Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

Győri kamionok T^ „ közelről és távolról Mennyivel zöldebb a rét ? A győri Magyar Vagon- és Ucpgyar léő kamiont gyárt ebben az évben. A 3S tonna súlyú, 215 lóerős Rába-Mann motorral működő. 18 méter hosszú járművekből az első tíz már el is készült a Hungarocamion Vállalat rendelésére Nincsen semmi baj\sőt..." állapíthatjuk: a középme- — de érthető — eltéréseket zőnyben helyezkedünk el az mutatnak. Dániában 45 ezer. általános lakáshelyzetet te- Ausztriában 51 ezer (hazánk­kintve. néhány esetben azon- ban 67 ezer) lakás épült fel ban már a jók kőzött sor*- egy esztendő alatt, de Nagy­kozunk. Magyarországon — Britanniában már 431 ezer. a itt és a továbbiakban min- Német SzövetséKi Köztársa­D„ den esetben 1968-as adatok- ságban 542 ezer. Éppen ezért A lakaskérdés egyidős az ^ van ^ _ ezer lak06ra iobb mércét . választunk, osztálytareadalmakkal h lat- ;jnf) ]akás iut Ugyanez az Il.ven az ezer lakosra jutó szatdemokraciak adta latezat- adat Ausztriában 354, Nagv_ lakásépítések száma. (Ma­jogokat erzekelteto mondás. Britanniában 337 Dániában g.varországon 6.5.) Ezt tekint­miszerlnt bankarnak. kol- 356 Hollandiában 280. a Né- ve Svédország ismét a lis­dusnak egvaran joga a nid met Szövetségl Köztársaság- tavezető. ahol az ezer lakos­alatt lakni, a maga egysze- ban 34g oiaszorszagban 314. ra jutó újonnan épített la­rusegeben villantja fel a gpanyolorszagban 284. Svájc- késők száma 13.4. Ausztriá­problema bonyolultságát. Azt. ^ 326 A leg)obb a helvzet ban 6.9. Dániában 9.2. Nagy­hogv nem jogokról, hanem a Svédorszagban ltt az ezer Britanniában 7.7. Franciaor­táreadalomban elfogUlt tely- lako6ra 1utó lakások szama 6zágban 8.2. a Német Szö­" """ 371. vetségi Köztónsaságban 9.0. bdr_ Olaszországban 5,3. zetböl következő lehetőség | ről van szó. S arról, hogy elvben minden társadalom i minden tagiának joga van a megfelelő lakáshoz. Kér­Az adatok tények A kérdés folytatása tör­A gyufagyár párttitkára álmatlannak. törődöttnek látszik. Hétfő reggel van. Kezdődik a délelőttös mű­szak és a munkahét. Indul a werk, ahogy a gyáriak mondják — Üjabb műszak, újabb hét — gondolkodom hango­san. sort. Elsőnek önmagat. az­tán Dancsó János gyárveze­tőt, Farkas János üzemmér­nököt, Bácsik Sándor fögé­pészt, Papp István villany­szerelőt, Ménich Mátyás ud­varost, Spitzer Ferenc párt­vezetősegi tagot, Nagy Fe­renc udvarost és ifj. Dancsó János lakatost, a gyárvezető — Nincs már megszakítás fiát. A gyár mérnöke ült a hetek óta. A viz miatt válaszol álmosnak tűnő arccal Kovács József párt­titkár. — Milyen a kezdet? — Nekem nem kezdet, folytatás. Az éjjel homok­zsákokat raktunk. A hatalmas gépezet úgy öleli magához az apróra vá­gott erdőt, mint a mágnes a gépkocsi volánja mögé és ki­fuvarozta társait az állomás­ra. Megszegték ugyan a szabályokat, hiszen a fő­mérnök nem vezetheti a vállalati teherautót. — A sofőr már három va­sárnapot szolgálatban volt. Ez a vasárnap legyen az övé — mondja a párttitkár. Neveket diktál, hogy fel­vasreszeléket. A tepsi fölött tétlen említsük meg Bán meghajlik és a szálak vé- István esztergályost, Szeke­gét belemártja a fekete res József lakatost, Pisák masszába. Eddig csuk