Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

A kórházi ápolás Készítsünk •'iüiiiif" ideje Z. s. nyugdíjas olvasónk ápolásra jogosultak. 1965-tól az idén már több mint 90 a gümőkóros betegek, majd napja kórházban fekszik. "z fertőző és ragályos . . .. .. . betegsegben szenvedők azalAz elmúlt napokban olvas- lam terhere kapnflk ingyenes ta, hogy 1970. július 1-től kórházi ápolást időbeli korlátozás nélkül, a 90 napi kórházi ápolás egyes esetekben rövidnek bizonyult, a további ápolási költség megtérítése mind a betegre, mind a hozzátartozójára nagy anyagi megterhelést jelentett. a nyugdijasok és a családtagok ingyenes korházi ápolási idejét meghosszabbítják. Szeretné tudni, hogy ez a kedvezmény vonatkozik-e ra? A felszabadulás előtt a biztosítottak egy évig, a családtagok pedig naptári évenként 42 napig részesülhettek díjtalan kórházi ápolásban a társadalombiztosítás keretében. A járadékosok, valamint ezek családtagjai nem voltok jogosultak kórházi ápolásra. A felszabadulás után mind a biztosított, mind a családtag kórházi ápolásának időtartama fokozatosan bővült, s a kórházi ápolásra valójo- ápolásra való gosultságot kitegjesztették a nyugdíjasokra, járadékosokra, valamint ezek családtagjaira is. Az 1970. évi 10. sz. tvr. és ennek végrehajtása tárgyéban megjelent 17/1960. (VI. 3.) Korm. sz. rendelet 1970. július 1-től megszüntette a családtagok, a nyugdíjasok, valamint a tanulóik részére eddigi korlátozásokat és bevezette a társadalombiztosítás keretén belül az időbeli korlátozás nélküli kórházi jogosultságot. Az áj rendelkezés minden biztosított családtag és minden nyugdíjas számára Időbeli korlátozás nélkül nyújt Jelenleg időbeli korlátozás kórházi ápolást, a rendelet nélkül kap kórházi ápolást a biztosított. A nyugdíjasok és a járadékosok, valamint a dolgozóik igényjogosult családtagjai 90 napi kórházi megszüntette a mezőgazdasági biztosítottak téli passzív jogon nyújtott kórházi ápolásának 60 napban meghatározott korlátozását és erre bevezette az időbeli korlátozás nélküli jogosultságot. A íendelkezóssel kapcsolatban tudni kell azt is. hogy a családtagok, nyugdíjasok, valamint a tanulók vonatkozásában továbbra is érvényben vannak a biztosítás megszűnését követő gyógykezelésre vonatkozó rendelkezések. Hí rendelkezések szerint, ha a biztosítási jogviszony (pl. a tanuló jogviszony) megszűnése után a harmadik, és tizenötödik nap között kerül sor a kórházi ápolásra ós az utolsó biztosítási jogviszony legalább 90 napon át tartott, a díjtalan kórházi ápolás legfeljebb 13 hétig jár. Az új rendelkezés 1970. július 1-től lép életbe, de azokra a betegekre is alkalmazni kell, akik ez időpont előtt kerültek kórházba, s július 1-én. vagy azután is kórházban vannak. Tehát, ha olvasónk július 1-én is kórházban fekszik, akikor az új rendelkezés élteimében a 90 napon túli ápolás költségei is a társadalombiztosítást fogják terhelni. Dr. V. M. Anyakönyvi hírek I. KKKCLET Házasság: papp György ás T.azar Anna Mária. Csali-Gyapjas Illés és Panyik Anna. Bugyi István es Jámbor Klára, Nagy András és Horváth Rozália, Tóth Győző és Tóth Zsuzsanna. dr. Beke Sándor es Vargha Izabella, Spécz Gyula es Barsi Jolán. dr. Ruszoly József és dr. Salló Terézia, Prtsllngér Albert és Csnthv Mária házasságot kötöttek. Születés: Kiss Sándornak és Sipka Évának Sándor, Rácz Latosnak es Gulyás Máriának Lajos. Miklós Istvánnak és Nagy Máriának Zoltán, dr. Molnár Miklósngk és Tóth Etelkának Erika. Eábián Lászlónak és Széké párának László, Mlchel Rezsőnek és Rlcze Zsuzsannának