvénye. hHnem — például a lakosság kor sze­rinti összetétele, hiszen a mai tizenéves a távlati terv időszakában már családot alapít, lakást igényel — ren­geteg más tényezőnek Is. Ha­zánkban például esuoán a la­kásigénylések számából nem tehet a tényleges lakásszük­ségletre következtetni. Nem, mert sokan — a lakáshely­zet ismerelében — be sem nyújtották Igénylésüket. Má­sok ugyanakkor több helyen és. töjjb címen is. Szép szám­mal vannak olyan igénylők, akiknek másutt lakásuk, há­zuk található stb. A lakás­építés ugyanakkor nem egye­nes következménye a jó vagy rossz lakáshelyzetnek,: Svájcban, Svédországban pél­dául kimondottan jók a la­kásviszonyok, s mégis. Itt Ú1 lakást építenek. Hosszú évek óta a Szovjetunióban éntttk számszerűen n legtöbb lakást, mégis, az általános lakás­helyzetben hátrább áll. hi­szen a háborúban telles la­kásállományának neevedét vesztette el. s a másik ne­aved súlyos károkat szenve­dett... A második világháború négvjnillló lakást teljesen el­pusztított. s 15 millió szen­vedett különböző mértékű sérüléseket Európában. Köz­vetlenül a háború éveit kö­vetően elsősorban a lakás­építés — és minden építés — ipari bázisait kellett lét­rehozni. s csak az 1950-es évektől beszélhetünk nagy­mértékű lakásépítésről. Igaz. akkortól kezdve sok ország­ban mérföldet lépő csizmá­kat húztak a lakásépítők. Ilyen csizmában járnak a szo­cialista országok ls. Ám hát­róbbról kezdték, mint part­nereik . 1 Húsz esztendeje. 1950-ben az ezer lakosra jutó lakás­építés az Egyesült Államok­ban volt a legmagasabb: ki­lenc. Az NSZK 7,5 lakást épített akkor ezer lakosra, s a többi európai tőkés ország mutatóla is hat-hét között volt. A szocialista országok közül a Szovjetunió építette — mér akkor is — a leg­több lakást, ezer lakosra számítva hatot. A többi szo­cialista ország e mutatója 1,5 és 4,0 között mozgott. A fejlődés gyorsaságának érzé­keltetésére: hazánkban 1050­ben ezer lakosra 3,8,1968-ban 6.3 újonnan épített lakás ju­tott. A Szov jetunióban 6.0 Il­letve 9,4, Csehszlovákiában 3,1 és 6,1, Lengyelországban 2.4 és 5,9. Romániában 3.0 és 8,8, Bulgária 2.7 és 8,1. Jugo­szláviában 1.8 és 6.4. a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban 1,7 és 4,5, A gyorsuló lakásépítési ütem eredményeként a szo­cialista országok kivétel nél­kül „felsőbb osztályba" lép­tek: a rossz lakáshelvz.etű or­szágok közül h közepesek. Il­letve a közepesek közül a lók csoportjába. Az európai szo­cialista országik között a Né­met Demokratikus Köztársa­ság áll az élen — ezer lakos­ra 349 lakás —. őt hazánk követi — 309 lakás —.majd a további sorrend: Csehszlo­vákia, Szovjetunió. Románia, Bulgária, Lengyelország. Ju­goszlávia. (Hazánk esetében az épített lakások száma hosszabb távon így alakult: 1941-ben 31 ezer, 1950-ben 35 ezer, az 1961—1985 közötti évek átlaga 56.5 ezer. 1969­ben 81,8 ezer. Az Idézett adntnk egésze végül is egyértelmű kép ki­alakítását teszi lehetővé, ami a feilődés mennyiségét, gyor­saságát. s eredményességét illeti. Persze, azért marad még tennivaló... A tőkés országok és a szo­cialista országok lakásépíté­si tevékenysége között lénye­ges különbséget ott találunk, hogy a tőkés országokban fölépített lakósok nagyobbak és korszerűbbek. Anélkül, hogy bármiféle magyarázko­dásba kezdenénk, szükséges megjegyezni: a nagyobb alap­területű, szobaszámú, s kor­szerűen fölszerelt lakósok építése a kapitalista orszá­gokban függetlenül a lakás­politikától — mert Ilyen la­káspolitika a legtöbb ország­ban egész egyszerűen nem létezik —. míg a szocialista országok — érthetően — el­sősorban az alapigények ki­elégítésére törekednek; a „második lépcső" a nagyobb, korszerűbb lakások építése. A cikk szűkre szabott ke­retei nem adnak módot ar­ra, hogy akárcsak a legfőbb szempontok alapján is mér­legre tegyük a különböző eüróoai országok lakásállo­mányának korszerűségét. Igv csak az érzékeltetés kedvéért: a villannyal ellátott laká­sok aránya a telles lakásál­lományon belü száz százalék Angiában, Svédországban, az NDK-ban és az NSZK-ban. A többi országban hetven­kilencvennvolc százalék kö­zött van. Jóval nagyobbak az eltérések a vízvezetékkel, fürdőhelyiséggel való ellá­tottságnál. Huszonegy