fada- Bélát, ifj. Fórién Lajost... rabkák voltak, most már Minden gyufagyári példa­gyufaszálak. Naponta 63 mii- mutatóan dolgozott előbb a lió darab fekete fejű „tűz- Sellő-ház előtt, azután az rudaeska" születik a szegedi algyői töltésnél, gyufagyárban. Ennyi a ter- — Emberségből is vizs­melésük huszonnégy óra alatt: 1 millió 250 ezer do­boz, egy dobozban 50 szál van. A „werk" rendesen bein­dult. Kávét szürcsölünk a pártszervezet szobájában. A folyóról és a termelésről be­szélgetünk. A gyufagyárnak 400 dolgozója van, legtöbb­jük nő. A férfiak pontosan százan vannak. Az árvízvé­gáztak — meditálgat. a párt­titkár és nevet nem mond ugyan, de rossz példát is említ. Volt, aki nem értette meg, hogy a gáton is helyt kell állni, meg a gyárban is. „Szégyent hozott a többiek­re." A gyár vezetősége úgy ha­tározott, hogy amíg a kriti­kus helyzet fennáll, addig nem adnak ki szabadságot. Ösz Ferenc: delmi munkákhoz harminc Majd a veszély után megold­férfi embert kértek tőlük. A férfiak a rönktéren, a fü­részgépeknél, a hámozóban és a TMK-ban dolgoznak. Előfordulhat, hogy ha el­megy két-három férfi, negy­ven nő munkanélkül marad. — Azok maradtak — mondja a párttitkár. — Ügy szerveztük a munkát, hogy ne legyen fennakadás. Valami kis elmaradás mégis volt azokban a napok­ban, amikor a Maros menti településeket kiürítették és néhány asszony nem tudott bejönni a gyárba. A titkár rámnéz: — De nincsen semmi baj, sőt... Jegyzem az adatokat. A szegedi gyufagyárnak a napi termelési terve, 1 millió és 240 ezer doboz gyufa. Már ez több valamivel, mint a tavalyi. Nemrégen össze­számlálták, hogy mennyit termeltek ebben az eszten­dőben, s kiderült, hogy min­dennap 10 ezer dobozzal többet sikerült. Ilyen körül­mények között! — Most megmutatták a dolgozók, hogy milyen az igazi összetartás és fegye­lem — élénkül a párttitkár arca. — Normális munka Idején például a gyufásdo­boz külsejét gyártó gépnél egy asszony dolgozik. Ezek­ben a napokban nem volt ritka, hogy két asszony há­rom gépet kezelt. A példák persze kifogy­hatatlanok. A fűrészgép ke­zelője a gáton dolgozott, a fürészgépnél a művezető. Kovács József nem mondja ugyan, de mástól tudom, hogy 6 is oda állt a hámo­zógép mellé, mint ahogyan a gyárvezető és a tőmérnök ts. Elmondják a vasárnapi kü­lön műszak történetét. Es­tére kilenc gyufagyári dol­gozót kértek a rókusi pálya­udvarra. hogy rakjanak ki 2400 homokkal teli zsákot, mert reggel újra meg kell támasztani a Tisza-parti sé­tány kőfalát. A párttitkár írta a név­ják. Senki sem ellenkezett. A munkásnők egy vasárna­pot az üzemben töltöttek, s bérüket felajánlották az ár­vízkárosultaknak. A megter­melt gyufát pedig azonnal elszállították a szabolcsi falvakba, hogy az üzletekben legyen bőven a nélkülözhe­tetlen gyufából. A vállalat fejlesztési alapjából 200 ezer forintot utaltak át a káro­sultak megsegítésére. Most úgy határozott a szegedi gyár kollektívája, hogy még két szabadszombaton dolgoz­nak és azt a bért is az ár­vízkárosultaknak adomá­nyozzák. — Szép gesztus, emberség és megértés diktálja, nem a kényszer — mondja Ko­vács József. Beszélgetnénk még tovább is a párttitkárral, meg az üzem mérnökével is, de Ko­vács Józsefnek nem csupán a titkárság a