Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

Dr. Dlmény Imre Üj ez NDK-ból Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kedden hazaérkezett az NDK-ból, ahol Georg Ewald miniszternek, az NDK mezőgazdasági termelési és élelmiszeripari tanácsa elnökének meghívására részt vett a Lipcse—markkleebergi Agra 70 mezőgazdasági kiállítás megnyitásán. Országos papi békeértekezlet lesz augusztusban Az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága kedden együttes ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar, az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a katolikus püspöki kar titkára, továbbá a katolikus püspöki kar több tagja, valamint az Opus Pacis intéző bizottságának és az Országos Béketanács katolikus bizottságának tagjai. Dr. Timkó Imre professzor, görögkatolikus püspöki helynök. az Opus Pacis ügyvezető igazgatóhelyettese tartott beszámolót az elmúlt féléV papi békemunkájáról. Elhatározták, hogy a papi békemozgalom megalakulásának 20. évfordulója tiszteleiére augusztusban Budapesten országos papi békeértekezletet tartanak. Visszafizettetik a pénzt A MEM szakemberei ellenőrizték. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek rendeltetésüknek megfelelően használják-e az állami támogatással épített állattenyésztési létesítményeket, istállókat, gazdasági épületeket stb. Tavaly ugyanis több helyen azt tapasztalták, hogy a gazdaság felépítette az istállót, majd az épületben nem állatokat tartott, hanem raktárt rendezett be, vagy ideiglenes irodát alakított ki benne. A mostani ellenőrzés arról tanúskodik, hogy sokat javult a helyzet. Csak elvétve akad olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol megpróbálják kijátszani a rendelkezést. Ilyen esetekben a téesszel visszafizettetik az állami támogatás teljes öszezegét. A pénzügyminiszter, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendelete az idén január 1-től bevezette a beépítetlen építési telkek után az adófizetési kötelezettséget. A telekadót a beépítetlen telek fekvése szerint az illetékes adóhatóság évenként veti ki és szedi be. A Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén állapította meg a város j területén levő telkek adóját. A telekadó fizetésére álta; Iában az köteles, akinek egynél több beépítetlen építési telke, vagy az egy beépítetlen telken felül legalább még két beépített telke van. A jogszabály adómentességet is biztosít: például az építési tilalom alatt álló beépítetlen telkekre a tilalom időtartamára nem kell fizetni adót, s a tilalom feloldása esetén is csak két év múlva. A kisajátításra kerülő ingatlan is adómentes, ha a kisajátítási eljárást megelőzően vagy közben a hatóság kimondta az építési tilalmat. Az is figyelemre méltó, ha az adókivetés után év közben történik olyan változás (például kisajátítás), amely az adómentesség feltételeinek megfelel, akkor a változást követő tizenöt napon belüli bejelentésre a következő hónap elsejétől törlik az év hátralevő részére eső adót. A kivetett telekadót az adófizető kérelmére a tanács végrehajtó bizottsága méltányosságból mérsékelheti, vagy el is engedheti. A városi tanács vb a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslatai alapján állapította meg a Szeged város területén kivetendő telekadó tételeit. Eszerint a be nem épített telkek adóit három kategória szerint számítják: a nem közművesített telkeknél négyszögölenként (és évente) 4 forint, a részleges közművesített teleknél 6 forint, a teljes és magasfokú közművesített telkek után az adót 10 forintban állapították meg négyszögölenként. Pormentessé építik ki az úthálózat háromnegyedét Több szakszervezet elnöksége. illetve központi vezetősége is ülést tartott tegnap. kedden Budapesten. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének ülésén dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter táiékoztatást adott a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának eddigi eredményeiről. és ismertette a közlekedés fontosabb feladatait, lehetőségeit a negyedik ötéves tervben. Az elmúlt két évben a személyszállítás hálózata 1023 kilométerrel bővült, s teljes hossza csaknem eléri a 24 ezer kilométert. További 110 települést kapcsoltak be az autóbuszközlekedésbe, amely ma már 2935 helységet érint. Az autóbuszjáratok számát 2773-mai gyarapították, ezen belül 65 újabb járatot indítottak a megyeszékhelyek között. Kilenc új forgalmi telepet építettek. több új autóbusz-pályaudvart és -állomást helyeztek üzembe. Két év alatt 14 kilométernyi autóút épült, 156 kilométer hosszban 46 bekötő út készült el, 635 kilométernyi utat korszerűsítettek. Akadnak kedvezőtlen tapasztalatok is. Nem sikerült ikellően javítani a személyszállítás színvonalát, s a zsúfoltság sem csökkent a kívánt mértékben. A 4. ötéves tervben tovább nő a közúti közlekedés és javul a személvszállítás színvonala. 1975-ig a tehergépkocsik száma 120 ezerre, az autóbuszoké 10 400-ra. a személygépkocsi-állomány félmillióra növekszik. Az országos úthálózat 75 százaléka lesz állandó burkolatú, pormentes út. Budapesten elkezdődik az úgynevezett tengelykereszt, valamint az országos közutak bevezető szakaszait egymással és a főúthálózattal összekapcsoló körirányú pálya kiépítése. A miniszter kérdésekre válaszolva egyebek között elmondotta, hogy a személyszállítás színvonalának növelésére a jelenlegi szabályok nem ösztönöznek. A megoldás: megfelelő ösztönzők kialakítása. Szükségesnek látszik. hogy a közlekedés kulturáltságának fokozását szolgáló kiadásokat az állam fedezze. A Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetőségi ülésén dr. Jókai Loránd főtitkárt — érdemei elismerése mellett — felmentették tisztségéből, mivel más fontos beosztásba kerül. Egyidejűleg főtitkárává választották dr. Prieszol Olgát. Szeged a negyedik öteves terv küszöbén •m"-r gy él az országos köztudatban, hogy ÍJ Szeged művelődési központ, iskolaváros stb., ahol a szellemi élet jobban pezseg, mint a legtöbb vidéki városban. Mi szegediek is szívesen dédelgetjük az etfajta „besorolást", s közben gyakran megfeledkezünk arról, hogy közelebbről szemügyre vegyük a tényeket, a szellemi élet fejlesztésének anyagi lehetőségeit. Mert kétségtelen, e tekintetben is nagyot léptünk előre az elmúlt években, de hézagok, megszüntetendő problémák bizony bőven akadnak még. Ha csak az óvodai férőhelyeket nézzük: Szegeden 1960-ban 105 gyereket helyeztek el 100 férőhelyen, 1968-ban pedig már 111-et. Miskolcon ugyanebben az időben csupán egy létszámnövekedést mutat ki a statisztika. Ez azért is okoz nagy gondot, mert — mint korábban rámutattunk — nálunk magasabb a nők foglalkoztatottsági aránya, s ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhassanak. gyermekeik részére több óvodai férőhelyre is szükség lenne. | Az általános iskolai tanulók száma — demográfiai tényezők hatására — ugyanúgy hullámzott, mint más nagyobb városokban. Egy osztályteremre és egy pedagógusra azonban kevesebb tanuló jut, még Budapesthez képest is, ami kedvezőbb helyzetet jelent a tanításban, örvendetes, hogy az utóbbi tíz esztendőben a szegedi általános iskolai tantermek száma 77-el szaporodott, tehát jelenleg 350 osztályteremmel rendelkezünk, majdnem ugyanannyi tanuló részére, mint az 1959— 60-as tanévben. Ezt az impozáns képet még az is szépíti, hogy a körzetekben épített iskolák segítségével városszerte színvonalasan tudjuk kielégíteni az igényeket. Az iskolaépületek állapota jobb az óvodákénál, egyet-kettőt azonban sürgősen korszerűsíteni kellene. Kedvezőnek mondható a középiskolai tanterem-ellátottság is, noha az ezer lakosra jutó diáklétszám elég magas. A városban működő 13 középiskola és 7 iparitanuló intézet 167 tanteremmel rendelkezik. Az iskolareform bevezetése óta rohamosan csökkent a gimnazisták száma, ugyanakkor egyre többen tanulnak a szakmai képzést is nyújtó középiskolákban. A jelenlegi mintegy 2230 fős, többékevésbé állandósult gimnáziumi létszám elegendőnek látszik arra, hogy az egyetemi oktatás számára utánpótlást biztosítson. Mivel fokozódik a szakemberszükséglet, a technikumokat folyamatosan szakközépiskolákká alakítják át. Az egészségügyi szakközépiskolai képzésben is tapasztalható