euró­pal-szneialista és tőkés or­szág adatai 25 és 97 száza­lék között mozognak a víz­vezeték. nyolc és 79 százalék közt a fürdőhelyiség eseté­ben. A telles lakásállományt tekintve erőteljes a különb­ség a tőkés országok javára a felszereltséget illetően, ám már jóval kisebb, ha az úion­nan épített lakásokat vesz­sztlk alapul. (Sőt, a vlllany­nyal való ellátottságnál már nincs is eltérés.) A „rés" te­hát szűkül, s ez a tudatos ál­lami lakáspolitika eredmé­nye. A lakásépítések többsége — néhány, valóban csak ki­vételként fölfogható ország­tól eltekintve — ma már a városokban valósul meg. Az urbanizáció, ahogv ezt szak­szerűen lelöllk. vlláalelen­ség. K megállíthatatlan fo­Ivamat, eavenes következ­ménye a gazdasági-társadal­mi változásoknak. A szoci­alista országok Ilyen érte­lemben ls csökkentették a köztük és a fellett tőkés or­szágok közötti távolságot, de mindkét országcsoportban áll a vita: valóban a meglevő városokat szükséges-e fej­leszteni. vagy egészen ú.1 uta­kat kell vágni, s létrehozni a már a XXI. század emberét szolgáló településeket? Túl messzire szaladnánk, ha e különben nagyon érde­kes témát boncolgatni kezde­nénk. Maradiunk csak a re­alitások józan világéban. Ott. hogy 1941-ben még 382 sze­mély lakott száz lakásban Magyarországon, hogy 1950­ben még mindig 375, 1960­ban 332, s 1969-ben 308... Mert ha nem is mérföldlépő csizmákkal, de — a többi or­szágtól nem el- vagy lesza­kadva-haladunk előre. Oda. ahol lakásigények és lakások minden család esetében ösz­szetalálkoznak. MÉSZÁROS OTTÓ Jó ellátást Igárnek Elkerüli a községet A fogyasztási szövetkeze- tős ruházati cikkeket kínál­tek ez évre 10—12 százalékos nak a Vevőknek, s nemcsak forgalomnövekedést tervez- többet, hanem nagyobb vé­tek, de a SZÖVOSZ tájékoz- lasztékban is. Lényegesen tatása szerint — az év első több például az olcsó se­harmadában 14 százalékos lyemáru, a pamut, és a kő.z­Volt az emelkedés. Főként kedvelt import anyagokból'is háztartási gépekből és más lehet válogatni. Tavaly sok vegyes Iparcikkekből nőtt a bosszúságot okozott, hogy forgalom. Az idei nyárra a szövetke­zeti boltok korszerű, tetsze­Rektori értekezlet Debrecenben A debreceni Kossuth Lajos felsőoktatási főosztályának Tudőmányegyetem aulájában vezetője • értékelte az elmúlt szerdán és csütörtökön of- tanév felsőoktatás-politika! szágos rektori értekezletet intézkedéseit. A továbbiak­tartottak. A tunácskozason ban dr. Barna Gyulúné és jelen volt dr. tiuruez Imre, dr. Nagy Sándor, a Művelő­az MSZMP Központi Bízott- désügyl Minisztérium főosz­•ságának osztályvezető-he- tályvezetöt tartottak tájékoz­lyettese, dr. Vájó Péter, a tatót a negyedik ötéves terv KISZ Központi Bizottsága- felsőoktatási beruházási, 11­nak titkára és Szalóki Lam- letőleg költségvetési Irónyel­bert, a Pedagógusok Szak- veiről. Dr. Polinszky Károly szervezete Központi Vezető- művelődésügyi miniszterbe­ségének titkára. A nyitó ülé- Ivetté* zárszavában értékel­seft dr. Kahulits László, a te a kétnapos munk^értékéz­Művelödésügyi Minisztérium let eredményeit. nem lehetett vidéken ele gendő kartonruhát kapni. Az Idén van elég. Férfiöltönyből is nagy választék áll a vidé­ki vásárlók rendelkezésére, ám több vékony pulóver, kardigáti kellene falun ls, bár HZ ellátás valamelyest Javult. Még több kellene olcsóbb pamutáruból, külö­nösen zefírből, freskóból. Még mindig sokan keresnek és nem biztos, hogv találnak olcsó ballonkabátot a vidéki boltokban, ahol az osztrák és svájci ballon mellett elkel­ne a 600—900 forintos kabát is. Strandcikkből, nyári di­vatáruból jó a választék. Noha a forgalom évek óta növekszik, még mindig nem kielégítő a gyermekkonfekció és a gyermekcipő-ellátás. A felnőttek cipőválasztéka vi­szont igen jó, ami nem kis részben a kisipari szövetké­zetekkel létrejött Szorosabb kapcsolatoknak köszönhető. A 4-es számú főközlekedési út korszerűsítésével eljutot­tak a püspökladányi Szakaszhoz. Megszüntetik a sok bal­esetet okozó lialálkanyart is. Hatvanmillió forint költség­gel új. 7.5 méler széles utat építenek, mely elkerüli a községet. A keresztező vasúti pályát felüljáró íveli át. PÉNTEK, 1970. JÜNIUS 19. DÉLMAGYARORSZÁG P

Next

/
Thumbnails
Contents