tennivalója, hanem a hámozó üzemrész­ben művezető. Ezekben a napokban hetven férfi dol­gozik száz helyett. Fáradtan és álmosan is dolgozni kell, hogy tényleg ne legyen sem­mi baj, sőt... A szegedi gyufagyárban nincs is baj, hiszen többet termeltek, mint amennyire „békés kö­rülmények" között számítot­tak. mennyire is nehéz a hazai 1 * «. a meEtcipio laa isnoz rver- lakáshelyzet, szégyenkezésre tényszerű Most mar tudjuk, a megteieio laKusnoz^ rrer _ mennyi lakas épül. ám ki és des: a különböze gazdasagi- nem -JnW^kot^ Je r^ lakasokat társadalmi rendszerek mi ként elégítik ki e termesze les emberi igényt? A szóm fejeznek ki. Azt például. ép,t' (Spanyolországban pél­hogv" emberek * tízezrei'^csak ?a,ul 7,7 az ezer lak,JRra -1utó széd'rétie mindig "zöldebbnek statisztikai értelemben la- lakas,ep',tea mutatója, s az szed íetie minaig zoiaeDDneK kástulaid no8ok _ Dl s epitett lakasok nagyobb ré­tunik. Most. amikor az is- saoiuiajaonosoK pi. -ipa- nzBV_ „.,„„ taHK ..„.h,;.­meri határozatok alanián a nvolorszagban. Nagy-Br tan- B.ze npBy- vagy tobb szobás, mert natarozatok aiapjan a _ . "r - ük Az epitett lakások egyhar­lakaskerdes hazankban is na- le?„ ^ rnada azonban ilraaJ. úii Direndre került veavük 1uto lakasok üresen állnak. mdaa azonDar» üiesen all. piienare Keruu, vegyu* „ _ , ,. . . • mis a hivatalos jelentések százezres se­regéről számolnak be,..) s/emüEvrp közelebbi <iT tá - míg ők nyomortanyákon, hul- U"®, a n|vai •u. laripkhói tákolt E„ivih,íi,Kuo hajléktalanok volabbi szomszédaink rétjeit, ládákból elnek tákolt kalyibákban Vagy azt — A lakáshelyzet megítélésé- viszont számunkra kedve- ien.v: Angliát kivéve az nek nemzetközileg elfogadott zőtlen — hogy mekkorák furói:>ai tőkésországokban a szempontjai a következők: a ezek a lakások? lakasok túlnyomó többségét különböző jövedelmű réte- A kép megalkotása tehát m.aRánszemélyek. illetve ma­gek lakásellátottsága; a csa- nem olyan egyszerű. mint aanvdllalatok építik, s az ál­ladók — háztartások — átla- első látásra tűnhet. ' Tagad- lami lakásépítkezés nem tölt gos nagysága; a lakások hatatlan: a fejlett tőkésor- be jelentősebb szerepet nagysága és felszereltsége: a «ágoK lakáshelyzete kedve- Auaztriában például 9.9 szá­lakásállomány kora és álla- ">bb a mienkénél. Am ha za]ék Dánióban 1<8 HoIlan_ pota. Számszerűen: rossznak azt kezdenénk vizsgálni. dlaban 05 a Német Szöve(. minősítik a szakemberek a hogy honnét indultak ezek az ségj Köztá.saságban 3,0 szá­lakashelyzetet. ha kétszáz la- országok 1945 után. s honnét zalék mindÖ6eizc az állam kasnál kevesebb iut ezer la- hazank. illetve azt. milyen finanszírozta lakásépítések kosra. Közepesnek, ha az karokat szenvedett a lakás­ezer lakosra jutó lakások állomány a háborúban ide­száma két-háromszáz között haza. s milyet másutt, már van. s iónak, ha háromszáz ióval reálisabb képet alkot- 7"" " T" fölött.