Ivett, Bálint Lajosnak es Békés Zsuzsannának Katalin, Buxnlcz lalyánnak és Kapás Juliannának Gábor, Hódi Jánosnak es Braun Margitnak János Zsolt, Tihanyi F.rnőnek és Gyömbér Máriának Zoltán Emil. Vicz Józsefnek es Benedek Mariának Attila József, Sebók Lászlónak es Tóth Erzsébetnek László, dr. Szilágyi Istvánnak es Czakó Erzsébetnek Péter, Nagy Sándornak és Bedekovlos Erzsébetnek Sándor, Körmöczl Imrének "s Baur Ilonának Imre Attila, Marótl Gábornak és Varga Honának Gábot, Aes-Sánta Imrének es Csiszár Honának Eva, Németh Lajosnak és Huppert Annának Erzsébet Irén, Batancs Sándurnak es Sehmidt Teréziának Zoltán László. Kocsis Kálmánnak és Fekete Évának Eva Andrea, Sípos Zoliánnak és Juhász Erzsebetnek Zoltán. Péter Mihálynak és Farkas Rozáliának Mihály Zoltán, Túrán Sundornak es Pivaresi Annának Csaba Sándor, Bakos Istvánnak és Rnzsáll Idának István, Tamást Lászlónak és Zombort Ibolyának Tímea. Szilágyi Dezsőnek és Takács Rozáliának Tímea. Dezsó Gyulának es Juhász Irénnek Monlk« írén, Rácz Józsefnek és Illés Klárának József, Nóvé Andrásnak es Venezel Zsuzsannának Zsuzsanna, Benkö Lászlónak és Halasz Évának Eva. Szabó Józsefnek es Bábarozi Juliannának József Tibor. Galambos Attilának és Szlgyártó Zsuzsannának Tünde, Bátky Cssoának és Goblna Zsuzsannának Judit Irén, Menesl Dezsőnek és Csobán Erzsébetnek Szilvia nevű gyermekük született. Halálozás: Kanalas Istvánná Lakatos Rozália. Zámbó Márkné, Gábor Borbála. Bódl Laiosne Nagy Hona. Lázár Mózesné Gojdur R )za. Skrainkn Frigyesné Rozsa Mária, Jancsik András. Hódi .József, Erdélyi Antal, Hódi Julianna, Tanács Mlhálvné Szakái Erzsébet, Bálint János. Temesi Mihály. Szegszardl Boldizsár. Lévai Srtndorné Cofán Julianna, Szűcs István. Halász Mlhályné Heckenberger Irma. Szalal Gézáne Baranyai Rozália. Dudás Ferencné Bacsa Viktória. Csiszár Matyásne Fehér Etelka, Szép Gvtila. Hege-, dün Gyula. HURVI Anna. Farkas Ferencné Márta Terézia meghalt. H. KERÜLET Házasság: Kovács Pál és Pataki Piroska Annn Bálint József és Jólárt Erzsébet. Katona Gyula es Kurucssl Ágnes Hona házasságot kötöttek. Halálozás: Glljum Ferenc. Zachár Hermina. Máramarosi György. Szgmerédl Imre, Korom Mlhalvné Barat Mária, Ballá Ferenc meghalt. m. KERÜLET Házasság: Gavallér József és dr. Varga Rozália Etelka. Magyar András és Révész Etelka, Balog Lajos és dr. Holló Irén, Balázsfl Lajos László és Simon Irén. Lonksi István és Kopasz Mária Margit. Rozlnszki Tamás és Nemeth Hona házasságot kötöttek. Születés: Nyán Imre Ferencnek ós Szabó Anna Jolánnak Anna Mária. Mag Józsefnek és Szabó Ilonának Hdlkó Ilona, Ádám János Gézának és Musák Aranka Évának János. Béres Lajosnak éi Hegedűs Máriának Mária Ilona. Zsemberi .Andrásnak és Kocsis Klárának Zsuzsanna Judit, Kardos Tamásnak és Magyar Arankának Aranka Zsuzsanna. Vicz Jánosnak éa ürdóg Irénnek János Csaba, Vincze Sándornak és Göblyös Máriának Attila Sándor, Nagy Lászlónak és Csizik Annának Bea Anna. Csomor Antal Józsefnek és Nagy Zsuzsanna Magdolnának Zsuzsanna Ilona. Szanka Lászlónak és Horváth Katalinnuk Katalin, Jakus Józselnek és Simhercz Jolánnak József, Lackó Györgynek és Simon Erzsébet Évának György, Lázár Ferencnek és Bálint Piroskának Zoltán, Berta Jánosnak és Lakatos Mária Rozáliának Tibor, Gera Andrásnak, és Csányi Zsuzsannának András Gábor, Klspéter Istvánnak és Tóth Erzsébetnek Zoltán. Daka Mártonnak és Láöodi Máriának Márton, Jaksa Máténak és Gémes Máriának Máté Zoltán. Maca Szilveszter Istvánnak és Kis Máriának Katalin Erika. Acs Györgynek és Oyuris Ilonának György, Kiss Györgynek