fejlődés például azért szimpatikus, mert hozzájárulhat az ápolónőhiány megszüntetéséhez. Az utóbbi négy évben közel egyharmaddal nőtt a szakmunkástanulók száma is, s ennek mintegy fele szegedi lakos. Komoly gondja a városnak, hogy nincs elég középiskolai kollégium, noha évrőlévre többen jönnek Szegedre tanulni nemcsak Csongrád megyéből, hanem az ország más tájairól is. Hol lakjanak, hol tanuljanak nyugodtan ezek a lányok, fiúk? Nyilvánvalóan halaszthatatlanná vált — akár a megyei tanács anyagi hozzájárulásával is — új középiskolai diákotthon építése. De nemcsak itt vannak nehézségek. A két szegedi egyetemen, a főiskolákon és a két felsőfokú technikumban több mint hatezer diákot képeznek. Közülük sokan budapestiek, illetve a távolabbi országrészekből valók, nekik is kollégiumi ellátásra van szükségük. A felsőfokú oktatási intézmények kollégiumi ellátottsága jelentősen javult az utóbbi időben. Még mindig nehéz azonban a tanárképző főiskola helyzete, pedig a kisebb keresetű szülők gyermekei itt tanulnak nagyobb arányban. Szegeden is csökkent a színházlátogatók száma, s ez a tévé gyors elterjedését figyelembe véve, bizonyos mértékig termeszetes Az 1952-es nézőszám (ami csaknem 306 ezer volt) 1969-re lecsökkent 150 ezerre, jóllehet az ezer lakosra számított látogatottság tekintetében még mindig előkelő helyen áll, s csak Budapest előzi meg. Indokolatlan, hogy a szegedi színház kevesebb állami támogatást kap, mint a többi. Kevés a városban a mozi, s a meglevők is aránytalanul helyezkednek el a kerületekben. Különösen a külső városrészekben lakók igényeit kellene jobban kielégíteni. Jó tudni, hogy Szeged az ezer lakosra jutó 2526 kötetes könyvállománnyal élen jár a másik három nagyváros előtt, s a kölcsönzött könyvek számával is csak Miskolc előz meg bennünket. Kevés azonban a területi feladatokat ellátó kisebb könyvtár. S

a jövőre nézve mik az elgondolások? Hogy mire volna szükség, az nem felismerés, hanem sokkal inkább pénz kérdése. Egy tény: amire erőnkből futja, azt bizonyosan megcsináljuk. A felmérések szerint a negyedik ötéves tervben szükség van egy 14 tantermes szakmunkásképző iskolára, továbbá egy 200 férőhelyes szakmunkás kollégiumra. Jó lenne, ha a Munkaügyi Minisztérium mindkettőnek az építését magára vállalná. Még ez esetben is maradnának megoldatlan problémák, hiszen több mint 2600 szakmunkástanuló vidékről jár be Szegedre iskolába. Szerepel a javaslatokban 306 férőhelyes új középiskolai kollégium is. Az elképzelések szerint Újszeged — a Csongrád megyei tanács segítségét is igénybe véve — új filmszínházat kap majd. A könyvellátás javítását szolgálja a József Attila Tudományegyetem, a Szeged városi tanács, a Csongrád megyei tanács és a Művelődésügyi Minisztérium közös beruházásából felépítendő új könyvtárépület. Mivel a szegedi művelődési otthonok korszerűtlenek, azok felújítása, átalakítása is napirendre kerül. S végre a színházat is felújítják a következő esztendőkben: pénz van már rá, és úgy hírlik, az építők is elvállalták a munkát. Hangsúlyozzuk: mindezek olyan elgondolások, javaslatok, amelyeket a negyedik ötéves terv részletes kidolgozása előtt Szeged város párt- és állami fórumain alaposan megvitatnak. A Szeged városi párt-végrehajtó bizottság illésén hangsúlyozták: szükség van rá, hogy megvizsgáljuk a legfontosabb beruházások iránti Igényeket, mivel azonban a rendelkezésünkre álló őszszegek nagyon is végesek, rendkívül fontos az is, hogy megállapítsuk a legsürgősebb és a leghasznosabb építkezések sorrendjét. Nem ártana, ha az állami vállalatok szintén hasonló módon járnának el, amikor az üzembővitésekröl. felújításokról. gépbeszerzésekről döntenek. Nem a vágyalknra kell alapozni a tervet, hanem a lehetőségeinkre. De ha már elhatározunk valamit, akkor annak megvalósításáért lelkesen vessük latba minden erőnket. F. NAGY ISTVÁN Megkezdték Tarjánbaji a tízszintes sorházak építését (alul), az ácsok a tíz méteí magas kazánház betonvázát készítik (középén), a viztoÁ f "f rony mellett pedig már hat 1 "1 7PCA M^* tízszintes ház magasodik. hnmneyz Karolyné felvetelei Tarjam