^ A lakásépítés erőtel- hatnánk. Hagyjuk azonban a Satek 'VerLZTn aránya a teljes mennyiség­ből. (Görögországban nulla, s az építési kölcsön ls tel­jes ott, ahol évente nyolc- visszatekintést azzal, hogy nál több új lakás jut ezer köztudott dolgokról senki­lakosra. Közepes, ha ez a nek sem szabad elfeledkez­szám öt-nyolc. Gyenge, ha öt nle ...! alatt van. Az európai tőkésországok. Európában, hanem a vilé­s hazánk adatait összevetve Bon — számszerűen — a — a szocialista országok la- Szovjetunióban építik. Az káshelyzetével a következő európai tőkésországok szám­áruként értékesítik a lakást: aki megfizeti, azé. S a leg­több országban a lakbérek * 1 4XV1. , , a , megállapítását sem korlá­A legtöbb lakást nemcsak .„„„ .„ ... tozza semmiféle allami ren­delkezés. MÉSZÁROS OTTÖ (Következik: Csizmák és G. I. cikkben foglalkozunk — meg- szerű lakásépítési adatai erős léptek.) a lány. — Igaza van... De sajnálom. Azért kitalálták, hogy a konspiráció kedvéért ilyen szatírt — súgta a fizetőpincér Lillácska fülébe. — Kezd érdekelni ez a fiú — kuncogott csik­olvan helyen kell sétálni, ahol nem látják őket landósan Lillácska. aki még mindig fekete volt, Nyomoz a város ti. — Csak ott dolgozom — felelt a fiú. *— Szép szál legény vagv. öcsém, isten éltes­sen — veregette hátba az öreg. — Es te nem ve­szel részt a szatír akcióban? — Nem hívtak ... — Hát én hívlak... Este gyere el a városi tanács kultúrtermébe. Ha valaki megkérdezi, mit akarsz, mondd, hogy én hívtalak. Ott le­szek az elnökségben. Ma beszéljük meg a hadi­tervet ... Köztünk a helyed! — és ünnepélyesen kezet fogott vele. — Köszönöm szépen — mondta a fiú és el­ment. — Látja. Gergely bácsi, ilyen ez az élet. Na­ponta száz férfi tesz itten nekem tisztességtelen és kevésbé tisztességtelen ajánlatot. Ennek a srácnak csak egyszer kellene mondania. Ez mee nem mondja — panaszkodott Lillácska. még mindig feketén. — Na, majd én beszélek a fejével — ígérte Gergely bácsi. Aztán leült Zöldi asztalához és hivatalosan nyilatkozott neki. a nagy kibonta­kozó társadalmi akcióról. Zóldi ceruzája sebe­sen szaladt a papíron. — Nagy anyag lesz, Gergely bácsi. Feldoblak benne. .. — Ugyan már, nem azért mondtam — pirult az öreg. Egész délután izgatott volt a város. Mindenki az esti haditanácsról beszélt. Egyetlen szabad telefonvonalat nem lehetett kapni. Ki-ki össze­köttetést keresett, hogy bejuthasson az akcióba, résztvevőnek. Senki sem szeretett volna kima­radni a dologból, mely most már visszavonhatat­lanul és kitörölhetetlenül beíródott a város tör­ténelmébe. Kovácsot délutánra elengedte Farkas szellőztesse ki a fejét. A Levendula előtt találkozott Ildikóval Be- majom érdekel", étkpltötte és a vendégkoszorú- ^g eíőtT^'a^^osT álljon' fel?'^"''megköszönve szélgetni kezdtek. Majd Kovács azt ajánlotta, V£Ű együu énekelték: uEngem csak a szatír ér­sokan Ez a hely pedig az erdő. — Hogv elrohant az idő — mondta a lány néhárv óra múlva a hadnagynak. — Magával nagyon jól lehel beszélgetni. Mint­ha nem is lenne rendőr ... — Miért? A rendőrök milyenek? — Szigorúak, hivatalosak és hidegek. — Szolgálatban... — Hát maga most nem volt szolgálatban? Nem azért sétált velem, hogy kihallgasson? — Nem ... — Hanem? Mint férfi a nővel? — Képzelje! — Akkor is furcsa ember maga. Ün még nem sétáltam négy órát egy férfivel kettesben, hogy ne akart volna megcsókolni... — Kár, hogv kiértünk az erdőből... — mond­ta Kovács, kissé mulyán, de a lány számára na­gyon megnyeröen... IX. A Levendula presszó vezetője kétségbeesetten kér segítséget a Hamszkerttől: — Küldjenek