és Csimbojás Julianna Rozáliának György, Nagy György Istvánnak és Rácz Piroska Juliannának György Róbert, Paplogó Ferencnek és Batancs Rozáliának Ferenc András, Tanács Miklósnak és Juhász Máriának Márta Erzsébet nevű gyermekük született. Halálozás: Matök Péter Pálné MatOk Julianna Veron. Csiics György, Börcsök Ferenc. Konsztantln Istvánná Zsadányl Rózsa Erzsébet, Nagy Imre. Moró Károly, Tóth Mihály. Üjfalussy Jenőné Ligeti Olga. Unni Julianna, Csillag Ferenc, szalal Endre Sándor, Nagy Mihály meghalt. sejteket Mi szükséges egy sejt elkészítéséhez? Egy mag, egy citoplazma, egy hártya. Alta- ! Iában mindezzel rendelkezünk. Ha egy embert négy vagy öt részre vágnánk, nemigen sikerülne újból öszszeijleszteni. Az sem képzelhető el, hogy szétvágott részeiből építőkockaszerűen új sejteket alakítunk ki. Pedig ezt csinálta három amerikai biológus, Jeon, Lorch és Danielli. Egyes biológusok évek óta foglalkoznak a nukleáris transzplantáció kérdésével. A sejtből kiemelik a sejtmagot és egy másik sejtmaggal helyettesítik; így alkalmuk nyílik az elkülönülés mechanizmusának megfigyelésére. Ez az első alkalom, hogy a sejteket lebontják, majd újra felépítik, megfordítják alkotóelemeiket. Az amőbákkal foglalkozó Jeon, Lorch és Danielli kimutatták, hogy egy sejt hártyájából, egy másik sejt citoplazmájából és egy harmadik sejt magjából új sejtet lehet teremteni, amely teljesen életképes. Ezen alkotóelemek közül önmagában egy sem életképes, elegendő, hogy az egyik alkotóelem hiányozzék, és a sejt meghal. A három biológus azzal kezdte, hogy kiemelte egy amőba sejtmagját; ezután kiemelték a citoplazmát, úgy hogy nem maradt más, mint az üres zsákszerű hártya. Ezután a zsákot megtöltötték egy második sejt citoplazmájával és végül bevezették egy harmadik sejt sejtmagját. Ha ez a három elem azonos sejtcsaládból származik, az így „újra összerakott" amőbák 80 százaléka normálisnak mutatkozik, úgy viselkedik és #úgy szaporodik, mint a többiek. Az alkotóelemeket különböző törzsekből veszik kölcsön, az életképességük igen alacsony, de feltehetőleg ezért nagymértékben a kísérleti módszerek hibásak. Jeon, Lorch és Danielli úgy vélik, hogy egyesíteni lehet majd olyan amőbákat, amelyek az alapelemek valamennyi kívánt kombinációját tartalmazzák: ez a biológusok számára különös jelentőségű kísérleti eszköz lenne. Annál is inkább, mert feltehetőleg nemcsak az amőbákra korlátozódna. Eljön az az idő, amikor egy kutya sejtmagját és egy macska citoplazmáját egy egér sejthártyájába helyezik? Szesz- és építőipar E furcsa címből ne vonjanak le előre semmiféle következtetést, hiszen a valóságban nem fuzionált a két iparág. A társulást legfeljebb néhány fegyelmezetlen ember valósítja meg a gyakorlatban. S mi köze van mindennek a gazdasági életbez? Sajnos nagyon is sok, mint ahogyan az ember élete nehezen szabdalható ilyen, vagy olyan területekre.. Az embernek a munkában, a gazdasági életben betöltött szerepe, tevékenysége visszahat mindenre, s a minden az előbbiekre. Elmondok egy példát. Megtörtént. Tapintatból írom nevének kezdőbetűit: Zs. J. húszéves építőipari munkás, dóci lakosról van szó. A fiatalember rendszeresítette önmagának a műszakkezdés előtti féldeciket. Tavaly történt, hogy egyik segédmunkás barátjával iszogatott, majd annak a motorkerékpárjára ültek és elindullak hazafelé. Balástyán még „tankoltak", majd ittas állapotban folytatták útjukat. Nekirohantak egy fának. A motorkerékpár vezetője a helyszínen meghalt. Zs. J. kórházba került, szerencséje volt, meggyógyult. Vállalatánál vizsgálatot indítottak ellene. A meghallgatásra ittasan ment el, nem tanult a tragikus esetből. Figyelmeztették, hogy változtasson életmódján, ne igyon. Tovább ivott. Két hónappal ezelőtt, az újszegedi akadémiai épület munkálataihoz osztották be. Egyik napon, ebéd után az italozás fáradalmait akarta kipihenni és félrehúzódott a hűtőgépház pincéjébe, ahol egy bontásra előkészített állvány tetején ágyazott meg magának. Alvás közben lezuhant, a négyméteres mélységbe, súlyos hétgerinctörést szenvedett. Nyomorékká válik egész életére? Tud-e vajon dolgozni majd? Sajno6 nem egyedi esetről van szó. Sokan táncolnak Zs. J. módjára a borotvaélen. De miért oly elnézőek a munkahelyi vezetők és a munkatársak a féldeciző kollégák iránt? Saláta és ecet i Szót sem érdemelne a dolog, ha mögötte nem fedezné fel az ember a nemtörődömséget, az üzleti szellem hiányát. Azért nem érdemelne szót, mert mindössze annyi történt, hogy a Szeged-étteremben pénteken az étkező vendégek hiába kértek fejes salátát, nem volt. Egye manó, majd lesz szombaton, ha valaki nagyon kívánta a savanyúságot, kaphatott ecetes uborkát, amelyet tavaly raktak el a konzervgyárban, esetleg káposztasalátát. A felszolgáló ugyan nem volt hajlandó megmagyarázni, hogy mi lehet az oka a salátahiánynak, hiszen az étterem szomszédságában levő fűszerüzletek ajtajaiban kocsiszámra kínálják az olcsó, friss salátát, amelynek végre hozzáférhető az ára is. Vagy az lenne a baj, hogy olcsó? Sok a munka vele, gondosan át kell mosni, négyfelé vágni, ecetes lével öntözgetni és így tovább? Az uborkásüveggel nincs annyi vesződség, a haszonkulcs meg egy remeg y: friss áru vagy konzerváru. Persze elgondolkodtató az eljárás és az elv. A másodosztályú étteremnek csak addig éri meg friss salátát adni, amíg drága? A régi kereskedelmi „hitvallás" azt tartotta, hogy legyen inkább nagy forgalom kevés haszonnal, mint ritkán betérő vendég, akit esetleg meg lehet kopasztani. A sok kicsi sokra megy elv hasznosabb és megbízhatóbb. Főleg akkor érdemes ezt betartani, ha van fejes saláta is meg ecet is. Gazdagh István ösz Ferenc: Nyomoz a város 9. Zsoldos Géza — talán emlékszünk még rá: az ő menyasszonyát, Kiss Annát támadta meg a szatír és azóta is kórházban feküdt idegösszeroppanással — tehát ez a Zsoldos beszélt: — Fiúk! A rendőrök kevesen vannak. A város nyugtalan. — Javaslom, hogy Indítsunk egy akciót. — A legszebb lányokat kivisszük az erdőbe. Bikiniben kifekszenek egy pokrócra. Ha például Sári heverészik ott a bokrok között, nem egy szatír, de én is kísértésbe esem. Mi pedig elrejtőzünk és a lépre ment gazembert elfogjuk. Mondanom sem kell, hogy a javaslatot egyhangúan elfogadták és kinevezték Zsoldost az akció parancsnokának. Közben a szatír nem hallatott magáról. A munkásőrök már kezdték unni a dolgot. Elő-, fordult, hogy egyik fáról a másikra átkiabáltok, sőt az egyik URH-s lemászott a fáról és megtámadta Pirit, aki a sípjába fújt, mire összeszaladt az erdő. Ilyen fegyelmezetlenségek miatt 10 embert elküldtek a brigádból. Egyik délután Sípos vevője megszólalt. Az egyik munkásőr jelentkezett egy fa tetejéről: — Halló. Hatos jelentkezem. Alattam egy fiú megszólított egy lányt.. . Leültek egy bokor alá ... A fiú ... Hűha! Jelentem ez egy női szatír. Szegény fiú még védekezik, de egyre gyengébb az ellenállása! — Adást befejezni! Nem a mi profilunk — adta ki a parancsot Sípos. Kóbor Saci, az egyetem legcsinosabb lánya szívesen vállalta a feladatot. Ügy feküdt egy bokor tövében, mint egy filmsztár rlvlériai magánstrandján Mellette a földön színes képeslapok es szétdobált ruhái. Farkas őrnagy, aki megunta a kisvendéglőben való ücsörgést. megtorpant a csodálkozástól. A lány nem közülük való. Ki lehet? Csak nem igaz a vicc. amit a városban terjesztenek, hogy egy csomó asszony az erdőbe jár, hátha találkozik a szatírral. Egy ideig messziről nézte a lányt. E vizsgálódásában nem tudni, mi volt az erősebb szempont, a férfié, vagy a nyomozóé. Ne is kutassuk. Lényeg az, hogy győzött a nyomozó, akinek terveiben ez a lány nem szerepelt. Elindult felé. Lassan ment. nehogy megijessze. A lány felnézett. Szeme se rebbent. Sőt. mintha egy kicsit elmosolyodott, volna. Legalábbis Farkas így látta. Aztán felemelte a fejét és várakozóan nézett rá. Az őrnagy mellé lépett: — Mit keres itt a kisasszony? — kérdezte, de a mondatot be sem fejezhette, amikor érezte, hogv a lábát megrántja valami, és elesik. A következő másodpercben a szomszédos bozótból három markos egyetemista ugrott elő. — Szóval, te vagv az? — kérdezte az egyik. — Az anyád — folytatta a másik, és ütni i.kart. de leintették: — Várj! Szólni kell Zsoldosnak! ö a parancsnok! Síp harsant Közben az egyetemisták összekötötték a kezét is. A sípszóra futva közeledett Zoltán. És mögötte néhánv munkásőr Egv másik iránvból — szintén a sípszóra — Csontos és két. erdésznek öltözött rendőr. Zsoldos ért oda elsőnek. — A szentségét! — mondta, amikor megismerte Farkast. — Milyen voltam — büszkélkedett Saet. — Mi történt, őrnagy elvtárs? — kérdezte Ijedten Csontos. — Ha kioldoznak, elmondom — mondta Farkas Majd kezeit rázva: — Ki engedte meg maguknak ezt a marhaságot? — Elhatároztuk, hogv segítünk maguknak — mondtn Zsoldos. — Most azonnal összeszedi az embereit, és be mennek a kollégiumba. — Az erdó a mienk. Ott vagyok, ahol akarok — pattogott Saci, aki úgy látszik, fájlalta, hogy az izgalmas feladatnak vége lett. — Nem a maga menyasszonyával történt,.. ami megtörtént — mondta Zsoldos. — Most ne vitatkozzunk. A segítséget elfogadjuk, de nem partizán módra. Holnap este a városi tanács kultúrtermében leszünk, hívja el a társalt. Ott mindent megbeszélünk. Ebben maradtak. Farkas bevonta az embereit. Már úgyis akkora zajt és felfordulást csináltak, hogy nem lett volna értelme tovább kintmaradni. Ezalatt a vasútállomáson egy vagonban három férfi dolgozott. Lédákat feszegettek fel. Mindegyikből értékes műszerek kerültek elő. — Ezeknek darabja legalább egy ezres -y- suttogta elégedetten az egyik. Egyszerre éles hang harsant a vagon mögött: — Fogják meg ... Fogják meg . . . Segítség... A három fickó ijedten dobta el a szajrét. — Háromfelé fussunk — mondta egyikük és kiugráltak a vagonból. A restiből és a váróteremből kirohantak az emberek. Valaki felkiáltott: — Ott fut valaki! A vagonok között, a sötétben, jól látható volt egy rohanó alak. — Segítség! Fogják meg! — hallatszott egy női sikoly. — Utána! — adta ki valaki a jelszót. Mindenki a sötétbe vesző alak után rohant. Senkinek nem tűnt fel. hogy velük szemben nyugodtan jön egy fiatalember, egyetemista külsejű, aki látva, hogy a tömeg üldöz valakit, maga is beállt közéjük és hangosan irányította őket. El is kapták a fáradtságtól már csak vánszorogni tudó menekülőket. Csak aztán kezdték keresni a sikoltozó nőt. Ott találták meg a vagonsor mögött, a töltésen, összetépett ruhában, vérző orrul, hisztérikusan zokogva. — Mi történt? — A szatír ... Megtámadott. .. — Ne féljen. Elfogtuk. Ott viszik be az állomásfőnök irodájába. A nőt is odakísértek. — Ez nem az az ember... — mondta és elájult (Foltuatjuk.)