egy pincért. Nem győzzük a forgalmat. Szilveszterkor nem volt ilyen há­zunk ... A presszó zsúfolásig megtelt. A téma a sza­tír. Ide ültek be azok is. akik sikertelenül kisér­leteztek, hogy bejussanak a tanácson megrende­zett értekezletre. Itt ültek a kíváncsiak. Termé­bár egy félórája egy nagy tincse megőszült. A tanács kultúrtermében ezalatt összegyűltek a meghívottak. Farkas léirehívta Zsoldost, és bemutatta neki Zakariás Ildikót. Nem beszélt arról, hogv a lány is a sértettek között szerepel. Csak annyit mondott, hogy feltételezhetően is­meri a szatírt, aki minden bizonnyal egyetemis­ta lehet. — Ezt kikérem magamnak — mondta Zsoldos Farkas nem vitázott. — Mindent meg kell próbálnunk. Az feltétle­nül elgondolkoztató, hogy amióta a maguk ak­ciója elindult, a szatír áttette működési színhe­lyét. Végül is Zsoldossal megegyeztek, hogy másnap beviszik a lányt az egyetemre, mint új hallga­tónőt. akit most helyeztek át Debrecenből... — Csak arra vigyázzon, nehogy valami szak­mai beszélgetésbe keveredjen ... Majdnem százan ültek a teremben. ötven munkásőr, a helyi rendőrök, húsz egyetemista és néhány városi tisztviselő. — Kedves kollegák — nyitotta meg az érte­kezletet Kerekes Gergely. — Büszke örömmel tölti el lelkemet, amikor látom, hogv ilytn lel­kes az. összefogás, ez. a bátor kiállás. Igen. fánk. N.-béliekre ez a jellemző. Láthatja most a me­gyétől itt levő Farkas örnagv elvtárs is: N. egy emberként áll ki az igaz ügy szolgálatában... — Köszönöm — szólt közbe Farkas és felállt, szetesen itt volt Ambrus úr. a hivatásos reak- Gergely bácsi kissé csalódottan ült le. Szeretett ciós, Zöldi, a tudósító, aki rendkívül szégyelte volna még beszélni, hiszen csadálatosan szép magát, hogv itt van. és nem tudott bejutni a megbeszélésre. De Kovács kifejezetten megtil­totta. — Tudod, öregem — szólt át az asztalához Ambrus —, a mi időnkben ilyenkor az újság­írók megtámadták a rendőrséget. Az ellenzéki lapon ilyen főcímek voltak: Mit csinál a rend­őrség? Alszik a kapitány? A zenészek is megérezték a konjunktúrát. Falrenditő sikerük volt. hogv a aagv dobot, me­lyen eddig a hangzatos Big Ben Band név vi­rított, átkenték, és a felirat az együttes új nevét hadd hirdette: szatír trió. A zongorista az ismert és népszerű dalt. melynek refrénje: „Engem csak a mondatokat fogalmazott... — Kérem — mondta Farkas. — Tisztelem az N.-béliek buzgalmát. Köszönöm is. De meg kell mondanom, hogy bizonyos akciókban nincs he­lye az öntevékenységnek. Egy háborúban senki sem mehet a saját feje után. a leglelkeseDb had­fi sem támadhat akkor, amikor honfiúi gerje­delmei ezt sugallják ... Az egybegyűltek kissé leforrázotton hallgattak. De Farkasnak megvolt a képessége, Hogy újra begerjessze őket: — Segítségükre nagv szükség van. De csak ak­kor, ha erre az időre valamennyien rendőrnek, nyomozónak képzelik magukat. A rendéi pedig csak parancsra cselekedhet. Aki nem érez ehhez hogy menjenek sétálni az egyetem felé, hátha találkoznak a szatírral. dekel". eddigi fáradozását, váljon meg tőlünk. Természetesen senki se'm mozdult. — Jó lesz az, ha magával látnak-? — kerdezte — A jó isten adna nekünk minden hétre egy (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents